Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-23 / 119. szám

PSotdt, f975. május 23. 3 Választási gyűlések Szegeden és a szegedi járásban BEután az . országgyűlési fcépviselőjelölések befejeződ­tek, a következő napokban a jelöltek országszerte vá­lasztási gyűléseken találkoz­nak a választókkal. Szegeden május 30-án, pénteken délután 3 órakor a Sportcsarnokban rendeznek választási nagygyűlést, mely­nek előadója Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged 1. számú vá­lasztókerületének képviselő­jelöltje lesz. Június 2-án, hétfőn fél 3-kor a Szegedi Ruhagyárban rendeznek vá­lasztási gyűlést — előadó: Takács Imréné képviselője­lölt. A Bartók Béla műve­lődési központban ugyancsak június 2-án az első válasz­tók találkoznak — előadó: dr. Dékány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára. Június 3-án, kedden délután 3 órakor dr. Petri Gábor egyetemi tanár, képviselőjelölt a Szemészeti Klinika előadótermében ta­lálkozik a választókkal; jú­nius 4-én, szerdán 4-kor a Csongrád megyei Húsipari Vállalatnál dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizott­ság eiső titkára, képviselő­jelölt tart választási nagy­gyűlést. A DÉLÉP Bocskai utcai székházában június 5­én, csütörtökön délután 3 órakor Süli Mihályné képvi­selőjelölt, a Szegedi Kon­zervgyár brigádvezetője lesz a választási gyűlés szónoka. A szegedi járásban május 25-én, vasárnap kezdődnek a választási gyűlések. Bakson, a művelődési házban dr. Anlalffy György egyetemi tanár, képviselőjelölt tart gyűlést délelőtt 10 órakor. Sándorfalván a HÓDGÉP­nél május 29-én. csütörtö­kön délután fél 3-kor és má­jus 31-én, szombaton Tisza­szigeten a művelődési ház­ban, délután 2 órakor Jura­tovics Aladár képviselője­lölt tart választási gyűlést. Fiatal választók gyűlését rendezik meg Kisteleken május 30-án, pénteken dél­után 6 órakor, előadó: dr. Antalffy György. Június 2­án, hétfőn este 7 órakor Ba­lástyán az őszeszéki iskolá­ban Fekete Flóriánná lesz a választási gyűlés előadója. Mórahalmon június 4-én, szerdán délután 4 órakor ta­lálkoznak a választók a mű­velődési házban, előadó: Szabó Sándor, a megyei párt­bizottság titkára, Ásotthal­mon pedig június 5-én, csü­törtökön Kovács Imre, a Csongrád megyei tanács el­nökhelyettese lesz az előadó. Deszken Juratovics Aladár tart választási gyűlést júni­us 6-án délután 6 órakor fiatal választóknak, Kistele­ken, a Fővárosi Kézműipari Vállalat üzemében június 10-én, kedden délután 1 óra_ kor lesz választási gyűlés, előadó Gál Józsefné. Kultúrpolitikai előadás Tegnap Szegedre látogatott dr. Kornidesz Mihály, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osz­tályának vezetője. Részt vett a megyei pártbizottság szék­házában rendezett tanács­kozáson, ahol időszerű kul­túrpolitikai kérdésekről tár­gyaltak. Ott volt dr. Komó­csin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottsá­gának első titkára, dr. Per­jést László, a megyei tanács elnöke, dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Török József, a városi párt­bizottság első titkára, Papp Gyula, a szegedi városi ta­nács elnöke és Hantos Mi­hály, a megyei tanács el­nökhelyettese is. Délután dr. Kornidesz Mihály előadást tartott az egyetemieknek — Ideológiai és kulturális feladataink a part XI. kongresszusának határozatai alapján címmel — a Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházában. A IV. ötéves terv sikeres A munkaverseny további céljai — Ülést tartott az SZMI Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A testület tanácskozásán részt vett Gyárfás Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je. dr. Bíró Györgyné, a SZOT elnökségének tagja, a Textiles Szakszervezet főtit­kára és Vass János, a SZOT szervezési és káderosztályá­nak vezetője is. A tanács tagjai megbeszélték azokat a tapasztalatokat, melyeket az elnökség terjesztett elő a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaversenyről. Nagyra értékelték a szegedi és a környékbeli vállalatok, szövetkezetek és intézmé­nyek dolgozóinak sikereit. Közismert, hogy a megye vállalatai több mint egymil­liárd forinttal túlteljesítet­ték termelési terveiket, nö­velték nyereségüket és jelen­tősen javították exportmun­kájukat is. örvendetes volt, hogy a termelés növékedésé­ben jelentős szerepet játszott a termelékenység javulása. A kongresszus és a felsza­badulás tiszteletére elindított szocialista munkaverseny további sikereket kíván el­érni, s most legfontosabb föladatának tekintik a ne­gyedik ötéves tgrv sikeres befejezésének elősegítését. Ugyancsak áttekintette az SZMT azt az elnökség által előterjesztett intézkedési tervet, amely meghatározza a munkásosztály helyzetének további javítását célzó tenni­valókat. A szakszervezeti testületek fontos feladatuk­nak tartják az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1974. már­ciusában hozott határozatá­nak maradéktalan végrehaj­tását. A testület ezután személyi kérdésekben hozott döntést. Turai Zoltánt, az SZMT tit­kárát, érdemeinek elismerése mellett, fölmentette tisztsé­géből és egyben kinevezte a szakszervezetek szegedi ok­tatási központjának vezető­jévé. Doboczky Sándornét, a húsipari vállalat üzemmér­nökét kooptálta az SZMT tagjainak sorába, megválasz­totta az elnökség tagjává, il­letve az SZMT titkárává. KISZisták tanácskozása Tegnap kétnapos tanácsko­zásra összeült a KISZ Köz­ponti Bizottsága mezőgazda­sági ifjúsági tanácsa. Első­ként Illisz László, a KISZ KB titkára mondott tájékoztatót az MSZMP XI. kongresszu­sáról, a kongresszus határo­zatainak megvalósításával kapcsolatos KlSZ-feladatok­ról. A napirend szerint fórum­beszélgetések lesznek az< MSZMP XI. kongresszusával, illetve az MSZMP KB 1974. december 5-i határozatával kapcsolatos kérdésekről. Ja­vaslat hangzik el — egyebek k ,ött — a falusi fiatalok országos találkozójának prog­ramjáról. Magyar— csehszlovák vízügyi tárgyalások Frantisek Hagara, a Szlo­vák Szocialista Köztársaság erdő- és vízgazdálkodási mi­nisztere május 20—22 között Budapesten a magyar víz­ügyi szolgálat vezetőivel tár­gyalt a határvizek tisztaságá­nak védelméről, a gabeikovo —nagymarosi vízlépcsőrend­szer előkészítő munkáiról, és más, közös érdekű vízgazdál­kodási kérdésekről. Frantisek Hagarát fogadta dr. Szekér Gyula miniszterelnök-helyet­tes. Ankét Szegeden: ü lakott teriiletek alóli olajtermelésről Az Országos Magyar Bá­nyászati Egyesület csütörtö­kön ankétot tartott á szege­di Technika Házában a sze­ged-algyői szénhidrogén­termelés néhány különleges problémájáról, egyebek kö­zött a lakott területek alóli olajtermelésről. A szakembe­rek egyebek között elmon­dották, hogy a geológusok nemrégiben közvetlenül Ske­ged lakóházai alatt is jelen­tős szénhidrogén-tároló réte­geket fedeztek fel. Ennek a kitermelése speciális techno­lógiát és biztonsági intézke­déseket követel. Ügynevezett zárt rendsze­rű, folyamatos üzemű terme­lésre rendezkednek be, te­hát ahogyan érkezik a ku­takból az olaj és a gáz, azonnal szétválasztják és távvezetéken továbbítják Algyőre. Az új rendszerű szepará­torállomás berendezései tel­jesen automatizáltan mű­ködnek majd. Jelöltjeink az országgyűlésbe Dr. Petri Gábor Miként választott orvosá­ban bizik a beteg, oly spon­tán, olyan egyértelműen nyilvánította ki bizalmát je­löltjében a gyűlés is. A ha­sonlat kézenfekvő, mert az új­szegedi körzet orvosra, nem is akármilyen hírű-rangú se­bészprofesszorra adta le vok­sát: dr. Petri Gábort jelölte országgyűlési képviselőnek, a közelgő választásokra. Érdemes néhány pillanatra fölidézni dr. Petri Gábor életútját. 1937-ben avatták orvossá, a felszabadulásig budapesti kórházaknál dol­gozott, akkor került a szege­di sebészeti klinikára, ahol 1946-tól adjunktus, 1951-től egyetemi magántanár, tan­székvezető. 1958-ban nevez­ték ki az I. számú sebészeti klinika igazgatójának, meg­szerezte a kandidátusi foko­zatot, később az orvostudo­mányok doktora. 1958—62 között a Szegedi Orvostudo­mányi Egyetem rektora. Szá­mos hazai és külföldi tudo­mányos társaság választotta tagjának, vezetőjének, s mi­közben hivatása egyre nö­jvekvő feladatokat állít a ki­ftűnő szakember elé, ideje mindig jut az egyetem és a város hétköznapi gondjaira, ;tevékeny részt vállal a tár­sadalmi életben. 1963 óta or­szággyűlési képviselő, 1969­től az Elnöki Tanács tagja. ^Kifejezte elismerését a tár­sadalom is: dr. Petri Gábor a Kiváló Orvos, a Munka Érdemrend, a Magyar Nép­köztársaság Zászlórendje, majd legutóbb az Állami Díj kitüntetések tulajdonosa. Azon, a demonstrációnak is beillő, lelkes hangulatú jelölő gyűlésen, a biológiai központban, ahol az elnök­ségi asztalnál szemközt ült leendő választóival, s látha­tóan kényelmetlenül tekint­getett maga elé a sok dicsé­ret hallatán, mi sem termé­szetesebb; a szakmabeliek kértek szót először. A kollé­ga, dr. László Ferenc, az orvosegyetemi pártbizottság titkára, kimondta, nekik, or­vosoknak szempont, hogy a képviselőjelölt munkahelyén is elismert szaktekintély. — Azóta, hogy Petri pro­fesszor körünkben dolgozik — hangoztatta —, az orvos­egyetem sebészeti klinikája óriási fejlődésen ment át. Személyes érdemeit mi sem bizonyítja ékesebben önzet­len segítőkészségénél: mun­katársai közül huszonötén jártak külföldön egyéves, vagy hosszabb ösztöndíjjal, a klinikán húszan szereztek tu­dományos minősítést. Petri professzor tevékenységének régóta hasznát látja az egye­temi tanács, s jóleső érzés tudnunk, hogy képviseli érde­keinket a parlament egész­ségügyi bizottságában. Ugyanakkor igazgatói szobá­ja mindig nyitva áll azok előtt, akik a közéleti embert keresik fel ügyes-bajos dol­gaikkal. Személyes tapasztalatait summázta dr. Raskó István, a biológiai központ fiatal ku­tatója: a sebészeti klinika az a munkahely, ahol elégedett orvosokkal lehet találkozni. Hörömpő József már az új­szegediek speciális gondjaira is fölhívta a jelölt figyelmét, a környezetvédelemre, a köz­lekedésre, a kereskedelmi lé­tesítmények színvonalára, a gyermekintézmények, bölcső-. dék, óvodák, orvosi rende­lők ellátottságának hiányos­ságaira, mint apró feszült­séggócokra. Dr. Petri Gábor szimpatikus szerénységgel mondott köszönetet a meg­tisztelő bizalomért: f — Ma könnyű programot adni, mert van. A párt meg­kérdezte az országot, a kong­resszus megfogalmazta. Ha­rjem az emberi természet örök tulajdonsága, hogy ke­vesebbre vagyunk képesek annál, amit szeretnénk. És ha az előttünk álló évek so­rán úgy tudnánk haladni, mint az elmúlt három évti­zedben — rettenetesen mesz­szire jutnánk. Visszafelé néz­ve bízhatunk igazán, mert amit végeztünk, legszebb ál­mainkat váltotta valóra. Ha megválasztanak, a magam szerény képességeit bármikor szívesen adom az ügyért, hogy a bennem, a bennünk bizók ne csalatkozzanak. N. C • Papp Gy. Lászlőné A vásárhelyi Főiskolai Tangazdaság központjának ebédlőtermében a minap tartott jelölő gyűlésen, a Hazafias Népfront által a 14. sz. választókerületben képvi­selőjelöltnek javasolt Papp *Gy. Lászlónéról azt mond­ták el a jelen levő választó­polgárok közül felszólalók, hogy nyílt szívű, szorgal­mas, őszinte, a problémák iránt fogékony embernek is­merik. Nos, folytassuk mi most a lap hasábjain bemu­tatását. Pusztaföldvári parasztcsa­ládban született, az általá­nos iskolai tanulmányokat befejezve a közeli állami gazdaságban idénymunkás, itt ismerkedik meg férjével. Innen költöznek 1963-ban Vásárhelyre, ahol az állami gazdaság laboratóriumában kezd dolgozni. Már nyolc nagy szorgalommal vég­zi a laboránsi munkát, ami­kor beiratkozik a növény­termesztési és állattenyészté­si szakközépiskolába. Ta­valy ősszel — mindenki meglepetésére— önszántából elment a gazdaság paléi ser­téstelepére gondozónak, fi­zika: munkára! És most képviselőjelölt. A gyűlés után, megszo­kott környezetben, a kor­szerű paléi telepen már fel­szabadultan válaszol a kér-; désekre: — Miért jött ide, s hagy­ta ott a sokak által irigyelt laboránsi munkát? — Manapság furcsának tűnhet, valamiféle számítás gyanítható az ilyen lépés mögött, ezért egy kicsit fél­tem is, mit szólnak majd ha régi és az aj munka tar­sak? Most már örömmel mondhatom, a régiek és az újak is hiszik, amit érzek és mondok: nekem vérem­ben van a gazdálkodás, az állatokkal nagyon szeretek bánni, a fizikai munkától pedig nem félek. Ezért is vállaltam annak idején a ta­lajvizsgálatokkal járó kikül­detéseket, s ezért jelentkez­tem ide, a telepre, gondozó­nak. Itt délután fél 4-ig dol­gozom, utána jut időm az otthoni munkák elvégzésére és a tanulásra. Mert a célom változatlanul az érettségi megszerzése. — Mit szóltak közvetlen munkatársai a jelöléshez? — Az Egyetértés szocia­lista brigád, amelynek tagja vagyok, egy emberként örült, s ugyanezt mondhatom a laboratórum Tessedik Sá­muel brigádjáról is. örültek, mert közülük ért valakit ez a megtiszteltetés. S hogy ép­pen engem — az számom­ra volt a legnagyobb meg­lepetés, hiszen eddig csak a munkámnak éltem. Nem rendelkezem tehát jelentő­sebb közéleti tapasztalatok­kal. — Mi ad erőt mégis a feladat vállalásához? — A tudat, hogy minden, bizonnyal munkámmal, ma­gatartásommal érdemeltem ki a bizalmat. Az, hogy a gazdaság párt- és gazdasági vezetői, munkatársaim már­is sokat segítettek, biztat-, tak. Az, hogy tudom, a fi­zikai dolgozók megbecsülés se egyre fokozódik, s ha va­lóban megválasztanak, mint képviselő, sok emberrel ta­lálkozhatok. Az így szerzett ismereteim pedig a munka­helyi tapasztalatokkai együtt bizonyára segítenék majd felelősséggel dönteni, ha kell. Z. J­Befejeződött a jelölés az 5. választókerületben Az 5. számú választókerü­letben, amelynek május 16-i jelölő gyűlésén, az MTA Sze­gedi Biológiai Központjának nagytermében dr. Petri Gá­bort, a Szegedi Sebészeti Kli­nika igazgató-professzorát ja­vasolták országgyűlési kép­viselőjelöltnek. befejeződtek a csatlakozó jelölő gyűlések is. A szőregi moziban, a KSZV újszegedi szövőgyárá­ban, és a szegedi Rózsa Fe­renc iskolában megtartott csatlakozó jelölő gyűléseken csaknem 800-an vettek részt, és 13-an kértek szót, s egyet­értettek azzal a javaslattal, hogy ebben az országgyűlési választókerületben ismét dr. Petri Gábort javasolják je­löltnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom