Délmagyarország, 1975. május (65. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-20 / 116. szám

\ % 8 Kedd, 1975- május 16. Új áruház Szabadkán T^V-szabadkaí Namateks új vagy fürdőszoba-berendezést felvesznek. Jelenleg 120 gya­Bítíháza 8682 négyzetméter ls). Az áruház belső szerve- knmnir irZn^Zcit területen fekszik. Ebből 5800 az-eladótér, és csaknem 1000 négyzetméter a nyolcvan fé­rőhelyes étterem. A föld­szinten és az első emeleten a vásárló mindenféle és fajta fogyasztási cikket megvásá­rolhat (gépkocsi-alkatrésze­ket, fotózáshoz szükséges kel­lékeket, kerti szerszámokat zését a Namateks a belgrádi Kereskedelemfejlesztő Köz­pontra bízta. Az új áruház megnyitásá­val megszűnik a városháza alatti Univerzal Áruház. En­nek az üzletnek az alkalma­zottai az új munkahelyen dol­goznak majd, és kezdő keres­kedelmi alkalmazottakat is kornok képzését szervezték meg, a legjobbak az áruház­ban kapnak elhelyezést. A személyzet összesen 135 fő. A tervek szerint az új áru­ház, a mozgólépcsővel és kii*' maberendezéssel, de a belső berendezés nélkül 49 millió dinárba kerül, (A Magyar Szóból.) ~ HÁZASSÁG I. kerület Szeged: Kovács László és Ko­vács Mária, Pópity Lajos és Lajtár Piroska, Varga István és Csanádi Mária Magdolna, Hódi László Mihály és Nyilasi Katalin Mária. Herczeg Tibor és Márki Etelka Mária, Papp Ervin Gyula es Harmat Anikó Erzsébet, Tóth I Sándor és Lajos Mária Magdol­na. Oreslk István Dávid és La­katos Eva Julianna. Szabó Ist­ván és Péler Jolán, Molnár Bela és Turl Ibolya, Mamuzics István és Burghardl Zsuzsanna. Lakatos Sándor és Kasza Erzsé­' bét. Farkai Sándor és Molnár Maria Erzsébet, Gyetval Gyula és Kovács Zsuzsanna Erzsébet, Heraszlka János és Lakatos Ág­nes. Elek Péter és Bede Mária, Annus István . József és Komó­csin Rozália, Nóvák József és Háló Klára Piroska. Gensicke Paul és Tury Erika. Lakatos Zoltán Géza és Mig Mária. Ta­kács László és Lajkó Mária. Ungi János József és Szigeti (Sarolta házasságot kdtöttek. II. kerUIct Szeged: Tokai Sándor és Mal­kó Hona, Szabó-József és Czu­rza Eva Erzsébet. Rideg István és Csorna Eva Mária. Paronal Lajos Vince és Farkas Jolán, Kotlár' Miklós József és Ulbert Erzsébet, szénási József és Hor­váth Erzsébet. Lajos István és . ILekrlnszkl Irén. Marton Zoltán ' Antal és Kiss Klára házasságot kötöttek. 4 ül. kerület Szeged: Takács Tamás és Kálty Mária. Balla László és Hajas Márta. Török László és Varga Mária Anna házasságot kötöttek. SZÜLETÉS . I. kerület Szeged rtpásztor Sándornak és Török - Mária Margitnak Sándor. Kovács Józsefnek és Macha Magdolnának Norbert. Sándor iJózsefnek és Kovács Eszter Ilo­'nának József Attila, Lukács jLászlónak és Szilágyi Klárának '.iLászló Krisztián. Kondoros Szi­lárdnak és Török Andrea Má­Lriának 'Szilárd Viktor, Szűcs {.Mihálynak es Gárdlán Klára 5Katalinnak'Andrea Klára. Nagy '.Jánosnak és Tunora Évának fBernadett. .- Gabnal Jánosnak és .Battancs, Juliannának Krisztina, jiKatona Istvánnak és Ábrahám Piroskának Gábor. Virág Imré­inek és .Horváth Ilona Katalin­nak Eva. Szlrákl Ferencnek és /iBarna MaTglt Annának Gab­rteUa, Bodor Lászlónak és Papp Mária ^Zsuzsannának Krisztién, MarótP Vincének és Molnár Esz­TernekfErlka Erzsébet, Kondorosl -Zsoltnak és Abrahmanovn Sza­binának Judit Viktória, Simon Andrásnak és Szoboszlal Ibolyá­nak Anett. Domoki Ferencnek és dr, Szönyi Gabriellának Bog­lárka Gabriella, Erdödl István •(Andrásnak és Nagy Julianna Valériának Barbara. Ábrahám iflstvénnak és Forral Ilonának -Zoltán, Horváth Imre Józsefnek vs Mészáros Katalinnak Katalin iZsuzsanna. Takács Attila Lász­lónak ;-és Balogh Annának Gab­trlella: Melitta, Bozókl Mátyás tlstvánnak és Reinhardt Katalin­énak Csaba. Zsák Lászlónak és IBarta Teréziának Szabolcs, Vo­eiya Imrének és Tóbiás Ilonénak lErtkn. Boda Imrének és Horváth Máriának Attila, Csendes Ferenc T.ajosnak és Papp Mária Ju­liannának"- Ferenc, ösz Károly (Istvánnak ' és Csányi Ildikónak Tlűikó. Bóka András Mihálynak és Mágorl Gabriellának Gab­riella Beáta. Csajka Józsefnek *s Csala Brigittának Izabella. IBOrcsök Zoltán Istvánnak és IBorsos Ilonánuk Csaba, Buder •Lászlónak és Koncsek Erzsébet­nek Tamás, Rostás Józsefnek es Györgye Rozáliának Zsolt, /HeréCU Istvánnak és Herke Ilo­nának Szilvia. Tural Lajosnak és Varga Margitnak Róbert La­jos, Schreirer Vilmos Tibornak es. Varga Irma Katalinnak Pé­ter. Gregus Istvánnak es Román Máriának • Beatrix Szibilla. Ma­<lac8l Józsefnek és Rácz Gizella Máriának Zsolt. Móra András­nak és Födi Irénnek Zoltán, Clroditzkl Sándor Józsefnek és Tasnádi Mária Margitnak 11­elikó Katalin. Márta Józsefnek es Gágyor Juliannának Mária Anikó, Tamás Gézának és dr. •Kovács Mária Ágnesnek Réka, Katus Istvánnak és Szarvas Er­zsébetnek Krisztián István, Dóczi Hatvannak és Sárkény Zsuzsan­nának Erika. Nagy Sándornak es . Bedekovlcs Erzsébetnek Zol­tán, . Farkas Ferencnek és Hor­t atlr Irén Klárának Renáta Klá­ra.. Fekete , Mihály Ferencnek :es * Márton ' Juliannának Tamás Csaba, Slnkó Zoltánnak és Vil­land Erika Máriának Zoltán ímre.-Pálinkó Istvánnak és Csá­ki Erzsébetnek Erzsébet Aliz, IFerenc Péter Pálnak és Kirsch­eter Évának Ildikó, dr. Sára Attila Bélának és Lukátsy Sa­roltának Levente Béla, Tóth Józsernek és Szegvári Eszternek József. Rostás Jánosnak és Csu­rir Máriának Mihály. Patyi Benó Jánosnak és Balogh Ve­•J ronlka Gizellának Benő, Kiss t Ferencnek és Hevesi Ibolyának f Tamás, Rlk Józsefnek es Habzd­íaBfl&kánpk,..Gabriella,. Lava-t Családi események pert Gézának és Ambrus Iloná­nak Attila, Kiss Istvánnak és Pópity Rozáliának Edit Viktória, Bónis Péter Pálnak és Dénes Zsuzsannának Bernadett Letícia, Bogdán Istvánnak és Abrahám­Furus Ilonának Zsolt. Szőnyl palotás Istvánnak" és"Vörös" Er­zsannának Tímea, Pásztor Tibor Istvánnak és Bozó Katalinnak Katalin Anita, Szabó Bertalan­nak és Juhász Ilonának Mónika Irén, Földházi László Gergely­nek és Bacsa Magdolnának András László, Kotogány Ká­rolynak és Molnár Rozália Má­riának Krisztina Mária, Pribelszki Györgynek és Gyöngyösi Anna Évának György, Kozenkai Jenő Tibornak és Kollár Évának Je­nő János, Orosz Lászlónak és Gémes Rozáliának László Dé­nes, Faragó Zoltán Lászlónak és Szepesi Zsuzsannának Anita, Buknicz Istvánnak és Rácz Pi­roskának Zoltán, Mohai Imré­nek és Paplógó Málrának Imre, zsébetnek Péter, Rózsa Szilvesz­ternek és Kovács Máriának II­Lajosnak és Gyuris Mária Mag­dolnának Szabolcs, Mészáros _ _ János Istvánnak és Balogh Irén- díkó Edit, "icötögányFerencnek nek István. Böngyik Józsefnek " • " és Nagy Teréziának Edit, Szél János Istvánnak és Varga Er­zsébetnek Anna Mária, Veres Mihály Józsefnek és Bálint Mária Ilonának Csilla, Farkas Eleknek és Kovács Ilona Ka­talinnak Endre Ferenc, Nagy Istvánnak és Papp Ilona Máriá­nak Andrea. Bcloval Sándornak és Terhes Máriának Zoltán Sán­dor, Veszelovszki Mihálynak és Csiszár Rónának Róbert, Kovács Pál Nándornak és Silóczki Annának Nándor, Dékány Györgynek és Csanádi Máriá­nak Gábor György. Vékony Istvánnak is Balog Máriá­nak Attila, Toldi Ferencnek és Kocsis Irénnek Hajnalka, Makra Ferenc Mihálynak és Kovács Máriának Fer^c. Lippal István Antalnak és %lerkó Máriának Anikó Mária. Barna Antalnak és Vldács Etelkának Szilvia, Urbán Mihálynak és Kiss-Ta­nács Irénnek Erika. Kokavecz Lászlónak és FUlöp Mária Mag­dolnának László Zoltán. Szász Józsefnek és Nagy Annának Zsolt József. Komár Mátyásnak és dr. Nagyfalusi Máriának és Bittó Mária Magdolnának Roland Norbert nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Tradler Mátyásné Werl Mária Anna, Varga István, Erdélyi Albert. Csillag István, Bánfi Anikó. Zsebi Anikó, Tóth Ferencné Megyeri Julianna, Dabis Jenő, Körmendi Sándor, Budai Andrásné Molnár Mária, Kocka Imréné Bíró Julianna, Pataki Ida Mónika, Csillag Ist­vánné Nagylván Piroska, Kram­mer Károlyné Mamuzics Mária, Kondász Istvánná Vőneki Mária, dr. Kecskés István, Koncsik Istvánná Kálmán Katalin, Eper­jesi Ferencné Makra Klára Adrienne, Takó Mihály, Ambrus Jánosné Pópity Margit, Oláh Gyuláné Tekulics Erzsébet, Bitó Andrásné Mészáros Piroska, Kovács Istvánné Tanács Etelka meghalt, n. kerület Szeged: Csányi Antatj Tóth Lajos meghalt. III. kerület Szeged: Kiss Józsefné Wágner Mátyás IstvánT" Balogi Imrének Margit Katalin, Farkas Ferencné és Takó Györgyinek Virág, Bánfi Zoltánnak és Gál Rozáliá­nak Zoltán. Nagy Imrének és Faragó Máriának Orsolya Krisz­tina. Kovács József Balázsnak és Kapás Klárának Klára nevű gyermekük született. m. kerület Szeged: Radamovlcs Lászlónak és Mukucz-Bócz Veronikának Pónusz Rozália, Bakos Jénos, Tóth Róbert, Csikós Imréné Bars! Rozália, Katona Lajosné Mohos Julianna, Csapjas János, Szécsényl Antal, Gábor Istvánné Rigó Julianna, Czinege József, Homonnal Jánosné Ubovlcs Ida Rachel, Vas Árpád, dr. Pav­lovics Lászlóné Csűri Erzsébet. Erika, Korom László Mihálynak Juhász Mihály, Temesvári And­és Kása Ágnesnek Bernadett, Molnár Jánosnak és Kalmár Mária Erzsébetnek János, Patyi István Péternek és Judik Zsu­rás, Faragó Ferencné Jójárt Erzsébet, Lipcsei Jánosi Tóth Sándorné Vágó Hona meghalt. II II / • I f Közösségi neveles a valóság vonzásában Könyv a népi kollégiumokról Elt 9 évet. Született 1940. január 3-án Bolyai kollégi­um néven. 1942. február 24­én önállósult és átalakult, új nevet vett föl: Györffy Ist­ván kollégium lett. Tagjai részt vettek a háborúelle­nes baloldali mozgalmakban. Többeket letartóztattak kö­látozott működés után a né­pi kollégiumi mozgalom megszűnt: a NÉKOSZ III. közgyűlése 1949. július 10-én kimondotta föloszlását. 1970-ben, néhány volt né­pi kollégista országos moz­galmat kezdeményezett a né­pi kollégiumi mozgalom tör­zülük; 1944. december 22-én téneti dokumentumainak ösz­egyikük, Szijjártó Lajos a németekkel vívott tűzharc­ban hősi halált halt. A fölszabadulás után aa újjáépítés, a földosztás pro­pagandistái. Egyre-másra alakultak új kollégiumok (Petőfi, Áchim, József Atti­la). 1946. július 18-án létre­jött a Népi Kollégiumok Or­szágos Szövetsége, a NÉ­KOSZ. Néhány év alatt már 170 kollégium 10 000 diákja tar­tozott a népi kollégisták se­regébe. Üjfajta hajtóereje lett ez az ifjú tömeg a szo­cializmusba átforduló népi demokráciának. A „fényes szelek" nemzedéke felhőtlen bizalommal látott az új vi­lág építésének. Sajátos kö­zösségi életformát alakított ki magának, önkormányzati rendszert, egymás vadhajtá­sait nyesegető, szokatlan pedagógiát. Hegedűs Géza már 1947. szeptember 11-én leírta: „Ma már minden hoz­záértő előtt kétségtelen, hogy az a munka, amelyet a NÉ­KOSZ végez, olyan jelentős tény a pedagógia történeté­ben, amelyhez foghatót alig­ha mutat fel az utolsó más-J fél évszázad..." Kádár Já­nos 1971, szeptember 9-én így méltatta a József Attila Népi Kollégium negyedszá­zados jubileumát: „Felidézve a több mint két évtizeddel ezelőtti időket, büszke va­gyok ma is arra, hogy ak­koriban, Mező Imre elvtárs­sal szorosan együttműködve, kapcsolatban voltam és együtt dolgozhattam a Jó­zsef Attila Népi Kollégiumi nagvszerű, lelkes gárdájá­val." A népi kollégiumi mozga­lom 1948 tavaszáig virágzott. Azon az emlékezetes nyáron azután hirtelen gyanússá vált. Még egy esztendei kor­szegyűjtésére és közzétételé­re. A munka szervezője, mint egykor a mozgalomé is, Kardos László volt, a Györffy kollégium igazgató­ja, a NÉKOSZ főtitkára. Kollégistákból tudósokká nőtt munkatársaival hatal­mas anyagot gyűjtött egybe, s ez a Magyar Tudományos Akadémia Történettudomá­nyi Intézetének támogatásá­val ,,A fényes szelek nem­zedéke — népi kollégiumok 1939—1949" címmel a közel­jövőben megjelenik. Egy ré­sze, amely a kollégiumi ne­velés kérdéseire vonatkozó dokumentumokat tartalmaz, már most megjelent a Tan­könyvkiadó gondozásában A valóság pedagógiája címmel. A majd félezer lap terje­delmű kötet gondos csopor­tosításban egykori dokumen­tumokat (cikkeket, tanul­mányokat, kollégisták leve­leit, naplóit, följegyzéseit stb.) és most hangszalagra vett vagy írásba rögzített visszaemlékezéseket közöl. Kár, hogy nem készült hoz­zá névmutató: az ebben va­ló tallózás önmagában is ta­nulságos volna. Csak néhány érdekes nevet hadd hozzak ide. Szekér Gyula minisz­terelnök-helyettes 1949-ben a Bolyai János Természet­tudományi Kollégiumban a „szombat esték felelőse", azaz a szakmai továbbképzés szervezője volt. Pál Lénárd akadémikus, Gosztonyi Já­nos oktatási miniszterhelyet­tes, Nagy László és Sípos Gyula költő, Héra Zoltán, a Népszabadság főmunkatársa („a Sabaria Népi Kollégium büszkesége"), Bacsó Péter filmrendező, Psota Irén szín­művésznő, Csenki Imre ze­neszerző-karnagy, Hernádi Gyula író, s folytathatnám még a névsort. Csak annyit még, hogy Balázs Béla fil­met tervezett a NÉKOSZ­ról. (Kár, hogy tervezetének időpontját nem közlik a kö­tet szerkesztői, Pataki Fe­renc és Bolyai Imréné.) Szeged is szépen szerepel a kötetben. Megrendítő ol­vasmány* Soós Ibolyának, a Bíró Szép Anna Leánykollé­gium igazgatójának 1947. de­cember 14-i levele a Kardos Lászlóhoz a megindulás nyo­morúságos nehézségeiről. „Nincsenek takaróink, csak annyit tudtunk szerezni, hogy mindenkinek egy pok­róca legyen... egymás mel­lé bújnak, mégis köhögnek, náthások." „Nehezen tud­tunk tankönyveket, füzete­ket szerezni, az iskolában sok kellemetlenségük volt szegénykéimnek. de ezen már túl vagyunk." „Soknak nincs kabátja, cipője, egy szál kartonruhában dider­gik át a telet." Közli a kötet a Móricz Zsigmond kollégiumban 1947. október 8-ón tartott „népbirósági tárgyalás" jegy­zőkönyvét. A „vádlott" ab­ban találtatott vétkesnek, hogy a közösség elől elvonta az élelmiszert, eldugta, és „zugevészetet"' folytatott. Az ítélet; dorgálás, tisztségétől (kulturális titkár volt) egy hónapra fölfüggesztés, s az élelem elkobzása a „szövet­kezeti láda", azaz a szo­ba közössége számára. Szeiepel még a kötetben a Kálmány Lajos Népi Kollé­gium igazgatója, az ismert kitűnő író. Somogyi Tóth Sándor: helyettese, Illés La­jos, továbbá a Móricz kollé­gium igazgatója, később a NÉKOSZ nevelési osztályve­zetője: Székely Lajos is. Ma a szegedi egyetem irodalom­tanára Csukás István, aki annak idején a pápai Pető­fi Sándor Népi Kollégium igazgatója volt. Megszívlelendő, tanulságos kötet ez: a népi kollégiumi mozgalom vívmányaiból és a túlzások fakasztotta hibáiból egyaránt van tanulnivalója mai pedagógiának. Péter László SZEGEDI REGELO 10. Világhírű sakkmesterek jönnek Szegedre. A szegedi sakk-körnek alighanem érdekes vendé­gei lesznek nemsokára. Olyan nevek viselői, akik lázba és forrongásba hoznak minden, a sakkhoz értő embert: a világ legelső emberei. A fiatal, s máris szép eredményeket elért szegedi veit szegedi közönség élénk várakozással tekint Különös, hogy a szegedi rendőrség ennek a a ritka nagy alkalom elé, amikor a világ leg- verésnek a hírével ma reggelre virradóra, éj első sakkmatadorait üdvözölheti, és azoknak idején zörgette föl a vizsgálóbírót, holott az eset sakkmérkőzésének szemtanúja lehet. Nem jötték! Atokházi történet. Ez a mostani pünkösdi ün­nep úgy látszik kritikus nap volt. Szerte az or­szágban mindenfelé emberölések, gyilkosságok, vérontások történtek. Most megint az alsótanyákról jön a híre, hogy a pünkösdi rózsaünnep ott se múlt el sötét bűn­tény nélkül. Ott meg a gajgonyai kapitányság­ban fekszik most haldokolva egy legény, akit pünkösd másnapján délután ütöttek le egy ka­csintásért. Pünkösd hétfőjén délután a gajgonyai ünnep­körnek^ez'olyan^eredmte büszke *ö Varga Halbür Mihályhoz ment, ahol kikerült városban! lehet. Szeged kitűnő fia, Maróczy Géza, a világ- du£0"^lat, irtott a gazda. A legények kozt ott hírű sakkmesterek egyike, jelenti egy levélben V°U/átyo1 *stvárí 1S. akmek ugyancsak széles Szegedre, hogy elhozza Szegedre a kontinens Jókedvevoltéssok vidám mókázást művelt, legnagyobb sakkmestereit: Laskert, Pilisburyt, & többek kozt a hazigazda leanyára is ha­Shorvaltert és Schlechtert, hogy itt világra szóló misan rákacsintott és tréfaszóval mondái — Mikor esküszünk, rózsám? — Ne bántsd azt a lányt, te kölyök — mordult rá a pajkos legényre a házigazda, czélozván fia­tal, alig húsz éves korára. A legény mérges lett. — Kölyök, aki mondja — vágta oda a gaz­dának. — Vigyázz hékás, mert ránezba szedlek — inr tette elkomorodva Halbür Mihály. — Szedje ránezba kend a maga kölykeit — feleselt vissza Fátyol István s még árrá is ráért, már két nappal előbb megtörtént, s az alsó­tanyáról telefon is van. A vizsgálóbíró még nem hallgatta ki a le­gényt, mert az eddig egy pillanatra sem tért ma­gához. Ugyanekkor más. Rosenthall Ottó Bécsben la­kó szegedi úriember levélben jelentkezett a ta­nácsnál, hogy ő nem akar tovább magyar állam­polgár lenni. Mint a „Kaiserstadt régi hű lakó­ja" osztrák alattvalónak csap föl. A hatóság si­etve kl is adta neki a laufpast, menjen Isten hírével. Ilyen is ritkán fordult még elő a vízből sakkversenyt rendezzenek. S a dolgot alighanem nyélbe ütik. Erre mutat az alábbi levél, amelyet ma kaptunk: Mélyen tisztelt szerkesztő úr? Következő levelet vettem Párisból. Kedves Barátom! Jelenlegi világ-mesterünk: Lasker egy eredeti tervvel foglalkozik. Ugyanis föl óhajt keresni több nagyobb várost Pillsbury, Shorvalter, Schlechter, esetleg Janovszky és az én társaságomban, s szimultán és a deszka meg­tekintése nélküli játszás mutatványaival akarná az érdeklődőket mulattatni. Én városunkat is ajánlottam, s ő örömmel látogatna el Szegedre hogy lopva kacsalódjon a megszeppent fehér­az én kedvemre pedig csak az úti költségek néppel. fedezését kérné, melyet talán belépti dijakból lehetne összehozni. Ez esetben július hó első he­tében jönnénk. Elvárom értesítésedet és maradok igaz bará­tod Maróczy. E levél alapján, melynek közreadását kérem, felhívom Szeged városának ez iránt érdeklődé­sét, hogy szerdán este 9 órakor a szegedi sakk­kör helyiségében (Kass) megjelenjenek. De több kacslntást már nem is tehetett. Ügy lehet, soha nem is tesz életében. Mert a két Halbür, még egy harmadik ember segítségével megrohanta az egyedül álló legényt s mindaddig verte a fejét, míg csak össze nem esett. Akkor aztán kitették a mozdulatlan testet a tanya elé. Lovasrendőrök vették észre a tettet, akik Fá­tyol Istvánt hazavitték az édesanyja tanyájára. A fent említett mesterek a világ legelső sak- Itt dr. Neuman Ármin vette a legényt ápolás kozói, és ha felemlítem, hogy Lasker a világ alá. de nagyon kedvezőtlen megállapítást tett eddigi legelső sakkmestere, és hogy Pillsbury fölötte. A legény sebei majd mind életveszéíye­20 játszmát játszik fejből a deszka megtekintése sek' nélkül, a többiek pedig Amerika és Francziaor- A legényverési ügyben László Kálmán pusztai szagnak legelső sakkistái közé tartoznak, remé- kapitány kihallgatásokat ls tartott, de eddig Le­iem, hogy a aakkmuveszet iráni érdeklődő mű- tartóztatáe nem történi. 1900. június 1-én megjelent a SZEGEDI FRISS ÜJSÁG. Élt 18 hónapot. Időszerű idézet a lapböh Munkanélküliek Szegeden és környékén. Ha nyáron nem keres a két kezi munkás, minő tíl­nek néz elébe? Mivel az angol—búr háború és a németek térfoglalása miatt egész Európában megdrágult a pénz, ez évben kevesebb tőke ho­zatik forgalomba s ezt a munkás nép is meg­érzi. A földmívelésügyi miniszter, könnyítendő a munkások sorsán, huszonhat törvényhatóság te­rületén megbízta a hatóságokat, hogy a mező­gazdasági munkásokat közvetítse. Még egy hét előtt küldte le Szegedre a hivatalos nyomtatvá­nyokat s bár Rainer József főkapitány meleg ér­deklődéssel csügg a munkások sorsán, ily rövid idő alatt keveset tehetett az érdekükben. Pálfy József dr. alkapitány sokoldalú elfoglaltsága mellett szintén nagy ügyszeretettel buzgólkodik derék munkásaink érdekében. Rainer főkapitány Komárommal levelezett ku­bikusaink érdekében, úgy volt, hogy száz szege­di munkást felpénzzel, útnak is indít, midőn vá­ratlanul Komáromból a következő táviratot kapta: „Csongrád megye főjegyzőjétől érkezett táv­Irat szerint Dorozsméról már 90 munkás elin­dult, így a szegedi munkásokat sajnálatomra nem foglalkoztathatom.*; (Pobytatjzk*

Next

/
Oldalképek
Tartalom