Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-14 / 111. szám

Szerda, 1975. május 14. 3 Dr. Márta Ferenc az Akadémia új főtitkára A Minisztertanács a Ma­gyar Tudományos Akadémia közgyűlésének javaslatára Márta Ferenc akadémikust az MTA főtitkárává, Köpeczi Bélát és Láng Istvánt az MTA főtitkár-helyetteseivé nevezte Já. Márta Ferenc főtitkár Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke előtt kedden délelőtt letette a hivatali esküt. Az eskütételnél jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, a Politikai Bizottság tajai és Erdey­Grűz Tibor, a Magyar Tu­dományos Akadémia elnöke. *atot, majd 1970-ben a Ma­Képviselö-jelölö gyűlések Béla akadémikust, az MTA főtitkár-helyettesét a kor­mány tudománypolitikai bizottsága elnokhelyetteséve Tudományos gyár Tudományos Akadémia levelező tagjai sorába vá­munkássága külföldön is ismert, több nemzetközi társaság tagja. A társadalmi közéletbe fia­nevezte ki. * Márta Ferenc 1929. január 12-én született Kiskundo- talon bekapcsolódott, részt rozsmán szegényparaszt, csa- vett az ifjúsági szervezet Iád gyermekeként. Iskoláit vezetésében, majd az egye­— egyetemi tanulmányait is temen különféle pártfunk­beleértve — Szegeden vé- ciókat látott el, öt éven ke­gezte és Szegeden az egye- resztül az egyetemi pártbi­temen kezdte el mind tudo- zottság titkáraként is. 1967— mányos, mind oktatói mun- 1973 között a szegedi József káját. Attila Tudományegyetem 1960-ban lett a kémiai tu- rektora volt. dományok kandidátusa, 1966 óta az MSZMP Sze­1962-ben a szegedi József ged városi bizottságának és Attila Tudományegyetem fi- végrehajtó bizottságának a zikai-kémiai tanszékének ve- tagja. A X. és a XI. kong­zetője. 1966-ban szerezte meg resszus a Központi Bizottság a tudományok doktora foko- tagjává választotta. Élelmiszer­ellenőrzések A megyei (fővárosi) élei- de a vásárlók is szóvá tet­miszer-ellenőrző és vegyvizs- ték, hogy a műanyagba cso­gáló intézetek a tavaszi he- magolt sajt rövid tárolás tekben újabb élelmiszeripari után is savót ereszt, termékek szúrópróbaszerű Az ellenőrök az élelmi­vizsgálatát kezdték meg. Szá- szer-„razziák" tapasztalatai mos terméknél jelentős mi- alapján arra is figyelmez­nőségjavulást állapítottak • tették az illetékeseket, hogy meg, ami annál is inkább nem elég jó minőségű ter­örvendetes, mert a készítmé- méket gyártani, a kereske­nyek egy része hosszú időn delmi tárolás fejlesztésére keresztül nem kifogástalanul is nagy szükség van, mert került ki az üzemekből és a szakszerűtlen tárolás mi­ezt nemcsak a vegyészeti nőségromlást okozhat. Egész ellenőrök, hanem maguk a sor vállalatot figyelemztet­vásárlók is jogosan kifogá- tek> ]>°W a készletek rak­.... . _., ., , tarozasat a jovőben megfe­soltak. Az egyik ilyen aru a le]ő műszaki-technológiai Sport-túrósajt, amely igen intézkedésekkel tegyék biz­kelendő volt az üzletekben, tonságosabbá. (MTI) Tegnap, kedden, országszerte — és megyénkben is — folytatódtak az országgyűlési képviselő-jelölő gyűlések. Megyénkben Szegeden, Kisteleken, Csongrádon és Hód­mezővásárhelyen került sor országgyűlési képviselő-jelölő gyűlésre. Szegeden, a megyei 3. számú választókerületben Takács Imrénét, Kisteleken, a 8. számú választókerületben dr. Antalffy Györgyöt, Csongrádon, a 9. számú választóke­rületben Vallyon Aladárnét, Hódmezővásárhelyen, a 14. választókerületben pedig Papp Gy. Lászlónét jelölték kép­viselőjelöltnek. Az alábbiakban beszámolunk megyénk tegnap sorra került négy országgyűlési képviselő-jelölő gyűlésérőL 3. VÁLASZTÓKERÜLET, SZEGED lakács Imréné ajaiuo » TT ... , . „ , , . , . .. , , . solta, hogy a 8. választóke­A Hazafias Népfront Sze- Szeged városi bizottságának rület ajra dr Antalffy netet mondott a ra, dr. Gyányi Lajos, a Ha- végrehajtóbizottság tagját, zafias Népfront megyei el- tanszékvezető egyetemi ta­nökségének tagja, Gál Jó- nárt, a körzet előbbi ország­zsefné, a kisteleki pártbi- gyűlési képviselőjét jelölje, zottság titkára és Révész Az előadó javaslata és Pál, a Hazafias Népfront Rócz Tibor csengelei tanács­községi bizottságának elnöke elnök, Révész Pál, dr. Kato­is. na Zoltán kisteleki vb-tit­A jelölő gyűlés elnöke, kár, Grúber János puszta­Keresztes János gimnáziumi szeri tsz-elnök, Ott József igazgató köszöntötte a részt- kisteleki tanácselnök, dr. vevőket, és ismertette a gyű- Chappon Tibor ópusztaszerl lésre háruló feladatokat, körzeti orvos, valamint Gé­Ocskó Imre, az Egység mes Ferenc baksi tanácsel­AFÉSZ elnöke előadásában nők támogató hozzászólása részletesen beszámolt az alapján a jelölő gyűlés 308 utóbbi négy év munkájáról, résztvevője egyhangú szava­és a fejlődés főbb állomá- zással dr. Antalffy Györgyöt sairól. A Hazafias Népfront jelölte képviselőjelöltnek. !^n_1ÓÍL1?>VfbobítX!, «Dr. Antalffy György köszö­megújuló Györgyöt, a megyei párt- bizalomért. 9. VÁLASZTÓKERÜLET, CSONGRÁD Vallyon Madárné ged városi bizottsága tegnap osztályvezetője mondott be­délután a Szegedi Textilmű- szédet. Hangsúlyozta, hogy a vek nagytermébe hívta össze felszabadulás óta eltelt há­képviselő-jelölő gyűlésre a rom évtizedben az ország 3. számú választókerület szá- előrehaladásával együtt so­mos lakóját. A textilművek kat fejlődött Szeged, amely dolgozóin kívül ezen részt ma már munkásváros, hi­vettek a Volán 10. sz. Válla- szen lakosaiból 90 ezer az lat, a kábelgyár, az autója- aktív dolgozó. A Hazafias Nép­vító, a kéziszerszám-árugyár, front Szeged városi bizottsága a vasöntöde, az Univerzál és nevében javasolta a jelölő Csongrád város társadal- meg a gyűlést, majd dr. Var­a Vasipari Szövetkezet, a gyűlés résztvevőinek, hogy a mának minden rétegét kép- ga József tanácselnök mon­MüM 600-as Szakmunkás- június 15-i választásokra viselte az a jelölő gyűlés, dott beszédet. Beszélt arról képző Iskola és egészségügyi Takács Imrénét jelöljék, a amely tegnap zajlott le a vá- is, hogy a város fejlődésében intézmények dolgozói. Az el- 3. számú országgyűlési vá- rosi ének-zenei általános is- nagy szerepük van azoknak nökségben helyet foglalt dr. lasztókerület képviselőjének, kola tornatermében. az állampolgároknak, akik Ágoston József, az MSZMP Takácsné tíz év óta a textil- A gyűlés elnökségében fog- elöl járnak a közösségért vál­Csongrád megyei végrehajtó művek dolgozója, s a leg- lalt helyet dr. Németh La- lalt felelősség viselésében, bizottságának tagja, az utóbbi ciklusban, mint or- jos, a megyei pártbizottság Egyikük Vallyon Aladárné, a SZMT vezető titkára, dr. szággyűlési képviselő ered- titkára, dr. Paczuk István, a Kossuth általános iskola Ozvald Imre, az MSZMP ményesen munkálkodott vá- megyei tanács elnökhelyette- többszörösen kitüntetett és az Szeged városi bizottságának lasztói érdekében. se, Molnár Sándor, a Haza- egész városban népszerű ta­tagja, a 101-es tanácsi körzet A jelölő gyűlésen szót fias Népfront Csongrád me- nárnője. tanácstagja, Hofgesang Pé- kért Bácskai László, a tex- gyei titkára, dr. Somogyi Fe- A Hazafias Népfront városi ter, a Hazafias Népfront vá- tilművek dolgozója, Sebők renc, a csongrádi városi párt- elnöksége nevében javasolta rosi bizottságának alelnöke Imre, a Volán 10. sz. Válla- bizottság titkára, Bánfi Mi- dr varga József a gyűlés és Bányámé dr. Birkás Má- lat főosztályvezetője, dr. Tö- hályné, a csongrádi általános résztvevőinek hogy Vallyon na, a városi tanacs elnökhe- rok László főorvos, Zombo- iskolai pártszervezet helyet- Aladárné legyen a 9 számú lyettese is. « Zoltán, a textilművek tes titkára és Lovas István, országgyűlési választókerület A Himnusz elhangzasa dolgozoja, Király Karoly, a a Hazafias Népfront városi kéoviselőielöltie a iúnius 15-i után Takács László KISZ- kábelgyár dolgozója. Ezután elnöke képviselőjelöltje a junius io i fiatal elszavalta Bárányi Fe- a gyűlés résztvevői egyhan- ' , választásokon. renc egyik versét, majd Ju- gúan képviselőjelöltnek je- A Himnusz elhangzása A hozzászólások után a je­hász Géza, a textilművek lölték n a Ezám,-, után Keller János, a HÓDI­:. , , „ „. . , ... lölő gyűlés egyhangúlag tá­ígazgatoja üdvözölte a jelö- . _ , , _ ... KÖT gyaregyseg vezetője, a ° ...... ló gyűlés résztvevőit, és töl- kerületben Takács Imrenét- Hazafias Népfront városi bi- mogatta a var0S1 nepfrontel­tötte be az elnöki tisztet. aki megköszönte az iránta zottságának alelnöke nyitotta nökség javaslatát. Szabó G. László, az MSZMP tanúsított bizalmat. 8. VÁLASZTÓKERÜLET, KISTELEK 14. VÁLASZTÓKERÜLET, VÁSÁRHELY Dr. Untalffy György ftPP Gy. Lászlóné Több mint háromszázan je- Szántó Kovács János terme. A Himnusz hangjaival és üzemek dolgozói is —, értei- fentek meg tegnap délután a lőszövetkezetek tagságát. Túri Erika szavalatával kez- miségi dolgozók zsúfolásig vásárhelyi Főiskolai Tangaz- A Himnusz hangjai után dődött a Hazafias Népfront megtöltötték a művelődési dasag központjának ebédlő- Vörös Mihály, a Hazafias nagyközségi bizottsága által ház nagytermét. Eljöttek a termében a Hazafias Nép- Népfront városi bizottsága — összehívott képviselő-jelölő jelölő gyűlésre a körzet töb- {ront által meghirdetett or- s egyben a gyűlés — elnöke gyules tegnap délután Kiste- bi községének küldöttei is. száseyűlési képviselő-jelölő köszöntötte a megjelenteket, leken, a művelődesi házban. Az elnökségben foglalt he- eyűlésen A 14 választókerü- közöttük Szűcs Józsefet, a A nagyközség lakói, terme- lyet dr. Kovács Lajos, a fL. lakosai a tangazdaság dol- megyei párt-végrehajtóbi­lőszövetkezeti tagok, ipari megyei pártbizottság osztály- *et J** J"*"™ zottság tagját és Dobai Jó­munkások - köztük a kö- vezetője, Jáhni László, a já- gozoi kozott kuldottsegek zsefetBa v^rosi pártbiZottság zelmúltban alakult ipari rási pártbizottság első titká- képviselték a Rákóczi és a titkárát valamint dr. Csator­lentétben az országossal, egy holdon aluli kis­parcellához jutott. Mivel azonban többségük már korábban is rendelkezett valamelyes föld­del, ezért az egy holdon aluli birtokosok száma és aránya jelentősen csökkent. Ez is közreját­szott abban, hogy a város társadalmi struktú­ráját 1945 után is a kistulajdonosok nagy szá­ma határozta meg. Ezt azonban nem helyes a hagyományos fogalmakkal értékelni a nagyszá­mú (3000) hagymakertész miatt. A város gazdasági és osztálystruktúrájából ve­zeti le helyesen a szerző a felszabadulás után újjászerveződő demokratikus pártok tömegbefo­lyásának alakulását. A vázolt struktúrából egye­nesen következett a Kisgazdapárt nagy befolyá­sa, ami fékezőleg hatott a forradalmi átalakulás­ra. De ez volt a magyarázata annak is, hogy a felszabadulás utáni hónapokban vitathatatlan kezdeményező és vezető szerepet betöltő MKP helyi szervezetének befolyása, szervezeti erejé­nek növekedése csak fokozatosan emelkedett. Gyakorlatilag az elért eredmények, amelyek el­választhatatlanok voltak a kommunisták áldo­zatos munkájától, vonták maguk után a jelzett növekedést. Sajátos képet mutatott Erdei Ferenc parasztpártjának makói helyzete is; az első hó­szefogását. E küzdelemben erősödött meg Ma­kón is a két munkáspárt együttműködése. Az 1946. március 6-i nagy politikai demonstráció sikerének ez volt a legfontosabb feltétele. Saj­nos, ez az együttműködés nem mindig volt ilyen tartalmas és zavartalan. Ebben mindkét párt helyi vezetésének szerepe volt, és ez is hoz­zájárult ahhoz, hogy 1946 nyarán a városban fel­bomlott a demokratikus erők egysége. A kisgaz­dapártiak ellenzékbe vonulása országos vissz­hangot váltott ki, és sokat foglalkoztatta az MKP megyei, sőt országos vezetését is. A reakció elleni összetett küzdelem tényszerű bemutatása, a pártok politikájának árnyalt elemzése teszik érthetővé az 1947-es augusztusi országgyűlési választások valóban sajátos ered­ményeinek megértését. A választási eredmények hűen mutatják Makó város felszabadulás utáni ellentmondásos fejlődését, a népi demokratikus átalakulásban. Nagy érdeme az ismeretetett munkának, hogy differenciáltan, sokoldalúan elemezve mutatja be az elsőként felszabadult város ezen sajátosságát is. Az 1947-ben lezajlott választásokon, 1945-höz viszonyítva, csupán két párt tudta növelni szavazatát Makón; az MKP 21 százalékra és az NPP 6,7 százalékra. Az napokban lényegében csak az értelmiség köré- SZDP nem kismértékben jobboldal felé kacsinga­ben volt számottevő bázisa, a parasztság köré­ben a későbbiekben is csak kismértékben tud­ta növelni politikai befolyását. Az 1945-ös or­szággyűlési választások eredményei jól mutatták a helyi erőviszonyokat; az MKP helyi szervezete a leadott szavazatok 20 százalékát, az SZDP 21,5 százalékát, az NPP 4.2 százalékát! és az FKP 52 százalékát szerezte meg. A választások után — az országoshoz hason­lóan — megélénkült a'Kisgazdapárt politikai te­vékenysége. A választási eredmények ismereté­ben a reakciós erők nyíltan színreléptek. A for­tó politikája miatt szavazóinak több mint 40 szá­zalékát vesztette el. Mint mindig, az egység hiá­nyából ekkor is a reakció húzott hasznot, a nyíltan népi demokráciaellenes, ellenzéki sze­repben fellépő Pfeiffer-párt szerezte meg a leg­több szavazatot, 37 százalékos eredménye min­denképpen meglepetés volt. Ma is tanulságos annak a kérdésnek vizsgá­lata, hogy egy olyan nagy demokratikus, mond­hatni forradalmi hagyományokkal rendelkező városban, mint Makó, hogyan fordulhatott elő a népi demokrácia 3. esztendejében a reakciós radalmi vívmányok megvédése és továbbfejlesz- Pfeiffer-párt választási győzelme. Vagy ahogyan tése megkövetelte a haladó, baloldali erők ösz- a szerző felteszi a fontos kérdést: „milyen okok­kal magyarázható, hogy a helyi baloldali népi demokratikus erők gyarapodása, politikai befo­lyásának növekedése elmaradt az országostól, s jobboldali reakciós erőknek jelentős dolgozó tö­megeket sikerült megtéveszteniük és saját poli­tikai befolyásuk alá vonniok?". Erre vonatko­zóan megtaláljuk a könyvben Erdei Ferenc vé­leményét is. A szektarianizmusnak és a belső harcoknak biztosan szerepe lehetett ebben. A legfőbb okot illetően azonban a tanulmány szer­zőjének következtetése tűnik helyesnek. A Pfeif­fer-párt éppen a város demokratikus ellenzéki hagyományaival manipulált, és ezt nem vette kellően figyelembe az MKP helyi szervezete. Valóban, a városban a kispolgári demokrácia, az ellenzéki polgári demokratikus hagyományok befolyása — a lakosság összetételéből eredően is — erősebbek voltak, mint a falvakban. A bal­oldali erőknek elsősorban a kispolgári demokrá­cia álarca mögé búvó ellenséggel kellett meg­küzdeniük. Ez pedig bonyolult feladatot jelen­tett, szívós felvilágosító, nevelő tevékenységet tételezett fel. A választási eredmények okainak vizsgálatánál erre a következtetésre jutott az MKP helyi szervezetének vezetése is. Felismer­ték, hogy a népi demokratikus átalakulás győ­zelemre vitelének elengedhetetlen feltétele a kis­polgári tömegek megnyerése, a demokratikus pártokkal való szoros együttműködés. Remélhetőleg a néhány kiragadott példa is érzékelteti; izgalmas és fajsúlyos kérdéseket tár­gyal az ismertetett munka. A kötet kiadói az előszóban nagyon szerényen fogalmaznak, ami­kor csak Makó és környéke vonatkozásában tart­ják fontosnak a munkát. Mi a megye majdani monográfiája szemszögéből nézve is jelentősnek tartjuk a Makóról írt, tartalmas és ízléses kön­tösben megjelent monográfiát. Dr. Rácz János egyetemi tanár dal Antal tanácselnököt, a gyűlés előadóját. A megnyitó után a részt­vevők nagy figyelemmel hall­gatták a hazánk, megyénk és Vásárhely gazdasági-politikai fejlődését jelző tényeket, az elmúlt négy esztendő ered­ményeit összegző beszámo­lót. Ennek keretében a vá­rosi tanács elnöke vázolta a következő öt esztendő főbb várospolitikai célkitűzéseit is. Beszéde végén dr. Csator­dai Antal a Hazafias Nép­front nevében javasolta a je­lölő gyűlés résztvevőinek, hogy a június 15-i választá­sokon Papp Gy. Lászlóné, a Hódmezővásárhelyi Főiskolai Tangazdaság paléi sertéstele­pének fizikai dolgozója le­gyen a 14. sz. országgyűlési választókerület képviselője­löltje. A javaslatot követő vitá­ban többen szót kértek és egyetértőleg támogatták Papp Gy. Lászlóné jelölését. Fel­szólalt Kövegyi Gyuláné, Ha­vasi Lászlóné, Tunyogi Sán­dor, Komáromi Ilona és Pi­ros Ferencné, a tangazdaság dolgozói, valamint Nagy Já­nosné városi tanácstag és Nagy József, a Kertészeti Vállalat dolgozója. Ezután a gyűlés résztvevői egyhangú­lag megszavazták Papp Gy. Lászlóné jelölését. Végül a jelölt meghatott szavakkal mondott köszöne­tet a megjelenteknek az elő­legezett bizalomért. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom