Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

3 Szombat, 1975. május 31 • Apro Antal beszede fFolytatás az 1. oldalról$ vei és gondjaival azonos rangon kezelte és kezeli pár­tunk és kormányunk a la­kásépítést. Erről ugyancsak részletesen beszélt a szónok. — A 15 éves lakásfejlesz­tési programban — amely az idén fejeződik be — több mint egymillió lakás épül az országban. A statisztika sze­rint Csongrád megyében 100 lakásra 301 lakos jut, s ez a mutató kedvezőbb az orszá­gos átlagnál. Ugyanaklíor tudjuk, hogy a régi lakások minősége rossz, és alapvető változást csak fokozatosan lehet elérni. Szegeden a la­kások minősége jobb. Itt 1960-tól 1974-ig 15 ezerrel nőtt a lakások száma, s az idén további 2500 lakás épül. A város lakásproblémái mégis további, évekre szóló feladatokat adnak, hiszen mintegy 10 ezer igénylőt tar­tanak még számon. Tetézi a gondokat, hogy az új lakó­negyedeknek régi házak le­bontásával kell helyet csi­nálni. A folyamatban azon­ban reális biztatás számunkra, hogy hosszú távra megte­remtettük Szeged és kör­nyéke tömeges lakásépítési bázisát, a házgyárat. — A párt és a kormány a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordít a szegedi Jakásépítésekre, az iskola-és egészségügyi ellátottság javí­tására, de gondoljuk hozzá, hogy nagyon nehéz feladat egyidőben megvalósítani az Alföld nagyarányú iparosítá­sát, üzemeket, gyárakat, hi­dakat, utakat építeni, villa­mos energiát, gázellátást biz­tosítani, közmüveket felújí­tani. a mezőgazdaságnak mind több gépet, vegyianya­got, építőkapacitást biztosíta­ni, és az életszínvonal állan­dó, rendszeres emeléséről gondoskodni. Éppen ezért megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk a ter­melésre. a termelés gazda­ságosságára. az általános és ésszerű takarékosságra, hiszen a további lakásépíté­sek gazdasági feltételeit is így teremthetjük meg. _ A pártvezetés és a kormány minden erejével és figyelmé­vel azon lesz, hogy orszá­gunk teljesítőképességéhez viszonyítva tovább javuljon lakáshelyzet. A szónok igen nagy szere­tettel szólt Szegedről, mint az egyetemes magyar kultú­ra fontos bázisáról, melynek tudományos, kulturális és művészeti alkotóműhelyei fé­nyükkel nemcsak az ország­részt világítják be, hanem más tájakra is sugároznak. Akadémiai és egyetemi tu­dományos intézeteinek ered­ményes munkája, szépirodal­mi és szociográfiai termése, napisajtója és folyóirat-iro­dalma, színházának és ope­ratársulatának produkciói, a szabadtéri játékok előadásai, a fejlett hangversenyélet, a gazdagodó képzőművészeti tevékenység — az egész magyar kulturális életben példásan számotte­vö. Bzeged tovább élteti és táp­lálja nagyszerű kulturális hagyományait, ugyanakkor ujakat teremt. Ezt a törek­vést a jövőben is minden eszközzel támogatjuk, ahogy azt pártunk Központi Bi­zottságának 1974. évi köz­művelődési határozata is előírja. Szeged értelmiségétől ehhez azt kérte Apró Antal: — A haladó hagyományok szellemében alkosson, gya­rapítsa értékeit, és minden­kor emelje magasra a kul­túra, a népművelés lámpá­sait! Ezernyi kezdeménye­zéssel. a szellem szocialista műhelyeiben kibontakozta­tott nagy aktivitással, példás közéleti buzgalommal, az egész környezet kulturális gyarapításával mozdítsa elő, hogy Szeged ma még inkább mint valaha, a magyar kul­túra, egyszersmind a szoci­alista kultúra jelentékeny őr­helye legyen! Részletesen elemezte be­szédében Apró Antal, a szo­cialista demokrácia időszerű kérdéseit is. A szocialista de­mokrácia rendszerünk nagy erőforrása — mondotta. Társadalmunk milliós dol­gozó tömegei cselekvően részt vesznek a halalom gyakorlásában, a közügyek eldöntésében és intézésé­ben. Az MSZMP és a szocialista állam szüntelen törekvése, hogy az állampolgárok mind nagyobb lehetőséget kapja­nak erre a tevékeny részvé­telre és mindinkább éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Országunkban évek hosz­szű során nagy erőfeszíté­sek történtek a szocialista demokrácia intézményeinek és fórumainak kiépitéséért, és működésük tökéletesíté­séért. Mind közelebb jutunk a cél­hoz, hogy az állampolgárok nagy többsége a hatalom gyakorlásának részesévé vál­jék. Idézte a XI. pártkong­resszus megállapítását: „Tár­sadalmi rendszerünk kitel­jesedésének egyik legfőbb feltétele a szocialista demok­rácia növelése társadalmi életünk minden területén." A kongresszus nyomatékosan felhívta figyelmünket a mun­kahelyi, az üzemi demokrá­cia továbbfejlesztésének fon­tosságára. — Államunk is akkor tud­ja növekvő feladatait jól el­látni — folytatta Apró An­tal —, ha az állampolgárok­tól mind nagyobb támoga­tást kap. Vagyis arra van szükség, hogy a szocialista demokrácia szel­lemében mindenki éljen az alkotmányunkban. törvé­nyeinkben biztosított jogai­val, ugyanakkor teljesítse állampolgári kötelességeit. A szocialista demokráciának alapelve, hogy a jogok gya­korlása és a kötelességek tel­jesítése elválaszthatatlan. Választási rendszerünk de­mokratizmusát jellemezve el­mondta Apró Antal, hogy mintegy 7 és fél millió ál­lampolgár az általános, egyenlő és közvetlen válasz­tójog alapján, titkos szava­zással választja meg a kép­viselőket. egyéni választóke­rületekben. Választási rend­szerünk mélységes demokra­tizmusa érvényesül abban is, hogy a választáskor két fon­tos dologban nyilvánítjuk ki akaratunkat : a választás egyrészt nép­szavazás arról, hogy he­lyeslik-e az állampolgárok a párt. az állam, a kor­mány politikáját; másreszt döntés arról, hogy sze­mély szerint kik képvisel­jék ezt a nép érdekeit ki­fejező politikát az ország­gyűlésben. — A jelöltlistáról mái- most egyértelműen leolvashatjuk, hogy a júniusban megválasz­tandó országgyűlés is az egész nemzetet, társadalmunk minden rétegét fogja képvi­selni. A jelölteknek közös jellemzőjük, hogy valameny­nyien a szocialista társada­lom hívei, azonosítják magu­kat a munkásosztály és a párt politikájával, a Hazafias Népfront programját képvise­lik, és a népünk jövőjét for­máló nagy munkában egyéni és közösségi felelősséget vál­lalnak. — Csongrád megye 16 vá­lasztókerületében r8 jelölt in­dulhat A jelöllek közül, eredeti foglalkozásuk szerint 11 ipari és mezőgazdasági munkás. 5 értelmiségi, 2 alkalmazott. A képviselői hivatásról és felelősségről beszélt ezután a szónok, s az újjáválasztandó országgyűlés küldetéséről. Ennek lényegét úgy foglalta össze: az új parlamentnek kell majd törvényekké formál­nia a XI. pártkongresszu­son elfogadott, és egész dolgozó népünk által tá­mogatott politikát. Befejezésül Apró Antal a következőket mondotta: — Pártunk és kormányunk eddig folytatott bel- és kül­politikája, gazdaságpolitikája eredményes volt. Ezt a poli­tikát erősítette meg a XI. kongresszus is. A Magyar Népköztársaság politikai és gazdasági helyzete szilárd, a dolgozó tömegek élet- és munkakörülményei állandóan javulnak. Nagy változások mennek végbe itt a megyé­ben is. A régi Szeged is mindinkább megváltozik. Tudjuk, hogy a változás sok problémával jár együtt. De a mi ügyünkért, a szocializ­musért, a szocialista Ma­gyarországért. amelyben mind szebben és jobban élnek az emberek, fáradságot nem is­merve kell dolgoznunk a jö­vőben is. Bizakodóan tekint­hetünk a jövőbe, mert minden politikai, gazdasági és nemzetközi feltétellel rendelkezünk ahhoz, hogy pártunk programját, a szo­cializmus teljes felépítését valóra váltsuk. — Azt kérem a szegediek­től, Csongrád megye összes választópolgárától, hogy tá­mogassák eddig folytatott po­litikánkat, hogy közös erő­vel tovább gyarapíthassuk szocialista hazánkat. A jú­nius 15-i választásokon sza­vazatukkal támogassák pár­tunk, kormányunk politiká­ját, szavazzanak a Hazafias Népfront jelöltjeire; Szegedi üzemekbe látogatott Apró Antal Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Csongrád megye 1. számú országgyűlési választókerületének képviselőjelöltje pénteken ellátogatott a Szegedi Ruha­gyárba. Az üzem bejáratánal Bereng József, a vállalati párt­bizottság titkára, Mári Sándor szb-titkár, Poór György fő­könyvelő, Rujavec Ernő főmérnök és Nádaski Ilona K1SZ­titkár fogadták Apró Antalt és a kíséretében levő szegedi vezetőket: Török Józsefet, a városi pártbizottság első tit­kárát és Papp Gyulát, a városi tanács elnökét. Az üzemi vezetők elmon­dották, hogy az elmúlt év­ben már 700 millió forint értékű árut adtak a népgaz­daságnak, a vállalati nyere­ség elérte a 85 millió forin­tot, és a kifizethető nyere­ségrészesedés 34,5 napi át­lagkeresetnek felelt meg. — Tetszetős számok, figye­lemre méltóak. Hogyan emelkedett a termelékeny­ség legutóbbi látogatásom óta? — kérdezte Apró Antal elvtárs. — Négy évvel ezelőtt járt itt Apró elvtárs. Az eltelt időszak alatt 30 százalékkal emelkedett a termelékeny­ség. Egyes termékfélesége­inknél elmondhatjuk, hogy megközelítettük a világszín­vonalat. Szentesi üzemünk­ben a KGST-program alap­Biszku Béla mondott beszédet a nyíregyházi nagygyűlésen Választási nagygyűlést tartottak pénteken Nyíregyhá­zán. A nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Szabolcs-Szatmár megye 2. számú válasz­• tó/kerületének országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Pénzes János, a megyei tanács elnöke. A nagygyűlés mintegy 2500 résztvevőjét — a gyárak és a mezőgazdasági üzemek, továbbá az intézmények és a hi­vatalok képviselőit — Kellner Ferencné. a Hazafias Nép­front nyíregyházi városi bizottságának titkára köszöntötte, majd Biszku Béla mondott választási beszédet. Felszólalt Sclei Jenő, a Nyíregyházi Konzervgyár főmérnöke, Fehér József, a nyíregyházi Ságvári Endre Termelőszövetkezet KISZ-titkára, Jeszenszki Gábor, a Szabolcs-Szatmár me­gyei Építő és Szerelő Vállalat lakatosa^a megyei l.-szémú oal/isziókerülel képviselőjelöltje. jón a munkaruhagyártásban értünk el kiemelkedő ered­ményt. Ebben az üzemünk­ben 40 perc alatt készítünk egy munkaruhát. Nem az in­tenzitás növelésével, hanem a technika korszerűsítésével és munkaszervezéssel. — Helyes és jó dolog, hogy gondolnak az üzem- és mun­kaszervezésre, a dolgozók munkakörülményeinek javí­tására. De ugyanilyen szép fejlődésről tudnak számot adni a munkás átlagkereset növelésében is? — vetette közbe Apró elvtárs. Ezzel az adattal már nem voltak a termeléshez hasonló „naprakészen". A négy év­vel ezelőttiről csak azt tud­ták mondani, hogy szegedi viszonylatban is igen ala­csony volt az átlagkereset. A múlt év tavaszán érték el a bűvös 2000 forintos átlagke­resetet. és az idei tervben már több mint 2100 forint szerepel. A munkáskeresetek iránt az üzemben maguktól a gép mellett dolgozóktól is érdek­lődött Apró elvtárs, miután az l-es teremben Gera Im­re üzemvezető, Rácz Judit vasaló, Tiles Julianna szála­zó az itteni munkasikerekről számoltak be. Ezután a Szegedi Ecset- és Seprűgyárat kereste fel Ap­ró Antal. Szélér Ferenc fő­mérnök, Méhes József párt­titkár, Traun Józsefné szb­titkár és Sípos Ilona KISZ­titkár tájékoztatták arról, hogy a Cscrzy Mihály utcai üzem seprűtermelését teljes egészében exportra szállítják, tiszta hazai -alapon yagböllsc­szí Ive. Á" jövedelmező, a nagy hatékonyságú termelés­ben. szerepe van a gépesí­tésnek, már nemcsak a sep­rűkötőben, hanem az úgyne­vezett faműhelyben is. Az MSZMP KB elmúlt évi de­cemberi határozatának szel­lemében célul tűzték ki az importanyag csökkentését. Örömmel újságolták Apró Antal elvtársnak a munká­sok, hogy mennyit változott a munkakörülmény. Fényké­peket mutattak a régi szege­di seprűgyárról. A tablót ugyanis az üzem folyosóján őrzik, hogy az új munkások is megismerjék, honnan in­dult ez a gyár, és mivé lett. Mihály Lajosné, Kiss Ist­vánné, Korom Józsefné be­széltek a jelenről, és bizta­tóan szóltak a holnapról. A munkások gépeik mel­lett várták, kihez lép oda, kivel vált szót Apró Antal. Tipicz Mihályné az új üzem­részben, a faműhelyben, az egyik csiszológépen dolgozik, ő is örömmel számolt be, hogy keresete eléri a 2 ezer 300 forintot. Voltak, akik azt ajánlották, ne csak az új üzemrészt, hanem az új sportpályát is tekintse meg Apró elvtárs. Maguk építet­ték társadalmi munkában, önmaguknak. S aztán elvit­ték a vendégeket a raktá­rakba is, S mivel is zárulhatott vol­na az üzemlátogatás, a szo­cialista brigádok munkája utáni érdeklődés, ha nem azzal, hogy kérték Apró An­tal elvtársat, írjon be nap­lójukba. Az aranyjelvényes Béke. a Május 1. brigádok naplói őrzik a bejegyzést. E munkáskollektívák ígérik, hogy a „jó munkát", amit a vendég kívánt nekik, most, a kongresszusi munkaverseny második szakaszában, terme­lési eredménycikkel bizo­nyítják. NAGY PAL Az Elnöki Tanács ülése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács meghall­gatta az igazságügy-miniszter jelentését hazánk felszabadu­lásának 30. évfordulója al­kalmából gyakorolt közke­gyelem végrehajtásáról. Az amnesztiarendelet alapján eddig 1685 elítélt büntetésé­nek végrehajtását elenged­ték. 2810 személy ellen a bün­tetőeljárást megszüntették és mintegy 25 ezren mentesül­tek a büntetett előélethez fű­ződő hátrányok alól. Az El­nöki Tanács megállapította, hogy az amnesztiarendelet végrehajtása megfelel a kir tűzött céloknak, és az igaz­ságügy-miniszter jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Pedagógusnapi kitüntetések A pedagógusnap alkalmá­ból pénteken ünnepséget tar­tottak a Parlament kupola­csarnokában. Az ünnepségen részt vett Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, dr. Polinszky Károly oktatási miniszter, dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottságának osz­tályvezetője, dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár, Szépvölgyi Zoltán, a Főváro­si Tanács elnöke, Illisz Lász­ló, a KISZ Központi Bizott­ságának titkára és Orbán Sándorné, a Pedagógus Szak­szervezet titkára. Az ünnepségen dr. Po­linszky Károly oktatási mi­niszter üdvözölte a kitünte­tett nevelőket, s egész né­pünk köszönetét és elismeré­sét tolmácsolta a pedagógu­soknak. Ezután eredményes oktató-nevelő munkásságuk elismeréseként pedagógusok­nak adott át kitüntetést. Csongrád megyében Ki­váló Tanár kitüntető címet •kapott: Erdős János, a Sze­gedi Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola 1. sz. gyakorló általános iskolájának szak­vezető tanára, Kecskeméti •Gábor szakfelügyelő tanár, Németh Zoltánné, a szegedi Vedres István építőipari szakközépiskola tanára. Kiváló Tanító kitüntető cí­met kapott Bozsó Józsefné, a szegedi Béke utcai általános iskola tanítója, Sziebig Bélá­né, a makói Farkas Imre ál­talános iskola tanítója, dr. Toldi Miklósné, a szegedi József Attila Tudományegye­tem Ságvári Endre gyakorló általános iskolájának taní­tója. Kiváló Óvónő kitüntető cí­met kapott dr. Vida Zoltán­né, a szeged-szőregi 1. szá­mú napközi otthonos óvoda vezető óvónője. * A József Attila Tudomány­egyetemen az Oktatásügy Ki­váló dolgozója kitüntetést dr. Horváth Róbert és dr. Jákucs László egyetemi tanár, dr. Andó Mihály és dr. Kristó Gyula docens, valamint Szé­csi Imréné tanár vette át. A Szocialista Kultúráért kitün­tetést dr. Nóvák Ákos osz­tályvezető kapta. Vadas Györgyné dr. hivatalvezető, dr. Erdélyi Ferencné főelő­adó, Dani Mihály nyelvtanár és dr. Kiss László adjunktus miniszteri dicséretben ré­szesült. Az egyetem Kiváló Dolgozói: Görög Lajosné elő­adó, Bubori Pálné hivatalse­segéd és Csejtei Sándor szak­munkás. Dr. Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter a Szegedi Orvostudományi Egyetem négy adjunktusának: dr. Háznagy Andrásnak, dr. Ko­vács Endrének, dr. Sági Ist­vánnak és dr. Zoltán Örs Tamásnak nyújtotta át az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója ez évben Fülöp Jánosné, a kollégi­umok igazgatóhelyettese, dr. Keresztes Anna tanársegéd, Wenner Miklós tanulmányi osztályvezető, dr. Fekete D. György tudományos munka­társ, dr. Varga Istvánné ve­zető asszisztens, dr. Román Györgyné asszisztens és G'aál Máté tanszéki laboráns lett. Miniszteri dicséretben ré­szesültek: Hajdú István tu­dományos munkatárs, Gimesi Istvánné dr. főelőadó. Török Jánosné előadó, Répás Fe­rencné ápolónővér, Abcmyi Józsefné asszisztens, Papp Géza szakmunkás és G uten­kunszt Béla portás. Rektori dicséretben 35-en részesültek. A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskolán az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták: Bálint Ferenc szak­vezető tanár, dr. Fehér Ist­ván tanszékvezető főiskolai tanár, dr. Kocsondi András­né nyelvtanár, Szabó Tibor főiskolai adjunktus, Szabó Miklós főiskolai docens és dr. Kövesdi Pál tanszékve­zető főiskolai tanár. A Pe­dagógus Szolgálati Emlékér­met Vincze István szakveze­tő tanár vette át. Miniszteri dicséretben részesültek: Áb­rahám Edit könyvtáros, Ko­vács József szakvezető tanár, Pál fi Györgyné szakvezető tanár. Kiváló Dolgozó lett: Csáti Istvánné, Farkas Ist­vánné, Hamar Tibor és IVfo­csai Lajosné. A Pedagógusok Szakszervezete Országos Ta­nácsától dr. Waldmann Jó­zsef főiskolai docens, dr. Pa­lásti László vezető nyelvta­nár és Nagy Jánosné tanító­nő vette át a Szakszervezeti Munkáért emlékplakettet. Az Élelmiszeripari Főisko­lán az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést dr. Ra­konczai János vezető nyelv­tanár. az Élelmiszeripari Fő­iskola idegen nyelvű lekto­rátusának vezetője kapta. Az Élelmiszeripar Kiváló Dol­gozója kitüntetésben dr. Ko­vács Imréné testnevelő ta­nár részesült. A pedagógusnap alkalmá­ból a József Attila Tudo­ményegyetem KlSZ-klubjá­ban a KISZ Csongrád me­gyei bizottsága kitüntetés­átadó ünnepséget rendezett. KISZ Érdemérem kitüntetés­ben részesült Ferwagner Pé­terné (Szentes). Kiváló Ifjú­sági Vezető lett Pajtényi Fe­rencné (Szeged), Szűcs Antal (Kistelek), Palócz Imre (Hód­mezővásárhely), Pintér Fe­renc (Makó). Aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott Pintér Erzsébet (Felgyő), Révész Istvánné (Szeged), Bajomi Nagy Györgyné (Szentes) és Bozó Franciska (Hódmezővá­sárhely). Üttörövezetői Ér­deméremben részesült Holler Lászlóné (Hódmezővásár­hely), Orosz Imre (Csanyte­lek), Marosvári Sándorné (Makó), Kanász Lajos (Hód­mezővásárhely), Fehér Jó­zsefné (Csongrád) és Keczer Ivánné (Királyhegyes). Ki­váló Üttörővezető kitüntetést kapott Szabó Ferenc (Hód­mezővásárhely), Bárdos Klá­ra (KISZ Csongrád megyei bizottsága), Kovács Lászlóné (Sándorfalva), Szeredi And­rás (Makó), Bánfi Mihályné, Székely Sándor (Fábiánse­bestyén), Kovács Lajos (Nagy­tőke). Dobó Józsefné (Szen­tes), Simon Mihály (Makó), Kormány Lajos (Hódmező­vásárhely), Annus Erzsébet (Királyhegyes) és Berta Már­ta (HódrnezóvásartwáyL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom