Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-28 / 123. szám

4 Szerda, 1975. május 28. \ Kiadatlan József Attila versek, s újabb Kossuth-levél Egy-egy újabb dokumentum, kumentum; bizonyos tekin- jól ismert vers, kötet ls, a fénykép irodalmunk nagy-< tetben a korabeli társadalmi, szerző javításaival, aláírásájairol — becses emlék. Sok irodalmi élet krónikája is. val újdonságként hat. És emlék együtt — köztük Jó- A fényképek zöme. a töb- Juhász Gyula, Móra Ferenc zsef Attila kiadatlan versei bi közt József Attila nagy- sorai Espersit Jánoshoz, Ba— nagy-nagy érték az iro- méretű portréja, Etus és At- bits Mihály és a költőtársak dalomtörténet számára. Hogy tila, úgyszintén Attila, Ma- sorai Juhász Gyulához, Koszpontosan milyen nagy. azt ma és Etus fényképe 1923- tolányi, Oláh Gábor. Szamég az irodalmárok sem ból, az évek során megjelent bolcska Mihály, Balázs Béla tudják. Éppen csak számba lapokban, folyóiratokban, üdvözlőlapjai, levelei, a Juvették azt az érdekes gyűj- Viszont Etus fényképe az hász Gyuláról, műveiről írt teményt, amelyet dr. Árva Attilának, Makóra küldött cikkek, a hozzá intézett leJózseíné Espersit Mária apja levéllel, vagy az Espersit Já- velek, a neki dedikált könyhagyatékából ajánlott fel nosnak dedikált József At- vek — mintegy 100 kötet —> nemrég a •Petőfi Irodalmi tila-kép, az Ide újra a sze- mind-mind egy-egy friss Múzeumnak. retet jön című vers eddig is- üzenet. Dr. Espersit János, az Iro- meretlen volt számunkra. A lírai írások k/>zt prózai dalmat kedvelő hajdani ügy- A hagyaték legértékesebb dokumentumok is akadnak, véd, a hódmezővásárhelyi darabjai József Attila nem Például Juhász Gyula szálmüvésztelep patrónusa gyak- publikált versei. Többek közt lodaszámlája, amelyet Esperran fogadta házában és anya- a7, 1923. január 21-én kelte- slt Gyula fizetett ki és hogy, gilag is támogatta korának zett és aláírt A sírás nekem hogy nem, egy Kossuth-lejeles költőit, íróit, művészeit, nem kenyerem. Itt a garasok! vél. Banacconéban íródott, különösen József Attilával fénye marandandóbb, Ha 1874. augusztus elsején. Kosés Juhász Gyulával volt nem veszik észbe, no és az suth Lajos Csanády Sándor szoros barátságban, de kap- Espersit Cacának 1924. ja- képviselőnek válaszolva fejcsolatban állt Móra Ferenc- nuár 28-án írt levél, benne a ti ki véleményét a függet•cel, Kosztolányi Dezsővel és Nyár volt és a Kedvesem cí- lenségi párt programjáról, másokkal is. Gazdag hagya- mű versek. Mindegyik izgal- A megsárgult lapokat átoltékát érthető érdeklődéssel mas élmény az olvasónak és vásni, tüzetesen tanulmáfogadták tehát a múzeum az irodalmárnak, a költő éle- nyozni nem kis feladat, vitudományos munkatársai. A téről vall fél évszázad táv- szont új adatok, vonatkozásokféle irat közt Espersit latáb61 De a Szépség koW Sok, összefüggések felfedeJános naplojat például, az .. „:.,, , . ' , , . .., , R8 oldalnyi kéziratot, amely dusa. a Nem en kiáltok, a zeset igen a kutatóknak, önmagában is érdekes do- Kozmosz éneke és a többi Molnár Erzsébet Kikre terjed ki az űj társadalombiztosítási törvény? B. L. szegedi olvasónk azt és megállapított nyugellátá- január kérte, adjunk részletes tá- sokra nem lehet alkalmazni, ságban t-fől a mezőgazdaeltöltött munkaviszonyokat a nyugdíjnál csak úftarsadllombSosít^tör- az°k- »« ™natk°" akkor számíthatják be, ha vény "kikre terjed Ul. Mint Zlk- Tehát akinek mar egy- azokról egykorú okmánnyal, írja': 1973-ban ment nyűg- szer megállapítottak nyugdí- vagy azt helyettesítő hatósádíjba 28 évi szolgálati idő jat> arra az új törvény ren- gi igazolvánnyal rendelkezZo& ŰMÍSSdetlkcZéS,ei rnatkOZÍk" nck- A katonai szolgálat idemint mezőgazdasági cseléd *8y olvasónk részere 1973- jét az új törvény értelmében volt, majd azt követően pc- ban megállapított nyugdíját minden előzmény nélkül fidig több mint háromévi módosítani vagy megváltoz- gyelembe vehetik, ha okmátkeu°"t^aSr J££ tatnl 32 « tárSfal0mbÍZt0- "tokkal tudja igazolnt azonban elutasították azzal, sitósl törvény alapjan nem összegezve olvasónk ér-' hogy az 1939. január 1. előt- lehet Ezért nem vehető fi- deklődésére a következőket ti mezőgazdasági munkavl- gyelembe az 1933-tól 1937-ig közöljük: az új társadalomidőként rr^hJHt1;" le_rjedÖ ÍdŐre VOnatkOZÓ me- biztosítási törvény rendelkelembe. A katonai idejét nem zogazdasagi munkaviszonya, zéseit nyugdíjnál, családi vették figyelembe, ugyanis valamint azt követően eltöl- pótléknál, betegségi vagy bevonulása előtt nem volt tött katonai szolgálati ideje anyasági segélyezésnél csak S&UTlűt blít°SÍtáSra — t975. július 1-től felmerült Az új társadalombiztosítási A társadalombiztosítási igenyeknel lehet alkalmazni, törvényről a napilapokban törvény hatályba lépésével és csak 1975. július 1-Igviszmegjelent tájékoztatás sze- kapcsolatban tájékoztatjuk szamenőleges hatállyal. Elő^szonye^r?anu8lrTtői olvasóinkat arról, hogy e * ügyekre, igényekre alkalbeszámít a nyugdíjnál, törvény 1975. július 1-től mázni nem lehet, mert atorugyancsak megjelent olyan előterjesztett társadalombiz- vénynek visszamenőleges hatájékoztatás is hogy a kato- t0sítási igényekre lehet al- Wlya nincs, nai szolgálat ideje fuggetle- , , / , ,„„. _ _ __ 1 u „ kalmaznu Így például 1929. Dr. V, M. nul attól, hogy előtte volt-e 180 napi biztosítási idő, szintén beszámít a nyugdíjnál, mint szolgálati idő. Azt is kérdezi: a fenti szolgálati idő beszámításáról szóló kedvezményeket figyelembe lehet-e venni azoknál is, akik már nyugdíjasok, vagy sem. A társadalombiztosításról Szóló 1975. évi II. törvény 1075. július 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit 1975. júhius 30. után előterjesztett igényeknél alkalmazható. Az 1975. Július L előtt igényelt Munkaszervezés az irodákban Egy éve, hogy a kormány ként kell elkönyvelni, jólle- számú és jól képzett sze^ határozott az alkalmazotti het: ez még mindig maga- mélyzetet követelnek, de ezlétszám egészségtelen növe- sabb, mint a fizikai dolgo- esetben viszonylagos létszámkedésével kapcsolatos tenni- zók létszámnövekedési üteme, többletről kell beszélni. Kelvalókról. S egy év múltán lene... ha például a számí— a kormány legutóbbi ülé- i tógépeket nem a hagyomásén — szinte pontról pontra 12. | nyos ügyvitel elvei, szabáugyanazokat kellett megálla- lyai szerint alkalmaznák, ha pítani, mert a határozat A téma kapcsán a szak- a számítógépkapacitás körülvégrehajtása érdekében körökben is viták dúlnak, belül 70 százalékát nem egyelőre nem sok történt. Elvileg mindenki elismeri, olyan adatfeldolgozásra haszLegjobb esetben is azt mond- bogy valamit tenni kellene, nálnák, ami egyszerűbb, elhatnánk, amit egy hivatalos a nagy kérdés csak az, hogy csóbb és kevesebb emberrel dokumentum, a téma kap- m(t és hogyan? Mert igaz, működtethető berendezésekcsán ekként rögzített: „Az hogy a tudományos-techni- kel is elvégezhető lenne, eddigi tapasztalatok — bár kai fejlődés elkerülhetetle- Lenne..., ha lennének ilyen ellentmondásosan — kedve- nül a műszaki alkalmazót- praktikus kisgépek, ám ezek ző folyamatok elindulására tak és a kisegítő személy- beszerzéséről a hazai vállautalnak." Ez magyarul kö- zet létszámarányának növe- latoknál megfeledkeztek, rülbelül annyit jelent, hogy kedéséhez vezet. De az is pénzüket inkább a számitóaz alkalmazotti létszám jgaz, hogy az alkotó-fejlesz- gép-monstrumok — ma még gyors — a munkáslétszám- tő munkát meg lehetne sza- többnyire vállalati státusnál jóval gyorsabb — növe- badítani az ésszerűtlen ad- szimbólumok — megvásárlákedési ütemét a népgazda- minisztrációtól. Igaz. hogy sára fordították, ság néhány területén ugyan a vállalatok önállósága és mérsékelték, de általában felelőssége együttjár a köne™ , sikerü" beállítani; rültekintöbb döntésekkel, a többek kozott azért sem, döntésekhez viszont hatalmas a„!f Í„,,V £rekf^„aSa mennyiségű információ szük'" """' ' séges. A vállalati önállóság ugyanakkor azt is jelenti, , , , , , , , ... hogy manapság a vállalatok- ~„.°kkal k®^,d®z_hebk" nak kell elvégezniük rengeteg, korábban kizárólag az ilyen-olyan hivatalokra, fő3. korántsem csak az elhatározáson múlik. 1. K vállalatok és Intézmények — feltehetően mindezek elismerése mellett is mit tegyenek, hogyan csökkentsék az alkalmazotti munkakörökre háruló terheket, ha a felügyeleti hatóságok és egyéb intézmények információéhsége egyszerűen csillaAz alkalmazó tak rétszam- hatóságokra tartozó munkát, változását az elmúlt másfél De flz . h évtizedben három - kulo- növekedett feladatokat a ... , nősen fontosnak ítélhető - vállalatok régi, ésszerűtlen Pithatatlan s ha honi szertényező befolyásolta. Egy- módszerekkel éá szervezette- vezo intezeteinktől nemkapreszt: erosódott az iparban nül próbálják elvégezni. Az nak elegendő naprakész sea centralizáció, másreszt ero- világszerte teriedő 8ltseget a belső ügyvitel teljesen növekedett a válla- Snflizálásával s ennek ésszerűsítéséhez, , egyszerűlatok önállósága és felelős- k i S eszközét "Késéhez. Mert pusztán ansége, érdekeltségük a gazda- f6™™?".fnak az óhajnak a megfogalságos termelésben. Harmad- isi^r^ mazézétöl, hogy felül kell szor: a hatvanas évek vé- ^ _ akárcslk a teTmelő vizsgálni és a lehetőség szegén kialakuló demográfiai műhelvek^n - az irodák- rint bökkenteni kell az alcsúcs következtében nagy- ™"ne/ye*°e" . kalmazottak számának nöszámú, munkaképes korú ^b Is k^yeTmet^abb -kedését, a helyzet még fiatal munkábaállításáról is és újabb embereket alkal- ieladat a gondoskodni kellett. Az el- mazni, mint a munkát ész- egkulonbozőbb szakterülesö két tényezőnek a munka- szerűsítve, kevesebb alkal- ífV&teT^ S erővel való takarékosságra m^ többet és jobbat ^Jé^OT ^gfó l kellett volna inspirálnia: p együttműködését követelné sok munkakört meg lehetett Egyelőre a számítógépek meg. Konkrét segítséget és , .. , .. ,„„„ ÖCC7-- sem segítenek; vásároljak végrehajtható intézkedésevolna szüntetni, vagy össze- ugyan egyre nagyobb szám. ket melyek hatására feltevonni, ellensúlyozva ezzel a ban> de nem tudják kellő hetően a sokat emlegetett harmadik tényezőt, a fiata- hatásfokkal alkalmazni. Igaz: vállalati „gondolkodásmód*; lok munkábaállításával a számítógépek, a nagytel- is változik, együtt járó létszámnöveke- jesítmenyű irodagépek nagy" Vértcs Csaba dést. Elvileg ennek kellett volna bekövetkeznie, ehelyett azonban az alkalmazottak száma eleinte csak a munkáslétszámmal arányosan, később már azt meghaladó mértékben — évről évre növekedett. Eljutottunk oda," hogy például a gépiparban, ahol 1973-ban 2,2 százalékkal emelkedett az alkalmazottak száma, a tavalyi 1,7 százalékot örvendetes eredményNyakék az V. századból Dél-Kazahsztánban ásatá- feliratot találtak, amely 8 sok során gyöngysorszerű lánykérés szokásaival kapnyakéket találtak az archeo- csolatos. lógusok. Az ékszert tizenöt A feltételezések szerint a évszázaddal ezelőtt viselte kőgolyó kemény felületébe egy pásztornép divathölgye, gyémánttűvel vésték a betűAz egyik — 1 centiméter- ket. A leletet átadták a geonél kisebb átmérőjű - kő- ldgaS°k™klf hfogy , . , . , .., , meg a kőzet fajtajat, és engolyócskán, csak nagyítóval nek alapján a nyakék elkéolvasható, runaírással készült szítésének valószínű helyét. Tóth Béla: SZI :G REI m mm •110 Modern takös/.obákat, szekrényeket, kombinált szekrényt, kárpitozott Rarnltúrakat, stílbútort. mindennemű egyes bútordarabokat ls VÁSÁROLUNK. Mielőtt elad. keresse tel áruházunkat: Bajcsy-Zs. u. 19., vagy Marx téri lakberendezési pavilonunkat. Hívásra házhoz megyünk. Bizományi Áruház Vállalat. 16. Nem érdektelen talán fölemlíteni, hogy amikor jókora keresés után megtalálódott az az iparosmester, aki karikás-ostorokat készít, s mikor ez a mester azokból megtekintésre darabokat küldött: láthatta mindenki, akinek szeme van, hogy az ostor és a nyél színes bőrczifrázatai a szerb nemzet színeit viselik. A magyarság nem érdeklődik a tulajdon ethnográfiai dolgai iránt. Mert ez mindennapi. De a külföld érdeklődne, ha a figyelme kellőképp fölhíva lenne reá, s ha volna kereskedő, aki ezzel helyesen foglalkozna, akkor a külföldi megbízások nem magánemberek, hanem a kereskedelem rendes útján bonyolulnának le. Persze ehhez fs sok szó fér. Sok kereskedő, olvasva a sorokat, mosolyogni fog rajtuk. Annyi azonban bizonyos, hogy Telléry földink és tisztelt honfitársunk, aki az ázsiai Indiákon lakik, indiai speczialitások forgalomba hoeatalából igen tekintélyes vagyonra tett szert és ma három világrészben vannak üzletei. A magyar speczialitásoknak még nincsen senki Telléryje." A lóvonat és a színház. A lóvonat esti nyolez óráig közlekedik, ezentúl csak a vonatok elé mennek ki. Á színházba járó közönség érdeke pedig az volna, hogy a lóvonat színház előtt negyed órával és színház után úgy a rókusi, mint az alsóvárosi irányban közlekednék. A közönség megérdemelné ezt a figyelmet a részvénytársaságtól, amelynek különben ez a színházi lóvonat kl is fizetődnék. Rossz időben a központtól távolabb eső utczak lakossága bármint szeretne, nem mehet el a színházba közlekedési eszköz hiányában. Megjelent a KÉZMÜIPAROSOK LAPJA, 1900. október 28-án. Élt 1 évet. A számok beszélnek. Az országos statisztikai hivatal most megjelent 1899. évi adatai szerint, közel 1200 millió korona értékű külföldi áruezikk hozatott be hozzánk, nagyrészt Ausztriából. Igen természetes, hogy ez a közvetítő kereskedelemnek hasznára lehetett, mert a szokásos 10% nyereség mellett 120 millió koronát juttatott a kereskedő-világ zsebébe. De hogy a nemzetgazdaság mit veszített ez által, azt senki sem akarja elismerni s hogy az iparosoktól mennyit vett el ez a rengeteg behozatal, azt csak akkor tudjuk megérteni, ha számba vesszük, hogy a behozott áruezikkek legnagyobb része olyan ipari készítményekből áll, amelynek nyers anyaga nem több, mint 500 milliót képviselhetett, a munkaérték bátran 700 mjllióra tehető. Ennyivel károsodott meg a magyar ipar, ennyi veszteséget szenvedett a nemzetközi közgazdaság. Rettenetes számok azok, amelyek előttünk állanak. Fonalakért 28, szövetekért 356 1/2, kész ruházatokért 63 1/2, bőrárukért 61 1/2, szűcsarukért 5 1/2, fa- és csontárukért 11, bútorokért 9, üvegárukért 8, agyag- és porczellánárukért 34, tehát csupán a 11 csoportban 641 millió koronát dobtunk oda az idegen; főleg az osztrák Iparnak, hogy ezzel a külföld munkáját segítsük, hogy más államok népének kenyeret adjunk, midőn idehaza áltaálnos munkátlanság, kenyértelenség, szűkölködés ver tanyát az iparosság között. Ezzel szemben váltig halljuk hangoztatni, hogy iparosaink élhetetlenek, ügyetlenek, iskolázatlanok, műveletlenek stb. Holott jól tudjuk, hogy a vándorlás idejében a külföld kapva kapkodott ipari munkásaink után, hogy egyebet ne mondjunk: asztalosaink, lakatosaink, kovácsaink, czipészeink, szabóink, csizmadiáink stb. a világ legjobb iparosai. Tehát oly hitvány a ráfogás, oly bántó az iparosok szemébe dobott vád, mint midőn a pribékek azt mondták Krisztusnak: „Ha igazán te vagy az Isten fia, szabadítsd meg magadat a keresztfáról!" Oda vagyunk szegezve a közös vámterület keresztjéhez, s azok vádolnak bennünket, akik a Golgothára vitték a magyar ipart. A számok beszélnek. A statisztikát a miniszter csináltatja... az osztrák ipar és kereskedelem veszi használt. Külön vámterületet kérünk! Karácsonyi bazár. A szegedi ipartestület kötelékébe tartozó iparosok, mint már lapunk útján közöltük, a belvárosi népiskola helyiségeiben (Jókai-utcza) f. év deczember hó 23-tól január hó 2-ig tartják bazár kiállításukat. Krachtusz Ferencz műszerész. Előállít: kerékpárokat, kerékpárrészeket, lámpát, csengőt, nyerget. kilométer-órát, valamint mindennemű javítását a kerékpárnak és varrógépnek elvállalja. Készít és javít villanyvezetéket. Elvállal orvosi műszerek készítését és javítását, valamint minden mechanikai munkát. Kiállít: egy kerékpárt. Czím: Szeged, Jókai u. 11. sz. (Folytatjuk.) 4