Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-01 / 101. szám

8 Csütörtök, 1975. május f. BSEJBEI e Véradók A Szegedi Patyolatnál szervezett önkéntes véradónapon az üzem 180 dolgozója közül 58-an adtak vért. Az elmúlt években ilyen sikeres véradónapra itt még nem volt példa. A képen a véradók egy csoportja látható, előtérben Fenye­res Jenő, a vállalat dolgozója, akitől felesége, a véradó­állomás asszisztense veszi a vért. Kérem szépen, meg kell, hogy mondjam, ritka szerencsés ember vagyok. Miért? Mert a szakmám, azaz a hivatásom, meg a szenve­délyem egy és ugyanaz. A plakát meg a plakátragasztás,' Harminc éve vagyok a pályán, és tessék el­hinni, plakátokban végigragasztot­tam három évtizedes történelmün­ket, végigkövettem életünk változá­sát, fejlődésünkét. Jól emlékszem a felszabadulás utáni évek politikai plakátharcára, melyeken tükröződ­tek szinte a pillanatnyi változások. Tetszik emlékezni az építésre buzdí­tó plakáton a téglákat emelő kezek­re, a munkás-paraszt szövetség fon­tosságára figyelmeztető sarlóra és kalapácsra, a kenyérszelő asszony alakjára, és sorolhatnám annak a nagyszerű kornak nagyszerű plakát­jait. Az volt a lelkesítő munka! Este még semmi, reggelre teli a város plakátokkal. Csak úgy dagadt a mellem, én láttam először, az én ke­zemhez ragadt a meszelőnyél, az én munkám nyomán ismerték meg az .új. és ..új jelszavakat., akciókat, szá­zan és ezren. Na, persze, a harminc év alatt sem volt minden év ilyen szép és lelkesítő. A beszolgáltatásra buzdító plakátok nemcsak csúnyák voltak, de valahogy nem is ragasz­tottam olyan könnyű szívvel őket. Mintha a ragasztó sem fogott volna úgy, mint máskor. A mostani plakátokat nagyon sze­retem. Szinte özöne zúdul ránk na­ponta, néha csak úgy billeg ez a rozoga traga.cs a hatalmas kötegek alatt. Politikai plakátok, kereske­delmi plakátok, moziplakátok, hir­detmények, kulturális műsorok. Minden. A legszebbekből, a legked­vesebbekből el-elteszek egyet, ebből áll majd össze plakátragasztó pá­lyám babérkoszorúja. Jó, ugye? — hát ragasztás közben van időm a gondolatok csiszolására, no, meg plakátismereteim ellenőrzésére is. A legszebbeket külön megjegyzem. Tetszik emlékezni arra, amelyen két féltő tenyér óvta Európát, meg a Petőfi-évforduló három vagy négy falragaszára. Vagy arra a tündéri madarasplakátra, amelyiket Reich Károly — elolvastam kérem! — ké­szített a tavalyi gyermeknapra. No, meg el ne felejtsük, a Fabulon-pla­kát! Nagyon szeretem ezt a nőt. Tessék elhinni, sok nőt ragasztot­tam, de mind közül ez a legkedve­sebb. A mi munkánk nagyon sokrétű. Egyszerre vagyunk toborzók és tá­jékoztatók, no, nem úgy, mint régen a faluban a kisbíró. Meg reklámfő­nökök is vagyunk, meg díszletmun­kások, meg ízlésnevelők. Mert azt nem kell magyarázni, hogy nem mindegy, milyen plakátok kerülnek egymás mellé, vagy fölé, s azt sem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a plakátra elég csak egy pillantást vetni, vagy elolvasása perceket vesz igénybe. Az ebek oltásáról szóló hir­detményt, ugye, nem tehetjük a hir­detőoszlop tetejére, merte ki fog felmászni oda elolvasni. A rojszrojszomat nézi?! Több mint huszonöt éve tekerem a pe­dálját, ócskán vettem egy műsze­résztől. A felszerelést; a kulimáztar­tályt, a létratartó vasakat, a vödör­akasztót, a csomagtartót mind ma­gam szerkesztettem úgy, ahogy a mupkám logikája diktálta. Mond­tam már, hogy a plakát a minde­nem? Nemcsak a város sebeit ta­kargatom el, építkezések lim-lom­jait, meg az állandó cigarettaszüne­tet tartó munkásait rejtem, de eszté­tikai küldetést is teljesítek, és né­ha szócső is vagyok. Színesítem a várost, tájékoztatom lakóit. Leg­jobban rajzos plakátokat szeretem, de egyre inkább megbarátkozom A plakátragasztó monológja az új törekvésekkel, a montázsok­kal, fotókkal, a popartos plakátokkal. Ahogy öregszik az ember, egyre bogarasabb. Csak mert mindig be­csülettel végeztem munkámat, ra­gasztom ki az olyan plakátot, hogy Cipőt a cipőboltból!, meg, hogy Vá­sároljon! Még ennél is jobban dü­hít, ha kézzel írt, ronda díszdzsoké meghívókat látok fákra rajzszögez­ve, falakra ragasztva. Falra tudok mászni tőlük! Azt sem szeretem, ha egy plakátból nincs elég. A múltkor a szegedi költészet napi esetre ösz­szesen öt, jól tetszett érteni, öt da­rab plakátot ragaszthattam. Érthe­tetlen, nem?! Amikor olvastam az újságban, hogy kiállítást rendeznek a szegedi plakátpályázat legszebb darabjai­ból, elmentem megnézni. Megmon­dom őszintén, szívesen kiragasztot­tam volna őket, akár a legforgal­masabb helyre is. Meg is fordult a fejemben, miért ne lehetne ezekből az ügyes, tehetséges fiatalokból egy kis csoportot szervezni, hátha lenne tehetségük, ötletük, erejük ahhoz, hogy legalább a fontosabb szegedi eseményekről szép, értékes plakátok értesítsek az embereket. Biz' isten, szívesen ragasztanám őket! Tudja, azt mondják, a plakát az utca művészete. Én meg azt mon­dom magamról, hogy az utca koz­metikusa és rikkancsa vagyok, anélkül, hogy sterilbe vágva maga­mat, hangoskodnék. No, eleget be­széltem, viszontlátásra! Itt egy má­jus elsejei plakát. Szép, ugye, fo­gadja ell Tandi Lajos MEGKOSZORÜZTAR A MUNKÁSOTTHON EMLÉKTÁBLÁJÁT Tegnap, szerdán a Szege­di Hangszergyár dolgozói megkoszorúzták a gyár Hét­vezér utca 9. szám alatti épületén — amely a fel­szabadulás előtt éveken át munkásotthon volt — levő emléktáblát. A munkásosz­tály nemzetközi ünnepe, má­jus 1. alkalmából tartott ün­nepségen a koszorút Üveges Antal, a gyár régi dolgozója — aki a felszabadulás előtt is részese volt a szegedi munkásmozgalomnak — he­lyezte el. SZERDAI PIACI ARAK A csirke kilója 30 forint, a tyúké 25, a tojás darabja 0,90—1,10 forintba került. Egy kiló burgonya 3,50— 4,50, sárgarépa 4—5, gyökér 6—8, vöröshagyma 4,50—6, kelkáposzta 7, fokhagyma 6—8, paraj 3—4, sóska 5—6 forint volt a tegnapi piacon. Egy fej salátát 0,60—1,50 forintért, az új karalábé darabját 2—2,50, a paradi­csom kilóját 60. a zöldpap­rika darábját 1,50—4.' a re­tek csomóját 1—2, a zöld­hagymáét 0.80—1,50 forin­tért kínálták. Az alma kiló­ja 4—12 forint, egy kiló gomba 50 forint, a dió 16, a száraz bab 16—18, a sava­nyú káposzta 7—8. a mák literje 30 forint volt. RENDHAGYÓ IRODALOMÓRA Asperján Györgynek, a Rádió szerkesztőjének most jelent meg első könyve. A Vészkijárat — bejárat című regényről beszélgettek az íróval a Tömörkény gimná­zium tanulói a tegnap, szer ­dán délelőtt megtartott rendhagyó irodalomórán. Ugyancsak író-olvasó talál­kozót rendeztek Asperján Györggyel a 600. számú szakmunkásképző intézetben tegnap délután. IRODALMI SZÍNPAD SIKERE Az irodalmi színpadok „Hazánkról szóljatok szép szavak" vetélkedőjében ösz­szesen hét együttes jutott a döntőbe. Köztük van a Tö­mörkény gimnázium és szak­középiskola dr. Kovács Mik­lósné vezette irodalmi szín­pada, akik Rozsgyesztvensz­kij Rekviem című poémájá­nak oratorikus feldolgozá­sával szerepeltek a ver­senyben. A döntő Zalaeger­szegen lesz június 16-án, amelyet a rádió is közvetít. EGYETEMI DZSESSZNAPOK Holnap és holnapután, pénteken és szombaton ren­dezik meg a József Attila Tudományegyetem klubjá­ban az első egyetemi dzsessznapokat. A koncert­sorozaton szereplő budapes­ti együttesek: Kőszegi Im­re, Szabados György és Gonda János együttese. a szegediek közül pedig a Molnás dixieland, valamint a Hulin- és a Vági-együttes lép fel. Elhunyt Pánt ya József Szeged megyei város tanácsa mély megrendüléssel tudatja, hogy rövid betegség után, vá­ratlanul elhunyt Pántya József, Szeged megyei városi tanács II. kerületi hivatalának elnöke. A felszabadulás előtt géplakatos volt, majd a Szegcdi Kéziszer­számgyár ban művezető, főmér­nök. gyáregységvezető munka­kört töltött be. Munkája elisme­réseként hatszor kapott Kiváló Dolgozó jelvényt. Társadalmi te­vékenysége Igen aktív volt. Sze­ged város tanácsának tagja 1954­től 1967-ig, 1963-tól a vb tagjá­vá Is megválasztották. 1964-ben a Munka Érdemrend bronz fo­kozata kitüntetést kapta társa­dalmi tevékenysége megbecsülé­séül. 1967 óta állt a II. kerületi tanács, illetve tanácsi hivatal élén. Gyári munkatársai, majd Sze­ged lakossága tisztelte, szerette egyszerűségéért, emberségéért, a közügyek iránti érzékenységé­ért. Fáradhatatlan volt a mun­kában, a tanulásban, a lakosság ügyeinek szolgálatában. A tanács saját halottjaként, május 5-én, hétfőn délután 3 órakor helyezik örök nyugalom­ra a Belvárosi temető ravatalo­zójából. 20-23* Várható időjárás csüt8r« tök estig: Nyugat- felől időnként felhősödés, a Du­nántúlon elszórtan zápor, esetleg zivatar. Megélénkülő déli, délnyugati, a Dunántú­lon északnyugutira forduló szél. A fiappali felmelegedés a nyugati megyékben kissé gyengül. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet csütörtökön: a nyugati me­gyékben 20 fok körül, más­hol '25 fok közelében. TŰL A 100 ÉVEN Jelenleg 116 százeszten­dős és öregebb ember él a Kirgiz SZSZK-ban. A kor­elnök a 127 éves Melokan Baltabajev. Különleges fi­gyelemmel kísérik sorsukat, állandó orvosi ellenőrzés alatt állnak, helyük ingyen biztosított a szanatóriumok­ban. KÉZIMUNKA­KIÁLLÍTÁS BARANYABAN Az abonyi Petőfi Sándor Művelődési Ház kézimunka­szakkörének válogatott anya­gából nyílt kiállítás tegnap délután a bordányi művelő­dési házban. A kézimunka­kiállítást két hétig tekinthe­tik meg a látogatók. Reklamálás r1 — Még most sincs készen a burgonyaszeletelés? Életbe lépett a zajszabvány A Fáklya új száma A Fáklya új száma teljes terjedelmét a( győzelem nap­jának, a fasizmus felett ara­tott. történelmi győzelem 30. évfordulójának szenteli. Ve­Mély fájdalommal tudatjuk, hogv szeretett testvérem, nagy­néni. özv. MÓLNAK MJHALYNÍ életenek 02. évében váratlanul elhunyt. Temetése május 2-án 15 órakor lesz a Dugonics-teme­tő ravatalozójából. A gyászoló család. Berlini krt. 4. T 10 492 Mely fájdalommal tudatjuk, hogv szeretett feleség, édesanya, nagjmama, testvér és rokon, DANI í KRENCNf: Tokody Bor­bála. életének 69. évében hosz­szú szenvedés után elhunyt. Drága halottunk temetése má­jus 2-án 13 órakor lesz a Ke­formatus temető ravatalozójá­ból. A gyászoló család. T 10 480 Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa, após. tata, VARGA IMRE, éle­tének 50. évében tragikus hirte­lenséggel elhunyt. Temetése má­jus 2-án 12 órakor lesz a Bel­városi temető ravatalozójából. A gyászoló család. T 10 490 Köszönet a ház lakolnak. Is­merősöknek. akik drága test­vérünk. MAGYAR! MARIA te­metésén együttérzésükkel fáj­dalmunkat enyhíteni Igyekeztek. Bocskai u. II. T 10 489 Köszönetet mondunk mindazon tokonoknak, ismerősöknek, és szomszédoknak, akik szeretett Gyász­közlemények halottunk, GÖRÖG ANDRASNÉ temetésén megjelentek, sírjára virágot helyeztek és mély fáj­dulmunkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család, Ilona u. 8. T10 482 Köszönetet -mondunk mindazon rokonoknak. Ismerősöknek, és munkatársaknak, az Üj Élet Tsz vezetőségének és tagságá­nak. akik szeretett halottunk, VÖNEKI LAJOS temetésén megjelentek, részvétükkel és vi­rágaikkal mély fájdalmunkat enyhíteni Igyekeztek. Köszöne­tet mondunk továbbá az I. sz. Sebészeti Klinika orvosainak és ápolóinak áldozatos munkáju­kért. A gyászoló család, Rőszke. T 10 484 Mely megrendüléssel tudatjuk, hogy VIRÁG JÁNOS MAV fő­tanácsos, a MAV Igazgatóság műszaki-gazdasági tanácsadója, az MSZMP városi bizottságának hosszú éveken ót volt tagja, a MAV pártbizottság volt titkára, 1975. április hó 28-án, 80 éves korában tragikus hirtelenséggel Budapesten elhunyt. Virág Já­nos elvtársat a MAV saját ha­lottjának tekinti. Hamvasztás utáni búcsúztatásáról később in­tézkedünk. MAV Szegedi Igazga­tósága, MSZMP vasúti bizottsá­ga. Mély fájdalommal tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa és nagyapa, PALL ISTVÁN, életé­nek 59. évében rövid, súlyos be­tegség után elhunyt. Temetése 2-án 2 órakor lesz a szatymazi temető ravatalozójából. A gyá­szoló család, szatymaz. Mély fájdalommai tudatjuk, hogy FRANKO ANDORNÉ ápri­lis hó 29-én, életének 79. évé­ben elhunyt. Temetése május 2-án a Belvárosi temető ravata­lozójából 11 órakor lesz. A gyá­szoló család, Bájcsy-Zs. u. 19. T 10 404 Fájó szívvel tudatjuk, hogy szeretett férj, édesapa, nagy­apa. ADÖK VINCE, életének 73. évében hosszú szenvedés után elhunyt. Temetése május 2-án 13 órakor lesz a Belvárosi teme­tő ravatalozójából! A gyászoló .család, T 10195 zető helyen szerepei az Alekszandr Vasziljevszkijjel, a Szovjetunió marsalljávpl készített interjú. VasziljevsZ­kij marsall — aki a máso­dik világháború idején a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke volt — mél­tatja a szovjet fegyveres erők és az egész szovjet nép helytállását a háborús évek­ben, részletesen elemzi a sztálingrádi csata sorsdöntő szerepét, összegezi a törté­nelmi tapasztalatokat. Töb cikk szól a partizán­mozgalomról, a hátország erőfeszítéseiről, az európai népek antifasiszta összefogá­sáról. Ezeket az írásokat há­borús archívfelvételek és képzőművészeti alkotások színes reprodukciói illuszt­rálják. Hogyan és miért alakult ki a fasizmus, miért idősze­rű ezzel a jelenséggel fog­lalkozni napjainkban is, mit tud a mai nemzedék a fa­sizmusról — ezeknek a problémáknak szentelik elemzéseiket a lap publicis­tái, V. Lomejko és I» Bezi­menszkij. j^assi" — Kicsit kisebb decibellel kiabálj, aranyoskám! Közlemény (Tl A KÉM hódmezővásárhelyi Közúti Igazgatósága ezúton ér­tesíti a Csongrád megyei állami gazdaságokat, termelőszövetke­zeteket és egyéni gazdálkodó­kat, hogy a megye területén fekvő állami közutak melletti fütermést 1975. május 5. és m4< Jus 19. között árverés útján a helyszínen értékesíti. Az árveré­sek időpontjáról a helyi taná­csoknál kifüggesztett hirdetmé­nyek és az útmesterségek tájé­koztatnak. s DELMAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottságának napilapja. — Megjelenik hétköznap 8. vasárnap 12 oldalon. — Főszerkesztő: F. NAGY ISTVÁN Főszerkesztő-helyettes: SZ. SIMON ts.vAN Szerkesztőség és kiadóhivatal: 6740 Szeged. Mag var Tanácskőn­társaság útja 10. — Telefon: 13-535. 13-003. — Felelős kiadd: KOVÁCS LASZLO. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda. Szegedi Bajcsy-Zsilinszky utca 28. - Előfizetési díj egy hónapra 20 forint, 9 n- • 6-* 9 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom