Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-15 / 112. szám

4 Csütörtök, 1975. május fS. m A ••* • I rf« f f • Április időjárási mérlege 'Az elmúlt április joggal rászolgált a szeszélyes jelzőre. Voltak nyáriasan meleg, verőfényes napok, de az ország nagy részén havazások, sőt hóviharok is előfordultak. Igen jelentős hőmérséklet-ingadozásokat tapasztalhattunk, szinte átmenet nélküli éles időjárás-változások sorozatából állott az elmúlt hónap. Az első napok kellemetlenül hideg, az ország nagy részén talajmenti fagyokat is hozó időjárását 5—7-e között hirtelen erős felmelegedés váltotta fel, a nappaliamelyek itt még 20-án hajnalban is megismétlődtek. 21—25. között ismét enyhe tavaszi időjárás alakult ki. amelyet azonban 26—28. között újból kellemetlenül hideg napok követtek. 27-én az ország északi felén fordultak elő újabb talajmenti fagyok. A hónap utolsó két napján beköszöntő meleg időjárás már tartósabbnak mutatkozott, május első hete is meleg maradt. A szeszélyesen váltakozó enyhe és hűvös időjárás végső soron a sokévi átlagnál 0,5—1 fokkal alacsonyabb felmelegedések 22—26 fokig kozéphőmérsékletet eredmé! emelkedtek, s hazánk jelen 1 tős részén e napokon mérték aprilisban a legmagasabb hőmérsékletet. 10-én egy. az Adria felöl fölöttünk áthaladó ciklon szívóhatására rendkívül hideg, sarkvidéki légtömegek árasztották el az országot. Az orkánszerű széllel érkező hideg levegő a Kárpát-medence fölött keveredett a nedves tengeri légtömegekkel, s országszerte kiadós eső, majd 11-én havasesök, havazások léptek fel. Hegyvidékeinken vastag hóréteg alakult ki, s a szélvihar a Bakony térségében hófúvásokat is előidézett. Szegeden is valóságos ítéletidő tombolt 11-én, az orkánszerü Bzéllökések sebessége elérte s 27 méter/mp értéket, s aJ előző napi eső havasesöbe ment át. Másnap. 12-én a Dél-Alföld nagy részén talajmenti fagyok léptek fel, n.vezett. A lehullott csapadék havi összege az ország nagyobbik részén a normálérték alatt maradt, csak az Alfóld északi területén és az Eszaki-Középhegység térségében múlta fölül jelentősebb mértékben az áprilisban szokásos mennyiséget, mivel ezeken a tájakon 10 —ll-én igen kiadós, 30—50 mm-es csapadékok hullottak, amelyek komoly áradásokat indítottak el az észak-magyarországi folyókon. Szegeden, közel 1 fokkal maradt a hőmérséklet havi középértéke a sokévi átlag alatt, s 9 Dél-Alföldre hullott csapadék viszonylag szűkös volta (a sokévi átlagnak mindössze 40—80 százaléka esett le) ellenére is a napsütés havj összege eléggé jelentős hiánnyal zárult. Dr. Péczely György egyetemi tanár Enzim 'A Műanyagipari Kutató adatának befejezte után két .Intézetben dr. Dobó János teljes évet töltött el tétlekandidátus kutatócsoportja nül ketrecébe zártan, ugyanrendkívül szellemes mód- olyan aktívnak bizonyult, szert talált a gyógyszeripar mint Uz első alkalommal. A egyik nehéz problémájának ..ketrecbe zárt enzim" módmegoldasára. A magyar szerét — amely egyébként gyógyszergyárak legjelentő- számos más iparágban is sebb és a hazai és a külföl di piacokon egyaránt keresett termékei közé tartoznak a kitűnő antibiotikumok. Az előállítás során azonban sokáig komoly gon' dot okozott, hogy azt az enSsimet, amelynek az antibiotikum elkészítésekor még igen fontos a szerepe, a későbbiekben viszont már csökkenti az antibiotikum hatását, az eddigi módszerek nem tudták maradéktalanul leválasztani a késztermékről. Az egyik érdekelt gyógyszergyár felkérésére a Műanyagipari Kutató Intézet kezdett foglalkozni a témával, és sikerült is a rendkívül szellemes, szinte elképesztő olyan módszert találnia, amely egyszeriben megoldja a sokáig leküzdhetetlennek vélt problémát. Az enzimet tudniillik tnűanyagrácsokból álló „ketrecbe" helyezték, amelynek nyílásai olyan kicsik, hogy az enzim nem fér át rajtuk; ám bhhoz elég nagyok, hogy az Antibiotikumot keresztül lefaessen rajtuk hajtani. Itt, a ketrecben kerül kapcsolatba Az enzim az antibiotikum Alapanyagával, végzi el munkáját. Amikor a folyamat befejeződik, a tökéletesen tiszta antibiotikumot kiengedik a ketrecből, az enzim viszont bennmarad. És érdemes bent tartani, mert az enzim rendkívül „munkabíró": aktivitását a munka elvégzése nem fcsőkkenti. Magukat a kutatókat is tneglepte például, hogy amikor ismét munkára fogtak , jfegy ilyen, már „megdolgozta•fcottj enzimei, ameljt-cisá felhasználható — már egész sor külföldi szabadalom védi. _ Dr. Török Zoltán Gazdálkodás napjainkban A szegedi mezőgazdaság 600 forint volt, a munkaegy- szocialista módon szolgáljuk, története egy magával a Ti- ség egy részét természetben elősegítve a szocialista ersza-parti településsel. A tör- kapták, s a fel nem osztható köles és életmód általánossá n. ác ;„„-,; h„_ waovrvn 57 fnrinf volt válácil HOVenyi KUKUTBK eS dliai vább növekednek, s a most még hátrányban tevő ágazatok termelése fellendül. Az előzetes számítások szerint a tervidőszak végén a keresőképes lakosságnak már csak 12 százaléka dolgozik majd a mezőgazdaságban, de a korszerű eszközökkel, gépekkel képesek tesznek a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékos növelésére. A nagyüzemek kínálata az állattenyésztési ágazatokban is uralja majd a piacot. Ezzel hazánk a legfontosabb pe és kisbirtokosok igazi ha- vagvon 37 ezer forint volt. válását, zájaként tartották nyilván a Ma egy szorgalmas szövetkefelszabadulás előtt, nagybir- zeti tag többet keres ennél tokos csak egy volt a határ- egy év alatt a közösből, ban, maga a város. A szövetkezeti mozgalom 121 i L „ u ,„ 1Q„„ Ahhoz, hogy a fejlett SZO— xx/j ui hóugus ctcui | Felszabadulás után a föld- , "a% ® zaJ*af„cialista társadalmat megte- kel, erőfeszítésekkel nélküli szegények, napszá- at™pr°pzés Imoo- remtsük. a többi között az ^ ronban van Szeged mezőgaz' M ' MM M inétenyésztési ágazatok tekintetében egyértelműen a fejtett mezőgazdasággal rendelkező országok közé kerül. Az országos eredményekszinkitciivuii aicgcíJícn, jiapaza- felles áttervezés Imoo- «* 10 luuuail ven iucí mosok, bérmunkások, uradal- • B®'„"mp? szükséges, hogy 15—20 év dasága, bár kétségtelen. mi cselédek szabdalták nagybirtokot, szélmérték zéns naavíizemek ifittek lét ""t —uasaga, uai aciscgicicu, 11cíe LrSrs tőkekoncentrl: alatt » ^ jutó nem- mely ágazatnál gyorsabb előifafi/ufi tutiut, öóctiuci tetv a. . - i + i > .. .. zeti jövedelmet — ami ta- rehaladást, dinamikusabb határt. A földhöz juttatott ható volt és követ^mény a V£dy. 36. e^er'forint volt — fejlődést követel az élet, fő jövedelmezőbb gazdálkodás. a hetvenes szegénység iga inélkül, termelőeszközök hiányában ne- Naoiainkban hezen gazdálkodott, silány S terméssel fizettek a kiuzsorált szegedi földek. a jelenleginek két és félsze- leg a jövő. Kézenfekvő pélresére-háromszorosára nö- dának elég csak az iparszeévekben^éHü'k a "szövetkezeti veljük' Enélkül ugyanis alig" rű termelési rendszerek eveKoen eijuK a szoveiKezeu ha 1phptno torvAinkof vnWo mozgalom fejlodesenek harmadik nagy szakaszát a szeLU m ha tehetne terveinket valóra aránylag lassú térhódítására váltani. utalni, de talán akkor sem gedi közös gazdaságokban is, aiUalapja reménykedő- túlzunk, ha arra gondolunk, Imikor fokozódik a területi ^ ^agyar mezőgazdaság a metozehírű"3 Gabonltermesz• . ^"^f'^kksIdáT^f'iMr- nagyüzemi termelési forma tél?*Kutató IntézetteT^üI A nagyüzemi gazdálkodás das és szakosod!az lPa£ megszilárdulását követő mölcsöző kapcsolat meggyormegteremtése az 1948-49-es szerű tamel* l rmjtaenflc években _ lényegében 1965. síthatná a kutatás a szellem, evre vezethető vissza ami- térhMltasaü Mmte magéval től _ egyre több ágazatban jayak áramlását a gyakorlatkor kis kollektívák közösbe hozza a gazdálkodás, a ter belé tt abba nemzetközi ba, a termelésbe. Tény, hogy adtak földjüket, hogy együt- metes, f ^T1 m«nka termelői körbe, amelynek az'utóbbi évek jó gazdasáltes erővel, egymást segítve és méltó eredményeit jis. lagjaj az élvonalba tutm_ poUtikája olyan közgazdasagj a hajdani, akkori üzem lehe- ,1974-ben oszi búzából a nak Hazánkban — mindent légkört teremtett, amelyben tőségeit kihasznalva jobban városi atlag 38 4 mazsa volt egybevetve - három évtized nemcsak a termetes objektív boldoguljanak. Az első evek hektái ónként. Ilyen még nem alatt az aiapvetö mezőgazda- feltételei bontakozhattak ki; küzdelmesek voltak, a sző- volt sem Szegeden, sem az sági termékek és élelmisze- így anyagi, területi, szellemi vetkezők es az allami gazda- orszagban s világviszonylat- rek termelése megkétszerező- koncentrációk, de a szubjeksagba tömörülök hagies kuz- ban is elismerésre méltó. dött> tjV feItételek' ls elsősorban delme nagyüzemi tapasztala- ped^g szintén A szocialista nagyüzeml az alkotó, termelő ember ok hianyaban lényegeben becsülendő 36,8 mázsas hek- gazdalkodásban rejlő lehető- megújuló energiái is. termelőeszközök nélkül, és taronkénti termést takarítót- ségeket mindenekelőtt a fejsok esetben a nagyüzembe tak be. A téeszyagyon impo- lődés dinamikája jelzi, Mind. vetett hit nélkül. Az evekig nálo, az egy hektár területre össze xo_i2 évre volt szüklartó küzdelem földdel, idő- eső eszközérték is jóval fö- ség ahhoz hogy megkétszejárással lassan hozta meg az lőtte van az országos átlag- reződjék a búza termésátlaeredményét, csak jóval ké- nak. Szeged terméKei eljut- g más országokban ez áltasőbb következett be a dina- nak a vilagba, fűszerpaprika, iaban 2o nem ritkán 25—30 bonatermesztési Kutató Inmikus fejlődés időszaka. őszibarack, szalámi, húské- éye(. 'yet't igénybe A világ l"pthpn spm 11 köznont.han. Szeged egyik módos gazda- 'f^TöA évrtlévre örea- á«a8|ermelése ez 'idő alatt közössége, a Felszabadulás e ® csupán egyharmadával nőtt, ... • , Tsz 1950 .őszén alakult, 12 5 S a Közös piac orszá8ai csak k^zhete«e" a/altozas: Ia" család vitte közösbe saját z°8azaasaBanaK J° 40 százalékkal adtak több raio'rlu™'• gazdasági felszerelését, álla- Ha magasabb fokra aka- gabonát. A nagyüzemek öt különböző^ beruházások stb„ tait. Kubikosok, téglaverők, runk eljutni társadalmi fej- év alatt azonos területen 60 a szociális iniezKeaeseK, Kemezőgazdasági napszámosok, lődésünkben, többet s job- százalékkal növelték a ku- reteK az emoert nem peaig földhöz juttatott parasztok ban kell dolgoznunk, minél koricatermést, ez kereken a statisztiKat szoigaijaK. voltak valamennyien, az ak- maradéktalanabbul végre- kétszerese a nemzetközi nö- A közelmúltban ujabb tekori Oncsatelepen, a város hajtani a népgazdasági ter- vekedési ütemnek. ruteti koncentrációk gazdalegszegényebb részén, Mészá- veket. Ebből azonban nem A növénytermesztésnek ez B'tottaK.a varost, eleg csaK a ros Szilveszterek háza előtt az következik, hogy a fejtett az ágazata a világ élvonala- Tisza-Maros-szög Tsz létreírták alá a belépési nyilat- szocializmus felépítése egy- ba azzal zárkózott fel, hogy lottere utalnunk, a folyton kozatot, irodájuk, központi szerűen a dologi javak — a a termőterület több mint fe- erosodo műszaki ellátottságépületük nem volt. Mindösz- termelőeszközök, a fogyasz- lén modern eljárásokkal a ra» az ésszerűbb gazdalkosze két ló jelentette az állat- tási cikkek — gyarapodó fejtett tőkés országok és az das,ra yal° toreKvésre. A koállományt. Esztendőkig szű- mennyisége. Sokkal inkábba Egyesült Államok termésát- vetkeztetés világos es egyérkösen fizetett a föld, de hit- tudati és erkölcsi viszonyok lagát érik el a már exportra telmu: uj szakasz nyílt Szeték, hogy egyszer jobb tesz. következetes alakítása, még- is termelő gazdaságok. 8ed mezogazdasaga előtt, ko1951-ben készült el az első pedig társadalmi és gazdasá- Az ötödik ötéves terv idő- zos ugyunk. hogy eredmezárszámadás, amikor egy gi teendők szoros kapcsoló- szakában a nagyüzemi gaz- nyékre, gyorsabb boldogulasmunkaegységre húsz forintot dásával. Egyszerűbben szól- dálkodás termelési szerkeze- ra, fényesebb jövőre használadtak, és az egy dolgozó tag- va: a javuló anyagi feltéte- te lényegesen nem változik íuk> kamatoztassuk, xa eső évi jövedelem 4 ezer lekkel szocialista céljainkat meg, ellenben a hozamok to- Sz. Lukács Imre Nem kell messzire pillantanunk: 1970-ben a mai Gatézetben sem a központban, sem egyetlen telephelyen nem volt zuhanyozó. Azóta Tóth Béla: Sl [El IR El m mm SELO Kényszervágas 17 eszközöltetett, közfogyasztás alól elvonatott és megsemmisíttetett 8 drb szarvasmarha. 11 drb máj, 11 drb tüdő és 50 drb időtlen hasiborjú. A 8 szarvasmarha és 11 tüdő gümőkór miatt tett megsemmisítve. Sertés- és birkavágók által leszűratott 9608 drb birka, 12.383 drb bárány, összesen 21.451 drb juh és 15.644 drb sertés, a sertések közül 33 drb borsóka-kór és gümőkór miatt megsemmisíttetett, illetvé szappanfőzésre használtatott föl. Vasutakon elszállíttatott: Budapest, Bécs stb. helyekre 101 drb ló, 22.818 drb hízott sertés és 1050 drb szarvasmarha. A lótenyésztő bizottság el§ állíttatott 46 darab mén, melyek közül 30 drb tenyészigazolvánnyal láttatott el, 16 drb pedig, mint tenyésztésre alkalmatlan, elutasíttatott. Szeged egy évi adózása. A városi adóhivatal egybeállította a kimutatást múlt évi tevékenykedéséről. Ezen kimutatás igen tanulságos, mert szembe állítja az 1899. évi tevékenykedést és elért eredményt az 1898. évivel. Kitűnik ebből, hogy a városi adópénztárnál befizetés történt összesen az 1899-ik évbens 875.752 frt 03 1/2 kr. volt. Végrehajtási tevékenység volt 1899-ben: Intés 68 877, zálogolás 5.319, árverés kitűzés 26.625, árverés megtartatott 37. És daczára, hogy 1899-ben több az intés, zálogolás, árverés kitűzés, mint 1898-ban volt, a tényleg megtartott árverések száma, mintegy felére csökkent. Egy kis statisztika. E hónapban vizsgálta felül a szegedi kir. ügyészség a szegedi klr. járásbibocsátása mellett, hogy a sok gondot igénylő kezelés mintaszerűnek találtatott, e szőnyegen tevő párbajellenes mozgalomnak akarunk szolgálatot tenni, midőn ezen büntetéspénzek közül a becsületsértés vétsége miatt kiróttakat egy kis statisztikába feldolgozva e helyütt közöljük: Becsületsértés vétsége miatt elítéltek száma a félévben 211; férfi 117, nő 94. A kirótt pénzbüntetés összege 6508 kor.; ebből esik a férfi nemre 3315 kor., a női nemre 3193 kor. A kirótt pénzbüntetés ősszegéből lefízettetett 64 férfi által 1735 kor., 56 nő által 1982 kor, összesen 3717 kor. Fogházbüntetéssé változtatott 2791 kor.,' amely összegből 53 férfi leült 1580 koronát, 38 nő 1211 koronát. A kirótt pénzbüntetés között legnagyobb volt 12 kor., a legkisebb 2 kor. A büntetéspénzzel megvett személyek közül értelmiségre esik 7%, iparosra 24%, földmívelőkre 36%, szolgálati viszonyban állókra 33%. E luxus ex-lexben is fizetni kötelezett összeg fizetése alól bizony megkímélhette volna magát Szeged népe, de sajna, a jól felvágott emberi nyelvnek megtiltani nem lehet.», mert mi a szíven, az a szájon. (dr. m. E.í Deputációk, így tavasz elején. A szomszéd kis Tápéról beszélik, hogy az a világ közepe. Ebben tehet is valami, mert a mi tápai szomszédjaink igen rátarti magyarok. És noha borotvált arczú plébánosuk van nekik, mégis ők a legtelivérebb kálomisták, ami a nyakasságot illeti. keresni az orvoslást a kis szomszédok, miben igazuk is tehet, mert a királynak a magjószágja már csak finom magjószág... Hanem jól ösmerik már a tápéi deputátusokat Budapesten is. Most is, midőn legutóbb a régi jegyző ügyében odafönt rezgelődtek a három tápai küldöttek Budapesten, Enyedy Lukács, a kerület képviselője, felvezette őket az országház karzatára, hol Török Pista bácsi, a tápai második bíró, kerek piros arczával, ezüstgombos lajbijával felköltötte az érdeklődést. Enyedy a földszintről Széli Kálmán miniszterelnöknek is bemutatta a tápai derék három küldöttet és noha ezrup délelőtt mondta azt a nagy beszédet, melyről az újságok oly sok „édeset írtak", an.vnyira megtetszett neki a tápai küldöttség, különösen a bíró Törők Pista bácsi értelmes arcza, ezüstgombos lajbija, hogy sokáig mosolyogva vizsgálgatta a magyatokat gukkprén... Persze szereti Szeged is kiküldeni a deputátusokat. Így például tudós deputáczió indul világkörüli útra a kőzvágóhidak tanulmányozására. Deputátusok élvezik az ármentesítő zsilipek árnyékában főzött tavaszutói, nyári, őszeleji halpaprikásokat ís, melyekre a főszámvető titokban köhécselve csóválgatja a fejét. És még a jő ég, de meg a Kriszt sógorék tudnák, hogy mi minden ügyben működnek Szegeden deputátusok. 0 Legutóbb a közúti híd fakoczkainak miként való újrarakására is küldtek ki a fővárosba egy tudós deputátust. Nemrég nagy sikerrel tanulmányozott Budapesten a köpcsészék tanulmányozására kiküldött tanbizottság is. Be szép, de épületes dolgok ezek. Hátha még A múltkor Például nem tetszett nekik valami majd Párisba is elindul egy deputáczió a Basl 11 - " tille bevételének a világhíres ünnepére. Ez lelz új törvény, mindjárt megüzenték a miniszternek, hogy nekik, tápai magyaroknak, hűségesen adózó polgároknak ez a törvény nem kell! Rendeljen a miniszter Tápé határdombjain belül más módis törvényt... Különben szegedhoni Zombori szenátor, Tápé patrónusa, leginkább tudja bizonyítani, hogy hány és milyen esetekből kifolyólag akartak deputáczióval járulni a király elé? Még tán ha a . .„,., község bikája ellen van a panasz, eziránt is legEosagnal » bentetéD jténzkezelést. Annak előre inkább hajlandók/ a Mrá& felséges színe előtt még csak egyszer az igazi huszárvágás, ekkor ijed meg igazán a burkus, ha a szegedi deputátusok megkötik a „nagy náczióval" és Páris város főpolgármesterével a fegyverbarátságot és kilátásba helyezik a szegedi bőgős hajók tengerre való felvonulását... De megijed akkor majd a burkus admirál, hát még majd mi, szegediek itthon a felmutatott „nagy nemzet" uti számlától. .Jí K.... 6!<úytatjii&$