Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-07 / 105. szám

5 Szerda, 1975. május 7. Törvény a biztonságos életért Egységes elvek, egyszerűsített eljárás ^A Magyar Népköztársaság állampolgárainak öregség, be­tegség és munkaképtelenség esetén anyagi ellátáshoz van joguk. A Magyar Népköztársaság az anyagi ellátáshoz való jogot a társadalombiztosítás keretében és a szociális intéz­mények rendszerével biztosítja." I. Alkotmányunk fent idé­zett 58. paragrafusának végrehajtására új törvényt fogadott el az országgyűlés legutóbbi ülésszaka. A társa­dalombiztosítási törvény egy­séges elvek alapján szabá­lyozza azokat az ellátási for­mákat, juttatásokat, amelyek a dolgozókat és családtagjai­kat megilletik. E törvény ga­rantálja, hogy mindazok, akik munkájukkal hozzájá­rultak a társadalom fejlődé­séhez, a társadalom gondos­kodásában részesüljenek, amikor erre koruk, egészsé­gi állapotuk, munkaképte­lenségük miatt rászorulnak. A törvény összegezi a tár­sadalombiztosítás 30 év alatt végbement fejlődését. A ka­pitalizmustól olyan társada­lombiztosítási rendszert vet­tünk át, amely a lakosság 31 százalékára terjedt ki. A munkásoknak és alkalmazot­taknak csak egy kisebb há­nyada részesült valamilyen ellátásban, a mezőgazdasági dolgozók ki voltak rekesztve a társadalombiztosításból. Ma a lakosság 99 százaléka, gya­korlatilag minden dolgozó és hozzátartozója számíthat a társadalom gondoskodására. 1950-hez képest a biztosí­tottak száma több mint két­szerese, a társadalombiztosí­tási kiadások húszszorosra nőttek, jelenleg a kiadások meghaladják az évi 50 mil­liárd forintot. A kiadások ilyen nagyarányú növeke­dését — a biztosítottak kö­rének bővülésén kívül — a szolgáltatások és juttatások fejlődése indokolja. A gondoskodás fokozatos kiterjesztése, a biztosítottak körének bővülése, a szolgál­tatások fejlesztése megkíván­ta a rendelkezések gyakori módosítását, kiegészítését és ez óhatatlanul mind bonyo­lultabbá tette a szabályok alkalmazását. Az 1958-as nyugdíjrendeletet például több mint 50 jogszabály mó­dosította. A szabályozás biz­tosítási ágazatonként — vagy­is betegségi, anyasági, nyug­díj- és családipótlék-ellátás­ra tagozódott, a munkások és alkalmazottak, a mezőgaz­dasági termelőszövetkezeti tagok és a kisipari szövet­kezeti tagok ellátása külön­böző szabályokra épült. Ily módon létrejött paragrafus­dzsungel azok számára is át­tekinthetetlenné vált, akik megalkották. Ezen kellett alapos, körültekintő munká­val változtatni. Az új társadalombiztosí­tási törvény egységes elvek alapján, egységes szerkezet­be foglalja a társadalombiz­tosítás alapvető elveit és szabályait, egyszerűsíti az el­járásokat, módot ad ró, hogy az ellátásra jogosultak tisz­tában legyenek jogaikkal, megtalálják a választ prob­lémáikra. Az új joganyag terjedelmét tekintve a régi­nek alig 20 százalékát teszi ki, áttekinthető, közérthető, könnyen kezelhető. Az egységesítésen és egy­szerűsítésen túlmenően azon­ban a törvény több olyan új szabályt, reformintézkedést alkalmaz, amelyek tovább fejlesztik a juttatásokat, ked­vezőbb ellátásban részesítik a dolgozók jelentős rétegeit. A törvényben lefektetett alapelv: a társadalombizto­sítás állami feladat. E fel­adat végrehajtása során az állam a népgazdaság fejlő­désével összhangban rend­szeresen és tervszerűen fej­leszti az ellátások színvona­lát. Ezt példázzák az egysé­gesítés és egyszerűsítés so­rán végrehajtott reformin­tézkedések, ez valósul meg abban a rendelkezésben is, amely 1975. július elsejével, a törvény hatálybalépésével egyidejűleg emeli az ala­csony nyugdíjakat, javítja több mint egymillió ember anyagi ellátását. A tervszerű fejlesztés cél­jából a társadalombiztosítás bevételeit és kiadásait az állami költségvetés irányoz­za elő. Mivel a kiadások számottevően meghaladják a bevételeket (a munkáltatók, azaz az állami vállalatok és szövetkezetek által fizetett társadalombiztosítási járulék és a dolgozók által fizetett, a kereset 3—10 százalékát kitevő nyugdíjjárulék együt­tes összegét), a különbözetet az állam fedezi. Ez szavatol­ja a biztosítottak igényeinek zavartalan kielégítését. A társadalombiztosítás-el­látásban együttesen, egy­mást kiegészítve érvényesül a munka szerinti elosztás el­ve és a szociális biztonság követelménye. A munka sze­rinti elosztás elvéből követ­kezik, hogy a nehéz, és egész­ségre ártalmas munkát vég­ző dolgozók, az üzemi bal­eset következtében sérültek és munkaképtelenek, vala­mint a hozzátartozóik fóko­zott gondoskodásban része­sülnek. Ez megfelel a társa­dalom igazságérzetének. A szociális biztonság követel­ménye pedig azzal érvénye­sül, hogy az állam megszab­ja a nyugellátás és egyéb juttatások minimumát, ki­emelten gondoskodik a sok­gyermekes családokról, a nők és a fiatalok védelméről. A törvény értelmében részt vesznek a társadalom­biztosítás igazgatásában a szakszervezetek, és közremű­ködnek a szövetkezeti érdek­védelmi szervek is. Minden olyan átfogó társadalombiz­tosítási intézkedést, amelyek a biztosítottak jogait vagy kötelezettségeit érintik az érdekvédelmi, érdekképvise­leti szervek bevonásával le­het megtenni. A társadalom­biztosítást ellátó szervek kö­telesek pontosan tájékoztat­ni a hozzájuk forduló bizto­sítottakat, és messzemenő segítséget nyújtani az igény­jogosultaknak, hogy zavar­talanul hozzájussanak a kü­lönböző szolgáltatásokhoz. Az igénylő és a folyósító szer­vek közti vitás ügyekben a törvény biztosítja a megfe­lelő jogorvoslat lehetőségét, meghatározott esetekben a bírósági eljárást is.' Sőtér Edit Következik: A nyugdíjrendszer fejlesztése Vaszy Viktor jubileumi koncertje Kisiparosok tanácskozása Vezetőségválasztás a KIOSZ szegedi alapszervezetébeit Ülést tartott tegnap Szege­den a KIOSZ Csongrád me­gyei választmánya. A ta­nácskozáson részt vett Gö­möri Lajos, a KIOSZ Or­szágos Vezetőségének elnök­helyettese is. A vezetőség beszámolóját Sass Ferencné, a KIOSZ megyei titkára is­mertette. A többi között hangsúlyozta, hogy a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulójára meghirdetett mun­kaversenyben derekasan helytálltak a kisiparosok is. Részletezte a lakosságnak nyújtott sokoldalú szolgálta­tást. Kitért arra is, hogy mind több öreg kisioaros vonul nyugdíjba és helyük­be állnak fiatalok, akik mes­tervizsgát tesznek. A beszá­molót követő vitában szá­mosan felszólaltak és elfo­gadták a határozati javasla­tot. Délután a Bartók Béla művelődési ház nagyterme-. ben a KIOSZ t szegedi alap­szervezete tartott vezetőség­választó taggyűlést. A szer­vezeti munkáról Baumann Ferenc titkár tartott beszá­molót. Hangoztatta, hogy Szegeden évek óta rendsze­res éjszakai ügyeleti szol­gálatot tartanak a kisipa­rosok hat szakmában, s e szolgáltatást kiterjesztették Szőregre, Dorozsmára, Tá­péra, Algyőre is. Sokoldalú segítséget nyújtanak a most kezdő fiatal kisiparosodnak. A beszámolót követő vita után megválasztották az új vezetőséget. Tagjai: Szécsi István tévészerelő, Rubinfal­vi Mihály lakatos, H. Ko­vács István kőműves, Dan­kó József fényképész, Pál­völgyi Zoltán villanyszerelő, ifj. Bors László férfiszabó. Titkárnak ismét Baumann Ferencet választották. Egy­ben megválasztották a KI­OSZ sorra kerülő megyei tanácskozására 13 küldöttet. Lakosonként 5,5 kötetet olvastunk Az ország lakosságának egyötöde . — szám szerint 2 240 000 személy — könyv­tári olvasó, akik a múlt év­ben összesen 56 millió köte­tet olvastak. Ez lakosonként 5,5 könyv. Az ország csaknem 10 ezer közművelődési könyvtárá­ban a múlt év végén mint­egy 30 millió kötetet szám­láltak, majdnem 2 millió­val többet, mint 1973 végén. A tanácsi és szakszervezeti könyvtárak csaknem kétszer annyi olvasnivalót vásárol­tak, mint a megelőző évben. Szünet után, éppen csak bekonferálták" a Psalmust, amikor a zenebarátok és a szimfonikusok színpadnyi sokaságából kilépett az ün­neplő nézőtér elé, Simándy Józseffel az oldalán, Vaszy Viktor. A publikum kitartó, zajos ovációja közben egy pillanatra találkozott a te­kintetük, olyan utánozhatat­lan, megismételhetetlen mo­sollyal, hogy ha költő len­nék, verset írhatnék a sze­mek párbeszédéről... Költő nem vagyok, ezért hát száraz tényekkel számo­lok be a Szegedi Nemzeti Színházban hétfőn este tör­téntekről. Zsúfolt ház. hálás közönség asszisztált Vaszy Viktor ötvenéves karmesteri jubileumához, ahol szünetig ugyanazt a két művet (Aíen­delssohn: Hebridák nyi­tány, Mozart: C-dúr. Jupi­ter, szimfónia) dirigálta Va­szy a szegedi szimfonikusok­nak, melyekkel 1925. márci­us 25-én először lépett a nyil­vánosság elé Budapesten, a Gellért Szálló halljában. Bányainé dr. Birkás Má­ria, a szegedi városi tanács elnökhelyettese meghatottan köszöntötte az ünnepeltet, aki félszázados működéséből több mint két évtizeden át elévülhetetlen érdemeket szerzett Szeged zenei kul­túrájának felemelkedésében, aki nélkül nem lehet majd, megírni a szegedi színház­nak, operának, a szimfoni­kus zenekarnak, a Zeneba­rátok Kórusának, a szabad­téri játékoknak történetét. S a kör még így sem zárul, hiszen mint zeneszerző, pe­dagógus, műveket tett az egyetemes magyar zeneiro­dalom asztalára, neves éne­Somogyi Károlyné felvétele keseket, muzsikusokat nevelt ki a Vaszy-iskolában. A műsor második része (Kodály: Psalmus Hungari­cus, a Zenebarátok és Si­mándy József közreműködé­sével) arra is emlékeztetett, hogy Vaszy Viktor fáradha­tatlan propagátora száza­dunk új magyar zenéjének, Kodály és Bartók korszakoá jelentőségű életművének. Pályájához több ősbemutató emléke fűződik. Érthető te­hát, ha hétfőn este szapo­rábban hangzott a taps, hosszasabb volt az ünnep­lés. A koncertet egyenesben közvetítette a rádió, s befe­jezésül Kedves Tamás, a Ze­neművészeti Főiskola szege­di tagozatának igazgatója ad­ta át a Zeneművész Szövet­ség helyi csoportjának ju­bileumi díszplakettjét, Gru­ber László a Zenebarátok Kórusának — Meszlényi László a szimfonikusoknak köszöntőjét tolmácsolta; Vaszy Viktor ősszel nyug­díjba megy — még sincs bú­csú. Marad és dolgozik to­vább. Szükség van rá. Nikolényi István Főiskolások a betegekért Reprezentatív felmérése­ket végeztek kórházainkban az Iparművészeti Főiskola hallgatói. Arról tájékozód­tak, hogy az orvosok, műtő­sök, ápolók és betegek ho­gyan vélekednek a jelenleg használatos gyógyászati se­gédeszközeinkről. Németh Aladár, a szerszám- és gép­ipari formatervező tanszék tanszékvezető tanára elmon­dotta, hogy hallgatóik tö­rekvése: a gyógyítás és a re­habilitáció területén jelent­kező, hivatásukkal kapcsola­tos feladatok megoldása. — Hallgatóink humánus érzésből fakadó feladatvál­lalásának — mondotta — számos kézzelfogható, konk­rét eredménye van: a kór­házi gyakorlatbant használa­tos, mintegy harmincféle ágytípus, jelentős hányadát modernizálták. Üjító figyel­mük arra is kiterjedt, hogy a korszerűtlen, kényelmetlen fekvőhelyek a mai igénye­ket kielégítő, ugyanakkor esztétikailag is megfelelő al­kalmatosságokkal legyenek pótolhatók. E törekvés szel­lemében készült el a Medi­mobil néven szabadalmazta­tás előtt álló, s a rendkívül súlyos betegek részére is ké­nyelmes fekvést biztosító „ágy"-konstrukció. A másoddiplomáján dolgo­zó Tagyi Zoltán fiatal gé­pészmérnök alkotása jelentő­sen megkönnyíti a magate­hetetlen, nehezen mozgatha,­tó betegek szállítását. A sze­letekre oszló, praktikus szer­kezetű ágyféleség az állandó fekvőhelyhez könnyedén csatlakozik, s így a beteg arra nehézség nélkül áthe­lyezhető. A szerkezet hasz­nálatával az ápolók munkája is jelentősen megkönnyebbe­dik. Thüringer István ugyan­csak szellemes tervmunkájá­val a bénulásos betegek se­gítségére siet. Lényege: az eddig nagy költséggel gyár­tott és többnyire importált, mintegy 30 részes rokkant­kocsicsaládot ezentúl mind­össze öt résszel lehet majd helyettesíteni. Az iparművész-hallgatók a vakokra is gondoltak. Olyan konstrukciót alkottak, amely számukra az írás-ol­vasás elsajátítását az eddigi­nél mintegy 50 százalékkal könnyebbé teszi. (MTI) Forrás ankét Irodalmi estet rendeztek tegnap, kedden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében. Az est ven­dégei a kecskeméti folyó­irat, a Forrás szerkesztősé­gének munkatársai, Kecske­méten élő irodalmárok, akik műveiket jórészt a Forrás­ban teszik közzé: Buda Fe­A műszaki hónap mai rendezvényei Ma, szerdán délután 14 szaki értelmiség szerepe me­órakor alakul meg az gyénkben" címmel. Ugyan­MTESZ Csongrád megyei ott, 15 órakor, az Építőipari szervezetének Ifjúsági Mű- Tudományos Egyesület ren­szaki Klubja. Ez alkalomból dezésében Szüléry László, a a Technika Házában dr. Szegedi Vízművek és Fürdő Győrffy László, a megyei Vállalat főmérnöke ismerte­munkatársa tí Szeged város szennyvíz­munkatarsa elhelyezésének jövőjét. A A fiatal mű- DEFAG falemezüzemének ebédlőhelyiségében a Faipari pártbizottság tart előadást Szerződés a tiszta Szegedért Az ATIVIZIG Kvassay Jenő szocialista brigádja a Sze­ged tisztaságáért mozgalomban szerződést kötött a Város­gazdálkodási Vállalattal, társadalmi munkára. Vállalta a szocialista brigád a tápéi kapunál, a rampa mentén levő járda padkájának rendezését, a korlát újrafestését, s időről­időre elvégzi a folyamatos karbantartást is. A tápéi lakosok nagy örömmel fogadták a kezdeményezést, mert "egy-egy nagyobb eső után a járda szinte használhatatlanná vált a padkáról visszafolyt sár miatt. Tudományos Egyesület ren­dez előadást a faipari hul­ladékok hasznosításáról. A Textilipari Műszaki és Tu­dományos Egyesület rende­zésében a KSZV Szegedi Kenderfonógyárában lesz előadás, fél háromkor, címe: Kiszolgáltatott-e a rostfel­dolgozó ipar a mezőgazda­ságnak? A BMG makói gyá­rában a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület rendezvényé­re kerül sor „Kissorozatú gyártás szervezésének lehe­tőségei, módszerei!! címmel. renc, József Attila-díjas költő, Hatvani Dániel, a fa. lyóirat főszerkesztője. Szekér Endre irodalomtörténész és Zám Tibor író. A Forrás ankéton Szekér Endre mutatta be a folyó­iratot. A kecskeméti lap egyik legszembetűnőbb jel­lemzője, a többi folyóirat­tól megkülönböztető jegye, hogy viszonylag sok szociog­ráfikus jellegű írást, cikket, tanulmányt közöl. A való­sághoz szorosan kötődő ri­portok, szociográfiák közre­bocsátása mellett az is a folyóirat munkatársi gárdá­jának köszönhető, hogy Kecskeméten immár rend­szeresen szociográfiai kon­ferenciákat tartanak. A fo­lyóirat illusztrációi között, a képzőművészeti alkotások, reprodukciók mellett, sok a szociofotó is. Feladatuknak tekintik a szerkesztők a múlt értékeinek őrzését, az iro­dalmi hagyatékok feltárását is, valamint a környező or­szágok magyar vagy idegen nyelvű irodalmi termésének folyamatos bemutatását Nagy gondot fordítanak a fiatal, elősorban a Kecske­méten élő fiatal tehetségek felkutatására és bemutatá­sukra. Az ankéton, amelyet a ta­valyi kecskeméti Tiszatáj­est viszonzásaként rendez­tek, Buda Ferenc, Hatvani Dániel és Zám Tibor be­mutatta egy-egy művét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom