Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-31 / 126. szám

VAJÍ JJbO r VILÁG PROLETÁR1AI, EGYESÜLJETEK! IJCQ V? , I # j DELMGYAR0RSZA6 65. évfolyam 126. szánt 1975. május 31., szombat Ára: 80 fillér A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Választási nagygyűlésekre Az új parlament formaija törvényekké a XI. kongresszus határozatait Zsúfolásig megtelt tegnap, pénteken délután a szegedi Sportcsarnok: több mint háromezren vettek részt a Hazafias Népfront Városi Bizottsága, az MSZMP Szeged Városi Bizottsága, a KISZ Városi Bizottsága, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa és Szeged megyei város tanácsa által szervezett szegedi választási nagygyűlésen. Az egész város képviselve volt: valamennyi választókerület, üzem, intézmény, hivatal dolgozói eljöttek. Különösen feltűnő volt a fiatalok nagyarányú részvétele. Kellemes hangulatban. a Munkásőrség zenekarának indulóira gyülekezett a népes hallgatóság, amely 3 órakor hosszan tartó tapssal üdvözölte a nagygyűlés elnökségét: Apró Antalt, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, az országgyűlés elnökét, Szeged 1. számú választókerületének képviselőjelöltjét; Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát; dr. Komócsin Mihályt, a Csongrád megyei pártbizottság első titkárát; dr. Perjést László megyei tanácselnököt; Török Józsefet, a Szeged városi pártbizottság első titkárát; Papp Gyulát, Szeged megyei város tanácsának elnökét; Nagy Istvánt, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnökét, a társadalmi és tömegszervezetek, üzemek, kulturális és tudományos intézmények delegátusait a szegedi országgyűlési képviselőjelölteket. A munkásőr-zenekar a Himnuszt játszotta, majd Korács János, a Szegedi Nemzeti Színház művésze szavalt, Ezután dr. Kedvessy György egyetemi tanár, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának elnöke köszöntötte a népes hallgatóságot és a választási nagygyűlés elnökségét. Beszámolt arról, hogy Szegeden az elmúlt hetekben 23 jelölő gyűlést tartottak, s ezeken közel 7 ezer választópolgár vett részt. A jelölő gyűléseken a választópolgárok közül 123-an kértek szót, s a jelöltek személyével való egyetértés mellett 77 közérdekű témára hívták fel a figyelmet. Ezeken a gyűléseken a lakosság elfogadta képviselőjelöltnek a Hazafias Népfront jelöltjeit, akiket a népfront elnöke bemutatott a tegnapi nagygyűlésen. A szép számmal összesereglett választók előtt Apró Antal mondott nagy érdeklődéssel fogadott beszédet, melyet sokáig kísért a hallgatóság egyetértő tapsa. A választási nagygyűlésen dr. Kedvessy György mondott zárszót Apró Antal beszede — Ezekben a hetekben orsaágunk választópolgárai sok száz jelölő gyűlésen tanácskoztak meg, hogy a Hazafias Népfront listáján kiket jelöljenek az országgyűlés 352 képviselői mandátumára. A jelölő gyűléseken, a képviselőjelöltek beszámoló gyűlésein százezrek vettek részt az országban. Ez a nagy aktivitás és ér* deklődé6 -a közügyek iránt szép. példája politikai élétünkben a demokrácia széles körű gyakorlásának, s bizonysága annak, hogy az állampolgárok felelősséget éreznek az ország jelene és jövője iránt — mondta bevezetőjében Apró Antal, majd a június 15re kiírt képviselő-választás jelentőségéről és a Hazafias Népfront választási felhívásáról beszélt. Ezzel összefüggésben megjegyezte: amikor az állampolgárok a választókerületben a szavazóurnákhoz mennek, nemcsak képviselőt választanak, hanem egyben szavaznak arra a politikára is, amelyet az MSZMP és a Hazafias Népfront képvisel. A választási nagygyűlés szónoka ennek a politikának a megvalósulási folyamatáról, országos és helyi eredményeiről szólott a továbbiakban. Csongrád megyéről szólva megállapította: az utóbbi években, a gyors ipari fejlődés eredményeként, fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari jellegű megyévé vált. Az ipari beruházások gyors ütemben, az országos átlagot meghaladó mértékben növekedtek, s különösen jelentős volt a fejlődés a nehézipari ágazatokban és az építőiparban. E folyamatban megkülönböztetett figyelem illette Szegedet, az ország egyik legjelentősebb ipari és szellemi központját. A város társadalmi és gazdasági struktúrája jelentősen átalakult; számbelileg és politikailag megerősödött a nagyipari munkásosztály; korszerűsödött az ipar és ezzel tovább nőtt a Város országos jelentősége. Csongrád megye nehézipara a negyedik ötéves tervben a legnagyobb arányban részesedett a beruházásokból. lAz ipari beruházásoknak több mint fele a kőolaj- és földpazbányászatot szolgálta, 6 ezzel országosan is döntő jcj Apró Antal beszédét mondja lent'őségűvé vált Csongrád megye szénhidrogén-termelése. Mai ismereteink szerint itt az Alföldön található országunk olaj- és gázvagyonának mintegy 90 százaléka, az olajvagyon 80, a gázvagyon 60 százalékát a szegedi mező és más kisebb megyei lelőhelyek képviselik. A kitermelés mintegy 10 milliárd forintos beruházással tervÜlMHMMHa szerűen folyik, s nemcsak az ipari létesítmények sokasodnak, hanem az olajbányászatban dolgozó több ezer munkás műszaki, szociális és kulturális ellátottsága is javul. így az Alföld kincse nemcsak az ország ipari fejlődésének egyik fontos alapját jelenti, hanem óriási a jelentősége a megye és Szeged gazdasági prosperitása szempontjából is. Nemtsak megváltoztatja a megye arculatát, nemcsak egyszerűen jó munkaalkalmat teremt, hanem kialakul itt, Szeged környékén egy új, magasan képzett, öntudatos ipari munkásgárda is. Elismeréssel emlékezett meg Apró Antal Csongrád megye mezőgazdaságának, élelmiszer-termelésének magas színvonalú munkájáról is. A mezőgazdaság szocialista nagyüzemei már. állják a nemzetközi összehasonlítást is. A búzatermés átlaga 10—12 év alatt megkétszereződött, kenyérgabona-termesztésünk elérte a világszínvonalat, öt év alatt kukoricatermesztési eredményeink is megduplázódtak. Az élelmiszerfogyasztás ma 75 százalékkal magasabb hazánkban, mint a felszabadulás előtt. Továbbra is minden támogatást meg kell adnunk ennek a népgazdasági ágnak, mert, az ország nemcsak olajat és gázt kér Csongrád megyétől, hanem több zöldséget, gyUmölcsöt, élelmiszert. A gazdálkodás eredményei(Folytatás a 3. oldalon.) * * mi ' • i i • «f • iíieiaMrv JSU*!!? Á í»m «•• sf x <, f ÉJt ~ / if * J , , - f i* fe ~ft% * h: .*<* Somogyi Károlyné felvételei A nagygyűlés résztvevőinek egy csoportja. Befejeződött az etikai tudományos konferencia Tegnap, pénteken befejeződött Szegeden az etikai tudományos továbbképző konferencia háromnapos országos tanácskozása. Az üléseken részt vevő etikusok Szocializmus és erkölcs témakörben tartottak előadásokat, hozzászólásokat, vitatták meg nézeteiket. Az etikai tudományos tanácskozásra Szegedre érkezett három neves külföldi filozófust, N. A. Parnyukot, az Ukrán Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének igazgatóját, H. Boecköt, a Hallei Egyetem professzorát és M. Szemovot, a Szófiai Egyetem docensét tegnap délelőtt a megyei pártbizottságon fogadta dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. A szívélyes hangulatú találkozón részt vett dr. Tóth István, az MSZMP Központi Bizottságának alosztályvezetője és dr. Bence László, a filozófiai tudományok kandidátusa, az Oktatási Minisztérium Marxizmus—Leninizmus Oktatási Főosztályának vezetője is. Dr. Komócsin Mihály üdvözlő szavai után dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta az etikai tudományos konferencia külföldi előadóit Csongrád megye gazdasági, társadalmi, szociális és kulturális helyzetéről, fejlődésé; ről. A háromnapos tanácskozássorozat befejeztével arra kértük dr. Farkas Endrét, a filozófiai tudományok kandidátusát, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Filozófiai Tanszékének docensét, az Oktatási Minisztérium Etikai Bizottságának elnökhelyettesét, értékelje a konferencia munkáját. — Negyedik alkalommal rendezték meg az országos etikai tudományos továbbképző konferenciát. Miért éppen Szocializmus és erkölcs témakörét vitatták meg a szegedi tanácskozáson? — Az etikusok eddigi országos konferenciáin általános etikai kérdésekkel foglalkoztunk. Az erkölcs általános elméleti problémái után most, a szegedi konferencián orientált témát, a szocializmus és erkölcs összefüggéseinek kérdéseit igyekeztünk tisztázni. A valóságról általános elméleti szinten beszélni mindig felelősségteljes feladat. A társadalmi feltételek most értek meg ahhoz, hogy a szocializmus és erkölcs kérdéseiről tudományos lelkiismerettel vitatkozhassunk. Melyek ezek a feltételek? Mindenekelőtt a szocializmus három évtizedes valósága, mely ösztönösen vagy tudatosan magába foglalja múltunkat, jelenünket, és csírájában jövőnket, a szocialista erkölcs gyakorlatát. Másrészt a szocializmus létviszonyai nem azonosak a szocialista léttel. Politikai és gazdasági életünk szférái már jórészt feltérképezettek, ez előfeltétele a szocialista erkölcs vizsgálatának. Harmadszor, széles körű, konkrét erkölcsi gyakorlatra támaszkodhatunk, a felsőoktatási intézmények, a mozgalmi és tömegszervezetek eredményeire. A mostani konferenciánknak vitájára inspirálóan hatott az MSZMP XI. kongresszusa, mely a fejlett szocializmus felépítését tűzte célul. Ennek a fejlettségnek egyik feltétele a komplexitás. Szocialista építésünk első szakaszára a politikai harc, másodikra a gazdasági építés, míg a harmadikra, a jelenlegire a komplexitás jellemző. Ennek jelentős öszszetevője a szocialista tudat, a szocialista etika. A közösségi és egyéni erkölcs fejlődése, melynek célja, hogy az életszínvonal helyét elfoglalja az átfogóbb kategória, az életmód. — Hogyan értékeli a konferencia munkáját, melyek voltak a vita fő kérdései? — Mindenekelőtt le kel! szögezni, nagyon jó körülmények között rendezték meg a mostani szegedi tudományos konferenciát. Tudatosan igyekeztünk elkerülni szakmai betegségünket, a mcw ralizálást és az etikai nihilizmust. A tanácskozás legfőbb célja a problémák feltérképezése és megfogalmazása volt. Igyekeztünk pontos elemzéssel közelebb kerülni nemcsak az elméleti tisztázáshoz, de a konkrét módszertani feladatokhoz is. A konkrét feladat, az alapvető cél és az eszmény dialektikájának hármas egységében vizsgáltuk Szocializmus és erkölcs problémakörét. — A konferencia tudományos eredményei hogyan építhetők be mindennapi gyakorlatunkba? — A háromnapos konferencián felsőoktatási intézmények marxizmus—leninizmus tanszékeinek oktatói és a megyei oktatási igazgatóságok etikával foglalkozó munkatársai vettek részt. Igy elérhető, hogy az Itt szerzett tapasztalatok, eredmények beépíthetők a felsőoktatási tananyagba és a pártoktatásba is. Az elméleti tisztázáson túl nem hanyagolható el a személyes példamutatás sem, mind többünknek kell élni a feszítettebb normák szerint, melyek a szocialista erkölcsiséget megtestesítik. T. fi. Elutazott a kubai pártmunkásktíldőttség A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának pártmunkásküldöttsége, amelyet Rodolfo Puente Ferro, a KKP KB alosztályvezetője vezetett, pénteken elutazott Budapestről. A kubai pártmunkásokat fogadta Győri tarc, az MSZMP. KB titkára. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt Carlos J. Perez, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivöja.