Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-27 / 122. szám

Kedd, 1?75. május 2T. 3 Választási nagygyűlésekről jelentjük Jelöltjeink az országgyűlésbe Szélesedő demokratizmus Debreczeni Géza Dr. Ántalffy György beszéde Bakson 'A 8. számú választókerület Baks. Balástya, Csengele, Kistelek, Ópusztaszer, Pusztaszer országgyűlési képviselőjelöltje, dr. Ántalffy György egyetemi tanár, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja vasárnap délelőtt Bakson, a művelődési házban nagy érdeklődéssel kísért választási beszédet tartott. Az esős idő ellenére is szép szómmal érkeztek a környéző községekből, s a helybeliek a választási gyűlésre. annál inkább, mivel az elmúlt napokban ebben a választókerületben megtartott jelölő és csatlakozó jelölő gyűléseken ismét egyöntetű bizalmat kapott az ünnepség szónoka. A Himnusz elhangzása után Barcsi Antal mondta el Juhász Ferenc: Te ekével, te kalapáccsal, tollal című versét, majd Bánfi József iskolaigazgató, a népfront helyi titkára, a gyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket, az elnökségben helyet foglaló dr. Ántalffy Györgyöt, Jáhni Lászlót, a járási pártbizottság első titkárát, Vass Lajost, a Hazafias Népfront járási bizottságának elnökét, Kálló Antalt, járási népfronttitkárt, a környező községek vezetőit s a baksiakat. Dr. Ántalffy György beszéde elején megköszönte a bizalmat, hogy a hat község ismét őt jelölte országgyűlési képviselőnek, majd az államélet fejlődéséről, és a külpolitika összefüggéséről beszélt. — Amikor az államélet fejlődéséről, illetve továbbfejlesztéséről beszélünk, úgy tűnik, hogy ebbe a fogalomkörbe, azt hiszem, nem mindig vonjuk be pártunk által vezetett államunk külpolitikai tevékenységét, néha még az állam- és jogelmélet müvelése során sem. Pedig már alkotmányjogilag is rögzítve vannak népköztársaságunk nemzetközi tevékenységének legfőbb elvei: amikor alkotmányunk kimondja, hogy a Magyar Népköztársaság, mint a szocialista világrendszer része fejleszti és erősíti barátságát a szocialista országokkal; a béke és az emberi haladás érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. — Ez az alkotmányi megfogalmazás politikai és jogi kötelességünkké is teszi szocialista államunk külső funkcióinak további erősítését, melyeknek tartalmát meghatározzák : államunk szocialista jellege, a nemzetközi feltételek és erőviszonyok. A szónok ezt követően a békéért folytatott harc, a békés egymás mellett élés kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy a szocialista államok — köztük a Magyar Népköztársaság békepolitikája — a nemzetközi síkon jelentkező új erőviszonyok feltételei mellett döntő tényező lett korunk világának fejlődésében. Egy pillanatra sem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy az imperializmus természete nem változott, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése nem jelenti a lemondást sem az ideológiai harcról, sem az osztálypolitika feladósát, s nem is vonatkozik azokra a körülményekre, amelyek fellelhetők az antagonisztikus osztályok között, az elnyomott népek és elnyomóik között. Részletesen beszélt arról, hogy az elmúlt évek gyakorlatóban, legutóbb az alkotmánymódosítás következtében fokozatosan erősödött az országgyűlés szerepe az államélet legfelsőbb irányításában és ellenőrzésében. A szélesedő demokratizmust, a nyílt, élénk vitákat egész népünk magáénak vallja. Aktivitásával kiteljesíti. A szónok idézte néprajztudósunk, Győrffy István a harmincas évek közepéről tett megállapítását, hogyan vélekedett a falusi paraszt a hatóságról. „Valósággal megijed, ha már urat lát a portájára belépni. Azonnal adóemelésre gondol, vagy balsejtelmek gyötrik, hogy valami törvényt vagy rendeletet hágott át, vagy valamit elmulasztott, amiért megbüntetik ... A nép a közigazgatással szemben zárkózott, amelyet kizárólag mint büntető hatalmat ismer." Mára alapvetően más a falvak helyzete, a tanácsok hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyekben az első fokú hatáskört általában a helyi tanácsok gyakorolják. A II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat tagjai virágcsokrokkal köszöntötték a vendégeket, ezt követően Boda Mihály mondta el Várnai Zseni: Barangolás hazámban című versét. Az ünnepség színvonalát emelte a baksi általános iskola énekkarának szereplése, Held Ágnes vezényletével. A választási gyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. Megyénk fejlődése együtt halad az országéval Dr. Perjési László beszéde Csongrádon Hétfőn délután 2 órakor a FOTOBER csongrádi gyáregységében, az új festőműhelyben tartották meg a Hazafias Népfront által szervezett választási gyűlést, amelyen 760-an vettek részt; a gyáregység dolgozóin kívül a Volán, az Autószerviz, a Pincegazdaság, a MÁV, a Vízgazdálkodási Társulat, az ATIVIZIG, az Árpád és a Tisza Tsz, valamint a Városfejlesztési Üzem dolgozói és munkásai. A Himnusz elhangzása után Körösi László, a FÜTOBER pórtvezetőségének titkára, a választási gyűlés elnöke köszöntötte a megjelenteket. az elnökségben helyet foglaló dr. Perjési Lászlót, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a megyei tanács elnökét, dr. Sovíogyi Ferencet, a csongrádi városi pórtbizottság első titkárát, dr. Varga Józsefet, a városi tanács elnökét, a népfront megyei elnöksége képviseletében részt vevő Horváth Lajost, a KISZ megyei bizottságának titkárát. Lovas Istvánt, a csongrádi népfrontbizottság elnökét, Valylyon Aladárnét, Csongrád országgyűlési képviselőjelöltjét és Balogh Lászlót, a gyáregység igazgatóját. A megnyitó után dr. Perjési László mondott beszédet. Szólt arról, hogy politikai életünk nagy eseményére készülünk, mivel lejárt'az 1971-ben 4 évre megválasztott országgyűlési képviselők mandátuma. Minden állampolgár egyik alapvető joga a választás, ez biztosítja részvételét az állam ügyeinek intézésében. A mi szocialista viszonyaink között a képviselőválasztás nagy fokú politikai és társadalmi felelősséggel jár együtt. A v álasztok ugyanis nemcsak arról döntenek, hogy személy szerint leik legyenek képviselőik, hanem arról is, mi a véleményük a párt és a kormány eddigi politikájáról, s bíznak-e abban, hogy ez a politika eredményes lesz a jövőben is. Az eddigiekben megyénkben nagy érdeklődés és aktivitás nyilvánult meg a választás iránt. Az előadó a továbbiakban röviden szólt a június 15-i választósokon induló jelöltjeinkről, akik között ott vannak pártunk vezetői, a munkások, a parasztok, az értelmiségiek.. Szólt arról is, hogy több új jelölt van, akik eddigi munkájukkal rászolgáltak a bizalomra. Részletesebben beszélt a 9. számú csongrádi országgyűlési választókerület jelöltjéről. Vallyon Aladárnérói, akit városában személyesen is igen sokan ismernek. A csongrádi Kossuth téri általános iskola tanára, szakmai munkáját magas színvonalon végzi, munkáját hivatásának tekinti. Az eddigiekben a közéletben is rész vett; egy ciklusban — 1966—70 között — a megyei tanács tagja volt, jelenleg városi tanácstag. A megyei tanács elnöke beszéde további részében a szocialista építőmunka három évtizedes tapasztalatairól szólt. Fölvázolta az országépítés főbb jellemzőit, majd így folytatta: — Büszkén mondhatjuk, hogy megyénk fejlődése, különösen az utóbbi másfél évtizedben, együtt halad az országos fejlődéssel. Megyénk ma már az ország jelentős iparral rendelkező területei közé tartozik és meghatározza további fejlődését is. A továbbiakban az előadó megemlítette az országgyűlés elmúlt négyéves tevékenyséSét, szólt a jelentősebb törvényekről és részletesebben a tanácsok feladatairól. Felsorolta a lakásépítésben elért eredményeket és a további célokat, számszerűen is ismertette a csongrádi városépítés főbb tényeit. Dicsérettel szólt arról, hogy ebben a városban az elmúlt négy évben közel 42 millió forintot érő társadalmi munkát végzett a lakosság. Így háromszor nyerték el a települési verseny első díját, s vele együtt a megyei tanács egymillió forintos jutalmát. Ez a tanács és a lakosság jó kapcsolatát mutatja. Ennek kapcsán hangsúlyozta: — Egyik fontos feladatunk a jövőben is, hogy továbberősítsük kapcsolatainkat a lakossággal. Ezután az ötéves terv előkészítéséről. Csongrád jövőjéről és a XI. kongresszus elfogadott határozat megvalósításáról, a tennivalókról beszélt a megyei tanácselnök, majd beszédét a következő gondolattal fejezte be: Június 15-én a választásra jogosult állampolgárok nemcsak arról döntenek, hogy kiket választanak az országgyűlésbe, hanem a szocialista építés politikájáról, hazánk felvirágzásnak útjáról is. Azt várjuk, hogy a választás erősítse meg eddigi politikánkat, pártunk XI. kongresszusán elhatározott, és a Hazafias Népfront választási felhívásában megfogalmazott nagy társadalmi programot. Szót kért a gyűlésen Vallyon Aladárné képviselőjelölt is. Megköszönte a jelölő gyűléseken tanúsított bizalmat. ígérte, hogy városáért — megválasztása esetén — odaadóan fog munkálkodni. A gyűlés Körösi László zárszavával ért véget. Csanádpalota környékét, így Nagylakot is szülőfalujának vallja. Gyermekkorát, néhány évtől eltekintve, mondhatni eddigi életét, ott töltötte. Anyja révén magyarcsanádi is, így hát azt lehet mondani, hogy otthonos a makói járásban, s szinte mindenki ismeri már. Ebben közrejátszik az is, hogy édesapja a felszabadulástól kezdődően hazánk határának védelmét irányította a rábízott szakaszon, Csanádpalota környékén. Mint minden fiatalnak, neki is voltak vágyai, tervei. És ezek teljesültek is. Debrecenben tanult szakmát, az erdészeti technikumban, és Sövényházán töltöte a gyakornoki időt kerületvezetőként. Itt ismerkedett meg feleségével, aki később követte Nagylakra is, ahová a katonaidő letöltése után került. Mint katona, példamutatóan. helytállt, határőrként teljesített szolgálatot. Már a középiskolában eljegyezte magát a közéleti munkával, a határőrségnél pedig KISZtitkárnak választották. Faipari szakemberként is elismerést szerzett magának. Amikor azonban tudomást szerzett arról, hogy Nagylakon egy bútorlapüzem épül, a szülőfalu, szeretete, ragaszkodása a családhoz, új elhatározásra késztette. És ezután nehéz esztendők következtek. Évekig vajúdott, lesz-e a tervből valóság? Megépül-e több millió forintból a bútorlapüzem? Debreczeni Géza azonban bízott, hitt a tervekben. Vállalt segédmunkát mindaddig, míg el nem kezdődött az építkezés. Utána pedig aktív építője volt az új üzemnek, melyben később művezető, főművezető, üzemvezető, 1973-tól pedig az egész gyár termelési osztályvezetője lett. Ez az „alulról" indulás, és a példamutató helytállás sok-sok barátot vonzott. A mások megbecsülése, a mindenkin segíteni akarás pedig vezető funkcióba kerülése után is növelte népszerűségét a gyárban és a közvetlen környékben, ahonnan nap mint hap járnak munkások az üzembe dolgozni. Mrsán György így vélekedett róla: Debreczeni Géza nagyon jó ember. Eddigi munkájával is bizonyította, hogy képes mások érdekében önzetlenül „talpalni", éjt nappallá téve. Kiáll az igaz ügy mellett, nem retten viszsza a nehézségektől. Mészáros József, a gyár Komarov szocialista brigádjának nevében mondott véleményt, ugyanúgy, mint. Janecskó Judit, vagy Kormányos Mihály. Summázva szavuk, így hangzott: Együtt dolgoztunk jóban és rosszban, több mint 10 éve már. Ö jól ismer bennünket, és mi bizalommal fordultunk mindig hozzá. Most termelési osztályvezető, mégis úgy tárgyalunk vele, mint mikor itt dolgozott velünk együtt segédmunkásként, majd művezetőként ... Közéleti munkája egyre szélesedik. Példamutató tevékenysége nyomán a járási párt-vb tagjává választották. Ez a bizalom újabb felelősségteljes megbízatást jelen• • r Ferenczi József Midőn elköszönök a családtól, mégegyszer megnézem a kis táblát: Móricz Zsigmond utca 16. Tolakszik az asszociáció: Ha a nagy író élne még, s eljöhetne ide, biztosan mégegyszen megírná „Boldog emberét"; Most már a boldog szocialista emberét. A régi regénybeli Joó György lenne Ferenczi József, a földeáki Egyetértés Tsz mezőgazdasági gépszerelője, aki most újabban traktoros. Egy Góliát Rába Steiger kormányosa, 250 lóerő engedelmeskedik minden mozdulatára. Legújabban pedig a Csongrád megyei 16. választókerület országgyűlési képviselőjelöltjének javasolták. Sohasem volt a szerencse fia. nem kergetett vágyálmokat, délibábokat, csak egyszerűen tiszta szívvel becsületesen dolgozott mindig. S a szocialista módon végzett munka azután mindent meghozott számára, ami napjaink munkásemberét megilleti. O már az úfj orsz^gépitő gazdanemzedék fia. Édesapja még napszámos, cselédember volt a helybeli Návai-uradalomban. De csak, ha volt munka, mert többször volt, hogy nem volt, mint ahányszor volt napszámos kenyér. Ha itthon elfogyott. nyakába vette az „ország útját", hogy legalább éhen ne haljon az öttagú család. Felszabadulás, földosztás,, új gazdaélet, felépül az első kicsi, de már saját családi ház... Csak címszavak. ... Korai öregség: korai halál ragadja el az apát. A most 36 éves Jóska, a család legidősebb fia, akkor fejezi be kitűnően a nyolc általános iskolát. Tanulni szeretne tovább, de még ipari tanuló sem válhat belőle. Keservesen szűk és nehéz esztendők az 1950-esek. Kenyér kell a családnak. Ezért lesz hamar szinte még gyermekfejjel — betanított vasesztergályos Angyalföldön. öt év a magyar forradalmi munkásosztály egyik legjobb „iskolájában". 1962 már- j ciusában, a katonai szolgálat ! után. hazatér a szülőfalujába, mert az esztergályos tudományra szükség van mártett. Pedig a családban is nagy felelősség vár rá. Két általános iskolás kislánya sokszor fordul hozzá tanácsért, segítségért. A marxizmus—leninizmus esti egyetem elvégzése után szakosítóra jelentkezett. Nemsokára politikai gazdaságtanból államvizsgázik. Közben felesége is tanult. Szarvason elvégezte az óvónőképzőt, s jelenleg a község óvodáját irányítja. A jelölő gyűléseken az ütemes taps mindennél többet mondóan kifejezte a véleményeket. Debreczeni Géza pedig megilletődötten hallgatta mindazt, melyet a felszólalók érdemeiként mondottak el, és aminek alapján javasolták a 16. sz. választókerület országgyűlési képviselőjelöltjének. Édesapja e nagy megtiszteltetést már nem érhette meg. Édesanyja szemében pedig könny csillant. Látszott arcán a boldogság, sxa tekintetből kiérződött: becsületes munkásemberré nevelték fiukat. FÖRGETEG SZILVESZTER itthon is a fiatal Kossuth Tsz gépműhelyében. Csakhamar iskolába megy, 1967-ben kitűnő mezőgazdasági gépszerelő szakmunkás-bizonyítványt kap a csongrádi iskola gépészeti tagozatán. Életútja ezután csakhamar elérkezik a szocialista brigádmozgalomhoz és a párthoz is. A brigádja — a Május 1. szocialista szerelőbrigád — immár háromszoros győztes, aranykoszorús. Az ifjúsági mozgalomban végzett sokéves dicséretes munka után 1972-ben lett a Magyar Szocialista Munkáspárt tagja, újabban pedig — öthónapos pártiskola után — tagja a makói járási pártbizottságnak is. Élete legújabb nagy eseménye pedig az, hogy néhány nappal ezelőtt országgyűlési képviselőjelöltnek javasolta Földeák, Öföldeák és Gencshát népe. Az otthon, ahol találkoztunk — bár falairól még hiányzik, a külső vakolat — nagyon szép. A háromszobás „fészket" immár hat éve rakosgatják, s már majdnem kész. Teljes benne a boldogság. A kis Magdit, aki általános iskolás, épp mostanában tüntették ki kiváló tanulmányi eredményeiért Kiváló Üttörő oklevéllel. A kis Józsika még csak most lett egyéves, de vasgyúró termetével, gőgicsélésével bearanyozza a szülők életét. A jelölő gyűlésen is nagy volt a falu, a régi iskolatársak, barátok, munkatársak öröme. Többen is elmondták : Földeák fennállásának 120 éves történetében első eset, hogy az itt lakók közül javasolhatnak országgyűlési képviselőjelöltet. Ez tulajdonképpen akkor Ls tiszteletre méltó nagy esemény — hangoztatták —, ha a választás napján — mert a választókerületnek két jelöltje van — a másik nyeri a több szavazatot. CSÉPI JÓZSEF Ülést tartott az országos választási elnökség Hétfőn ülést tartott az országos választási elnökség. A választási törvény értelmében megvizsgálta az országgyűlési képviselőjelöltek névsorát, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége nyújtott be, s megállapította: valamennyi jelölt megfelel a törvényes követelményeknek. A 352 országgyűlési választókerületben a jelölő gyűléseken 386 jelöltet állítottak, a kettős jelölések száma 34. A 872 jelölő gyűlésen 330 ezer választójogosult jelent meg, a résztvevők majdnem fele nő, s körülbelül egyharmada fiatal volt. A nagy érdeklődésre jellemző: sokan szólaltak fel — elsősorban a jelöltek személyével foglalkozva —, a hozzászólások többsége azonban közérdeklődésre számot tartó javaslatokat, észrevételeket is tartalmazott. Az országos választási elnökség az országgyűlési képviselőjelöltek nevét és foglalkozását a sajtó útján teszi közzé június 1-én. Az illetékes választási elnökségek június 5-én falragaszokon hozzák a vialasztók tudomására a képviselőielöltek nevét. t