Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

8 Kedd, 1975. május 27. Minek nevezzelek? Névviselési formák feleségeknél r X társadalmi viszonyok és fe magyar nyelv sajátosságai alakították ki nálunk a fele­Bég névviselésének formáját. Korábban. Ma azonban már többes számban mondhat­juk: formáit. A módosított családjogi törvény ugyanis azt ezt a sokat vitatott kérdést Ügy zárta le, hogy több név­rezte meg diplomáját, „dr." A menyasszonynak a há­cimét, tudományos fokozatát zasságkötés előtt kell 'kije­és ezt tovább kívánja ebben ientenie, milyen névviselési a formában használni. Ez is formát választ. Ennek meg­és sok más személyes körül- történte előtt a házasságot mény hat a feleség névvá- nem lehet megkötni. Ha lasztásóra. Egyedül ő tudja azonban választott, a házas­ságkötés után ezt a nevet I meghatározni, mi szó mára a legmegfelelőbb. Ezért viseli. Ettől a névtől — a há_ is bízza reá a törvény a vá- zasság fennállása alatt — viselési formát tesz lehetővé lasztást. Egyik névviselési csak a névváltozásra vonat­ás — ami a legfontosabb — forma sem jelent semmilyen kozó szabályok szerint tér­a döntést kizárólag a nőre előnyt vagy hátrányt! Az het el (külön belügyminisz­bízza Szabadon: rokonai, le- egyik forma talán megszoi- teri engedéllyel), endő férje környezete bele- kottabb a másik viszont az A feleség választott ne­C, i rtncté 1 aci i i 1 ifi . nn • 11 1 iw rf r\4 inttotio Irifoio- ° ki feje- vej. a házasság felbontása N^yféle névviselési for- iffifSaSS » .*» • ' •• SáV/Y 'ébe.t5í? a és ha özvegy lesz, akkor is Szerepet játszik a névviá Például Bakó János és Kai- viselheti tovább. Ha azon­heles formajanak megválasz- már Erzsébet haz^sagkoté- ban ezt akarja vált0z. lasaban a megszokottság, a ha., se esetén először: Bakó Ja- (d csak ekkor!) há. is, nosne. ehhez hozzákapcsol­egyezésétől függetlenül vá- önállóságot juttatja laszthat, milyen nevet visel zésre. B házasság alatt vagy annak jnegszűnése után. gyományok mellett az hogy a nő ma már jelentős hatja saját leánykori nevét: részt vállal a társadalmi munkamegosztásban és a Bakó Jánosné Kalmár Er­zsébet; másodszor? Bakóné közéletben. így például le- Kalmár Erzsébet; harmad. ánykori nevén válik ismert­lé, vagy ezen e néven sze­szor: Bakó Erzsébet: ne­gyedszer: Kalmár Erzsébet. zasság megszűnése után 60 napon belül bejelentheti az anyakönyvvezetőnél, hogy más névviselési formát vá­laszt. T. F­HAZASSAQ I. k eriilet Szeged: Kocsárdl Sándor és Harkányt Edit. Tapasztó Sándor cs Mracskó Magdolna. Hustiák Mátyás ós Balogh Adél, Ezslás László és Szabó Valéria, Rác/. I.ászló és Gyukics Jusztina. Gál í'éter és Balázs Mária. Palotai JJenő és Kiss Ágnes, Nagy László Jrs Elexal Mária, Szilágyi Ká­yoly és Kapornyal Ágnes, Kosár Imre és Karsai írén. Mészáros András és. Ezslás Erzsébet, Víz­hányó Ferenc és Kovács Edit. /.akar Péter és Bodnár Erzsé­bet. Tóth Zoltán és Vass Mag­dolna, Mészáros Gyula és Gás­pár Erzsébet, Mellár Mihály és Bogán Hona, JBata Péter és Ju­hász Katalin. Móráth Mihály és Jtuszku Magdolna. Horváth Ká­kolv és Kun Mariann. Fodor András és Kasza Mária. Szebe­hyt Gyula és Enyedl Klára. Kiss Zoltán és Jutást Jusztina. Bugyi (Tibor es Kollár nona házassá­got kötöttek. II. kerület Családi események Szabolcs. Kovács Imrének és Térjék Ilonának Imre Krisztián, Kószú Ferencnek és Juhász Ve­ronikának Erika. Eri Kálmán­nak és Róvó Máriának Mariann. Sztvorecz Jánosnak és Farkas Irénnek Ágota, Sztvorecz János­nak és Farkas Irénnek Éva. dr. Csiszér Elődnek és Lénárd Mag­lyás Klárának Rita, dr. Slnkó Bélának és dr. Csenkey Iloná­nak András Béla nevű gyerme­kük született. III. kerület Szeged: Kollarlk Györgynek és Várad! Ilonának Melinda Ilona. Parti Józsefnek és Jakab Margitnak Andrea Éva, Barna Andrásnak és Markovlcs Mag­dolnának Attila András, Biczók Istvánnak és Csiszár Ibolyának Zsófia. Kósa Antal Istvánnak és Gera Rozáliának Zoltán, Kósa Antal Istvánnak és Gera Rozá­liának Ildikó, Újvári Boldizsár Lászlónak és Gaál Sarolta Ro­záliának Nikoletta. Komjáti Ist­vánnak és Szabady Tünde Má­riának Csaba István, Sánta Sán­dornak és Gyuris Klárának Ró­bert Sándor, Ecseki Árpádnak dolnának Emőke. Lapu Sándor- és Janka Edit Évának Ildikó nak és Aradi Ibolyának Renáta, Undi Istvánnak és Varga Máriá­nak Szabolcs. Tóth Ferencnek és Meggyesl Honának Gábor, Krlzsán F,ndrének és Kiss Má­riának Tamás, Gyuris Tibornak Szeged: Kis Sándor és Torma és Hallal Máriának Anett. Kiss Szidónia, Kéringer Péter Má­tyásnak és Fehér Gyöngyi Ju­linnának Tünde, Májer Jenőnek és Busányl Mária Magdolnának Imre, Németh Istvánnak és Bo­ros Rozália Erzsébetnek Helga Szilvia. Puskás Mihálynak és Ilona. Selymes János és Dobó- Józsefnek és Szabó nonának virágh Margit Juliannának Mi­Bodl Rozália, Horváth Antal ég Kárpáti Ibolya. Juhász István és Kincses Magdolna, Tóth László Pál és Gasztány Ildikó Erzsé­bet. Lorincz József és Pölös Ibolya Mária. Duranyik Jenő és •í'álíy Katalin. Földi László Ist­3 án es dr. Balogh Hedvig Ka­talin. Antal József és Szabó Katalin, Frank József és Dunay Mária, Vanyorek Károly és ,1-ehr Ibolya, Ferenczy Gyula és Igaz Mária házasságot kötöttek. Algyö: Halál Sándor és Szabó Ilona. Takács József György és lir. Osi Ibolya házasságot kö­töttek. III. kerület Szeged: Harcsás Pál és Kovács lludit Erzsébet, Szemenyel Sán­dor és Nyárt Ilona, Lunczner Endre László és Kocsonyi Ilona házasságot kötöttek. Klskundorozsma: Bakos János és Dudás Mária, Sári Miklós és Kutka Etelka Julianna. Vass Sándor és Fodor Eva. Bálint Mi­hály György és Szarvas Katalin házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Tóth Jánosnak és Molnár Klárának Klára Irén. Oltványi Istvánnak, és Ábrahám Etelkának Brigitta. Magony Já­nosnak és Fedlna Máriának Erika. Földest Tibornak és Vá­sárhelyi Jolánnak Orsolya Helga. Bahim Károlynak és Ortutal Ju­liannának Réka. Dorozsmai Pál­nak és Prlger Erzsébetnek Ta­más György, Zelel Istvánnak PS Gyukel Máriának Hajnalka. Baranyl Istvánnak és Katona Annának Anikó. Bánfl Istvánnak és Kollár Teréziának Henriett. Esingor Istvánnak és Bari Er­Esébetnek István, Szalal Károly­nak és Szikora Máriának Klára, dr. Stumf Gábornak és Dóka Irénnek Gábor. Deák Sándornak és Petrács Máriának Krisztina Mariann. Pádár Antalnak és Rosta Mártának Zoltán, Kovács Jozseínek és Tóth irmának Ani­kó Oszlár Györgynek és Nagy­mihály Klárának Attila. Pópity Jánosnak és Kiss Máriának Já­nos, Szekeres Ferencnek és Ta­nai Máriának Gábor. Mátó Já­nosnak es Balázs Irénnek Gab­riella, Sutus Mihálynak és Drlm­foa Arankának Attila. Kiss La­josnak és Onoka Zsófiának ve­ronika. Csótt Jánosnak es Tóth Rozáliának Attila. Farkas Lajos­nak és Sárközi Máriának Teréz Anna. Szabó Józsefnek és Kiss Mártának Gábor József. Révész Mihálynak és Fári Máriának Judit Tünde. Raffat Csabának es Kerekes Eszternek Nóra Esz­ter, Kopasz Istvánnak és Gál Piroskának AttUa. Kucsera Fe­rencnek és Pópity Margitnak Mónika. Csiszár Andrásnak és Szegő Erzsébetnek Péter. Jávor Ferencnek és Nyíri Ilonának Beáta. Sulyok Ernőnek és KO­rsó Erzsébetnek Ernő Zoltán. Koroknál Józsefnek és Mucsl Jolánnak József, dr. Halász Norbertnek és dr. Fekete Má­riának Erika. Menyhárt Ferenc­nek és Blrgés Máriának Hajnal­ka. Pongrác/ Lajosnak és Csécsi Honának Gerzson. Rakonczal Mihálynak és Molnár Etelká­nak Mihály Zsolt. Csiszár La­josnak ps isttíanld- Kataimnatc Attila József. Szabó Sándornak Rakonczal Honának Attila,BIBI Báló Istvánnak és Mester Kata- vannak és Petrovicz Unnak Gábor. Kelemen Sándor- nak István, Virágh hály. Sándor Lászlónak és Ambi rus Máriának László, Undi Ist­Veroniká­Mátyásnak nak és Nagy Ibolyának Péter, és Pince Rózsának Attila nevű szilagyi Pálnak és Joó Honá­nak Péter Pál, Kovács Sándor­nak és Szabó Ildikónak Andrea. Végh Gyulának és Kaszás Irén­nek Anita. Polner Frigyesnek gyermekük született. HALALOZA9 L kerület Szeged: Salamon József, Hé­és Csernovszkl Juliannának Ta- vízi Antal, Gulyás Istvánné Kur­más Zsolt. Juhász Mihálynak és lik Margit, Lippóy Gyuláné Lac­Maróthy Máriának Mónika, Ré- kó Klára. Vlncez sándorné Tóth vész Józsefnek és Papp Piroská- Anna. Csonka Andrásné Kál­nak Róbert József. Szűcs Endré- mán Mária, szakái József. Sza­nck és Soós Máriának Péter, bo András, Pakai János, Nado­Jakab Benjaminnak és Kovács bán vitályosné Horváth Rozália, Erzsébetnek Henriett, Fekete papdi Józsefné Benkó Julianna, Istvánnak és Veszelka Erzsébet- Rácz Lászlóné Erdélyi Julianna, nek István. Mityók Ferencnek Szabó Mihályné Czene Veron, és Borsos Rozáliának Zsolt. dr. Csankovszki István, Petró Imre Szédeczky Péternek és dr. Bo- meghalt. szőrményl Jolánnak Beáta. Be- Szőreg: Kiss Istvánné Bakai nyóczkl Mátyásnak és Pocskai Erzsébet meghalt. Ilonának Mónika. Patócs Gézá­nak és Nagy Zsuzsannának Géza Tamás. Mityók Imrének és Va­II. kerület Szeged: Csonka Jánosné CsI­pak Erzsébet, Bába Lajos, Lakó dál Gizellának Mónika Tünde, János. Csányl Istvánné Süli Te­Enyedl Sándornak és Szabó Ju- rézla meghalt. Hannának Edina. Kádár Imrének és Vajda Erzsébetnek Szilvia III. kerület Szeged: Hődl Istvánné Leho­Anett, Haydn Zsoltnak és Bajorl tal Ilona, Szanda Vilmos Antal, Margitnak Réka. Kudász István- Pálvölgyl Ferenc. Bajusz Ba­nak és Kondor Juliannának II- lázs. Újvári Mihályné Nagy-Far­dlkó. Vadász Józsefnek és Szabó da Mária meghalt. Máriának Zsuzsanna. Széli An­talnak és Borbol Gizellának An­tal, szilágyi Albertnek és Gu­Klskundorozsma: Jenei Ferenc, Gyuris Lajosné Gyuris Erzsébet, Kolompár Rőzsa meghalt. Könyvekről — sorokban Galgóczi Erzsébet: Bizo- len, középkori babonákat már meg — Göncz Árpád nyíték nincs. A szerzőről fölélesztő vád. Krúdynak az fordftásában adta közre az mindenfélét lehet mondani, eszlári vérvádról, s a „nagy Európa Könyvkiadó, csak azt nem, hogy közöm- perről" szóló, máig kiadat­bösen hagyja az olvasót, lan regénye nemcsak a múlt Annyi bizonyos, hogy ked- század végének dühödt és os­velt műfajaiban, a növel- toba antiszemitizmusát jele­Körkép '75. Az elbeszélés­antológia húszonhárom ma­gyar író mai tárgyú elbeszé­lákban és a kisregényekben níti meg, hanem az önmagát lését tartalmazza mintegy soha nem lakkozta az éle- túlélő világ hervadását, a tet, úgy mutatja be mindig táblabírák uralmának por­kortárshőseinek sorsát, vi- bahullását is. A szerző be­selkedését, hogy hitelesnek mutatja az úgynevezett bol­érezzük. Galgóczi írói vilá- dog békeidőket, amelyben 600 oldalon, a szerzők fény­képeivel. A magyar novel­lisztika egy-egy esztendejé­nek eredményeit tartalmazó gyűjtemény tizenhetedszer gát rendszerint a falun élő, vidék provinciális kedélyes- jelenik meg ezúttal. Csak vagy onnan elszármazott sége mögött hamis ügyek kó­emberek népesitik be. Elbe- tyagosfejű lovagjai tanyáz­néhányat említünk az elbe­szélések közül: Illés Endre: szélései gazdag tényismere- nak és a vadszőlős kúriák- örvények között; Szakonyi tet tükröznek, de nincs hi- ban ugrásra készen lapul az ány nála írói tudásban sem. erőszak. A könyv a Magvető Innen ered az ábrázolás Kadónál jelent meg. mélysége és általánosító ereje. Tárgyválasztása kiál- J- B. Priestley: Jópajtá­lásra, ítélkezésre kényszeríti sok. Vándorútra indul Ang­őt magát, írásainak sodrása, lia más_más vidékéről, kü­belso feszultsege pedig ma- ,.. .... , , . gával ragadja az olvasót. A lonbozo okokból, de ugyan­háromszoros József Attila- abban az időben Oakroyd, a díjas írónő legújabb kötete — zamatos beszédű yorkshire-i amely a Szépirodalmi Könyv- munkas, Miss Trant> a jó_ kiadónal jelent meg — nyolc , ., ..., . ... elbeszélést és egy tévéjátékot módu vldekl vénkisasszony és Inigo Jollifant, a bohém­tartalmaz. Ady Endre; Károly: Tudatom, jól va­gyok; Sükösd Mihály? Cse­répposta; Vészy Endre: Láb­vizit; Galgóczi Erzsébet: Mama öltözik. A Magvető Könyvkiadónál megjelent kötetet Sík Csaba szerkesz­tette. Szalal Imre: A Vajda Já­nos Társaság. A kis könyv az Irodalomtörténeti Füzetek 87. számaként jelent meg az Akadémiai KiadónáL Ebben Péntek esti életű fiatal tanár, aki titok- a szerző — mint kortárs és ban irodalmi babérokra pá- a Vajda János Társaság egy­levelek. Az igazán nagyok- ]yázik_ Ezt a három embert kori tagja _ dokumentu nak minden gondolata ér- a véletien éppen abba az isten mokkái alátámasztva mutat­dekli az embereket. Adyt háta mögötti faluba sodorj ja be a Társaság keletkezé­költőóriásként tartja ugyan ahol zát0 íutott sét> utal a korábbi irodalmi számon az irodalomtörténet, prózai írásaiban is ugyan­azért a célért, az ostobaság. társaságok hagyományaira, felsorolja a Társaságban sze­repet játszó jelentősebb sze­mélyiségek életútját és mun­gyarkodás^ ellen hadakozott. dzsós _ megalakitja a Jó_ kásságát Ez a közösség a két pajtások elnevezésű új tár- világháború közötti korszak vándor művésztársulat vesz­tegeL És a három vándor­madár — akikhez negyedik­az elmaradottság, « álma- kent tórsul a bolondosben. „Ha valaki kijelenti, sőt óhajtó hangon mondja, hogy ^^ Az ^^ már gQn_ éljen a haza: minden bune« dolhatja ^ hogy mi követ„ meg vannak bocsátva" — írta. Bizony tanulságos meg­állapítás ez ma is. A kis kö- m~k és szőrnyűséges bonyo- szeket egyik jelentős antifasiszta csoportja volt, amely körébe tet — a Zeneműkiadó gon dozásában — Ady' zenei té­májú írásait fogja egybe, amelyet korképnek is beillő hűséggel tükrözik zenei ízlé­sének fejlődését. Első cikkei kezik: kezdődik a képtelen vonta a legnevesebb haladó kalandok, váratlan veszedel- gondolkodású írókát, művé­Irodalomtörténeti dalmak sorozata. A hősöket szempontból fontosak azok az erők, amelyek létrehozták és fenntartották ezt a na­ugyanis egész Anglián vé­gigkísérhetjük, amíg mind­nyájan révbe nem jutnak, gyon fontos társaságot, amely A mosolyogva bölcselkedő a kétségbeesés éveiben szép­Krúdy Gyula; A fiszacsz­lári Solymosi Eszter. Sötét­ség és korlátoltság, fajgyű­lölet és ravasz hisztéria... Az 1882. esztendő húsvétján eltűnt Tiszaeszláron egy kis cselédlány, aki halálával vált hősnővé. Alakja torz szimbólummá, neve az anti­szemita-mozgalom jelszavá­vá lett. „Solymosi Eszternek vérét vették a zsidók és húsvéti pászkájukba kever­ték" — röppent fel a képte­Priestley-művet — amely a séget és reményt nyújtott hi­.a brettli-kultúra megmagya- vüagon ^^ kiadast ért veinck. rosodását követelik, innen jut el az igazi népdal jelen­tőségének megértéséig, Rei­nitz Ady-dalainak értékelé­séig. Nem volt zenekritikus, de az olvasó így is szívesen figyel glosszáira, megjegy­zéseire. A világtengereket mintegy másik faj óránként 40—50 250 cápafaj képviselői népe- kilométert, sőt még ennél sitik be. Leggyakrabban a nagyobb sebességet is elér. trópusi és szubtrópusi vizek- A cápák többsége elevene­ben találhatók. Súlyuk —' ket szül, egyes fajok viszont méretüktől függően — egy tojásokkal szaporodnak. ES kilótól több tonnáig terjed, utóbbiak közé tartozik a vö­A legkisebbek a 60—70 cen- röseápa is, amelyet fogság­timéteres macskacápák, a ban eddig még nem sikerült legnagyobb a 12—lg méter szaporodásra bírni. A világ­hosszú érdes cápa. A cá- hírű dániai Esbjerg tengeri páknak több tucat hegyes, akváriumában most megtör­recézett foguk van, amelyek tént a szenzáció: a vöröseá­ha kihullnak, helyükön rö- pa két tojást rakott, és azokj vid időn belül újak nőnek, ból ki is keltek a kis capáfc. A cápák kitűnő úszók, egyik- K. S. Tóth Béla: SZ IR El iÉLO W. Megannyi érdekes magyar és dudaművész, kik között a majdányi dudás annyiban ki­tűnik, hogy ő saját maga szerez verset és zenét a dudához. Ugyanekkor a felsővárosi öreg ka­nász. Bürgés uram, ama híres tülkével fog tül­kölni, amelynek a hangja tiszta időben kihal­latszik még Szatymazra is... Hulmán kanász pedig, a rókusi feloszlatott csürhe várandósági állományba helyezett kaná­sza, az ősidőkből fennmaradt kanószos tánczával fog jeleskedni, ha ugyan kis Gruber Guszti ven­déglősnek sikerül megvalósítani ezt az eredeti tervét. Divat lesz a duda. Dudások hangversenye Új­szegeden. (A szegedi dalárda népünnepélye.) A szegedi dalárda újszegedi népünnepélyén a maga nemében páratlan eredeti dolog lesz a du­dások hangversenye, mely kiváltképp, mint et­nográfiái érdekesség érdekel figyelmet. A kör­nyék leghíresebb dudásai szerepelnek, így: 1. a híres majdányi dudás: Faragó-Barabás István, aki a nagy nyilvánosság előtt most elő­ször szólaltatja meg híres dudáját; 2. a híres szegedi dudás: Csonka-Bukosza-Ta­nact, Ignácz alsóvárosi vízimolnár} 3. a vödrösházi dudás", 4. a röszkei dudás; 5. a szatymazi cziterás, aki vonóval Játszik; 6. a felsővárosi kanász-kürtős; 7. a fehértói juhász, aki pásztorsípon játszik. E hangászok, mint a nép mulattatói, hagyo­mányokban tartják fent a legrégibb nótákat. Az öreg dudás betanítja a fiait és a vejét. Hangsze­reiket maguk készítik. A hozzá való vers és me­lódia szintén saját szerzeményük. Hajdanában Rákócziról szóltak a dudák, most pedig Kos­suth apánkról. Dudálás közben ugyanis énekei­táv, a rendőrség részéről pedig Temesváry Géza dr. osztályjegyző jelentek meg egy hosszú asz­talnál. Odajárultak egymásután a szegények, akiknek a kezükbe olvasták a pénzt. Örömkönny csillo­gott a szemükben és a hála szavai után azt ki­áltották: Éljen a magyarok királya! Megjelent az IPAR ÉS KERESKEDELEM, 1900. augusztus 12-én. Élt egy évet. Egy eltemetett Tömörkény-írás. „Magyar spe­czialitások. A télen egy helybeli űriember föl­nek, sőt tánczolnak is. Csonka-Bukosza-Tanács kérést kapott külföldön lakó ismerősétől, hogy Ignácz vízi molnár a dudájához olyan szép kecs- küldene neki némely szegedi magyar specziali­kefejet és menyecskefejet farag, hogy érdemes tásokat, amiket újévre ajándékul adhatna német volna kiállítani. barátainak. Szólt, hogy miféle szegedi specziali­A hangászokat a szegedi dalárda kérésére Beck tást lehetne küldeni az obligát papucson fölül? Pista szedte össze. Mindenik a maga legkedve- Mert azt nem jó mindenkinek adni ajándékba: sebb nótáját adja majd elő. némely házasember még zokon is vehetné. A hejehuják után. Szegedi szegények öröme a Kulacsot és karikás-ostort ajánlottam. E dol­király születésnapján, 1900. augusztus 18-án. gok el is mentek s idő múltán a szegedi úriem­A mi áldott, jó öreg királyunk holnap tölti be ber igen köszönő levelet kapott külföldi ismerő­hetvenedik életévét. sétől, hogy így eltalálta a gusztusát. Mind a né­Ünnepelünk ezen -a napon egy akarattal, egy met, akinek csak ajándékba adta, megörült neki. szívvel és lélekkel. A város tanácsa úgy akarta, Idáig ez mind jó volna. De föl kell említeni, hogy ezen szegedi speczialitások Szegeden egy boltban sem találhatók. Azokat előbb kerestet­ni kellett. A magyar kézműipar ezen apró, bár kellő ajánlás mellett jövedelmezővé tehető ágára ke­vés ügyet vet a magyar kereskedelem. Más sem. A készítmények apránkint elfajulnak, ere­deti formájukból kivetkőznek és átalakulnak a kereslet szerint. hogy a társadalom legszegényebbjei is résztve­gyenek az általános örömben s a kivilágítás czí­mén 500 koronát utalványozott a városi szegé­nyeknek. Hatszáz szegény között oszlik meg az összeg. Egyre 80—90 fillér jut. A város házi szegényei közül ma mintegy kétszázan jelentek meg. Ros­kadozó öregek, botra támaszkodva, pápaszem­mel, színehagyott ruhában, köhécselve vonultak egymásután a városháza udvarán. A törvény­hatóság részéről Cserzy-Mihály és Gruber Gusz­fPal&tatjtM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom