Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám
31 Csütörtök, 1975. május 22. Benke Valéria Békés megyében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán Békés megyébe látogatott. Békéscsabán, az MSZMP székházában Csatári Béla, a Békés megyei pártbizottság titkára tájékoztatta a KB decemberi határozata végrehajtásának megyei tapasztalatairól. Ezután Benke Valéria a Békéscsabai Kötöttárugyárban a város párt-, állami, gazdasági vezetőivel, munkás kollektívák és szocialista brigádok vezetőivel beszélgetett, majd tájékoztatott a decemberi határozat végrehajtásának tapasztalatairól. Végül a Kner Nyomdát tekintette meg. Nemes Dezső GyőrSopron megyében Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja szerdán látogatást tett Győr-Sopron megyében. A megyei pártbizottság székházában Háry Béla, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a vendéget a megye gazdasági és politikai helyzetéről. Nemes Dezső ezután Kapuvárra látogatott. Itt megtekintette a Rába gyár kapuvári gyáregységét. A továbbiakban Nemes Dezső felkereste az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat kapuvári gyárát, majd a városi művelődési központban párt- és tömegszervezeti aktivistákkal találkozott, akiket az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről tájékoztatott. Napirenden s Á mezőgazdaságban dolgozó nők helyzete Az MSZMP Központi Bizottsága 197c februárjában sokoldalúan elemezte a nők társadalomban betöltött szerepét. Még ugyanebben az evben a Minisztertanács is hozott határozatot a nők munkahelyi feltételeinek, szociális helyzetének, valamint életkörülményeinek megjavítására, öt évvel ezelőtt a határozatok megjelölték azokat a feladatokat, amelyeket a vállalatoknak, szövetkezeteknek, intézményeknek végre kell hajtaniok Ezért tehát nem véletlenül foglalkozott több szerv is mostanában a mezőgazdaságban dolgozó nők életkörülményeinek fejlődésével, a korábban hozott határozatok végrehajtásával. Néhány nappal ezelőtt a Szeged megyei városi és a Szeged járási NEB, tegnap pedig a Hazafias Népfront Csongrád megyei Elnöksége tűzte napirendre ezt a témát. A népi ellenőrök, a népfrontaktivistákkal együtt vizsgálták a fontos kérdést. A vizsgálat a Csongrád megyei tsz-ek, állami gazdaságok egy részére terjedt ki. Ennek ellenére általános érvényű megállapításhoz is eljutottak az említett szervek. A tegnapi népfrontülésen nyilvánvalóvá vált, hogy az 1970-es párthatározat óta jelentős fejlődés következett be a termelőszövetkezetekben, és állami gazdaságokban dolgozó nők munka- és életkörülményeiben. Jellemző viszont, hogy a nők leginkább a növénytermesztésben, kertészetben, adminisztrációban dolgoznak. Mivel a növénytermesztés idényjellegű, így a nők folyamatos foglalkoztatottsága nehezen biztosítható. Részint ezzel magyarázható, hogy nem tudják ledolgozni az évi 250 munkanapot. A vizsgálat során még több probléma merült fel. Igen nagyarányú a nyolc általános iskolával és szakképesítéssel nem rendelkezők aránya. (Szakképesítés nélkül is elégedettek viszont jövedelmükkel.) A vezetők között továbbra is kevés nő található. Nem egy helyen hiányoznak a szociális létesítmények és több bölcsődére, óvodára lenne szükség. A női munkavállalási feltételei a mezőgazdaságban ma még korántsem azonosak az iparéval. A falvak kommunális szolgáltatási és egyéb ellátottsága messze elmarad az ipari településekétől. A hiányosságok ellenére természetesen a jó és ösztönző példák nem hiányoznak. A szegedi járásban a nők szakmai képesítésének növelésére a forráskút! Haladás Termelőszövetkezet kertészeti szakmunkásképző iskola indítását lűrvezi. Még az idén szeretnék beindítani a csongrádi mezőgazdasági szakmunkásképző intézet kihelyezett tagozatát, összhangban a gazdaság fejlesztésével, a mqcahalmi Haladás Szakszövetkezet az iparszerű foglalkoztatási lehetőségeket a jövőben 50 százalékkal szeretné megemelni. A szegedi járásban indított vizsgálatok alapján megállapították, hogy azokon a munkaterületeken. ahol azonos munkát végeznek a férfiak és a nők, ott egyenlő bért kapnak. Igen örvendetes, hogy több helyen a gazdaságveztésnek határozott az elképzelése a nők helyzetének további javítására. Forráskúton, Pusztaszeren, Bakson a tsz-ék az ÁFESZ-ekkel közösen törekszenek a szolgáltatások, a bolthálózat bővítésére. Ez is a nők családon belüli munkájának könnyítését szolgálja. Forráskúton, Ullésen, Röszkén, Kübekházán, Pusztamérgesen, Ásotthalmon fokozottabban gondoskodnak a gyermekintézmények fenntartásáról és működéséről. Sorolni lehetne a dicséretes kezdeményezéseket, példákat. Mindezek ellenére — a szegedi és a szegedi járási NEB, illetve a népfront Csongrád megyei elnöksége felhívta a figyelmet: a nők élet- és munkakörülményeinek további javítása csak tervszerűen, céltudatosan érhető el. A Vöröskereszt munkája Szegeden A szegedi tanács végrehajtó bizottságának társadalmi munkát szervező szakbizottsága tegnapi, Prágai Tibor tanácselnök-helyettes elnökletével tartott ülésén meghallgatta a társadalmi munka tavalyi eredményeiről szóló összesítő beszámolót, s jóváhagyta a társadalmi munka idei terveit. A bizottság tudomásul, vette azt a jelentést is, amelyet a Vöröskereszt szegedi szervezetének munkájáról készített dr. Várkonyi László, a Vöröskereszt városi vezetőségének elnöke és Zsarkó Imre, a Vöröskereszt városi titkára. Tavaly is igen széles körű tevékenységet végeztek a városban a Vöröskereszt aktivistái, társadalmi munkásai Munkájukat — a hagyományos vöröskeresztes feladatok mellett — elsősorban olyan fontos párt- és kormányhatározatok, törvények megvalósításának szolgálatába állították, mint az egészségügyi törvény, a népesedéspolitikai határozatok, vagy az új családjogi törvény. i Eredményesnek bizonyultak az e célból rendezett tanfolyamaik és előadásaik. Tavaly számos témából —i például az egészséges élet, házi betegápolás, nagylányok, vagy házasulandók iskolája, a családi élet és az anyák iskolája — 233 tanfolyamot rendeztek több mint C ezer- résztvevővel. Hasonló témákban, főként üzemekben, munkahelyeken tartott 301 előadásukon majdnem 16 és fél ezren vettek részt. S itt szólni kell az előadókról is, orvosokról. egyetemi oktatóktól, szakemberekről, akik társadalmi munkában vállalják az előadásokat. A családvédelmi munka javítására tavaly munkacsoportot alakított a városi Vöröskereszt, amely igen sokrétű munkát végez. Azt & meg kell említeni, hogy a vöröskeresztes aktivisták 238 egyedül élő idős embert és 241 idős házaspárt gondoznák, látogatnak rendszeresen. Jelentős szerepet tölt be a Vöröskereszt a tisztasági mozgalomban és a környezetvédelemben. Nemcsak a Tiszta udvar, rendes ház_ mozgalmat szervezik, hanem bekapcsolódtak a fásításba is. A szegedi üzemekben a vöröskeresztes aktivisták tavaly ezer fát ültettek el például. Fontos feladatok hárulnak a Vöröskeresztre a polgári védelmi munkában is, s emiek ls eredményesen tettek eleget. Sokrétű munkájukból talán még a véradás szervezését kell kiemelni, annál is iukább, mert a tervezettnél az életet mentő vérből tavaly majdnem 30 százalékkal többet adtak a szegedi véradók. Közülük hússzoros véradásért hám. man részesültek a Kiváló Véradó kitüntetés arany fokozatában. Jelöltjeink az orszagggialesb Dr. flntalfíy György Az állam- ,és jogelméleti tanszék vezetője a József Attila Tudományegyetemen. Huszonöt éve egyetemi tanár, oktatja és műveli a jogtudományt. A közéletiség az életközelséget jelenti számára, társadalmi hátteret a tudományos munkához. Az első marxista igényű állam- és jogelméleti tananyag megírásától a közeljövőben külföldön megjelenő tanulmányáig — a magyar állam és jogrendszeréről szól a tanulmány — tizenkét monográfia jelzi munkásságát, magyar és többféle idegen nyelven. Külföldön is terjesztik tavaly megjelent munkáját is, amely az állam és társadalom viszonyának jogi problémáit boncolja. Állam és társadalom — izgalmas téma itthon is, hiszen a viszony évről évre változik, a kapcsolat évről évre tökéletesebb lesz, érthetően éber figyelem övezi külföldön is Antalffy professzor munkásságát. A szocialista tábor országaiban is, és a nyugati világban is. A magyar államról és jogrendszerünkről írott tanulmánya például az NSZK-ban jelenik meg. Nemzetközi elismerését jelzi, hogy részt vett a chilei junta bűntetteit kivizsgáló bizottság munkájában és résztvevője volt több más, nemzetközi tanácskozásnak is. A demokratikus jogászok nemzetközi bizottsága folyóiratának pedig szerkesztőségi — a szerkesztőség szűkebb körű titkárságának —tagja. E sokágú tevékenységére utalva és a chilei bűntetteket vizsgáló bizottság munkájá ban való részvételt említve mondta a kisteleki jelölő gyűlés egyik felszólalója: — Ha hallunk róla, büszkék vagyunk, hogy körzetünk képviselője. Kistelek és a, választókörzethez tartozó községek lakói négy évvel ezelőtt már képviselőjükké választották. A parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának titkáraként számos törvénytervezet előkészítésében közvetlenül is részt vett. Tevékeny közreműködője volt társadalmi jogrendszerünk alapokmánya — alkotmányunk — módosítását előkészítő bizottságának, és előadója a miniszteri felelősségről szóló törvényjavaslatnak. Sisák Imre kisteleki termelőszövetkezeti tag így gratulált a parlamenti bizottság eddigi titkárának, és rajta keresztül a bizottság minden tagjának, a mostani jelölő gyűlést követő kézszorításnál : — Ügy érezzük, a társadalombiztosítási törvénnyel és az új nyugdíjrendszerrel jött egyenesbe a szövetkezeti törvény. Azt is a választóktól hallottuk, hogy rendszeres kapcsolatot tart körzete minden községével. Sokszor látogat e! ezekbe a községekbe. Maga mondta, mindig szívesen megy, és úgy érzi, mindig szívesen fogadják. Sokan keresik fel képviselői fogadónapjain. és sokan jönnek hozzá ügyes-bajos dolgaikkal Szegedre is Csengeléről, Pusztaszerről, Öpusztaszerről, Baksról, Balástyáról és Kistelekről. De megtalálja-« mindig az egymáshoz vezető utat a jogtudós és a fata népe? — Szeretem az embereket, és úgy érzem, mindig egy nyelven beszélünk. Bizalommal fordulnak hozzám, számomra ez a bizalom a legnagyobb elismerés. A kisteleki jelölő gyűlésen mondta a megújuló bizalom • köszönő szavaiban^ hogy a törvényjavaslatok előkészítésében igen sok segítséget kapott választóitól. Velük konzultált először, kikérte véleményüket, tőlük érdeklődött az új törvények várható hatásáról. Ezzel a közvetlen kapcsolattal magyarázható, hogy a jelölő gyűlések résztvevői egyhangú szavazatukkal álltak mellé újra. H, D; „• Kertész Sándorné — Ünnepélyes pillanathoz érkeztem — mondotta Kertész Sándorné, a mindszenti Művelődési Házban tartott jelölő gyűlésen, s így folytatta: — mivel másodszor is bizalmat tanúsítottak irántam. Négy éve bizony szorongó érzésekkel vállaltam a megtisztelő megbízatást, mert pontosan nem tudhattam, mire is vállalkozom. Nem volt könnyű eleget tenni a sokrétű, nem kevés időt igénylő kötelezettségeknek, de mindenben segítettek a tapasztaltabb képviselőtársak, és magam is teljes erőmből igyekeztem dolgozni és tanulni... Köszönöm, hogy ismét javasoltak jelöltnek. Kertész Sándornét a 12. számú választókerületben, a mindszenti jelölő gyűlés kezdete előtt, a művelődési ház bejáratánál a községbeliek közül sokan üdvözölték. — Itt, a községben jól ismer mindenki — mondotta, amikor a jelölő gyűlés után életéről, sorsáról beszélgetni Tanácstagi jelölő gyűlés Szeged 1. számú választókörzetében a június 15-i szavazáskor nemcsak országgyűlési képviselőt, hanem tanácstagot is választanak a lakók. A körzet választói közül számosan vettek részt tegnap a Bartók Béla művelődési központban tartott tanácstagi jelölő gyűlésen. A gyűlés a Himnusz hangjaival kezdődött, amit a családi és társadalmi eseményeket rendező iroda gyermekkórusa adott elő. Hofgesang Péternek, a Hazafias Népfront városi bizottsága ügyvezető alelnökének megnyitó szavai után Par^p Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke mondott beszédet. Szólott a városfejlesztés aktuális kérdéseiről, terveiről, s a népfront nevében javasolta a választópolgároknak, hogy Török Józsefet, az MSZMP Szeged városi Bizottságának első titkárát jelöljék a körzet tanácstagjává. Számosan szólaltak fel, érvekkel támogatva a javaslatot, amelyet a jelölő gyűlés résztvevői is egyhangúlag magukévá tettek. Végül Török József köszönetet mondott a bizalomért. kezdtünk. — Munkahelyemen, a Szegedi Bőrdíszmű Ipari Szövetkezet helyi üzemében — illetve annak jogelődjénél — 1955 óta dolgozom. Mindszenti vagyok. A cipőfelsőrész-készítő szakmát tanultam ki. Szeretem foglalkozásomat. Jól érzem magam munkatársaim között. Jelenlegi beosztásom: művezető. Szabad időmben sokat tanulok. Ugyanis beiratkoztam a marxista középiskolába és levelezőn végzem a gimnáziumot. Nagy szükségét érzem a megfelelő képzettség megszerzésének, a nagyobb tájékozottságnak. — Családja segíti törekvéseiben? — Igen, megértik, hogy az átlagosnál nagyobb erőre van szükségem ahhoz, hogy minden poszton megálljam a helyemet. Férjem a CSOMIÉPnél daruszerelő, az ő foglalkozása sem könnyű. A fiam az általános iskola negyedik osztályát végzi. — Hogyan értékeli eddigi közéleti munkáját? — Nem értékelem túl. Tisztában vagyok azzal, hogy az elmúlt négy esztendőt úgy kell tekintenem, mint tanulóéveket. Persze ez nem jelenti azt, hogy nem igyekeztem eleget tenni kötelezettségeimnek. Hiszen nagyon jelentős törvények előkészítésében és megalkotásában vehettem cselekvően részt. Például a közművelődési törvény és a családjogi törvény az, amit hirtelenjében kiemelnék. Talán azért, mert ezek nagyon közel állnak hozzám. Annak idején szót kaptam a családjogi törvényjavaslat feletti parlamenti vitában. Csak helyeselhettem azt a törekvést, hogy a mi szocialista rendszerünkben S korábbinál sokkal nagyobb védelmet és kedvezményt kapjon a család, s ez jól szolgálja a felnövekvő gyermekek érdekeit. Ki ne értett volna azzal egyet, hogy a családjával nem törődő, munkahelyét váltogató, a tartásdijat nem fizető egyének vétkét korrigálja időlegesen a törvény,' mert az állam megelőlegezi a tartásdíj összegét, a család, a gyermek nem kerül nagyon nehéz helyzetbe. Sokat lehetne erről az egyetlen törvényről is beszélni. — Szűkebb hazájában, választókerületében hogyan találta meg helyét a közéletben? — Ügy érzem, nem rosszul' Ebben nagyon sokat segítettek a községek vezetői, a tanácsok. Amit feladatnak szabok magamnak, ha a június 15-i választásokon megerősítik a megújított bizalmat, az éppen a választókerülethez tartozó községekkel való még szorosabb kapcsolattartás lesz, ami egyben arra késztet, hogy a községek életét még jobban, még részletesebben ismerjem,' E. OY- * i 4 > 1