Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-06 / 104. szám

m&O PROtFTÁRTftl CGVCSOLJETEKI DELMAGYARORSZAG 65. évfolyam 104. szám 1975. május 6., kedd Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megkezdődött az Akadémia jubiláris közgyűlése Lesonezi Pál átadta az MTA-nak a Munka Vörös Zászló Érdemrendet Hétfőn, a Magyar Tudo­mányos Akadémia dísztermé­ben megkezdődött a másfél évszázada fennálló Akadé­mia jubiláris közgyűlése. A sorrendben immár 135. évi közgyűlés ünnepélyes meg­nyitásán részt vett és az el­nökségben foglalt helyet Lo­sonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Aczél György, a kor­mány elnökhelyettese, a tu­dománypolitikai bizottság el­nöke és Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai; Erdey-Qrúz Tibor, az Akadémia elnöke, Köpeczi Béla, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza, Szabó Imre és Szentágothai János, az Aka­démia alelnökei, Láng Ist­ván és Tétényi Pál főtitkár­helyetlesek. Részt vett az ülésen a Politikai Bizottság, a Közpqpti Bizottság és a kormány több tagja, az or­szágos főhatóságok több ve­zetője. Az Akadémia tagjain kívül nagy számban vettek részt a közgyűlésen a hazai tudományos élet ismert sze­mélyiségei, az akadémiai ku­tatóintézetek vezetői, egyete­mi tanárok, kutatók. A hazai meghívottakon kí­vül 21 országból 67 tudós volt jelen a jubiláris köz­gyűlés megnyitásán. Az Aka­démia külföldi tiszteleti tag­jain kívül ott voltak mind­azoknak a külföldi akadémi­áknak, illetőleg tudományos központoknak a képviselői, amelyekkel Akadémiánk kapcsolatban áll. Az ünnepi közgyűlést Er­dey-Grúz Tibor nyitotta meg. Köszöntötte a közgyűlés kül­földi és hazai vendégeit, majd megnyitó előadásában áttekintést adott az Akadé­mia másfél évszázadáról. Erdey-Grúz Tibor akadé­mikus. a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke meg­nyitójában a múltra emléke­zett. Utait rá: másfél évszá­zada Széchenyi István állt az élére annak a reform­mozgalomnak, amely segítet­te megérlelni a tudóstársa­ság megalapításának belső feltételeit. A fejlődés új le­hetőségének reménye volt 1848, de a szabadságharc le­verése meghiúsította az Aka­démia megújhodását. A ki­egyezést követően új erők léptek fel az Akadémián. Vi­lágosan látták, hogy az ipar fejlődésének feltétele a ter­mészettudományok ápolása. Eötvös József és köre több nemzedékre szóló tudomá­nyos programot dolgozott ki. Az 1860-as évek végére az Akadémia jó úton volt, hogy meghatározó legyen az or­szág szellemi életében. Ez a lendület azonban nem sokáig tartott. Az anyagi eszközök hiánya, a politikai környezet béklyóba verte a tudomá­nyos kutatás és a vélemény­alkotás szabadságát. Űj perspektívákat csak a Tanácsköztársaság megala­kulása nyitott. Tervbe vet­ték az Akadémia átszerve­zését, az alapszabály mó­dosítását, erősíteni akarták a termé­szet- és a műszaki tudomá­nyok fejlesztését. A Tanács­köztársaság leverésével, az ellenforradalom felülkereke­Kádár János levele Kedves Elvtársak! Engedjék meg, hogy tisztelettel köszöntsem a megalapításának 150. évfordulóját ünneplő Magyar Tudományos Akadémiát, és tolmácsoljam a Magyar Szocialista Munkáspárt üdvözletét és jókívánságait. A Magyar Tudományos Akadémia megalapítása olyan korszakban történt, amikor a történelem a pol­gári átalakulás feladatait tűzte napirendre, s amikor a társadalmi haladásért, a nemzeti felemelkedésért és a nemzeti függetlenségéért vívott harc céljai egybeestek. Az Akadémia létrejötte maga is e küzdelmek egyik jelentős állomása volt. A tudomány a magyar társadalomban azonban csak a felszabadulási után, népi államunkban nyerte el mél­tó helyét, s az azóta eltelt három évtizedben tudta betölteni az Akadémia ezt a funkciót, amelyet meg­alapítói szántak neki, a szocializmust építő magyar nép olyan feltételeket teremtett a kutatómunka kibon­takoztatásához, amelyek lehetővé tették a magyar tu­domány felzárkózását a világ tudományos élvonalá­hoz. A szocializmus azért is biztosítja a tudomány fejlő­désének feltételeit, mert társadalomátalakító tevé­kenységében nem nélkülözheti a valóság törvényeinek ismeretét, a tudomány művelőinek aktív közreműkö­dését, a szocializmus és a tudomány egymásra utaltak és szövetségesek. A Magyar Szocialista Munkáspárt erre a felisme­résre alapozza tudománypolitikáját. Bízik tudósaink­ban, a tudomány művelőiben. Igényt tart részvételük­re a politika formálásában is. Pártunk vallja: a tu­domány egészséges fejlődése feltételezi a kutatás sza­badságát, s támogatja az újat felelősséggel kutatókat, az olyan tudósokat, akik az új problémák iránti fogé­konyságukat és az új kérdések alkotó megoldásának képességét párosítani tudják a népük, hazájuk, a tár­sadalmi haladás és a szocializmus ügye iránti elköte­lezettséggel és felelősséggel. Szívből gratulálok ahhoz a magas kitüntetéshez, amelyben a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa részesítette a Magyar Tudományos Akadémiát a ju­bileum alkalmából. Ez a kitüntetés az Akadémia sok­oldalú tudományos és tudományszervezői tevékenysé­gének elismerése mellett egyben kifejezi a tudomány növekvő szerepét és megbecsülését szocialista társa­dalmunkban. A Magyar Szocialista Munkáspárt azt várja a Magyar Tudományos Akadémiától, hogy — méltón di­cső múltjához — vegyen részt a fejlett szocialista tár­sadalom építésében. A Központi Bizottság nevében kí­vánom, hogy az Akadémia és tudósai érjenek el to­vábbi tudományos sikereket, munkálkodjanak eszmé­ink, célkitűzéseink megvalósításán, ahogy eddig is tet­ték: népünk javára. * A közgyűlés részvevői nagy tapssal fogadták a Központi Bizottság első titkárának üdvözletét. Erdey­Grúz Tibor meghatott szavakkal mondott köszönetet az Elnöki Tanács elnökének üdvözlő szavaiért, az Akadémiát ért magas kitüntetésért és Kádár János megtisztelő leveléért. désével az intézmény még korzervatívabb szellemben folytatta működését. A felszabadulást követő években a népi hatalom igényt tartott a tudomány minden vívmányára, s a tár­sadalmi haladásért széles körben támogatta a kutafást. Az MKP sürgette és egy­ben segítette az Akadémia gyökeres reformját, hogy megfelelhessen megnöveke­dett feladatainak. Az új alapszabályok már egyértelműen előírják, hogy az Akadémia fogja össze és koordinálja az országszerte folyó kutatásokat, adjon elvi és módszertani segítséget a kutatási programok, illetve a konkrét tervek kidolgozásá­hoz, megvalósításához és az eredmények értékeléséhez. Fontos, új feladata az Aka-> démiának a tudomány önálló művelése, kutatóintézetek lé­tesítésével és működtetésével, más intézményekbe helyezett kutatóműhelyekkel. Az Aka­démia a tudományokra össz­pontosíthatta működését, hogy Megvalósítsa Eötös Jó­zsef nyolcvan évvel ezelőtti elgondolását. Lehetővé kel­lett tenni, elő kellett segíteni a dialektikus és a1 történelmi materialista szemlélet érvé­nyesülését. Ezért több ága­zatban fel kellett lendíteni, sőt, nem egy területen meg kellett indítani az alapkuta­tásokat. Széles körben meg­indulhatott és kibontakozha­tott a marxista—leninista társadalomtudományi kuta­tás. A mezőgazdaság és az ipar gyors fejlesztéséért ki kellett terebélyesítení az al­tiFolytatás a 2. oldalon.) Megemlékezések a győzelem napjáról Emlékünnepség, koszorúzás Szegeden Május 9-én lesz 30 esz­tendeje, hogy Európában el­hallgattak a fegyverek, és a hitleri Németország feltétel nélkül kapitulált a Szovjet­unió és szövetségesei előtt. Harminc esztendeje ért vé­get Európában a történelem legvéresebb, legtöbb ember­életet és anyagi áldozatot kívánó háborúja. Május 9­ről, a győzelem napjáról vi­lágszerte megemlékeznek az emberek. Szegeden is méltóképpen ünnepeljük meg a győzelem évfordulóját. Az ünnepet megelőző napon, csütörtö­kön délután fél 3-kor az MSZMP Szeged városi bi­zottsága, Szeged megyei vá­ros tanácsa, a Hazafias Nép­front városi bizottsága, a vá­ros fegyveres testületei és a szegedi olajipari pártbizott­ság ünnepi megemlékezést rendez az olajipari vállalat nagytermében. Az emlékün­nepségen Török József, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra mond beszédet. Pénteken, május 9-én a vá­rosi pártbizottság, a városi tanács, a népfront városi bi­zottsága és a fegyveres tes­tületek koszorúzást ünnep­ségeket rendeznek Szegeden. Délelőtt 10 órakor a Dugo­nics-temetőben levő szovjet és a Belvárosi-temetőben levő román hősi emlékmű­vet koszorúzzák meg, 11-kor pedig a két Széchenyi téri szovjet hősi emlékmű talap­zatán helyezik el á megem­lékezés és a hála virágait. 30 éve szabad Csehszéo vákia Nagygyűlés Budapesten Tegnap délután az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a Budapesti Pártbi­zottság, valamint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Csehszlovákia felszabadulá­sának 30. évfordulója alkal­mából 15 órai kezdettel nagygyűlést rendezett Buda­pesten. a Danuvia Gorkij Művelődési Házában. Ünne­pi beszédet Huszár István, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a Miniszter­tanács elnökhelyettese és dr. Václav Moravec, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete mon­dott. A nagygyűlésről tudósítá­sunk a 2. oldalon. Előre­gyártás Előregyártási konferencia kezdődött tegnap, hétfőn délután az Építőipari Tudo­mányos Egyesületben. Há­romszáz magyar és hatvan­egy külföldi szakember vesz részt a háromnapos tanács­kozáson. Lakónegyedek, üze­mek építése ma már előre­gyártott elemek nélkül el­képzelhetetlen. Ez a korszerű építési mód azonban csak jó technológiával, átgondolt szervezéssel gazdaságos. Szakmai gyakorlat az NDK-ban A korábbi évekhez ha­sonlóan az idén is lehetőség nyílik arra, hogy fiatal ma­gyar szakmunkások, vala­mint szakmai képesítéssel még nem rendelkező dolgo­zók nyelvtanulás, szakmai képzés és továbbképzés, szakmai tapasztalatszerzés céljából munkát vállalhassa­nak NDK-beli üzemekben. A Magyarország és az NDK kormányai között fennálló munkaerő-együtt­működési egyezmény alap­ján 1975-ben mintegy 50 NDK-beli vállalathoz je­lentkezhetnek a magyar fia­talok: egyebek mellett laka­tos, forgácsoló, műszerész, villanyszerelő, elektromű­szerész, továbbá vegyipari, üveg- és porcelánipari és kohászati szak-, illetve be­tanított munkára. A jelentkezések szervezé­sével, illetve a szervezőmun­ka irányításával az állandó lakóhely szerinti megyei ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak munkaügyi osztályai foglalkoznak, ahol az NDK­beli foglalkoztatás lehetősé­geiről, a végzendő munká­ról, a bérezésről, az elhe­lyezésről és egyéb viszonyok­ról bővebb tájékoztatást is nyújtanak az érdeklődők­nek. A munkaerő-együttműkö­dési egyezményben megha­tározott feltételek alapján az NDK-beli gyakorlatra 18— 26 éves nőtlen, vagy haja­don, a vállalt munka elvég­zésére egészségileg alkalmas, erkölcsileg feddhetetlen fia­talok jelentkezhetnek. Alapoznak, szinteznek Az Április 4. útja felújítása során a villamos vágányait részben már korábban középre helyezték, így megkezd­hették az út szélesítését. Helyükre kerültek a nagy telje­sítményű kandeláberek is. Jelenleg a víz- és csatornaveze­tékeket építik, hozzáláttak az útépítéshez is. A generálki­vitelező a DÉLÉP. Markolóval vájják a csatorna helyét Somogyi Károlyné felvételei Az autóút aszfalt ját műszerrel szintezik

Next

/
Oldalképek
Tartalom