Délmagyarország, 1975. június (65. évfolyam, 127-151. szám)

1975-06-21 / 144. szám

8 Szombat, 1975. június 21. Csak egy kislány... r Száz esztendővel ezelőtt, 1975 késő tavaszán történt, hogy megjelent egy népies műdal. Címoldalán ez volt olvasható: Elenem volt sem Szent- lessen meg, melyet a irmay, sem Elemér, nemzet csalogánya ajNémeth Jánosnak káról ismer meg a hívták a Horpácson, 1836. szeptember 9-én született zeneszerzőt, mér dala. Szerzője: Miután SzékesfehérSzentirmay Elemér, várott és Pesten bedalkedvelők Még nevét változtatta. Németh tábora, is megIgy lett Jánosból Mint korábbi és későbbi dalaihoz, ehhez is maga írta a verseket, igen ám, de ha egy kicsit közelebbről megvizsgáljuk az Elemér dala első sorát — hogy finoman fejezzük ki magunkat «-, „kölcsönzést" tapasztalunk. Szentirmay Elemér egyik kedves barátja, Vajda János költő egy verséből „merítette", S-eredetileg így hangzott: „Csak egy szép lány van a világon." De kl ls volt tulajdonképpen ez az oly fejezte tanulmányait, 1861-ben mint Fehér megyei jegyzővel találkozhattunk. Négy évvel később pedig az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főtisztviselője. Nyilvános, zeneszerzői megjelenése öszSzentirmay Elemér, s így született meg száz esztendővel ezelőtt a „Csak egy kislány van a világon...". Szentirmay Elemér — ma már kevesen tudják — számos népszínműhöz írt könynyed, megkapóan mély érzésű dalokat, szefüggött a nemzet amelyek a pesti Népcsalogányával, Blaha színház színpadjáról Lujzával, aki utolérhetetlen varázsával tolmácsolta a népszínművekben betétként megszólaló műdalokat. Németh János áhíművésziesen hangzó tattal hallgatta Blaha nevű nótaszerző, Lujzát, s egyetlen váSzentirmay Elemér? gya volt, hogy egyHát, kedves olvasó, szer olyan dala szüszálltak szerte az egész országba. Így került sor a Nótás Kata, Az öreg bérés, Vadgalamb, Veressapkások és az Alkotmány és szerelem című népszínművekben átalakítva, diatonikufelcsendülő Szentir- san énekelte és énekli may-dalokra. ma is. A „Csak egy kis- Révész Tibor lány; 1világsikert jelentett Szentirmay Elemérnek, mert a külhonban vendégszereplő cigányzenekarok mindenütt muzsikálták. Sőt, a világhírű spanyol hegedűművész, Pablo de Sarasate is feldolgozta egyik hegedűrezongorára komponált Cigánydallamokban, s ő maga leírhatatlan diadallal játszotta koncertjein. A Sarasate-feldolgozás mais nagy sikerű műsorszáma a hegedűművészeknek. Népi változatát Bartók Béla találta meg. Bartók kifejtette, hogy eredetileg műdal volt, melyet átvett a nép, és azt ízlésének megfelelően Az álmatlanságról Gyakori panasz, hogy az legtöbb, teljes álmatlanságról kell, és legfeljebb átmeneti I. _ . 1 _ -Z : r...» Ji. — K ,J .i nn .A-ínrrn Irlnrn nn rtn/ÍAlíröTk Difmil Ahol a Jövő erdejét termelik [ ember akármennyire fáradt, panaszkodó betege az éjszaakármennyire későre is jár kai nyolc órából — többszöri az idő, mégsem tud elaludni, megszakítással — mindössze Sőt: minél fáradtabb, minél meggyötörtebb, annál nyugtalanabb, annál éberebb, annál jobban kerüli szemét az álom. Az alvásigény tartama nagyon változó. A korral, a megszokással, a körülményekkel, az egyéniséggel szorosan összefügg. A latin tanács azt mondta: hat óra alvás elég öregnek és fiatalnak is. Ezzel ma nem értünk időre engedélyezhető. Ritmusos igénybevétellel, a túlterhelés kerülésével és okosan beosztott étrenddel, megnyugtatással sokkal inkább elérhető a cél. A nyugodalmas éjszakai pihenést a fekvőhely gondos felfrissítésével, a helyiség szellőztetésével és korai, könnyű vacsorával kell előkészíteni. A fáradt ember vacsora és az egészséges lefekvés között, ha szellemi álmatlanságot munkát végez, friss levegőn 10—15 percet tölt ébren. Ál ma viszont nyugtalan, ezért nem pihentető. Sok tényező zavarja az éjszakai nyugodalmat. Az ideges ember szellemi élete fokozott: érzelmi hullámzása gazdag, képzelőereje növekedett, hangulataival, gátlásaival nehezebben tud megbirkózni, mint ember. Az ,„.„. „ ...... ezeknél a feketekávé, a ni- sétáljon, ha meg fizikait kéegyet! Fiatalkorban nagyobb kotin, az alkohol, a szokatlan nyelmes ulőbutorban pihensz alvásigény. A fiatalnak időben való lefekvés, az éj8—10 óra alvás szükséges szakai munka is károsan beahhoz, hogy jól kipihenje folyásolhatja. ma*át. ^z öreg ember hat A hiba rendszerlnt az els6 órával beérheti. Aki pedig megszokta az ebéd utáni al- « a harmadik alvási szavast, annál húsz-huszonöt kaszban jelentkezik. Az elsőperc egy órával is felér. Az éjszakai pihenésnek három szakasza van: a még felületes előalvás, amely egykét órát vesz igénybe. Ezt a két-három óráig tartó tulajnál az el nem alvás, a harmadiknál a felriadás és az újra el nem alvás formájában. Mit javasol ilyenkor az orTóth Béli S2 El •ED IR m mm ÍELO donképpeni mély alvás vált- vos? Altató szedését? Nem! &&éTl$EL £g Ezt Mindenképpen kerülni az idegsejt pihen, regenerálódik. Mivel a sejtek regenerációja nélkülözhetetlen, az alvásra feltétlenül szükség van. Mi okozhat álmatlanságot? És valóban álmatlan az, aki álmatlanságról panaszkodik? Egyik kiváló orvosprofesszorunk könyvében a következő áü: „Sokkal több az álmatlanságról panaszkodó, mint a valóban nem alvó ember." Éjszaka az úgynevezett „felébredések" még ha csak rövid időre szakítják is meg a pihenést, gyakran azt az érzést keltik, mintha az egész éjszakát ébren töltötte volna valaki. Az álmatlanságot ezért mindig szubjektív panasznak kell tekinteni. Ezt a megfigyelések, a pontos mérések is igazolják. Megfigyelhető, hogy a kórterem jen. Ágyba menés előtt jót tesz az úgynevezett nyugtató mosakodás vagy zuhanyozás. Az ágyban valamilyen nem izgalmas, közepesen szórakoztató könyv olvasása, kellemes, andalító (nem beat!) zene- vagy rádióhallgatás javasolható. Néha egyszerű mosakodással, zuhanyozással vagy meleg lábfürdővel az álmatlan ember visszanyeri alvásképességét. Azt szokták mondani:Sopron kövei a történelmet, erdei az ózondús levegőt lehelik. Attól ilyen vonzó a város és talán ez az oka, hogy aki egyszer ide látogat, nem tud elszakadni tőle. Nem szükséges részletezni, mit jelent a zajos környezet, füstös nagyváros után az erdő csöndje, inkább arról az új sikeres eljárásról érdemes beszélni, amely meggyorsítja a jövő erdejének, a facsemetéknek a termelését, illetve nevelését. * 1972. decemberében, Finnországból egy gépsor érkezett a Tómalmi Csemetekertbe. Területén az Erdészeti és Faipari Egyetem, továbbá az Erdészeti Technikum hallgatói ismerkednek az új eljárással, amely biztosítja a nagyüzemi csemete termelését. A hagyományos erdészeti csemetenevelés magról, szabadban ültetve történik, nem biztonságos és 2 évnél hoszszabb időt vesz igénybe, A burkolt gyökérzetű csemetenevelésnél — és ezt alkalmazza a finn „paperpot", magyarul papírcellás rendszer — kiemeléskor nem sérül a gyökér, szállítás közben a nap és szél szárító hatása nem gyengíti a facsemete életerejét. Ezen túlmenően rendkívül előnyös, mert a vegetációs időszak bármely időszakában végezhető, a papírcellában kikelt facsemete tovább fejlődik zavartalanul. * De nézzük meg közelebbről, hogyan lehet nagyüzemi módon, gépsorral, alig néhány emberi kéz közreműködésével megoldani az erdősítést. A „paperpot", a finn gép legfontosabb része a szállítószalag, a papírcellákat töltő henger, a vibrációs szalag, vetőberendezés és a betakaró gép. A papírcellák hatszögletűek. Méhsejtszerűen érintkező falait vízzel oldódó enyvvel ragasztották ívvé össze, kis acélkapcsokkal műanyag tálcára kifeszítve kerül a szállítószalagra, majd a töltőberendezés lép működésbe. Innét a tőzeg-talajkeverékkel megtöltve — a vibrációs szalagon áthaladva — a vetőadapter alá ér. Ez minden papircellába 2—2 szem magot vet el. Ellenőrzés után, a görgősoron tovább haladva, a takaróberendezés homokperlit keverékkel takarja be. Így már érthető, miért képesek a tómalmiak a csemetenevelését ütemezni. A munka nem torlódik a gyakran egészen rövid tavaszi időszakra, miután a csírázás és a csemetenevelés a kihelyezés időpontjában indítható. Általában február végén helyezik a kis cellákat a fóliaházba, március második hetében kezdik öntözni, hogy június—július hónapra elérjék a kiültethető méretet. Ilyenkor indulnak vándorútra a végleges helyükre, kopár domboldalakra, vagy városi kertekbe, hogy a későbbiekben lombjuk növekedésével árnyékot, nyugalmat és jó levegőt nyújtsanak. A papírcellák kiemelése gyorsan, egy speciális szállítóvilla és műanyagborítású, hullámpapírból képzett doboz segítségével történik. * Az elmúlt évben 147 ezer darab, idén már 1 millió a gépsorral előállított facsemeték száma. A jó kihasználás érdekében szívesen vállalnak — kertészeti növények gyorsított termesztésében segítségnyújtást, bérmunkát (paprika, paradicsom stb.). A csemetekert dolgozóinak 90 százaléka nő. Szívesen és ma már hozzáértéssel végzik munkájukat. A számok, az eredmények önmagukért beszélnek. M. E. Eredményes nyomozás szócsaládfák után Nyelvünk — főként szláv eredetű — jövevény és „tükör"-szavai származásának felderítésével és jelentésmagyarázatával foglalkozik másfél évtizede Kiss Lajos, a nyelvtudományok kandidátusa. A fiatal nyelvtudós számtalan közhasználatú szavunk bölcsőhelyét s életkorát nyomozta ki. Tőle tudtuk meg többek között azt, hogy kedvenc péksüteményünket a századvég őta hívják „buci"-nak. A feltevések szerint német átvételű szó, és eredetileg dudort, csomót jelentett. A bugylibicska néven közismert, fanyelű zsebkés szavának előtagja a reformkorban került hozzánk a szlovákoktól, de csak a világháború előtt honosodott meg a házaló nemzetiségi kisiparosok „kudly!" figyelemfelhívó kiáltása nyomán. Kiss Lajos búvárkodásai révén az is kiderült, hogy a burgonya Baranya megye egy részén élő nyelvjárási szóból emelkedett az általánosan elfogadott növénytani szakkifejezés rangjára. Magyarban való meghonosodásának körülményei azonban még tisztázatlanok. Érdekesek nyelvészeink „csemege" szavunk körüli puhatolózásai. A szó etimológiája minden részletében még ugyan tisztázatlan; anynyi azonban máris kiderült, hogy gyökerei a szlovák nyelvjárás hasonló alakzatú és értelmű szavához nyúlnak vissza, ami pedig a rossz bor, a lőre megjelölésére szolgál. A következtetés minden bizonnyal közel jár a valósághoz, mert a régi magyar nyelvben a csemege nem nyalánkságot, hanem borféle italt jelentett. „Futótűzön" ma kizárólag azt értjük, ha valami nagyon gyorsan terjed, és átragad másokra is. Legutóbb napvilágra került szótörténeti adataink viszont időrendi jelentésének egész soráról tanúskodnak: a lőfegyverekkel való tüzelés régi módja, hirtelen elharapózó másokat is magával ragadó történés, lidércfény, bolygótűz, robbantáshoz használatos gyújtóvezeték, az erdő száraz aljnövényzetének, vagy cserjés-füves részek száraz lombjának és növényzetének gyorsan terjedő égése, alomtűz, mint az erdőégés egyik változata. Nyelvészeink végképp tisztázták: a futótűz nem sajátosan magyar összetétel, hanem német mintára a Lauffeuerből alkotott tükörszó. Csakúgy, mint „pályaudvar" szavunk, amely a német Bahnhof mintájára keletkezett. ÁRAMSZÜNET: Értesítjük fogyasztóinkat, hogy 1979. Június 23-án 6.30-tói 16 óráig Római krt., Brüsszeli krt.. Csuka a., Rózsa u., Retek u„ Lúgos u„ Körtöltés és Felső Tiszapart által határolt területen karbantartási munkák miatt áramszünet tesz. Fogyasztóink szíves elnézését kérjük. DEMASZ Szeged, Északi Kirendeltsége. Mnfr- * T"34. A szakácsnak egyedül csak az a kis utóbaja támadt, hogy valahányszor éjjel a holdat látja égnek borzolódik haja és alig tudja magát viszszatartani az ugatástól. Egyébként kutya bajai Civilizáció. Az indiai angol hatSságoS nagy pompával fogadták mostanában az afganisztáni emírt, akinek tiszteletére nagy ünnepségeket rendeztek. Hatalmas szövetséges ő, akit meg kell becsülni és akit az indiai angol sajtó is nagy hódolattal üdvözölt most. Azonban elhallgatták az emír legutolsó „hőstettét", amelyet most egy Kalkuttában élő francia ember „beárult" a francia újságoknak. Az emír ugyanis közvetlenül elutazása előtt 23 alattvalóját ítélte jelentéktelen vétségek miatt halálra. Agyúk elé kötöztette őket, hogy — angol kifejezés szerint — „atomokra bontsa föl" őket. Az indiai újságokat megkérték, hogy ezt ne írják meg. Mi megírjuk! Szerbek Szegeden. Tegnap este 6 Órakor népes választmányi ülést tartott a Szegedi Gyorsírók Egyesülete a nemzetközi gyorsíró kiállítás ünnepségek előkészítése tárgyában. Az ülésen megjelent a Belgrádi Országos Gyorsíró Egyesület kiküldöttje és annak főtitkára Jovanovits Milivoj, s benyújtja a belgrádi gyorsíró egyesület átiratát, amelyben kérik, hogy a szegedi nemzetközi gyorsíró kiállilás alkalmával szerb versenyírás is tartassék, amelyre több díjat fognak kitűzni. Bejelenti, hogy közülük mintegy 20—30 gjacsiGó, többek közt Laza Popocics és Antonovfts Nasta volt miniszterek, Jovan E. Milonanovits tanácsos a szerb gyorsíró egylet elnöke, Paul M. Stefanovits ügyvéd stb. helyezték kilátásba, hogy eljönnek Szegedre ez alkalommal. Elhozzák azonkívül magukkal híres szerb dalárdájukat is, — amely bejárta már egész Európát és mindenütt sikert és diadalt aratott — mely a kiállítás alatt hangversenyt tartana. Továbbá kéri az egyesületet a belgrádi kiküldött, hogy a kiállítás befejeztével kirándulást rendezzen az Al-Dunára, Belgrádom át. A választmány mindezekhez örömmel hozzájárul Ezután Jakab Lajos elnök bejelenti, hogy az egyesületbe új tagokul beléptek: Muráty Frigyes ny. honvéd alezredes a szegedi francia kör elnöke, Schindler József felsőkereskedelmi iskolai tanár, Lichtnecker Ferenc és Oesterreicher Egon. A SZEGEDI ESTILAP 1908. május 21-én született, élt az év végeztéig. Mint minden új lap, nagy buzgalommal hirdeti az igazságot. Csongrád megyei dolgok. — A hitbizomány és a parasztok. — Ki fizeti a nagy adót? A képviselőházban a földmívelési tárca költségvetésének során Reök Iván mutatott rá a Csongrád megyei nép sanyarú állapotára, ugyanakkor egyes Csongrád megyei községek megszüntetése céljából indítványt adott be a vármegyéhez. Az indítvány szerint ismeretes dolog, hogy a szociálpolitikának legkezdetlegesebb, hogy úgy mondjuk: burzsoázia jóváhagyásával ellátott törekvése a progresszív adó behozatala. És mégis a gyakorlati életben úgy van, hogy nemcsak a progreszszív adó behozatalára nem lehet számítani, hanem inkább: a holt birtokok, a latifundiumok tulajdonosai kisebb mértékben járulnak a közterhek viseléséhez, mint a legszegényebb földmíves. Természetes, hogy ezt a tényt olyan vármegyében lehet legjobban kimutatni, ahol sok a latifundium. íljfen vármegye Csongrád megye, amelynek községi adőelosztásáről a következő hiteles adatok ismeretesek. A vármegye községeinek felsőbb hatóságilag jóváhagyott költségvetési előirányzata szerint a községi pótadók nagysága a következő; Csanytelek 91% Mindszent 70% Csongrád 86% Magyartés 66% Algyő 80% Szegvár 63% Szentes 74% Dorozsma 56% Tömörkény 74% Tápé 50% Sándorfalva 70% Horgos 45% Ezen községekkel szemben az uradalmi közsé^ gek költségvetési előirányzataikban Derekegyháza Nagymágocs Sövényháza *2% 27% 30% Derekegyháza és Nagymágocs pedig nem más, mint Károlyi grófi birtok, Sövényháza pedig Pallavicini Sándor őrg'róf-féle uradalom. Hogy ne kelljen annak a községnek a közterheit is viselni, amelynek területén feküsznek, amely közterheknek javait élvezik: címletesen nagyközségekké alakultak át s látjuk, hogy a grófi kasszára minő előnyös eredménnyel. Ezek a nagyközségek pedig annyira „nagy községek" hogy még orvosuk sincs. Hanem használják a szomszéd községek 70 és 80 százalékos pótadóiból fizetett körorvosokat valami csekély díjazás fejében. Az indítvány tehát oda irányul, hogy ezek az ál nagyközségek, igazában egyszerű uradalmak, kebeleztessenek be Szentes r. t. város, illetve Csanytelek, Mindszent, Kistelek, Sándorfalva, Algyő és Tápé nagyközségekbe. Az ALSÓTANYAI NÉPLAP 1908. július 4-én kezdett é\ni — s csinálta karácsonyig. Egy éves Csipkerózsika álma után újra föltámadt. CFolytatjuki