Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-21 / 117. szám

Szerda, 1975. május 21. 5 líjúkommunisták Befejeződött a jelölés a közművelődésért a 2. és a 4. választókerületben Á KISZ-nek olyan közművelődési tevékenységre kell törekednie, amely segíti a fiatalok marxista világnézetének kialakulását, a szocialista életmód uralkodóvá válását, az általános és szakműveltség fokozását, s a közösség igényére építve szervezi meg a művelődés folyamatosságát — állapította meg egyebek között a KISZ KB Intéző Bizottsága, meghatározva az ifjúsági szövetség teendőit a párt közművelődési határozatának végrehajtásában. Az Intéző Bizottság határozatáról, a közeli, s a távolabbi jövő feladatairól a KISZ Központi Bizottságának illetékesei a többi között elmondták: — Közművelődési munkánk alapvetően mozgalmi jellegű, és a KISZ fő céljainak megvalósításához kapcsolódik, a szocialista jelen és jövő igényeinek megfelelő. Tevékenységünk legfontosabb színtere az alapszervezet, s jóllehet részt kell vállalnunk a művelődési feltételek további javításában is, fő teendőnknek azt tekintjük, hogy ifjúkommunista közösségeink ösztönző, felvilágosító és szervező munkával segítsék a meglevő lehetőségek teljesebb kihasználását. — Intéző bizottságunk megállapította egyebek között : a korszerű műveltségben mind jobban összefonódik az általános és szakműveltség, a politikai műveltség és a világnézeti tudatosság. Éppen ezért a munkahelyeken — a szakmai képzésen túl is — kedvezőbb légkört kell kialakítani a tanuláshoz, művelődéshez. Véleményünk szerint a munkahelyi vezetők éppúgy felelősek az ott dolgozó fiatalok művelődéséért, mint a termelési eredményekért. Feladatnak tartjuk a szocialista brigádok kulturális vállalásai új rendszerének kidolgozását, hiszen — az eredményeket természetesen elismerve — a brigádközösségek kellően nem differenciált vállalásai, s a hamisan értelmezett kollektivitás következtében előállott kulturális „egyenlősdi" nem serkenti a már igényesebb ifjúmunkások továbbfejlődését. — Az ifjúsági művelődés lehetséges területei természetesen összefonódnak és kiegészítik egymást, korszerű műveltség és a szocialista életmód formálásában. Az Intéző Bizottság határozatát elemzik majd szövetségünk Központi Bizottságának rétegtanácsai, s az abban foglalt feladatokból kiindulva konkrét, az egyes rétegek sajátosságaira épülő közművelődési munkatervet dolgoznak ki. A 2. számú választókerületben, amelynek május 14-én, szerdán megtartott jelölő gyűlésén, a Szegedi Konzervgyárban Süli Mihálynét, a Konzervgyár szakmunkását, az Előre szocialista brigád vezetőjét javasolták országgyűlési képviselőjelöltnek, befejeződtek a csatlakozó jelölő gyűlések is. A három helyen — a Dugonicsmoziban, az algyői művelődési otthonban és a szegedi népfrontszékház nagytermében — tartott csatlakozó jelölő gyűléseken összesen több mint 850-en vettek részt, s 26-an szólaltak fel. Valamennyi felszólaló támogatta Süli Mihályné jelölését, s csatlakoztak a konzervgyári dolgozók véleményéhez, s egyhangúlag elfogadták jelölését a június 15-i választásokra. A 4. számú választókerületben, amelynek május 15-i, csütörtöki jelölő gyűlésén, melyet a MÁV alsóvárosi Művelődési Otthonában rendeztek meg, dr. Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát javasolták országgyűlési képviselőjelöltnek. befejeződtek a csatlakozó jelölő gyűlések is. Három helyen — a mihályteleki művelődési otthonban, a ságváritelepi művelődési házban és a gyálaréti moziban — mintegy 600an vettek részt a csatlakozó jelölő gyűléseken, s 23-an kértek szót, s mondtak véleményt. ,A felszólalók egyetértettek mindhárom helyen cír. Komócsin Mihálynak országgyűlési képviselővé jelölésével, csatlakoztak az alsóvárosi művelődési otthonban megtartott jelölő gyűlés döntéséhez, s egyhangúlag megszavazták a 4. számú választókerületben való jelölését. Jelöltjeink az országgyűlésbe Kangyalka Antal Süli Mihályné Tanácstagi jelölő gyűlések Június 15-én három tanácstagi körzetben új tanácstagot is választanak a lakók Szegeden. A megüresedett 113-as és a 133-as tanácstagi választókörzetben új tanácstagot jelöltek tegnap. A 113-as választókörzetnek a MÁV Április 4. úti nevelőintézetében tartotta a tanácstagi jelölő gyűlést a népfront Szeged városi bizottsága. Dr. Diós József, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának alelnöke javasolta a körzet tanácstagjának Bányainé dr. Birkás Máriát, a városi tanács elnökhelyettesét, akit tavaly december óta bíztak meg e tisztség ellátásával. Azelőtt is Szegeden dolgozott, majd Budapestre került felelős beosztásba, és onnét jött vissza Szegedre. Munkáját hozzáértéssel, felelősséggel végzi. A felszólalások után a gyűlés résztvevői, több mint kétszázan egyhangúlag tanácstagjelöltnek jelölték Bányainé dr. Birkás Máriát. A 133-as választókörzetben Forgó András a területi népfrontbizottság és a helyi pártszervezet képviseletében javasolta a körzet új tanácstagjának Ocskó Márknét. A jelölt a Fémipari Vállalat dolgozója, s május 1-én tüntették ki a Kiváló Dolgozó címmel. A gyűlés résztvevői a felszólalások után tanácstagnak jelölték Ocskó Márknét. A tanácstagjelöltek mindkét választókörzetben köszönetet mondtak az előlegezett bizalomért. Nincs „hivatalos fogadóórája". Heggel 7 óra után — ahogy a gyár gazdasági szakembereivel együtt elemezték az aktuális teendőket — naponta beszélget a munkásokkal személyes gondjaikról, a termelés problémáiról. Kangyalka Antal, a BMG makói gyárának igazgatója most sem halasztja ezt el. Nyomában megbizonyosodhatom arról, a műhelyeket vele együtt járva, hogy bizalommal, feszélyezettség nélkül fordulnak hozzá az emberek. Szopori Jenőtől is érdeklődik, miként halad a belvízkárt szenvedett házának építéséhez szükséges kölcsön intézése. Boros Mihály egy-két napja tért vissza Bulgáriából, ahol a gyár termékeit szerelték össze, röviden elsorolja tapasztalatait. A festődében Lőrincz Ferencéket — hárman is dolgoznak itt a családból — keresi, akiknek néhány nappal ezelőtt tanácsot adott jogos lakásügyük rendezéséhez. Kíváncsi arra, milyen eredménnyel jártak. Ugyanígy nemcsak a kijelölt időben állt a város választópolgárainak rendelkezésére, mióta — Erdei Ferenc halálát követően — Makó országgyűlési képviselőjének választották meg. Jól vizsgázott, mert most ismét javasolták a 15. sz országgyűlési választókerületben képviselőjelöltnek. — Ha megválasztják képviselőnek, mit szorgalmaz majd? — Alapelvemnek tekintem, hogy a városban lehetőleg minél elégedettebbek legyenek az emberek. Ez határozta meg eddig is, ezután Is munkámat. A fejlődéssel együtt nagyon sok probléma, gond keletkezik, ami aztán megoldásra vár. A gyermekintézmények — bölcsődék és óvodák — zsúfoltak, bővítésre szorulnak. Az iskolai tantermek nem elegéndőek, ennek megoldásában segíteni tudnak a munkások, tsz-tagok és intézmények dolgozói, amint a nemrégiben társadalmi öszszefogással rendkívül gyorsan és jól felépült Kálvin utcai óvoda is példázza. A tsz-ek közötti integráció, a kapcsolatok erősítése a város mezőgazdaságának még nagyobb fejlődését segíti elő. A gépesítés során a mezőgazdaságban felszabaduló munkaerő részéíe is új munkahelyeket kell kialakítani, akár új ipartelepek létrehozásával is. Egyszóval: igyekszem majd megfelelni a bizalomnak, ha megválasztásomra, június 15-én sor kerül. M. Gy. Fiatalasszony még. Ha iratok nem bizonyítanák, alig hinném, hogy huszonöt évvel ezelőtt lépett be a Szegedi Konzervgyárba. Hogyan kezdődött? „Négyen voltunk testvérek, apám földműveléssel, anyám a háztartás vezetésével foglalkozott, örültünk, hogy munkához jutottam." A gyár fölkarolta a szorgalmas kislányt, s az élelmiszeriparban elsőként szakmunkássá neveltette. A nagykőrösi konzervgyárban szerveztek élelmiszeripari szakmunkásképző iskolát, ott töltött el három évet. Hetenként három napot iskolában, hármat az üzemben. Jó bizonyítványnyal érkezett vissza a szegedi gyárba. Azóta is a sűrítőüzem dolgozója. Egy férfiember, munkatársa mondta: „A mi brigádunk elnyerte a Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést. Ebben igen nagy szerepe volt és van Sülinének. Bennünket is állandóan serkentett, biztatott a tanulásra, a fejlődésre. Magam is az ő ajánlata révén váltam szakmunkássá. Szeretetre és tiszteletre méltó asszony." Süliné inkább elpirul a dicséretre. Szeretné elhárítani a társak szavait. — Nyolcan alapítottuk az Előre brigádot, majd hamarosan harmincketten lettünk, jelenleg huszonhat tagja van a kitüntetett kollektívának. Nem egyedül engem illet az elismerés, hanem munkatársaimat együttesen. A mi munkánk kollektív munka, a brigádmozgalom, és annak eredményei nem kapcsolhatók egy ember nevéhez. Különben nem a szavak embere Süli Mihályné. A cselekvés, a munka és a közösségért való tenni akarás az is. akiktől a párt joggal elvárja a példamutatást mind az állami törvények, mind az erkölcsi normák betartásában és betarttatásában. Ebből az is következik, hogy nem szabad eltűrni, hogy egyesek olyan „kivételes" embernek tekintsék magukat, aki válogathat abban, mit hajt végre, és mit nem. Ügy gondolom, ezt újra és újra hangsúlyoznunk kell, mert csak így leszünk képesek tovább erősíteni társadalmi rendünket, szilárdítani a szocialista törvényesség mindkét oldalát. A XI. pártkongresszus határozatának megfelelően, állami és jogéletünk jövő feladatai szervesen kapcsolódnak a szocialista építés célkitűzéseihez. Egyidejűleg kell erősítenünk a központi akarat érvényesítését a szocialista demokratizmus fejlesztésével e területen is. A szocialista állam és vele jogrendszerünk a társadalom további építésének egyik fő eszköze marad. Törvényeink és más jogszabályaink egész sorát alkottuk újjá az elmúlt években. Sok elavult, az élet új követelményeinek már meg nem felelő, funkcióját betöltött jogszabály — ideértve a végrehajtási rendeletek egész sorát — helyébe újak léptek. A következő esztendők fő feladatát itt abban látom, hogy törvényeinket és más jogi rendelkezéseinket megszilárdítsuk, nagyobb figyelmet fordítsunk a jogszabályok betartásának és betarttatásának ellenőrzésére. A jogszabályok számáról mostanában sok kritikai megjegyzés hangzik el. Én is vallom, hogy a kevesebb gyakran több lenne. Volt már nálunk olyan időszak, amikor a jog szerepét lebecsülték. Egyik szélsőség sem jó. Megítélésem szerint egyébként nem a törvények, még csak nem is a kormányrendeletek számával vannak problémák. hanem az alacsonyabb szintű jogszabályokkal. Ezek számát kell határozottan csökkentenünk, és az alsóbb szintű, a vezetés mindennapi feladatai közé tartozó rendelkezések jogi köntösbe bújtatását kell fékeznünk. A jogi és nem jogi irányítási eszközök okos kombinálása a vezetés tudományához tartozik. Kötelességünk, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a társadalmi, gazdasági viszonyok alakulását, és rögtönzések nélkül, megfontoltan és koordináltan döntsünk, hogy mikor, milyen irányítási eszközt alkalmazzunk. Fontos feladatunk, hogy a jogszabályok előkészítésében még nagyobb számban és szervezettebben vonjuk be a dolgozókat. E törekvéseink ugyanis a szocialista demokrácia erősítésén, a dolgozók tapasztalatainak megismerésén és hasznosításán túl, azt is eredményezik, hogy az élet legkülönbözőbb területein dolgozó emberek olyan törvényhozókká válnak, akik egyben a közügyek intézői is. Államjogi értelemben csak az országgyűlési képviselők a törvényalkotók. de társadalmi és politikai értelemben, a jogszabály-előkészítés demokratizmusának szélesítésével, százezrek lesznek azzá. A hazánkban uralkodó törvényes rend, a törvényesség minden értelemben elválaszthatatlan a szocialista tudattól, annak további térhódításától. Manapság sokat és sokan foglalkoznak jogi felvilágosítással. E téren a haladás nyilvánvaló, az eredmények biztatóak. Nem is a menynyiségben látom én a problémát, hanem a minőségben és a közérthetőségben. Ezért az eddiginél is jobban arra kell törekednünk, hogy a lakosság egyes rétegeinek és korcsoportjainak megfelelően differenciáljuk a jogi felvilágosítást. Nem elégedhetünk meg azzal, hpgy egy-egy leleplezett visszaélésről az üzemben, vagy a szövetkezetben elkövetett bűncselekményről, annak okairól és összefüggéseiről a kollektíva csak az újságok sokszor szűkszavú híradásaiból tájékozódjon. Az igazságszolgáltatás alkotmányos nyilvánosságát jobban fel kell használni az állampolgárok. jogi nevelésére, a társadalomellenes cselekmények megelőzésére, a bűncselekmények . elkövetését lehetővé tevő körülmények megszüntetésére. A jog és az erkölcs a rrri társadalmunkban mind szorosabb egységet alkot. Jogszabályaink a munkásosztály akaratát és igényeit fejezi ki, amely akarat egyben a többi dolgozó millióké is. A munkásosztály erkölcse mindinkább átfogja és áthatja társadalmunkat. A szocialista tulajdonságok és gondolkodásmód mellett, sajnos, élnek még, sőt esetenként fel is erősödnek eszméinktől és rendszerünktől merőben idegen felfogásban gyökerező magatartások, mint az önzés, a kapzsiság, a spekuláció, a harácsolás, az anyagiasság, az egyéni érdek hajszolása, a „rongyrázás" stb. Ezek javarésze nem is büntetőjogi kérdés, de ha a közvélemény erejével nem lépünk fei időben ellenük, azzá lehetnek. A bűnözés okai között az esetek jelentős részében megtalálhatók ugyanis az előbbiekben említett és rendszerünktől idegen motívumok, mint a törvénybe ütköző cselekmények indító rugói. A polgári, a munkajogi és gazdasági perekben és jogvitákban is gyakran jelentkezik ilyesmi. Félreértések elkerülésére, a fentiek ellenére aláhúzzuk: társadalmunkban egyre növekvő szerepe van annak, hogy mind az állampolgárok milliói, mind a gazdálkodó és más szervek túlnyomó többsége tisztességesen, törvényt tisztelő módon élnek és dolgoznak. Nem a jogi tilalomfákról való félelmükben teszik ezt, hanem mert mind többen látják, hogy a tisztességes, becsületes életmód, a felelősségérzettel végzett munka méltó a szocialista társadalomhoz. Egyre tudatosodik, hogy nem azoké a jövő, akik senkivel, semmivel nem törődnek csak önmagukkal, mégha eközben sok-sok keserű órát szereznek is másoknak. A jövő azoké a közösségi qmbereké, akik a szocialista együttélés szabályait, az erkölcsi és jogi normákat tiszteletben tartják. igazi énje. Fölöttese említette, hogy valamikor gyönge csontú, filigrán kislányka volt, de olyan munkát nem tudtak megjelölni, amit el ne végzett volna. „A sterilizálóban akkora nagy ládákat is cipelgetett, hogy ma azt nőnek meg sem engedi a munkavédelmi szabály." A közösségért mindig készen állt, ha kellett, „verekedni" is képes volt érdekeikért. Persze senki se higgye, hogy a jogokat emlegette csupán. Társait s önmagát is mindig arra biztatta, hogy előbb tegyük meg a kötelességeinket, csak azután kiáltsunk a jogok után. Huszonöt év a gyárban, hűsz év szakmunkásként nem volt éppen a legkönnyebb. S a munka mellett magánélete is van az embernek. Amely lehet könnyebb, nehezebb. Sülinének a bánatból is kijutott. Alig egy-két évig élvezte a boldog házaséletet, megszületett kisfia, amikor férjét halálos baleset érte. Azóta özvegyen,' egymaga él, neveli gyermekét, aki most tanulja a villanyszerelő mesterséget. Tagja a vállalat szakszervezeti tanácsának, a sűrítő üzem műhelybizottságának titkára, s természetesen ott a nagy létszámú brigád. Mit jelentenek számára a gyári közügyek? — Szeretek másokért tenni valamit. A munkatársak gyakran jönnek hozzám Viki — csak így szólítanak —, ezt vagy azt el kellene intézni. Magánügyekkel is hozzám fordulnak: a gyereknek üdülőjegyet szerezzek, házaspáros beutalót, kamatmentes építési hitelt, helyet a bölcsődébe vagy az óvodába, és fölsorolni is sok lenne, mi mindennel megkeresnek munkatársaim. Most paradicsomot, sűrítményeket raknak kis dobozkákba. Társai rámosolyognak, és nagyon bíznak benne. CL L