Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-30 / 125. szám

\ 95 Péntek, <975. május 30. Színháztechnikai napok Szegeden Az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Egyesület rendezésében tegnap színháztechnikai napok kezdődtek Szegeden. A megyei tanács székházában megrendezendő rendezvénysorozat résztvevőit Bányainé dr. Birkás Mária, a szegedi városi tanács elnökhelyettese köszöntötte az ünnepélyes megnyitón. Ezután Bőgel József, a Kulturális Minisztérium Színházi Főosztályának képviseletében méltatta a II. színháztechnikai napok jelentőségét. Hangsúlyozta az új színháztechnikai törekvések fontosságát, valamint azt a tényt, hogy a közművelődés területén igen sok feladatot kell megoldaniok a színházaknak. Ebből következik, hogy csak a megfelelő körülmények között lehet megvalósítani az alapvető követelményeket. A megvalósítás alapfeltétele pedig a korszerű technika alkalmazása. Ezt követően Giricz Mátyás, a Szegedi Nemzeti Színháa igazgatója köszöntötte a tanácskozásra érkezett vendégeket. Schmidt Jánosnak, a Színháztechnikai Szakosztály elnökének megnyitó szavai után Övári Győző, a Vígszínház főmérnöke a „Közös gazdasági és műszaki gondok — a központi irányítás problémái" címmel tartott előadást. Az előadást délután vita követte. Ma délelőtt Munkavédelem a korszerű színházi üzemben címmel hangzik el előadás, amelyet szintén vita követ. Délután ülést tart a Színháztechnikai Szakosztály vezetősége, holnap délelőtt pedig szakcégek gyártmányismertetőit halljgatják meg a színházi szakemberek. MSZBTmegbeszélés Csütörtökön a Barátság Házában Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével ülést tartott az MSZBT ügyvezető elnöksége. Az ülésen értékelték az idei tavaszi ünnepségsorozat tapasztalatait és megvitatták a társaság fennállása közelgő 30. évfordulójának programját. A Balatonnál: Csongrád megyei ifjúmunkás-találkozó A most negyedik alkalommal zajló Ifjúmunkás Napok Csongrád megyei záróeseményeire május 30. és június 1. között kerül sor Balatonföldváron, az Express* nemzetközi üdülőtelepén. A színes programból — amelyben, egész napos kirándulás is szerepel —, mindenki talál kedvérevalót. Kiemelkedő esemény lesz az az ifjúmunkás-nagygyűlés, amelyet június 1-én, vasárnap délelőtt rendeznek. Kéri András, a KISZ KB ifjúmunkásosztályának vezetője mond beszédet. A nagygyűlést megelőzően, szombaton este politikai vetélkedőn mérhetik össze tudásukat a résztvevők. Ezen a találkozón — melyet a KISZ Csongrád me-i gyei Bizottsága és az Express szervezett — közel 350 munkásfiatal vesz részt megyénkből. Tudományos tanácskozás Csütörtökön Zalaegerszegen megkezdődött a Magyar Ortopéd Társaság kongreszszusa. A háromnapos tudományos ülésnek két fő témaköre van: a gerincsérv műtéti megoldásának lehetőségei, valamint a térdízületi megbetegedései. A kongreszszus 300 hazai és külföldi résztvevője közül 129-en jelentkeztek előadásra. Jutalom utazás Színes magyar film. írta: Dárday István és Szalai Györgyi. Kendezte Dárday István. Operatör Kollai Lajos. A szó szoros és átvitt értelmében is úttörőfilmmel lépett közönség elé első filmjével a fiatal Dárday István. S mindjárt bizonyította, hogy birtokában van mindenféle mesterségbeli ismeretnek, melyet művészi mondanivalójának szolgálatába képes állítani. Az elsőfilmes rendezők filmjeiről szóló kritikák általában a fiatalságra, a tapasztalatlanságra, a szándék nemes voltára szoktak hivatkozni. Dárday István esetében mindjárt az elején megállapíthatjuk: az elmúlt évek legeredetibb, egyik legkiválóbb. filmjét készítette el. Persze, nem előzmények nélkül. A Balázs Béla Stúdióban készített dokumentumfilmekkel kísérletezte ki alkotó módszerét, csiszolta kifejező eszközeit. Ezen élményékből született a Jutalomutazás című kiváló alkotás is. A film műfaját nehéz lenne egyetlen kifejezéssel pontosan megfogalmazni. Hisz Dárday fllr^je egyszerre játékfilm, riportázs és dokumentalista eszközökkel készített mű. Követhető történetet mesél el, a felvevőgép mindenféle előkészítés és mesterkéltség nélkül, szinte láthatatlan helyről követi az eseményeket, egyetlen hivatásos színész sem játszik a filmben, s bármennyire is sűrített, tipizált, általánosítható mondanivalót hordoz, erőteljes gyökerekkel kötődik mindennapjaink valóságához. Dárday felismerte, hogy az írói-alkotói fantázia sem képes eredetibb és nagyszerűbb cselekmény kifundálására, mind amilyeneket maga az élet kínál. Angliai utazásra kap lehetőséget 25 magyar úttörő. A csoport egyetlen tagjának kiválasztása és kálváriája körül játszódik a film cselekménye egy magyarországi kisvárosban. A kiküldendő úttörőnek tizenhárom-tizennégy évesnek, fizikai dolgozók gyermekének, jó tanulónak és jó megjelenésűnek kell lennie, s ráadásul valamilyen hangszeren játszania is kell. A fiatal járási úttörőtitkárnő ennek az eszményi gyereknek keresésére indul. Végül megtalálja Balogh Tibit, aki tizennégy éves, nyolcadik osztályos, édesapja darukezelő, édesanyja a termelőszövetkezetben dolgozik, tanulmányi eredménye 4,7, jó megjelenésű kamasz és — mi több —, gitározni is tud. Igaz a beat erősebb oldala, mint az üttörődal. A beleegyezés aláírására épp a mezőn tevékenykedő szüleit is begördíti a fekete Volga. S ezután kezdődik a kálvária, mert az anya mégsem akarja engedni a fiát Londonba. S ezért mindenre képes! Hiába a rokonság, az úttörővezető, a falu elöljáróinak agitációja, a férj érvei — az asszonyi rafinéria győz. Amikor éjszaka nem engedi magához férjét, az beleegyezik a szülői hozzájárulás visszavonásába. Kezdődhet hát elölről a keresés nem éppen szívderítő munkája... Ezt a látszatra nem túl érdekes sztorit Dárday anynyi ötlettel, apró megfigyeléssel, finom iróniával, drámai pillanattal, humorral, groteszk pillanattal fűszerezi, hogy nyugodtan állíthatjuk, kiváló, élvezetesen szórakoztató és gondolkodtató filmet készített. Kiváló, de egyszeri alkotást. Valószínű, hogy ezzel a módszerrel, alkotói alapállással nem jegyezheti el jövőjét. Minden bizonnyal a film a jéghegynek egy piciny csúcsa. Jó lenne tudni, mennyi energiát, Időt, milyen pszichológiai fogásokat követelt az amatőr szereplők megnyerése, a szituációk kidolgozása, hány méter filmszalag, hányszori ismétlés, mennyi öröm és keserűség után született meg a Jutalomutazás. Mert a szereplők — kiemelni közülük egyet sem lehet, valamennyien őszinte átéléssel. nyújtották önmagukat — olyat produkáltak, amit és ahogyan hívatásos színészektől nemigen várhatunk el. Dárday István Jutalomutazás című filmje szűk közeget vizsgál, egyetlen jelenségre reagál. Mégis képes társadalmi összefüggésekre, általános problémákra felhívni a mozi nézők figyelmét. Nagy segítségére van — a mindien tiszteletet megérdemlő amatőrszereplókön kívül — a nagyszerű operatőr, Koltai Lajos is. » * T. L. Ülést tartott az SZMT elnöksége Három témával foglalkozott tegnapi, csütörtöki ülésén a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának elnöksége. Az előző ülés óta végzett tevékenységről Hajas László titkár tájékoztatta a résztvevőket. A szakszervezetek közreműködéséről a vállalatok középtávú tervezésében dr. Csala Mihály, a HVDSZ megyebizottságának titkára terjesztett elő jelentést. Kitért arra is, hogyan használják föl a dolgozók tapasztalatait a tanácsi iparban. Megállapította, hogy mind a gazdasági vezetők, mind a szakszervezetek megfelelően felkészültek a tervezésben végzendő közös munkára. Különösen szükségessé váltak a szakszervezetek önálló javaslatai néhány kérdés megoldásában: a munka- és életkörülmények gyorsabb ütemű fejlesztésének tervezésében, az elmaradottabb szociális körülmények felszámolásában, a munkásművelődés, szakmai képzés anyagi fedezetének megteremtésében, és így tovább. Az országos szakmai bértáblázat bevezetésének Csongrád megyei tapasztalatairól adott tájékoztatást az elnökség tagjainak Tamás Gábor, a közgazdasági bizottság munkatársa. A különböző vállalatoknál végzett vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy a megye gazdasági életét meghatározó termelő egységek munkásai a jövő évben már a bértáblázat alsó határa fölötti béreket kapnak, valamennyien. Ennek a szakmai bértáblázatnak alkalmazását hosszabb távra szóló bérpolitikai intézkedésnek tekinthetjük. Ez is elősegíti az anyagi érdekeltség szocialista elveinek fokozottabb érvényesítését. Az ülésen, melyen részt vett Bessenyei Zsolt, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága gazdaságpolitikai osztályának munkatársa is, elfogadták az előterjesztett tájékoztatókat. Kevés az óvónő és az iidiilő A Pedagógusok Szakszervezete városi bizottságának küldöttértekezlete Tegnap tartotta küldöttértekezletét Szegeden, a Kőrösy József Közgazdasági Szakközépiskolában a Pedagógusok Szakszervezetének városi bizottsága. Az értekezleten részt vett és felszólalt Szabó G. László, a városi pártbizottság osztályvezetője, Forgó Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Ökrös János, a Pedagógus Szakszervezet megyei titkára is. Annus Antalnak, a Pedagógus Szakszervezet városi bizottsága elnökének megnyitója után Borsos László, a városi bizottság titkára tartott szóbeli kiegészítőt a bizottság beszámoló jelentésének korábban kiküldött írásos anyagához, majd Szalay Imre, a számvizsgáló bizottság elnöke mondta el a bizottság jelentését. A beszámoló jelentés szerteágazóan vizsgálta a Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának munkáját az elmúlt időszakban. Egyebek között kitért arra, milyen nagy gondot fordítottak az oktatás tartalmának, módszereinek fejlesztésére — a nevelőmunka színvonalának emelésére vonatkozó tapasztalatok összegyűjtésére. Az iskolai élet demokratizmusáról hangoztatta a jelentés, hogy az iskolák nagy többségében az igazgatók kikérik fontosabb kérdésekben a testület véleményét, együttműködnek a párt-, ifjúsági és szakszervezettel. A nevelők örülnek a nagyobb pedagógiai szabadságnak, mert érzik, mind jobban bíznak felkészültségükben, pedagógiai hozzáértésükben. Ennek ellenére előfordul, hogy iskolai kollektívákból hiányzik a véleménynyilvánítás őszintesége, a felelősségvállalás, egymás munkájának nyílt és tárgyilagos megítélése. A pedagógusok továbbra is szeretnék, ha összegező dokumentum fogalmazná meg munkaköri kötelezettségeiket. Szegeden valamennyi iskolatípusban működnek előkészítő tanfolyamok a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére. Az utóbbi években szervezettebbé vált a szülők tájékoztatása is. Az üzemekben dolgozók 22—27 százaléka nem végezte el az általános iskolát, bár a felnőttoktatás népszerűsítésére kedvezően hatott, hogy felemelték a tanulmányi szabadságot, munkaidő-kedvezményt biztosítanak a jelentkezőknek, továbbá az üzemek anyagilag is ösztönzik az általános iskola elvégzését. A középfokú felnőttoktatásnak valamennyi formája megtalálható Szegeden. A városi bizottság társadalombiztosítási munkáját értékelve kitér a jelentés arra is, milyen gondot fordítanak az 519 nyugdíjas oktatásügyi dolgozó élet- és munkakörülményeinek javítására. Szociális problémáik enyhítésére évről évre növelik a segélyalapot, és egyre többen Mikor less késs ? A szegedi megyei kollégiumról Szegeden — az Április 4. útja 26—28. számú ház helyén — épül fel majd a megyei diákotthon, amely az elkövetkező évek során otthont nyújt azoknak a tehetséges tanyai és falusi általános iskolásoknak, akiket arra érdemesnek tartanak. A megyei diákotthon terveit a Csongrád megyei Tanács Tervező Vállalatának építészmérnöke, Hainfahrt Márton készítette. A kollégium mintegy 260 tanulónak biztosít majd korszerű elhelyezést. Az Április 4. útjára néz a Csongrád megyei Pályaválasztó Intézet kétemeletes épülete, ehhez kapcsolódik az étterem, a könyvtár, a klubszobák összekötő földszintes kombinátja, majd ebből két 4 emeletes épületbe vezet a lépcsőház. Az egyik 4 emeletes épület a fiúkollégium, a másik pedig a leányok szállása lesz. A négyágyas szobák (emeletes ágy nem lesz a kollégiumban) mellett néhány kétágyas szoba is kerül emeletenként. Minden szobában hideg-meleg vizes mosdó, valamint beépített szekrénysor lesz. A szobák mérete 5,70x3,90. Az összekötő épületben találjuk a 184 személyt kiszolgáló éttermet, mellette pedig az 1000 adagos konyhát. Díszesnek ígérkezik az a két belső udvar is, amely az étterem és a társalgó között helyezkedik el. öt betegszoba is található ezen a részen kétkétágyas megosztásban. A megyei diákotthont a legkorszerűbb eljárással építik fel, az úgynevezett Univáz-szerkezetes megoldást alkalmazzák. A födélpanel vakolatmentes, és szerelt jellegű válaszfalak kapcsolódnak egymáshoz. Az alapozást már befejezték az építők, a kérdés most már az: mikor készül el a szegedi megyei diákotthon? Vidéki Ferenc, a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztályának csoportvezetője részben a kérdésre válaszolva a következőket mondja: — Az 1976/77-es tanévre már otthont kell adnia a diákoknak. Az előkészítő, szervező munkához mi már hozzákezdtünk. A kollégium nem iskolakörzetesítés problémáit hivatott megoldani, hanem azoknak a tehetséges tanyai és kisfalusi iskolák gyerekeinek továbbtanulását segíti, akikről már bebizonyosodott, hogy tudásuk átlagon felüli. Több mint 200 tanulót Iskolázunk be majd a megyei diákotthonba. A legfiatalabbak az általános iskola III. osztályától kezdve tanulhatnak Szegeden, és élhetnek a megyei diákotthonban, - Polncr Zoltán kapják meg. Az utóbbi két esztendőben kevesebb pedagógus kért áthelyezést a városon belül, ami annak bizonyítéka, hogy stabilizálódtak a tantestületek. Mint általában a nagyvárosokra, Szegedre is jellemző: nincs hiány pedagógusokban. Kivétet csupán az óvónői munkakör, ahova várhatóan még egykét esztendeig fogadhatnak jelentkezőket. Az alsó- és középfokú oktatási intézmények pedagógusainak átlagbére a négy esztendő alatt jelentősen fejlődött, nem utolsósorban az általános bérrendezés következtében, melyet a beszámoló jelentés a negyedik ötéves terv legjelentősebb bérintézkedésének ítél. Oktatásügyi dolgozók még sohasem részesültek ilyen mértékű fizetésemelésben, melynek jelentőségét növeli, hogy még a lakbérrendezés előtt történt. A jelenlegi anyagi megbecsülés, ha nem is szüntette meg teljesen a pedagógusok „hátrányos helyzetét", lényegesen csökkentette a feszültségeket. A vitában hozzászólók egyebek között az üdülési lehetőségek bővítésének igényét fogalmazták meg, lakásgondokat vetettek föl, a nyugdíjas pedagógusok helyzetének javítását sürgették, szóltak a munkahely szerepéről a felnőttoktatásban. Az értekezleten megválasztották az új bizottságokat, tisztségviselőket is, valamint a megyei küldöttértekezlet küldötteit. A Pedagógusok Szakszervezete városi bizottságának titkára dr. Fabula Andrásné, a rókusi általános iskola tanárnője lett, elnöke Borsos László, a Mező Imre iskola igazgatója. A számvizsgáló bizottság elnökévé Szalay Imrét, a Kőrösy közgazdasági szakközépiskola igazgatóját választották újra. N. L Határszemle Szemlét tartottak a szakemberek a mátraaljai és az egri történelmi borvidék, szőlőtábláin. Megállapításaik szerint a tőkék fakadása erőteljes, a hajtások félméteresek, s a fürtképződés is kedwezg,