Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-10 / 83. szám

FFCÜTÖRTÖK. F975. ÁPRILIS 10. 3 Aranydíjat nyert a kooperációs termék 1 HÚDGÉP-nek átadták a Lipcsei Vásár érmét Példamutatóan gyorsan és szervezetten oldották meg a. T—088-as számú speciális pótkocsi kooperációs gyártását az NDK-beli neustadti mezőgazdasági gépgyár és a vásárhelyi HÖDGÉP között. Tavaly kötötték meg a szerződést, el is készült az első 200 pótkocsi, most az ezrediknél tartanak. A terv 1975re 2700 darabbal számol. A pótkocsi konstrukcióját aa NDK szakemberei készítették el, s mintegy fele-fele arányban járul hozzá a két gyár az alkatrészkészítéshez. A kocsik összeszerelése Vásárhelyen történik. A 10 tonnás — hivatalos nyelven — nagy teherbírású, lehordószerkezetes, tandem futóműves kocsi kiváló műszaki és minőségi követelményeiért az 1975-ös lipcsei nemzetközi vásáron aranyérmet nyert. A gyártmány minősége olyan kiváló, hogy nyugati tőkés piacon is sikerrel versenyezhet. A KGST komplex programjának egyik szülötte a neustadti, s vásárhelyi gyár közös terméke, ezért méltán volt ünnepség tegnap, amikor rövid munkásgyűlés keretében átadták az aranyérmet. Az ünnepségre Vásárhelyre érkezett Gottfried Kittel, a Forschritt-gyár vezérigazgató-helyettese és Rudolf Jedrzejak, műszaki igazgató. Ott volt az ünnepségen Horváth Árpád, a ME. ZÖGÉPTRÖSZT vezérigazgató-helyettese is. G. Kittel meleg szavakkal méltatta a szocialista gazdasági integráció eme termékének nemzetközi sikerét, a magyar és német gyár műszaki gárdájának és munkáskollektívájának eredményeit, majd átadta Kleibernek, az NSZEP Központi Bizottsága Politikai Bizottsága póttagjának, az NDK gépipari miniszterének elismerő levelét Nyámádi Gábornak, a HÓDGÉP igazgatójának, aki megköszönte a kitűnő gyári kollektíva nronkáját Nyámádi Gábor igazgató átveszi a kitüntetést Gottfried Kittéitől. (Fotó: Enyedi Zoltán) „Levegőben" a T—088-as pótkocsi, bevagonírozás előtt. Elutazott Végső búcsú küldöttség Fodor Gyulától A Magyar Szolidaritási Bizottság meghívására április 6—9. között hivatalos látogatást tett hazánkban a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttsége. A küldöttség megbeszéléseket folytatott szolidaritási mozgalmunk vezetőivel a PFSZ budapesti irodájának felállításával kapcsolatos kérdésekről. A tárgyalások eredményes befejezéseként okmányt parafáltak, amelyet a Magyar Szolidaritási Bizottság részéről dr Molnár Béla alelnök, a HNF OT titkára. a Palesztinai Felszabadítási Szervezet részéről Abdul Razzak el Jahija, a PFSZ politikai irodájának főigazgatója látott el kézjegyével. A PFSZ küldöttsége szerdán elutazott hazánkból. Megállapodás Tudományos együttműködési megállapodást kötött szerdán a Magyar Tudományos Akadémia és a Britisch Academy. Az erről szóló jegyzőkönyvet Köpeczi Béla főtitkár és A. G. Dickens külügyi titkár írták alá asj MTA tudós klubjában. Szerdán mély részvéttel kísérték utolsó útjára a Mező Imre úti temetőben Fodor Gyulát, a part és a magyar forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosát. A munkásmozgalmi panteon fedett ravatalozójában a koszorúkkal övezett ravatalnál díszőrséget állt politikai, társadalmi életünk számos vezető személyisége: a Politikai Bizottság, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizottság, a SZOT, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Partizán Szövetség képviselői, továbbá a Nyugdíjfolyósító Intézet vezető munkatársai, Fodor Gyula régi harcostársai, barátai. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete nevében Gyöngyösi István főtitkár, a KB tagja búcsúzott az elhunyttól. — Mély fájdalommal veszünk végső búcsúi Fodor Gyulatői, aki a magyar munkásosztály hű fia, pártunk I Revíziós Bizottságának elnöke, Központi Bizottságának tagja, az építőmunkások szakszervezete központi vezetőségének tagja volt — mondotta. A gyászoló család, a barátok, a harcostársak, a Partizán Szövetség nevében Reszegi Ferenc, az Építő-, Faés Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke búcsúzott Fodor Gyulától. A gyászszertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. Beszélgetés munkásokkal Téma: az üzemi demokrácia Immár hagyományossá válik, hogy a város párt-, állami, társadalmi vezetői felkeresik az üzemek, intézmények dolgozóit, és elbeszélgetnek velük az időszerű problémákról. Jó alkalmat nyújt az ilyen találkozás arra, hogy megismerjék a műhelyek, kisebb kollektívák véleményét egy-egy fontos kérdésben. Ezúttal tegnap, szerda délután Deák Béla, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára látogatott el a kábelgyárba. A városi pártbizottság titkára kis létszámú munl|áskollektívával találkozott, és napjaink egyik legfontosabb közérdekű témájáról, az üzemi demokráciáról beszélgetett velük. A munkások válaszoltak azokra a kérdésekre is, hogy hol és mikor kérik ki az üzemi vezetők véleményeiket, javaslataikat; milyen vállalati ügyekben döntenek a dolgozók, miképp érvényesül elhatározásuk az üzem életében. A kábelgyári munkások elmondták, hogy a demokrácia lehetőségei és formái nem • hiányoznak az üzemből. Számos problémát vetettek már eddig is fel különböző fórumokon és megvan a lehetősége a vezetőkkel való érdemi, eredményes párbeszédnek. Kikérik javaslataikat. Például nemrég volt arról szó, miként lehetne megszüntetni a sok túlórát, vagy úgy csoportosítani a gépeket, hogy egy ember több gépen tudjon dolgozni, a termelékenység növelése miatt. Üj formáját jelenti az üzemi demokráciának, hogy a brigádvezetők részt vesznek osztályvezetői értekezleteken. Így több információt kapnak a vállalat életéről, és ez hozzásegíti őket ahhoz. hogy minden problémáról tudomásuk legyen. Jobban megértik azokat a gondokat, amelyeket a gépek mellől nem ismerhetnek. Ugyanakkor a munkások véleménye is helyet kap egy-egy kérdésnél. De véleményt lehet mondani másképp is: a műhelyekben a táblára kihelyezett füzetekbe az emberek beírhatják észrevételeiket, javaslataikat. A közvetlen beszélgetésen azt nem állította egyik dolgozó sem, hogy az üzemi demokrácia lehetőségét, formáit kimerítették. Amikor a városi pártbizottság titkára néhány olyan dolog után érdeklődött, ami a munkások anyagi érdekeit érinti, kiderült, a régebbi dolgozók azt sérelmezik, minimális az órabérkülönbségük a nemrég felvett dolgozókéval szemben. Ugyanakkor szóltak arról is, s elismerték, alacsony órabérért — a munkaerőhiány miatt — már segédmunkásokat sem találnak. A gyár minden évben fokozza a termelést, és a régi gépekkel bizony ez nem könnyű. Valamennyien elismerték, jobban meg kellene találni a módját a régi és a jó dolgozók megbecsülésének. Hangoztatták, nem elég nyílt a jutalmazás rendszere. A művezetők rendelkezésére áll egy bizonyos összeg, amelyet a legjobbak között szétosztanak. Am, a brigádtagok előtt nem okolják meg, ki és miért kapta. A jutalmazás nyíltságával nemcsak a demokratikus vonásokat erősítenék, hanem a nagyobb fegyelmet is elősegítenék. A városi pártbizottság titkára e kérdés kapcsán említette meg, az üzemi demokrácia azt is jelenti, a legkisebb dolgoktól a legnagyobb kérdésekig érvényesüljön a munkásközvélemény. Ebből az álláspontból kiindulva lehet számos olyan problémát megszüntetni, ami nehezíti az eredményes munkát. Végezetül a munkások arról is beszéltek: a túlórák* nak egyik oka a laza munkafegyelem, Az említett jelenségek miatt tervezik, a jövőben minden brigád majd megvitatja, hogy ki kapjon jutalmat. Az eszniecsere hasznosnak bizonyult, hiszen sok kérdés tisztázódott, és ezért elérte célját. H. M. Helyi ellátás helyi forráshói ügy tűnik, befejezéshez közeledik az az évek óta tartó vita, amely a zöldségtermelő megyénk gazdaságai, a kereskedelem és a fogyasztók között éppen a zöldségellátásról folyt. A vázlatos kép ismerős: sok zöldség terem jó földjeinken, a vásárló mégis nehezen jut friss zöldséghez. Amit kap, sokszor fonnyadt és sokszor drága. A vitában a mezőgazdasági nagyüzemek azt mondták, a kertészkedés nekik úgy fizetődik ki, ha nagy táblákon sokat termelnek. A kiskereskedelem azt mondta, neki egyszerre nem kell több vagon sárgarépa, hanem néhány kiló csak, de mellé káposzta iSj paprika is, paradicsom is kell. A zöldségfélék zöménél jól jött a MÉK ajánlata: ő fölvásárolja a nagy tételeket és elosztja aprókra a kiskereskedelem boltjainak. Ezzel drágább lett ugyan a zöldség, de volt. Kényes fajtáknál azért nem jó ez a módszer, mert a sok napos portéka végül a boltokban marad. Tegnap a megyei tanács épületében rendezett tanácskozáson mondta Szilágyi Ernő, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője, hogy megyénk kistermelői évente körülbelül 7 ezer vagon zöldséget termelnek és megyénk jó ellátásához 4 ezer vagon körüli mennyiségre van szükség. Ha a kiskereskedelem a kistermelőkkel kötne kapcsolatot, rövid időn belül megoldódna a sok éves probléma. A kistermelők sokféle zöldséget termelnek, a választék tehát biztosítható. Hamar az üzletbe kerül, frissen kaphatja a vásárló és olcsóbban. (A zöldségkereskedelem furcsa igazsága szerint a legfonynyadtabb portéka a legdrágább, sok munkával rakosgatják ide-oda, amíg megfonnyad.) Az ÁFÉSZ-ek és az élelmiszerboltok feladata, hogy ezt az egyszerű lehetőséget kihasználják. Számos szövetkezet, köztük a szegedi ÁFÉSZ már bebizonyította, hogy érdemes kis tételekben is megvásárolnia a kertek termését, de az is elhangzott a tegnapi tanácskozáson, hogy szerződéskötéssel és Emlékkiállítás ötven évvel ezelőtt, 1925. április 14-én alakult meg a Magyarországi Szocialista Munkáspárt, az illegális kommunista párt legális fedőszerveként. Ennek emlékére az MSZMP KB Párttörténeti Intézete és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kiállítást rendez az MSZMP Budapesti Bizottságának oktatási igazgatóságán. Április 11től bemutatják az illegális KMP tevékenységét, az 1920-as évek munkásmozgalmának. a párt politikájának, törekvéseinek: a fasizmus ellen, a polgári demokratikus jogokért, a szociális helyzet javításáért, a földreformért folytatott harcának dokumentumait. A két hétig látható kiállítás anyagát Nagykőrösön, majd az ország más helységeiben is kiállítják. A fél évszázados évforduló alkalmából, ugyancsak a Párttörténeti Intézet és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum rendezésében április 14-én, a Munkásmozgalmi Múzeum — Budavári palota A-épülete — előadótermében tudományos emlékülésen az MSZMP szerepéről, agrárpolitikájáról, vidéki szervezeteinek tevékenységéről tartanak előadást, illetve korreferátumokat. (MTI) egyéb szolgáltatással ritkán ösztönzik a fogyasztási szö-i vetkezetek a céltudatos kertészkedést. Néhány helyen úgynevezett kerthasznosítási társulások jöttek létre, Vásárhelyen alakult a legtöbb. Sajnos, Szegeden még nincs ilyen. A tanácskozás hasonlói részletességgel foglalkozott aí háztáji állattenyésztést segú tő takarmányellátás és « húsellátás problémáival is: A három téma közös vonása : mindegyik megoldható helyi forrásból, a helyi felvásárlás jó megszervezésével. A kistermelők takar-; mánygondjainak enyhítésére az állami vállalat nem ttld garanciát vállalni, de aa ÁFÉSZ-ek és a takarmánykeverő üzemmel rendelkező gazdaságok szerződése már biztos garanciát jelenthet és az egyszerű megoldású keverőüzem létrehozása is kifizetődik. Tizenöt fogyasztási szövetkezet forgalmazhat tőu kehúst és néhány húskészít-i ményt. de hízott sertést nem vásárolhatnak nagyüzemektől. Nincs is rá szükség, hiJ szen sertéshizlaló szakcso^ portok alakításával és a taY karmánygondok megoldásával helyi forrásból tudnak friss húst árusítani falvainkban is. A vitaindító előadáshoz dr. Csada László, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának helyettes vezetője fűzött kiegészítést. A tanácskozáson részt vett dr. Kakuszi László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és dr. Paczuk István, megyei tanácselnökhelyettes is.