Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

\ % 8 Kedd, 1975- május 16. Új áruház Szabadkán T^V-szabadkaí Namateks új vagy fürdőszoba-berendezést felvesznek. Jelenleg 120 gyaBítíháza 8682 négyzetméter ls). Az áruház belső szerve- knmnir irZn^Zcit területen fekszik. Ebből 5800 az-eladótér, és csaknem 1000 négyzetméter a nyolcvan férőhelyes étterem. A földszinten és az első emeleten a vásárló mindenféle és fajta fogyasztási cikket megvásárolhat (gépkocsi-alkatrészeket, fotózáshoz szükséges kellékeket, kerti szerszámokat zését a Namateks a belgrádi Kereskedelemfejlesztő Központra bízta. Az új áruház megnyitásával megszűnik a városháza alatti Univerzal Áruház. Ennek az üzletnek az alkalmazottai az új munkahelyen dolgoznak majd, és kezdő kereskedelmi alkalmazottakat is kornok képzését szervezték meg, a legjobbak az áruházban kapnak elhelyezést. A személyzet összesen 135 fő. A tervek szerint az új áruház, a mozgólépcsővel és kii*' maberendezéssel, de a belső berendezés nélkül 49 millió dinárba kerül, (A Magyar Szóból.) ~ HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Kovács László és Kovács Mária, Pópity Lajos és Lajtár Piroska, Varga István és Csanádi Mária Magdolna, Hódi László Mihály és Nyilasi Katalin Mária. Herczeg Tibor és Márki Etelka Mária, Papp Ervin Gyula es Harmat Anikó Erzsébet, Tóth I Sándor és Lajos Mária Magdolna. Oreslk István Dávid és Lakatos Eva Julianna. Szabó István és Péler Jolán, Molnár Bela és Turl Ibolya, Mamuzics István és Burghardl Zsuzsanna. Lakatos Sándor és Kasza Erzsé' bét. Farkai Sándor és Molnár Maria Erzsébet, Gyetval Gyula és Kovács Zsuzsanna Erzsébet, Heraszlka János és Lakatos Ágnes. Elek Péter és Bede Mária, Annus István . József és Komócsin Rozália, Nóvák József és Háló Klára Piroska. Gensicke Paul és Tury Erika. Lakatos Zoltán Géza és Mig Mária. Takács László és Lajkó Mária. Ungi János József és Szigeti (Sarolta házasságot kdtöttek. II. kerUIct Szeged: Tokai Sándor és Malkó Hona, Szabó-József és Czurza Eva Erzsébet. Rideg István és Csorna Eva Mária. Paronal Lajos Vince és Farkas Jolán, Kotlár' Miklós József és Ulbert Erzsébet, szénási József és Horváth Erzsébet. Lajos István és . ILekrlnszkl Irén. Marton Zoltán ' Antal és Kiss Klára házasságot kötöttek. 4 ül. kerület Szeged: Takács Tamás és Kálty Mária. Balla László és Hajas Márta. Török László és Varga Mária Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS . I. kerület Szeged rtpásztor Sándornak és Török - Mária Margitnak Sándor. Kovács Józsefnek és Macha Magdolnának Norbert. Sándor iJózsefnek és Kovács Eszter Ilo'nának József Attila, Lukács jLászlónak és Szilágyi Klárának '.iLászló Krisztián. Kondoros Szilárdnak és Török Andrea MáLriának 'Szilárd Viktor, Szűcs {.Mihálynak es Gárdlán Klára 5Katalinnak'Andrea Klára. Nagy '.Jánosnak és Tunora Évának fBernadett. .- Gabnal Jánosnak és .Battancs, Juliannának Krisztina, jiKatona Istvánnak és Ábrahám Piroskának Gábor. Virág Imréinek és .Horváth Ilona Katalinnak Eva. Szlrákl Ferencnek és /iBarna MaTglt Annának GabrteUa, Bodor Lászlónak és Papp Mária ^Zsuzsannának Krisztién, MarótP Vincének és Molnár EszTernekfErlka Erzsébet, Kondorosl -Zsoltnak és Abrahmanovn Szabinának Judit Viktória, Simon Andrásnak és Szoboszlal Ibolyának Anett. Domoki Ferencnek és dr, Szönyi Gabriellának Boglárka Gabriella, Erdödl István •(Andrásnak és Nagy Julianna Valériának Barbara. Ábrahám iflstvénnak és Forral Ilonának -Zoltán, Horváth Imre Józsefnek vs Mészáros Katalinnak Katalin iZsuzsanna. Takács Attila Lászlónak ;-és Balogh Annának Gabtrlella: Melitta, Bozókl Mátyás tlstvánnak és Reinhardt Katalinénak Csaba. Zsák Lászlónak és IBarta Teréziának Szabolcs, Voeiya Imrének és Tóbiás Ilonénak lErtkn. Boda Imrének és Horváth Máriának Attila, Csendes Ferenc T.ajosnak és Papp Mária Juliannának"- Ferenc, ösz Károly (Istvánnak ' és Csányi Ildikónak Tlűikó. Bóka András Mihálynak és Mágorl Gabriellának Gabriella Beáta. Csajka Józsefnek *s Csala Brigittának Izabella. IBOrcsök Zoltán Istvánnak és IBorsos Ilonánuk Csaba, Buder •Lászlónak és Koncsek Erzsébetnek Tamás, Rostás Józsefnek es Györgye Rozáliának Zsolt, /HeréCU Istvánnak és Herke Ilonának Szilvia. Tural Lajosnak és Varga Margitnak Róbert Lajos, Schreirer Vilmos Tibornak es. Varga Irma Katalinnak Péter. Gregus Istvánnak es Román Máriának • Beatrix Szibilla. Ma<lac8l Józsefnek és Rácz Gizella Máriának Zsolt. Móra Andrásnak és Födi Irénnek Zoltán, Clroditzkl Sándor Józsefnek és Tasnádi Mária Margitnak 11elikó Katalin. Márta Józsefnek es Gágyor Juliannának Mária Anikó, Tamás Gézának és dr. •Kovács Mária Ágnesnek Réka, Katus Istvánnak és Szarvas Erzsébetnek Krisztián István, Dóczi Hatvannak és Sárkény Zsuzsannának Erika. Nagy Sándornak es . Bedekovlcs Erzsébetnek Zoltán, . Farkas Ferencnek és Hort atlr Irén Klárának Renáta Klára.. Fekete , Mihály Ferencnek :es * Márton ' Juliannának Tamás Csaba, Slnkó Zoltánnak és Villand Erika Máriának Zoltán ímre.-Pálinkó Istvánnak és Csáki Erzsébetnek Erzsébet Aliz, IFerenc Péter Pálnak és Kirscheter Évának Ildikó, dr. Sára Attila Bélának és Lukátsy Saroltának Levente Béla, Tóth Józsernek és Szegvári Eszternek József. Rostás Jánosnak és Csurir Máriának Mihály. Patyi Benó Jánosnak és Balogh Ve•J ronlka Gizellának Benő, Kiss t Ferencnek és Hevesi Ibolyának f Tamás, Rlk Józsefnek es HabzdíaBfl&kánpk,..Gabriella,. Lava-t Családi események pert Gézának és Ambrus Ilonának Attila, Kiss Istvánnak és Pópity Rozáliának Edit Viktória, Bónis Péter Pálnak és Dénes Zsuzsannának Bernadett Letícia, Bogdán Istvánnak és AbrahámFurus Ilonának Zsolt. Szőnyl palotás Istvánnak" és"Vörös" Erzsannának Tímea, Pásztor Tibor Istvánnak és Bozó Katalinnak Katalin Anita, Szabó Bertalannak és Juhász Ilonának Mónika Irén, Földházi László Gergelynek és Bacsa Magdolnának András László, Kotogány Károlynak és Molnár Rozália Máriának Krisztina Mária, Pribelszki Györgynek és Gyöngyösi Anna Évának György, Kozenkai Jenő Tibornak és Kollár Évának Jenő János, Orosz Lászlónak és Gémes Rozáliának László Dénes, Faragó Zoltán Lászlónak és Szepesi Zsuzsannának Anita, Buknicz Istvánnak és Rácz Piroskának Zoltán, Mohai Imrének és Paplógó Málrának Imre, zsébetnek Péter, Rózsa Szilveszternek és Kovács Máriának IILajosnak és Gyuris Mária Magdolnának Szabolcs, Mészáros _ _ János Istvánnak és Balogh Irén- díkó Edit, "icötögányFerencnek nek István. Böngyik Józsefnek " • " és Nagy Teréziának Edit, Szél János Istvánnak és Varga Erzsébetnek Anna Mária, Veres Mihály Józsefnek és Bálint Mária Ilonának Csilla, Farkas Eleknek és Kovács Ilona Katalinnak Endre Ferenc, Nagy Istvánnak és Papp Ilona Máriának Andrea. Bcloval Sándornak és Terhes Máriának Zoltán Sándor, Veszelovszki Mihálynak és Csiszár Rónának Róbert, Kovács Pál Nándornak és Silóczki Annának Nándor, Dékány Györgynek és Csanádi Máriának Gábor György. Vékony Istvánnak is Balog Máriának Attila, Toldi Ferencnek és Kocsis Irénnek Hajnalka, Makra Ferenc Mihálynak és Kovács Máriának Fer^c. Lippal István Antalnak és %lerkó Máriának Anikó Mária. Barna Antalnak és Vldács Etelkának Szilvia, Urbán Mihálynak és Kiss-Tanács Irénnek Erika. Kokavecz Lászlónak és FUlöp Mária Magdolnának László Zoltán. Szász Józsefnek és Nagy Annának Zsolt József. Komár Mátyásnak és dr. Nagyfalusi Máriának és Bittó Mária Magdolnának Roland Norbert nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Tradler Mátyásné Werl Mária Anna, Varga István, Erdélyi Albert. Csillag István, Bánfi Anikó. Zsebi Anikó, Tóth Ferencné Megyeri Julianna, Dabis Jenő, Körmendi Sándor, Budai Andrásné Molnár Mária, Kocka Imréné Bíró Julianna, Pataki Ida Mónika, Csillag Istvánné Nagylván Piroska, Krammer Károlyné Mamuzics Mária, Kondász Istvánná Vőneki Mária, dr. Kecskés István, Koncsik Istvánná Kálmán Katalin, Eperjesi Ferencné Makra Klára Adrienne, Takó Mihály, Ambrus Jánosné Pópity Margit, Oláh Gyuláné Tekulics Erzsébet, Bitó Andrásné Mészáros Piroska, Kovács Istvánné Tanács Etelka meghalt, n. kerület Szeged: Csányi Antatj Tóth Lajos meghalt. III. kerület Szeged: Kiss Józsefné Wágner Mátyás IstvánT" Balogi Imrének Margit Katalin, Farkas Ferencné és Takó Györgyinek Virág, Bánfi Zoltánnak és Gál Rozáliának Zoltán. Nagy Imrének és Faragó Máriának Orsolya Krisztina. Kovács József Balázsnak és Kapás Klárának Klára nevű gyermekük született. m. kerület Szeged: Radamovlcs Lászlónak és Mukucz-Bócz Veronikának Pónusz Rozália, Bakos Jénos, Tóth Róbert, Csikós Imréné Bars! Rozália, Katona Lajosné Mohos Julianna, Csapjas János, Szécsényl Antal, Gábor Istvánné Rigó Julianna, Czinege József, Homonnal Jánosné Ubovlcs Ida Rachel, Vas Árpád, dr. Pavlovics Lászlóné Csűri Erzsébet. Erika, Korom László Mihálynak Juhász Mihály, Temesvári Andés Kása Ágnesnek Bernadett, Molnár Jánosnak és Kalmár Mária Erzsébetnek János, Patyi István Péternek és Judik Zsurás, Faragó Ferencné Jójárt Erzsébet, Lipcsei Jánosi Tóth Sándorné Vágó Hona meghalt. II II / • I f Közösségi neveles a valóság vonzásában Könyv a népi kollégiumokról Elt 9 évet. Született 1940. január 3-án Bolyai kollégium néven. 1942. február 24én önállósult és átalakult, új nevet vett föl: Györffy István kollégium lett. Tagjai részt vettek a háborúellenes baloldali mozgalmakban. Többeket letartóztattak kölátozott működés után a népi kollégiumi mozgalom megszűnt: a NÉKOSZ III. közgyűlése 1949. július 10-én kimondotta föloszlását. 1970-ben, néhány volt népi kollégista országos mozgalmat kezdeményezett a népi kollégiumi mozgalom törzülük; 1944. december 22-én téneti dokumentumainak öszegyikük, Szijjártó Lajos a németekkel vívott tűzharcban hősi halált halt. A fölszabadulás után aa újjáépítés, a földosztás propagandistái. Egyre-másra alakultak új kollégiumok (Petőfi, Áchim, József Attila). 1946. július 18-án létrejött a Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, a NÉKOSZ. Néhány év alatt már 170 kollégium 10 000 diákja tartozott a népi kollégisták seregébe. Üjfajta hajtóereje lett ez az ifjú tömeg a szocializmusba átforduló népi demokráciának. A „fényes szelek" nemzedéke felhőtlen bizalommal látott az új világ építésének. Sajátos közösségi életformát alakított ki magának, önkormányzati rendszert, egymás vadhajtásait nyesegető, szokatlan pedagógiát. Hegedűs Géza már 1947. szeptember 11-én leírta: „Ma már minden hozzáértő előtt kétségtelen, hogy az a munka, amelyet a NÉKOSZ végez, olyan jelentős tény a pedagógia történetében, amelyhez foghatót aligha mutat fel az utolsó más-J fél évszázad..." Kádár János 1971, szeptember 9-én így méltatta a József Attila Népi Kollégium negyedszázados jubileumát: „Felidézve a több mint két évtizeddel ezelőtti időket, büszke vagyok ma is arra, hogy akkoriban, Mező Imre elvtárssal szorosan együttműködve, kapcsolatban voltam és együtt dolgozhattam a József Attila Népi Kollégiumi nagvszerű, lelkes gárdájával." A népi kollégiumi mozgalom 1948 tavaszáig virágzott. Azon az emlékezetes nyáron azután hirtelen gyanússá vált. Még egy esztendei korszegyűjtésére és közzétételére. A munka szervezője, mint egykor a mozgalomé is, Kardos László volt, a Györffy kollégium igazgatója, a NÉKOSZ főtitkára. Kollégistákból tudósokká nőtt munkatársaival hatalmas anyagot gyűjtött egybe, s ez a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének támogatásával ,,A fényes szelek nemzedéke — népi kollégiumok 1939—1949" címmel a közeljövőben megjelenik. Egy része, amely a kollégiumi nevelés kérdéseire vonatkozó dokumentumokat tartalmaz, már most megjelent a Tankönyvkiadó gondozásában A valóság pedagógiája címmel. A majd félezer lap terjedelmű kötet gondos csoportosításban egykori dokumentumokat (cikkeket, tanulmányokat, kollégisták leveleit, naplóit, följegyzéseit stb.) és most hangszalagra vett vagy írásba rögzített visszaemlékezéseket közöl. Kár, hogy nem készült hozzá névmutató: az ebben való tallózás önmagában is tanulságos volna. Csak néhány érdekes nevet hadd hozzak ide. Szekér Gyula miniszterelnök-helyettes 1949-ben a Bolyai János Természettudományi Kollégiumban a „szombat esték felelőse", azaz a szakmai továbbképzés szervezője volt. Pál Lénárd akadémikus, Gosztonyi János oktatási miniszterhelyettes, Nagy László és Sípos Gyula költő, Héra Zoltán, a Népszabadság főmunkatársa („a Sabaria Népi Kollégium büszkesége"), Bacsó Péter filmrendező, Psota Irén színművésznő, Csenki Imre zeneszerző-karnagy, Hernádi Gyula író, s folytathatnám még a névsort. Csak annyit még, hogy Balázs Béla filmet tervezett a NÉKOSZról. (Kár, hogy tervezetének időpontját nem közlik a kötet szerkesztői, Pataki Ferenc és Bolyai Imréné.) Szeged is szépen szerepel a kötetben. Megrendítő olvasmány* Soós Ibolyának, a Bíró Szép Anna Leánykollégium igazgatójának 1947. december 14-i levele a Kardos Lászlóhoz a megindulás nyomorúságos nehézségeiről. „Nincsenek takaróink, csak annyit tudtunk szerezni, hogy mindenkinek egy pokróca legyen... egymás mellé bújnak, mégis köhögnek, náthások." „Nehezen tudtunk tankönyveket, füzeteket szerezni, az iskolában sok kellemetlenségük volt szegénykéimnek. de ezen már túl vagyunk." „Soknak nincs kabátja, cipője, egy szál kartonruhában didergik át a telet." Közli a kötet a Móricz Zsigmond kollégiumban 1947. október 8-ón tartott „népbirósági tárgyalás" jegyzőkönyvét. A „vádlott" abban találtatott vétkesnek, hogy a közösség elől elvonta az élelmiszert, eldugta, és „zugevészetet"' folytatott. Az ítélet; dorgálás, tisztségétől (kulturális titkár volt) egy hónapra fölfüggesztés, s az élelem elkobzása a „szövetkezeti láda", azaz a szoba közössége számára. Szeiepel még a kötetben a Kálmány Lajos Népi Kollégium igazgatója, az ismert kitűnő író. Somogyi Tóth Sándor: helyettese, Illés Lajos, továbbá a Móricz kollégium igazgatója, később a NÉKOSZ nevelési osztályvezetője: Székely Lajos is. Ma a szegedi egyetem irodalomtanára Csukás István, aki annak idején a pápai Petőfi Sándor Népi Kollégium igazgatója volt. Megszívlelendő, tanulságos kötet ez: a népi kollégiumi mozgalom vívmányaiból és a túlzások fakasztotta hibáiból egyaránt van tanulnivalója mai pedagógiának. Péter László SZEGEDI REGELO 10. Világhírű sakkmesterek jönnek Szegedre. A szegedi sakk-körnek alighanem érdekes vendégei lesznek nemsokára. Olyan nevek viselői, akik lázba és forrongásba hoznak minden, a sakkhoz értő embert: a világ legelső emberei. A fiatal, s máris szép eredményeket elért szegedi veit szegedi közönség élénk várakozással tekint Különös, hogy a szegedi rendőrség ennek a a ritka nagy alkalom elé, amikor a világ leg- verésnek a hírével ma reggelre virradóra, éj első sakkmatadorait üdvözölheti, és azoknak idején zörgette föl a vizsgálóbírót, holott az eset sakkmérkőzésének szemtanúja lehet. Nem jötték! Atokházi történet. Ez a mostani pünkösdi ünnep úgy látszik kritikus nap volt. Szerte az országban mindenfelé emberölések, gyilkosságok, vérontások történtek. Most megint az alsótanyákról jön a híre, hogy a pünkösdi rózsaünnep ott se múlt el sötét bűntény nélkül. Ott meg a gajgonyai kapitányságban fekszik most haldokolva egy legény, akit pünkösd másnapján délután ütöttek le egy kacsintásért. Pünkösd hétfőjén délután a gajgonyai ünnepkörnek^ez'olyan^eredmte büszke *ö Varga Halbür Mihályhoz ment, ahol kikerült városban! lehet. Szeged kitűnő fia, Maróczy Géza, a világ- du£0"^lat, irtott a gazda. A legények kozt ott hírű sakkmesterek egyike, jelenti egy levélben V°U/átyo1 *stvárí 1S. akmek ugyancsak széles Szegedre, hogy elhozza Szegedre a kontinens Jókedvevoltéssok vidám mókázást művelt, legnagyobb sakkmestereit: Laskert, Pilisburyt, & többek kozt a hazigazda leanyára is haShorvaltert és Schlechtert, hogy itt világra szóló misan rákacsintott és tréfaszóval mondái — Mikor esküszünk, rózsám? — Ne bántsd azt a lányt, te kölyök — mordult rá a pajkos legényre a házigazda, czélozván fiatal, alig húsz éves korára. A legény mérges lett. — Kölyök, aki mondja — vágta oda a gazdának. — Vigyázz hékás, mert ránezba szedlek — inr tette elkomorodva Halbür Mihály. — Szedje ránezba kend a maga kölykeit — feleselt vissza Fátyol István s még árrá is ráért, már két nappal előbb megtörtént, s az alsótanyáról telefon is van. A vizsgálóbíró még nem hallgatta ki a legényt, mert az eddig egy pillanatra sem tért magához. Ugyanekkor más. Rosenthall Ottó Bécsben lakó szegedi úriember levélben jelentkezett a tanácsnál, hogy ő nem akar tovább magyar állampolgár lenni. Mint a „Kaiserstadt régi hű lakója" osztrák alattvalónak csap föl. A hatóság sietve kl is adta neki a laufpast, menjen Isten hírével. Ilyen is ritkán fordult még elő a vízből sakkversenyt rendezzenek. S a dolgot alighanem nyélbe ütik. Erre mutat az alábbi levél, amelyet ma kaptunk: Mélyen tisztelt szerkesztő úr? Következő levelet vettem Párisból. Kedves Barátom! Jelenlegi világ-mesterünk: Lasker egy eredeti tervvel foglalkozik. Ugyanis föl óhajt keresni több nagyobb várost Pillsbury, Shorvalter, Schlechter, esetleg Janovszky és az én társaságomban, s szimultán és a deszka megtekintése nélküli játszás mutatványaival akarná az érdeklődőket mulattatni. Én városunkat is ajánlottam, s ő örömmel látogatna el Szegedre hogy lopva kacsalódjon a megszeppent fehéraz én kedvemre pedig csak az úti költségek néppel. fedezését kérné, melyet talán belépti dijakból lehetne összehozni. Ez esetben július hó első hetében jönnénk. Elvárom értesítésedet és maradok igaz barátod Maróczy. E levél alapján, melynek közreadását kérem, felhívom Szeged városának ez iránt érdeklődését, hogy szerdán este 9 órakor a szegedi sakkkör helyiségében (Kass) megjelenjenek. De több kacslntást már nem is tehetett. Ügy lehet, soha nem is tesz életében. Mert a két Halbür, még egy harmadik ember segítségével megrohanta az egyedül álló legényt s mindaddig verte a fejét, míg csak össze nem esett. Akkor aztán kitették a mozdulatlan testet a tanya elé. Lovasrendőrök vették észre a tettet, akik Fátyol Istvánt hazavitték az édesanyja tanyájára. A fent említett mesterek a világ legelső sak- Itt dr. Neuman Ármin vette a legényt ápolás kozói, és ha felemlítem, hogy Lasker a világ alá. de nagyon kedvezőtlen megállapítást tett eddigi legelső sakkmestere, és hogy Pillsbury fölötte. A legény sebei majd mind életveszéíye20 játszmát játszik fejből a deszka megtekintése sek' nélkül, a többiek pedig Amerika és Francziaor- A legényverési ügyben László Kálmán pusztai szagnak legelső sakkistái közé tartoznak, remé- kapitány kihallgatásokat ls tartott, de eddig Leiem, hogy a aakkmuveszet iráni érdeklődő mű- tartóztatáe nem történi. 1900. június 1-én megjelent a SZEGEDI FRISS ÜJSÁG. Élt 18 hónapot. Időszerű idézet a lapböh Munkanélküliek Szegeden és környékén. Ha nyáron nem keres a két kezi munkás, minő tílnek néz elébe? Mivel az angol—búr háború és a németek térfoglalása miatt egész Európában megdrágult a pénz, ez évben kevesebb tőke hozatik forgalomba s ezt a munkás nép is megérzi. A földmívelésügyi miniszter, könnyítendő a munkások sorsán, huszonhat törvényhatóság területén megbízta a hatóságokat, hogy a mezőgazdasági munkásokat közvetítse. Még egy hét előtt küldte le Szegedre a hivatalos nyomtatványokat s bár Rainer József főkapitány meleg érdeklődéssel csügg a munkások sorsán, ily rövid idő alatt keveset tehetett az érdekükben. Pálfy József dr. alkapitány sokoldalú elfoglaltsága mellett szintén nagy ügyszeretettel buzgólkodik derék munkásaink érdekében. Rainer főkapitány Komárommal levelezett kubikusaink érdekében, úgy volt, hogy száz szegedi munkást felpénzzel, útnak is indít, midőn váratlanul Komáromból a következő táviratot kapta: „Csongrád megye főjegyzőjétől érkezett távIrat szerint Dorozsméról már 90 munkás elindult, így a szegedi munkásokat sajnálatomra nem foglalkoztathatom.*; (Pobytatjzk*