Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-11 / 84. szám

PÉNTEK, 1975. ÁPRILIS TL 5 Hétfőtől Lezárják az Izabella-hidat Az új buszmenetrend már vasárnaptól érvényes 'Április 14-én, hétfőn délben lezárja a közúti forgalom elől az Izabella-hidat a KPM hódmezővásárhelyi közúti igazgatósága. Ezért megváltozik a városba vezető és a centrumból kifelé vivő, eddigi terelőút vonalvezetése. Az új terelőút mentén a fontosabb táblákat már kihelyezték, ezeket hétfőn délelőtt még néhány útbaigazító jelzéssel egészítik ki. A folyamatos és zavartalan átállást két kritikus ponton, a kezdeti néhány órában rendőri irányítással biztosítják. Az E5-ös út bevezető szakasza és a dorozsmai út forgalma változatlan marad a Fonógyári úti csomópontig. A gépjárművezetőknek ebben a kereszteződésben kell rátérniük az új terelőútra, melynek a Röszke felé vezető, tehát E5-ös jelzésű nyomvonala a következő: Fonógyári út—Tolbuhin sugárút— Veresács utca—Gólya utca— Cserepes sor, az út itt visz6zatér a korábbi főútvonalra. A városközpontba, illetve Makó és Hódmezővásárhely irányába haladó járművek a Tolbuhin sugárútról a Vásárhelyi Pál utca—Pulcz utca—Teréz utca—Damjanich utca—Hétvezér utca nyomvonalon közelíthetik meg úticéljukat. A városból Dorozsma és Budapest felé haladó járművek ugyanezt az útvonalat használhatják a Zákány utcától kezdve. A terelőút néhány kereszteződésében megváltozik a korábbi elsőbbségadási kötelezettség. Elsőbbségük lesz a Fonógyári úton haladóknak a Dorozsmai útnál; a Tolbuhin sugárútról a Veresács utcába kanyarodóknak és a Vásárhelyi Pál utcáról jobbra, a Pulcz utcába kanyarodó gépjárműveknek. A helyismerettel rendelkező gépjárművezetőknek javasoljuk, hogy a Fonógyári útról térjenek le a Bakay Nándor utcába, vagy a Tolbuhin sugárútról a Kápolna utca— Rigó utcán át. Itt szeretnénk felhívni a figyelmet arra is, hogy megszűnik a balra, nagy ívben bekanyarodás lehetősége a Tolbuhin sugárút és a Boross József utca kereszteződésében, itt kötelező lesz a jobbra kanyarodás a Veresács utcába. A Boross József utcából változatlanul kanyarodhatnak a járművek jobbra, kis ívben a Tolbuhin sugárútra, az elsőbbségadás után. A városból kifelé haladva különösen figyelniük kell a gépjárművezetőknek a Pulcz utcában, innen ugyanis balra kell kanyarodniuk, s ehhez az első napokban még bozzá kell szokniuk. A lovas kocsikra érvényes marad az eddigi időbeli korlátozás. reggel 6 és 10 óra, valamint 12 és 18 óra között nem használhatják a terelőutat. Az Izabella-híd lezárása után és a bontás kezdeti szakaszában a gyalogosok még áthaladhatnak a hídon. Amikor ezt megtiltják, a Bakay Nándor utca meghosszabbított vonalában átjárót építenek számukra a vasúti sínen, és utat a töltésen. A rókusi vasútállomást a Kossuth Lajos sugárút felől változatlanul megközelíthetik a gépjárművezetők. A Béketelepen lakók a városba a Fonógyári úton jöhetnek be, a bekötő útról jobbra kanyarodva az E5-ös útra. Visszafelé ugyanez az útirány. A teljes terelőút próbaideje egy hétig tart, a hid bontását csak akkor kezdik meg, ha a forgalomterelésben ezalatt nem lesz fennakadás. Ehhez termesze? tesen számítanak a gépjárművezetők óvatosságára és megértésére, hiszen az útvonal kezdetben biztosan szokatlan lesz. Az útmenti jelzőtáblák vezetik majd az autósokat, ha utasításaikat figyelmeztetéseiket mindenki pontosan betartja és óvatosabban, figyelmesebben közlekedik. Mint azt már korábban jelezte a Volán, az Izabella-híd lezárásakor életbe lép az új autóbuszmenetrend is. Mivel munkanapon esetleg fennakadást okozna a változás, a Volán járatai már vasárnap, április 13-án, üzemkezdéstől az új helyi járatú menetrend szerint közlekednek. A menetrendek, amelyek megvásárolhatók a Marx téren, a helyi járatok irányító központjaiban és a jegykezelőknél, tartalmazzák a terelő útvonalakat, az érintett megállóhely-változásokat is. Ezekről egyébként a megállóhelyeken levő hirdetmények is tájékoztatnak. A terelöúton, a Vásárhelyi Pál utca, Tolbuhin sugárút, Fonógyári út vonalán járó M/11. 12Ft, 42, 67, 75 és 70/Y jelzésű helyi járatok az ezen az útvonalon közlekedő, többi járat megállóhelyein nem állnak meg, csak a menetrendben feltüntetett helyeken. A Budapesti út felől érkező helyközi buszok a jutagyár helyeit a Fonógyári úton a Patyolatnál, a rókusi vasútállomás bejáró útjánál levő megállóhely helyett oedig a Pulcz utcában, a DÉGÁZ előtt állnak meg, oda-vissza útban egyaránt. Ezek a változások elsősorban a jutaárugyárban és a konzervgyárban dolgozókat érintik. A bajai, 55ös út felől érkező járatok jutaárugyári megállóját a BUDALAKK vállalathoz, a Bajai útra helyezték. Az itt leszálló, s a jutaárugyárhoz továbbutazó utasok térítés nélküli, kiegészítő jegyet kapnak az érvényes távolsági bérlet mellé, amellyel átszállhatnak a 63-as buszokra Ezzel a járattal juthatnak el a BUDALAKK-megállótól a DÉGÁZ-megállóig. A terelőút miatt a 42-es járatot egy busz beállításával sűrítették. Üj járat indul M/42-es jelzéssel Odessza és a gumigyár között. Az iparkörzetbe utazók tehát április 13-átol átszállás nélkül juthatnak Újszegedről a munkahelyükre, ezen a járaton a bérlet nélkül utazók dupla menetdíjat fizetnek. Az autóbusz-menetrendben az E5-ös terelőúttól függetlenül is van változás. Megszűnik a 66-os járat, helyette — 68-as jelzéssel — kedvezőbb vonalvezetésű lesz a Hattyastelep Bartók Béla tér közti járat útvonala. A menetrendtől eltérően a Rendező térig közlekednek a hattyastelepi buszok, ugyancsak a még el nem készült forduló miatt az odesszai ABC-áruházig járnak a 70/Y és M/42-es autóbuszok. Változatlanul lesz megállója az 50-es járatnak a Széchenyi téren. A 30-as és még néhány más vonal járatait csúcsidőben sűrítik, ezeket a változásokat szintén jelzi a menetrend. Az útvonal- és megállóhely-változások időben és távolságban is nehezítik a menetidők betartását. Ezért a Volán kéri az utazóközönséget, fogadják megértéssel a változásokat. Ha átmenetileg lassabban és kényelmetlenebb is a terelöúton a közlekedés, az új Izabella-híd megépülése után bizonyára kárpótlást ad majd a most elvesztegetett percekért. Botanikai szenzáció Öt méteres virágszár az agavén Ritka látványosság, botanikai szenzáció tárul a szegedi egyetemi füvészkert látogatói elé. ötméteres virágszárat hajtott a mexikói agavé, tudományos nevén Agavé americana. A fának is beillő vastagságú virágszár oly erővel növekedett, hogy áttörte az üvegház tetőzetét. Hazai és általában európai éghajlati viszonyok között csak ötven-hatvan éves korában bontja ki szirmait a pozsgás növény. A szegedi példánynak még további négy-öt méterrel hosszabbodik a szára, amelyből kibomlanak majd a virágok. Hazájában • gazdasági növényként termesztik az agavét. Virágszárát megcsapolják, édes nedvéből készül a híres mexikói pálinka. Egyetlen növény vastag hajtásából kétszáz liter tejszerű nedvet képesek nyerni. Ezt erjesztik és készítik belőle a szeszes italt. Vetélkedő döntője Üj arcú város címmel hirdetett vetélkedősorozatot Szeged megyei városi tanács vb művelődésügyi osztálya és a KISZ Szeged városi bizottsága Szeged ifjúkommunistái részére. A januárban indult helytörténeti vetélkedősorozat döntőjéhez érkezett A döntőbe jutott hat csapat — KSZV, Fémipari Vállalat DÉMÁSZ, Körösi Közgazdasági Szakközépiskola, Rózsa Ferenc Szakközépiskola, Radnóti Gimnázium — holnap, szombaton délután 2 órától méri össze erejét, felkészültségét a KSZV klubjában (Victor Hugó u. 4.). A vetélkedő döntője nyilvános, minden érdeklődőt szeretettel várnak a rendezők. Gyermeket ölt a háborús lövedék Seregélyes község területén egy, a második világháborúból visszamaradt tüzérségi lövedéket a gyerekek megpróbáltak szétszerelni. A lövedék felrobbant, Barna György 15 éves iskolai tanuló olyan súlyosan megsérült hogy a helyszínen meghalt. (MTI) Attila Nézegetem az anyakönyvi bejegyzést. „Folyószám: 613." — „A bejegyzés ideje: 1905. április 16." A számok élni kezdenek. Nevek következnek. Egy rubrikában a gyermek utóneve, neme, vallása: „Attila, fiú, g. kel." Egy másik rubrikában a születés ideje: „1905. április 11.". Aztán a szülők neve, születési helye, vallásuk, életkoruk: „József Áron, szappanfőző, Félegyháza, g. kel., 34; Pőcze Borbála, Szabadszállás, reí., 29". S végül az aláírás: „Kosztolányi Alajos anyakönyvvezető". Hetven évvel ezelőtt, 1905. április 11-én született Budapesten — a Ferencvárosban — József Attila, a XX. századi magyar költészet egyik legnagyobb alakja, a világirodalom egyik halhatatlanja. A Gát utcai bérkaszárnya földszinti kislakásában nézelődöm, a proletárköltő bölcsőjénél — hetven évvel később. Ünnepi pillanatok. S az emlékezés ekkor átcsap egy kérdésbe, amit nem ünneprontás, ellenkezőleg, meggondolt-átérzett ünneplés elibénk idézni. A hetvenéves József Attila öreg-e már, avagy fiatal maradt, amilyen volt életében? A válasz könnyű is, nehéz is. Könnyű, mert nem önerőnkből kell eljutnunk hozzá, hanem József Attila költészetéből. S nehéz is, mert közben óhatatlanul önvizsgálatot kell tartanunk arról, hogyan sáfárkodtunk ezzel a költészettel; József Attila örökösei az ő örökségével. Mit hagyott József Attila a proletár utókorra; a szocializmus költői megálmodójaharcosa a szocializmust élvező, immár a fejlett szocializmust építő népére, társadalmunkra? Az ember, mióta eszét tudja, az egyenetlenséget, a társadalmi egyenlőtlenséget igyekezett — alkalmasint vérrel, de mindig verítékkel — összhanggá alakítani, a disszonanciát harmóniává rendezni, önmaga és a külső világ kapcsolatában elsősorban. A történelem során voltak ebben előrelépések, de megtorpanások, sőt, visszaJózsef Attila 1927-ben visszalépések ls. Az emberiség végül is mindig előre haladt. Ehhez viszont mindig: előbb fel kellett ismerni, meg kellett érteni a diszszonanciát, mert csak ezen át — nem pedig ezt átlépve — lehet egyáltalán eljutnia harmóniához. A szabadsághoz, amely rendet szül. „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet" — irta József Attila. De amíg ez a gyönyörű verssor, igaz felismerés megérett a költőben, előbb meg kellett értenie, át kellett élnie a rend ellentétét, a disszonanciát; eltökélten, tudatosan be kellett járnia a harmóniakeresés emberi és költői útját. Tudjuk: útvesztőit is, hiszen a kereső-kutató sem védett a pillanatnyi tévedés lehetőségétől. De a végül is felismert igazságot követni! — kötelesség. József Attila a saját életén keresztül érezte az egyenetlenség, társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság pirongató, sebszaggató kínjait. Még fiatalember, és már lázong. Munkás tragédiákról ír, a forradalmi proletariátusba helyezi reményét (Fiatal életek indulója), ám első költői lépései még el-eltévednek a sejtelmes hangulatok, a jóság és szépség túl általános kultusza felé. A disszonanciát már ismeri, a harmóniára ekkor még nem talál rá. Csak később, amikor 1925-ben Bécsbe, 1926ban Párizsba kerül: ekkor már Marx, Hegel, Lenin tanításaival ismerkedik, s életét a forradalmi munkásmozgalommal köti egybe. „Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet" — írja, mert óhajtja, akarja a szabadságot, küzd, megküzd érte. És a szabadságért vívott emberi, s költői harcához megtalálja, s követi a legbiztosabb, odakötöző, soha fel nem oldó rendező elvet Az egyértelmű társadalmi-politikai elkötelezettséget Beleértve: osztálya szakadatlan vállalását a munkásosztály össztársadalmi érvényű, s az egész emberiség haladó törekvéseire összpontosuló ér* dekeinek szolgálatát — a pártosságot. Ez úgy „kötötte meg" József Attila kezét — és szükségképpen szivét is —, hogy általa magasságba, halhatatlanságba emelkedett költészete; máig ható, s mindig a jövőbe mutató érvényűvé vált hite, élete, munkássága. Nem öregedett meg tehát, ellenkezőleg, örökké fiatal a ma már hetvenéves József Attila. Ifjú erejű, mert a harmóniateremtés soha be nem végzett, jóval inkább mindig is meg-megújuló feladat; folyamatos kötelességünk. Az eredmények folytatásának, gyarapításának parancsoló szükségessége. Erre tanít József Attila. Erre tanítanak nagy versei, s egész költészete. Simon Gy. Ferenc József Attila 70. születésnapja tiszteletére tegnap, csütörtökön este a róla elnevezett szegedi tudományegyetem hallgatói fáklyás felvonulást rendeztek. A Dugonics téri József Attila-szobornál több százan emlékeztek a magyar líra kiemelkedő egyéniségére. Dr. Rácz János tanszékvezető egyetemi tanár, oktatási rektorhelyettes idézte beszédében József Attila emberi és költői alakját. A szobor talapzatát ellepték a megemlékezés virágai. Családi ünnepek - az üzemben Az üzemi szakszervezeti aktivisták feladatai közé tartozik az is, hogy munkahelyükön részt vállaljanak a családi és társadalmi ünnepek szervezésében, rendezésében. Feladatokat megállapítani, a végrehajtás fontosságát ecsetelni mindig könynyebb, mint maga a munka, a konkrét, mindennapi cselekvés. A családi ünnepek szervezői is valahogy úgy jártak, mint a szólásmondás szereplői, akiknek elkiáltották: fogjuk meg, aztán vigyétek. Kimondatott, hogy a szakszervezet társadalmi munkása is agitáljon, szervezzen: minél több névadóünnepség, KISZ-esküvő stb. legyen a gyárban, váljanak ezek az egész munkahelyi zemfejleszte Kisteleken, a Fővárosi Kéz- ket építenek. Így mód lesz a műi pari Vállalat üzemében 3 <elpnieE 190 iÍ7PmIwn millió 200 ezer forintos ipar- •>eJenleg 190 £os nemben, fejlesztési alap felhasznála- h°sy még több nőt foglalsával szociális létesítménye? koztassanak. közösség igazi ünnepeivé, az egész összeszokott munkacsoport ünnepeljen a családi, „nagy napokon", amelyeket eddig (vagy még mindig) egészen más környezetben és formában ültek meg. Csak abban nem segített senki, hogyan is fogjon hozzá fontos dolgához a lelkes szakszervezeti tisztségviselő. Miként magyarázza el munkatársának, hogy a családi ünnepeket szervező iroda is rendez olyan reprezentatív esküvőt a lányának, amilyen csak kell; hogy igazán nem rossz közösen, az övéhez hasonló korú gyerekek és az üzemből ismerős szülők társaságában „névadózni"; hogy jó érzés, ha a munkatársi gárda vele együtt örül minden örvendetes családi eseménynek és — miután így sokkal inkább egymáshoz tartozónak érezhetik magukat — számíthatnak segítőkészségükre, jó szavukra akkor is, ha netán baj van otthon. A meggyőzés persze még mindig nem elég, csak aztán jön a szervezés, a sok utánjárás. Ki tegye és hogyan? Erre kaptak választ, sok hasznos felvilágosítást azon a tanfolyamon, vagy inkább tapasztalátcserén, amelyet a minap rendeztek az aktivisták számára a Juhász Gyula művelődési központban. Kétnapos volt a tanfolyam, hallgattak előadásokat arról, hogy milyen feladatok is hárulnak rájuk valójában, milyen szerepe lehet munkájuknak az üzemi dolgozók világnézetének formálásában. Ellátogattak a családi ünnepeket szervező irodába, megnéztek ott egy névadót, és megállapodtak abban, hogy folyamatosan kapcsolatot tartanak, ők jelentik be munkatársaik igényeit, intézik a dolog hivatalos részét, hogy az ünneplők valóban gondtalanul élvezhessék a közös rendezvények minden előnyét. A tanfolyamot az SZMT kulturális bizottsága szervezte. Jó, hogy erre is volt figyelmük, jó, hogy a gyári aktivisták végre tudják, mi a dolguk. Biztosan több kellemes ünnepe lesz a brigádoknak, a műhelyeknek, az üzemrészeknek. S. E 1