Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

SZERDA, 1975. ÁPRILIS 9. 7 o DM Munkások a vezetésben POSTA­LÁDA Köszönet Zombori Sándor nyugdíjas olvasónk, a Jósika utca 1. szám alól arra kér bennün­ket levelében, hogy tolmá­csoljuk köszönetét Kövér Lajos cipészmesternek, aki elveszített pénztárcáját, ta­karékbetétkönyvét, s 1900 fo­rintját még aznap elvitte la­kására, s hiánytalanul átad­ta neki. Olvasónk köszöneté­nek szívesen helyt adunk. Volford István olvasónk, a Csongrád megyei Gabonafel­vásárló Vállalat dolgozója, a XI. pártkongresszus határo­zatából vett idézettel kezdi szerkesztőségünkhöz címzett levelét. „A hatékonyan mű­ködő üzemi demokrácia tá­masza az egyszemélyi veze­tésnek is, javítja a vezetői munka színvonalát." E hatá­rozat végrehajtásának mun­kája során döntött úgy a Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat vezetőségi ülése, hogy a vállalat központjának vezetőségi üléseire, valamint a körzeti üzemek vezetőségi értekezleteire a jövőben két­két fizikai munkást kell de­legálni. Egyiküket a gazda­ságvezető választja ki, a másikat pedig munkatársai választják meg munkásgyű­lésen, titkos szavazással. Egyetlen feltétel: a delegált munkásoknak nem lehet sem gazdasági, sem társadalmi tisztsége. A munkások szavazati jog­gal vesznek majd részt a ve­zetőségi üléseken, részesei lesznek a gazdasági és- szo­ciális döntések meghozatalá­nak, s szavaznak a jutalmak, s kitüntetések odaítéléséről is. Ez is lehetővé teszi, hogy a munkások'Véleménye mind jobban érvényesüljön a vál­lalati, illetve az üzemi dön­tésekben. Kétségkívül figyelmet ér­demel a vállalat vezetőségé­nek ez a kezdeményezése. Bizonyítja: tisztában vannak azzal, hogy az üzemi demok­rácia kiszélesítése nem ve­zetői jogaikat nyírbálja meg, hanem éppen munkájukat segíti, teszi könnyebbé és eredményesebbé. Levélírónk is ezzel zárja mondandóját, hozzátéve, hogy ahol még baj van a vezetői szemlélettel, azt sürgősen orvosolni kelle­ne. Pénteken operai ősbemutató Aranykoporsó: tíz mikrocL áma A Szegedi Nemzeti Szín- dése. Segítőtársaimmal, Vág- nemcsak ennek az új műnek, ház színpadán a szokásos völgyi Ilona jelmeztervező- hanem az egész magyar premier előtti izgalmaknál vei és Sándor Lajos díszlet- opera ügyének további fejlő­is forróbb most a légkör. Az tervezővel közösen valósítot- dését is szolgálja, április 11-i, pénteki ősbe- tuk meg, és állítottuk mon­mutató többszörösen is sze- danivalónk szolgálatába a gedi ügy. Móra Ferenc ha- színpadi környezetet. Az talmas sodrású regényéből, egész operatársulat nagy fe­az Aranykoporsóból írt ope- lelősségérzettel és szeretet­rát Vántus István szegedi ze- tel készült erre a jelentős neszerző, melynek színpadra eseményre. Mert egy új állításában szinte az egész magyar opera bemutatója mindannyiunk számára nem­csak kötelező, hanem szivünk szerinti megtisztelő feladat is, melynek sikerre vitele Ötlet — felvonókra Kátai Ferenc szentesi ol­vasónk (Kisér u. 10/A) leve­lében azt fejtegeti, nagyon helyes, hogy néhány évvel ezelőtt az Építésügyi Minisz­tériumhoz tartozó felvonó­gyárakat a Ganz-MÁVAG­hoz csatolták. Ezzel sikerült megteremteni a liftek előállí­tásának valóban nagyüzemi feltételeit, s az új, szabada? lom alapján gyártott felvo­nók már valóban megfelel­nek a követelményeknek. Ám a felvonók beszerelését rész­ben alvállalkozók végzik, s ez olvasónk szerint nem a legjobb módszer. A csongrá­diak és a szentesiek is sokat panaszkodnak a liftekre, amelyek gyakran nem mű­ködnék. Olvasónk szerint cél­szerű lenne, ha a felvonó­gyár végezné a szerelést és a karbantartást is, vagyis ily módon is felelősséget vállal­na saját munkájáért. Ezzel kizárhatná a hozzá nem értő szerelők és karbantartók hi­báit. Olvasónk véleményét tol­mácsoltuk, bár alig hisszük, hogy megoldható lenne, s a gyár az ország minden tá­ján el tudná' látni ezt a mun­kát. Arra viszont minden bizonnyal szükség lenne, hogy a karbantartással, ja­vítással megbízott vállalatok az eddiginél jobban lássák el munkájukat, s gondoskod­janak a gyorsan szaporodó felvonókhoz elegendő, ' jól képzett szakemberről. Szempontok a tisztasághoz Ügy látszik, a városi ta­nács és a Hazafias Népfront közös felhívása, valamint a lapunkban megjelent írások, amelyekben a város tisztasá­gáért kíséreltünk meg tenni valamit, sok olvasónkban váltottak ki visszhangot. Még névtelen levelet is kap­tunk az ügyben, amelynek — ki tudja, mitől vagy kitől fé­lő írója — azt sorolja, hogy a város jó néhány helyét szemétlerakódénak használ­ják egyesek. Ugyancsak tisztaságügyben fordult hozzánk dr. Demény Alajos (Tanácsköztársaság útja 6.), írván, hogy a vár­kertben és a sétányon már hónapok óta húzódik az ott végzett földmunkák nyomai­nak eltüntetése, amely csak lassanként hozza meg az eredményt: a rendet és tisz­taságot. Olvasónk szerint több figyelmet érdemelne a sétány és a várkert. Hasonló ügyben fordult hozzánk dr. Párducz Gyulá­né, a Hunyadi János sugár­útról, írván, hogy a Dóm tér árkádjai alatt, a Panteonban a szobrokat, emléktáblákat vastagon lepi a por, az évek alatt összegyűlt piszok. Ol­vasónk azt javasolja, meg kellene találni a módját, hogy legalább évente egyszer tisztába tegyük ezeket is. Odesszából Egyházi Ernő írt tisztaságügyben, megál­lapítva: azért ennyire sze­metes és piszkos a város, mert Szegeden rengeteg nagy építkezés folyik. Olvasónk szerint mindenki legyen tü­relmes és várja meg nyugod­tan az építkezések befejezé­sét, mert rend és tisztaság csak azután lehet a város­ban. Levélírónknak részben feltétlenül igaza van, hiszen azt tudomásul kell venni, hogy a városszerte folyó épít­kezések közepette steril tisz­taságot tartani képtelenség. Ám az is tény, hogy az építkező és szállító vállala­tok egy kis igyekezettel na­gyon sokat tehetnének azért, hogy Szeged tisztább legyen, hogy kevesebb sarat és sze metet hordjanak az utakra az építkezésekről. operatársulat részt vesz. Vaszy Viktor karmester har­madszorra kopogja le a ze­nekart, Horváth Zoltán ren­dező, ki tudja, hányadszor is­mételteti az első felvonás zá­róképét; most még mindenki csiszolhatja, formálhatja a művet. A próbák röpke szü­netében kértük Horváth Zol­tán rendezőt arra, hogy be­széljen a készülő darabról. — Két esztendeje ismerem a szegedi szerzőt, és az ope­rát. Azóta sokat foglalkoztam a darabbal. Leginkább az a kérdés izgat, hogy a hatal­mas, epikus sodrású műből készült sűrített dramaturgiá­jú cselekménysor a színpa­don méltó módon tükrözze Móra Ferenc regényének gondolat- és érzelemvilágát. Arra törekedtem, hogy az általa megrajzolt, gondosan körülírt és karakterizált személyeket ebben, a regény­hez képest nagyon is rövidí­tett dramatizálásban teljes értékűen jellemezzem. A színpadra állító művészi kol­lektíva azt szeretné, hogy az Aranykoporsó ne csak a re­gény ismeretében legyen ért­hető. — Az opera tíz képe a re­gény pillérsora. Az epikus sodrású mű tíz olyan epizód­ja, olyan tíz mikrodráma, mely képes mozaikképként elénk tárni a művet. A mi feladatunk megteremteni e térben és időben is távoleső pillérek között a kapcsolatot, a logikus összefüggéseket. A folyamatra helyezzük a hangsúlyt, olyan egységes világ megteremtésén fárado­zunk, melynek végső kicsen­gése az általános emberi vi­szonyok és kapcsolatok fejlő­A próba szünetének percei gyorsan elszaladtak, s a színpadot ismét birtokukba vették az Aranykoporsó sze­replői. A péntek esti premie­ren a főbb szerepekben Ber­dál Valériát, Lengyel Ildikót, Sinkó Györgyöt, Réti Csabát, Börcsök Istvánt, Gregor Jó­zsefet, Poór Pétert láthatjuk. L. T. Válaszol az illetékes Március 19-i Postaládánk­ban Szellőzés és áramszünet címmel megjelent panaszra Kovács János, a DÉMÁSZ üzemigazgatója válaszolt. Le­vele szerint az 510—513-as tarjáni épületekben az idő­szakos áramszünetek oka az volt, hogy az egyik biztosí­ték nem bírta a terhelést, mivel kisebb áramerősségre volt méretezve a kelleténél. Vizsgálatuk során megálla­pították, hogy a kelleténél kisebb biztosítékot a DÉLÉP egyik karbantartó szerelője — aki az egyik érintett ház­ban lakik — helyezte el, és cserélte ki. Intézkedtek, hogy hasonló többet ne forduljon elő. A megfelelő biztosíték alkalmazásával a panaszban említett hiba teltehetően nem íog megismétlődni. Március 26-i Postaládánk­ban Fagyoskodók címmel kö­zölt panaszra a DEGÁZ igazgatójától, dr. Varga Já­nostól kaptunk választ. E szerint a Pulz utcában ta­valy októberben üzembe he­lyezett, az ALÉP által épí­tett gázvezetéken biztonsági szempontokból javításokat kellett elvégezni. A javítást a DÉLÉP, mint az? ALÉP jogutódja végezte. Ármunká­hoz március közepén láttak hozzá. A javítás elhúzódott, s a DÉGÁZ csak annyit tu­dott tenni a fogyasztók érde­kében, hogy palackos készü­lékeket biztosított számukra ezekre a napokra. A munka március 26-ra készült el, s 27-én lehetett ismét műkö­désbe helyezni a vezetéket. A DÉGÁZ mindent megtett azért, hogy a fogyasztók mi­nél kevesebb hátrányát érez­zék a munkának, s hogy ez mégis jó néhány napot igénybe vett, annak a kivi­telező vállalat késése az oka. Napirenden: A Tisza szabályozása A Tisza sok bosszúságot A soros feladatokat az Al­okozott az elmúlt években só-Tisza vidékén is a folyón egymást követő magas és épülő vízlépcsők határozzák hosszan tartó vízállásaival meg. Az ATIVIZIG hatás­Szegednél is és végig Csöng- körébe tartozó 92 kilométer rád megyei szakaszán. Nap- tiszai és 50 kilométer marosi Hazaérkezett jogászkiildöttségiink Hazaérkezett Algírból a tanár, a Magyar Jogász Szö­Magyar Jogász Szövetség vétség elnöke volt. Dr. Jókai küldöttsége, amely részt vett Lorándot, az MJSZ főtitká­a Demokratikus Jogászok rát a kongresszus tisztújító Nemzetközi Szövetsége X. közgyűlése ismételten a De­kongresszusánA gazdasági mokratikus Jogászok Nemzet­élet jogi kérdéséivel foglal- ~ kozó bizottság alelnöke dr. kdzl Szövetsége titkárává Antalffy György egyetemi választotta. Falikép a klubban jainkban előtérbe kerültek a folyamszabályozási felada­tok az Alsó-Tisza vidékén. Erről tartott előadást tegnap délután Szegeden, a Techni­ka Házában, Török Imre mérnök, az ATIVIZIG mű­szaki szaktanácsadója. Be­vezetőjében rövid áttekintést folyószakaszon a már folya­matban levő legnagyobb munkálatok: a szegedi part­fal építése, a csanyteleki és a tiszaszigeti partbiztosítás. A kövekező két ötéves terv Időszakában tervezik a Bo­szorkányszigeten új ipari és téli kikötő építését. El­adott a Tisza-szabályozás bontják a marosi torkolati hőskoráról, az 1846—1920. közötti időszakról, amikor elsődlegesen ármgntesítési célból a folyó kanyarulatai­nak átvágását végezték el a Vásárhelyi—Paleocapa tervek osztóművet, szabályozzák a Maros-torkolat és Szeged között a folyószakaszt. Az új szabályozással a Sárga üdülőtelep veszélyes partom­alapján. Vázolta az 1929— lásait és a Maros-torkolat 1944. közötti ínséges idősza- alatti kedvezőtlen hordalék­kot A továbbiakban a kor- . . ,,. , .. , ... szerű folyamszabályozási ku- leadást megszüntetik- es tatási, tervezési tevékeny- stabilizálják a majd épülő új ségröl szólt. híd környéki folyószakaszt. Ifjúsági klub Korszerűsített fonoda Pomazon kedden adták át rendeltetésének a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár korszerűsített fésűsfonodáját. Az évente 800 tonna kapacitású üzem 80 millió forint beru­házással épült, amelyből 27 millió forint a gépek érteke. n A dorozsmai Petőfi Sándor az átalakítást is. Tegnap, művelődési házban felújítót- kedden este ünnepélyes ke­ták az ifjúsági klubot. A fia- retek között vették birtokuk­talok társadalmi munkában ba a dorozsmai fiatalok a festették ki a klub helyisé- felújított klubot, amelynek geit, berendezték, nepmüvé- elsó programját is megtar­szeti tárgyakkal díszítették, tották. A népzenei esten A klubnak Jelenleg 80—90 Szécsi József tanár előadása tagja van. Munkájukat hangzott el. közreműködött Goldschmied József, a mű- az orvosegyetem citerazene­velődési ház Igazgatója Irá- kara Majoros József vezeté­nyítja, vezetésével végezték sével. írMÍHÍ irfmirf Wi i *i 'i t;. i Ács S. Sándor felvétele Pintér József festőművész val a közösségi összetartozás nyolc négyzetméteres szgraí- szépen megoldott jelképe, az fitót készített a Szegedi Épí- élet értelmének, folytonossá­tőipari Szövetkezet nemrég gának dekoratív példája, elkészült vállalati klubjában. Pintér József alkotása egy­A jórészt társadalmi mun- úttal bizonyíték arra is, hogy kában készült dekoratív fa- a szegedi képzőművészek likép nagyszerűen alkalmaz- számára is adódhat lehetőség kodik a pincehelyiség bolt- nagyobb méretű, murális íves formájához és a belső munkák készítésére, mely burkolat természetes anya- minden esetben megméretés gaihoz. A háromrészes fali- és összegzés, minden nagy­kép jelképes, átírt motivu- méretű murális munka egy maival, összefogott, stilizált kicsit az eddigi alkotói tevé­figuráival kiválóan illeszke- kenység summázata. Pintér dik a klub hangulatához és József festőművésznek a funkciójához. Fekete, mély vakolat felhordásában Sípos kobaltkék, téglavörös és Ferenc kőművesoktató és ta­törtfehér színeivel, témájá- nítványal segédkeztek. Szabadiskola Nemrégiben vette át a változatosság, színvonalbeli vasutas képzőművészeti kör sokarcúság kiválóan jellemzi irányítását Cs. Pata} Mihály a mai amatőr mozgalmat. A festőművész. A felszabadulá- kiállított tanulmányrajzok si évforduló tiszteletére meg- mindenképpen arról árui­rendezett köri kiállításuk kodnak, hogy a körben rend­képei bizonyítják, hogy jó szeres, komoly alapozó mun­szellemű szabadiskola ala- ka folyik, ahol mindenki el­kult ki az elmúlt hónapok sajátíthatja az alapvető kép­során. A rendszeresen tar- zőművészeti ismereteket. Az tott foglalkozásukra mintegy önálló alkotások közű** meg 40 képzőművészetet szerető, kell említeni Bakacsi Bajos alkotni vágyó amatőr jár, grafikáit, Cs. Pataj Miklós fiatalok és idősebbek, diákok festményeit, Bede István és dolgozók. Vannak, akik metszeteit, Varga András ak­tehetségük kétségtelen bizo- varelljeit, Szekfű János olaj­nyítékát is letették mér, festményeit. Mindannyian a olyanok is akadnak, akiket képzőművészet más-más út­inkább rajzolás, festés szer- jait járják, de jó példákat tetc vonz. Ez a fajta 'TSZÍ- szolgáltatnak társaiknak, nuség, műfaji ea tematikai T„ L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom