Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

KEDD, 1975- ÁPRILIS 8. 5 Feltételes bizakodás Szervezési módosításokkal is javítani kellene az alkatrészellátást Akik a karácsonyi vásár­lási lázban az AUTÓKER Takaréktár utcai boltjában akartak autóápolási cikkeket, üléshuzatot, biztonsági övet, más, ajándékozható felszere­lést venni, zárt ajtókat ta­láltak. Megkezdődött az épü­let felújítása, így december második felében átmeneti­leg be kellett csukni a bol­tot. Azóta már újra felkeres­hetik az üzletet a Trabant, a Skoda, Wartburg és Zsiguli tulajdonosok, de gyakran kapják most is a választ: „Volt, elfogyott, nem tudjuk, mikor lesz." Ugyanezt a pár szót gyak­ran variálják a Lenin körúti AUTÓKJER szaküzlet eláru­sítói is. Itt a Warszawa, Polski-FIAT, Moszkvics és Volga-szériákon kívül öt te­hergépkocsi-családhoz is kaphatók alkatrészek. Már, amikor kaphatók. Gyakran előfordul, hogy párforintos apróságok n^iatt kell hetekre, hónapokra leál­lítani egy autót, hogy csak hosszas utánajárással, heten­kénti érdeklődés után lehet beszerezni egy speciális tar­tozékot, mással nem pótol­ható alkatrészt, karosszéria­elemet. Pesten üzemkész akkumulátorokat árulnak, Szegeden miért nem? Példá­ul a Zsiguli fűtéskapcsolója Takaréktár magyar gyártmány, miért kapható, n hiánycikk hónapokig? Miért kell a tulajdonosnak á pesti, Rádai utcai AUTÓKER-köz­pontba felutazni ahhoz, hogy egy Szegeden „sosem volt, nem is rendeltünk" hiány­cikket megvegyen? A kérdé­sek hosszú sorát lehetne még megfogalmazni, teszik is naponta, akik sem a kis­kereskedőknél. sem az AUTÓKER-nél nem szerez­hetik be a szükséges alkat­részt. dolgozója 270 négyzetméter alapterületen az elmúlt év­ben félmillió forinttal, telje­sítette túl 58 milliós tervét. Ehhez átlagosan 13 millió fo­rintos raktárkészlet állt ren­delkezésükre. S hogy mekko­ra raktárterület? Elég csak bekukkantani az üzletbe, azonnal kiderül, itt minden kis helyre pakolnak, a pul­tok alá, a mennyezetre, a falakra is, persze kénysze­rűségből. A magánfogyasz­tók boltjának "forgalma a Takaréktár utcában éppen a félhónapos szünet miatt nem érte el a tervezett 12 milliót. Négy személykocsitípushoz árulnak tartozékokat, s mert ezek lényegesen olcsóbbak, mint a teherautó-alkatré­szek, raktárkészletük is ki­sebb: 1,5—1,8 millió forint értékű. A kétszáz négyzet­méter alapterületen öten dolgoznak. A házfelújítás óta tovább szűkült a raktártér, az aládúcolt pincében rozs­dásodnak a fémáruk, a má­sik raktár pedig csupán öt­ször négy méteres helyiség. Nincs lehetőségük autógu­mik, karosszéria-elemek tá­rolására, Zaporozsec, Dacia alkatrészeket egyáltalán nem tudnak rendelni, a 850-es FIAT-hoz is csak keveset. Az AUTÖKER több mint 70 ezer féle árucikkéből a Le­nin körúton 3 ezer 500, a utcában 1200 ezeket sem tudják hova tenni. Nyolcezer szegedi magán­autós gyakori kérdéseire ke­restünk választ a két üzlet­ben, s ha megnyugtató sza­vakat az üzletvezetők nem is mondhattak, kis reménysu­gár mégiscsak megcsillant a végén... Kezdjük talán a számok­kal. A Lenin körúti közüle­teket — és elsősorban azokat — kiszolgáló üzlet tizenegy Nyugati autótípusokból egy-egy városban viszonylag kevés van, ezért ezek alkat­részeiből az amúgy is szű­kös raktárak miatt nem ren­delnek a vidéki üzletek. Az ellátást a márkaszervizekre, és a budapesti típusboltokra bízzák. A gyakoribb, szocia­lista országokban készített autócsaládok alkatrész ellá­tását az AUTÓKER külke­reskedelmi vállalata, a MOGÜRT biztosítja. Ügy tű­nik, nem elég rugalmasan. Ha a vidéki üzletek jelzik egy cikk hiányát a budapesti elosztóközpontnak, s ott sincs raktáron, sokszor hó­napok is eltelnek, mire a megrendelt áru külföldről megérkezik. A Merkúr szer­ződéseivel semmiképpen sincs összhangban a MO­GÜRT alkatrészrendelése. Élénk madárforgalom Érkeznek a fecskecsapatok Az időjárás alakulása nagy­mértékben befolyásolja a madarak vonulását. A szo­katlanul enyhe tél már feb­ruár végén mozgásba hozta a költöző csapatokat. Már­cius elsó felében valóságos csúcsforgalom volt a fehér­tói, a pusztaszeri természet­védelmi területek körzeté­ben. Március 20 után viszont merőben változott a hely­zet: a váratlan hideg meg­torpanásra kényszerítette a levegő vándorait. Pusztaszer határában egy sereg nyári lúd olyan sokáig időzött mintha le akarna telepedni, és fészkelni. Csak az elmúlt napokban vonultak északra, az enyhe légáramlatokat kö­vetve. Az ismert közmondás sze­rint egy fecske nem csinál nyarat. A fehér-tói rezervá­tumban napokig egyetlen Villás farkú madarat láttak a természetvédelmi őrök. Ké­sőbb azután jelentették a Csongrád megyei természet­védelmi területek kezelésével megbízott Szegedi Állami Erdőrendezőségnek. hogy már csapatostul érkeznek a fecskék. A lakott területeken azonban még nem látni be­lőlük. Egyelőre a nádasokban tanyáznak, a vizek mellett keresnek táplálékot, majd később oszlanak szét, a ma­guk útját követve. A molnár fecskék a városokban, köz­ségekben kutatják fel fész­keiket, a füsti fecskék a tanyavilág istállóiban, egyéb gazdasági épületeiben érzik magukat otthon, a parti fecs­kék pedig a homokbányák­ban, a Tisza és a Maros meredek, agyagos partjaiban vájnak üregeket, lakóhely­nek. .A szeszélyes időjárás ala­posan megtréfálta a madara­kat is. A vonulásukban oko­zott átmeneti kényszerpihe­nő után azonban most már újból megélénkült az élet a dél-alföldi madárszállókban. A Duna-ártér védett ma­dárszállásaira hazatértek a fekete gólyák. Számuk egyre gyérül, ezért az érkezésük­től a költözésükig valameny­nyjt figyelemmel kisérik az. ornitológusok. Utódaikat minden évben leltárba ve­szik, meggyűrűzik, a félénk, kevésbé alkalmazkodó mada­rakból még így is minden ta­vasszal kevesebb tér vissza költőhelyere. Bonyolítja a megrendelé­seket az is, hogy a számító­gépes elosztóközpont nem tesz különbséget a vidéki fiókok között. Szegeden hiá­ba kellene mondjuk száz ékszíj, és Kecskeméten csak tiz, mindkét város egyfor­mán 55-öt kap. Így fordulhat elő, hogy a szomszédos me­gyében hiánycikk az, amit itt nem tudnak eladni, vagy megfordítva. Árút a központi elosztón kívül máshonnan nem sze­rezhetnek be az üzletek. Azt is csak nagysokára sikerült elérni, hogy a szegedi ME­DIKÉMlA-nál és a Fémipari Vállalatnál gyártott cikke­ket közvetlenül a helyi üzle­tekbe szállíthassák. Most már nem kell például a visszapillantó tükröket oda­vissza utaztatni. A Bakony Művek soféle cikket gyárt a Zsigulikhoz, amelyeket on­nan az összeszerelő gyárba szállítanak. A pótalkatrésze­ket — a magyarokat is —, a gyártól rendeli meg a MOGÜRT ... Vidékre az ak­kumulátorokat szárazon, sav nélkül szállítják. Az itteni szaküzleteknek nincs szak­emberük a feltöltésre, tehát az autós — ha kap egyálta­lán —, az üzletből egyenesen egy másik üzletbe viheti fel­tölteni a vadonatúj akku­mulátort. Pénz, idő, fáradság — ezt a hármat csak a fővá­rosi autósok takaríthatják meg. Mikor várható hát javulás az alkatrészellátásban? A kérdésre jó hírt mond a válasz. Már bontják a Bel­városban, a Dózsa utca és a Kazinczy utca sarkán a há­zakat, ezek helyén kezdi meg a CSOMIÉP — többek között — az AUTÓKER har­madik szaküzletének építését is, még ebben az évben. Az új üzlethez 600 négyzetméter alapterületű raktár is kap­csolódik, itt már mód nyílik majd többféle alkatrész tá­rolására, tartalékolására. A fejlesztési bizottság 12 millió forintos támogatásával léte­sülő 400 négyzetméter alap­területű szaküzlet megnyitá­sa után a másik két bolt szakosodhat, áttekinthetőbbé válik az árúkinálat, kultu­ráltabbá az árusítás rendsze­re. Bizakodni egyetlen terüle­ten nem érdemes: az új üz­let sem tudja majd lerövidí­teni a megrendelési időt, megváltoztatni az elosztási rendszert Amíg a bdltveze­tők nem kapnak nagyobb önállóságot, még ha nem is tehetnek róla, nekik kell ki­mondaniuk az elutasító sza­vakat: nincs, nem tudjuk, talán egy hónap múlva... P. K. Mit kérnek az úttörők? Az Oktatási Minisztérium­ban meghatározták azokat a tennivalókat, amelyek az V. országos úttörőparlament fó­rumán elhangzott javaslatok nyomán az állami szervekre hárulnak. Ezzel kapcsolat­ban dr. Gosztonyi János ok­tatási államtitkár az MTI munkatársának a többi kö­zött elmondta: — A legutóbbi országos út­töicparlament jelentőségét növelte, hogy azt nemcsak m?gyei, kerületi, városi, ha­nem első ízben valamennyi úttöi őcsapatban rendezett csapatparlamentek is meg­előzték. Elmondhatjuk, hogy gyerekek okosan, felelős­séggel, a megoldást keresve szóitak közösségi életünk ko­moly dolgairól. Az úttöröparlamenten többször elhangzott, hogy jobban meg kell ismertetni a szülőkkel az úttörőmozgal­mat, s jobban be kell vonni őket a csapatok munkájának segítésébe. Több olyan kér­dés is felmerült, amit az Ok­tatási Minisztériumnak az úttörőszövetséggel együtt kell megoldania. Például a köz­hasznú fizikai munka támo­gatását, az osztályfőnöki munka fejlesztését és a felté­telek javítását a szabad idő felhasználásához. Jogosak azok az észrevéte­lek is, amelyek kifogásolják, hog/ még mindig nem való­sultak meg kellő következe­tességgel a rendtartásban, a korábbi állásfoglalásokban megfogalmazott követelmé­nyt k. Számunkra ez az úttö­rőparlamentek egyik legna­gyobb tanúsága. Tudományos ülések az egyetemen A József Attila Tudomány­egyetem 30 éves fejlődéséről, az egyetemen folyó tudomá­nyos kutatások alakulásáról számolnak be azokon a ju­bileumi tudományos üléssza­kokon, amelyeket a napok­ban rendeznek az egyetem különböző szakbizottságai. A .jubileumi tudományos ülés­szakok központi megnyitóját tegnap, hétfőn tartották meg az aulában. Az ünnepségen dr. Hevesi János tudományos rektorhelyettes tartott elő­adást, amelyben áttekintette az elmúlt 30 év tudományos eredményeit, majd dr. Balázs József egyetemi docens, dr. Deme László és dr. Grasselly Gyula egyetemi tanárok kor­referátumai hangzottak el. Az ünnepségen részt vettek a tudományegyetem külföldi testvérintézményeinek képvi­selői is. Néhány szakbizottság már megtartotta jubileumi tudo­mányos ülésszakait. Ezen a héten rendezik meg a föld­tudományi, a biológiai szak­bizottságok üléseit, valamint a bölcsészettudományi kar tudományos üléseit, két szek­cióban. A jubileumi tudomá­nyos ülésszakokon az elő­adók képet adnak saját ku­tatási területük fejlődéséről, bemutatják azokat az ered­ményéket, amelyeket a kü­lönböző tudományágakban az elmúlt évtizedekben elértek. Szövet terven felül Kiemelkedően pártkongresszus indított versenyben az újsze­dolgoztak a a negyedév végére 6,6 szá­tiszteletére zaiékkal teljesítették túl a tervet, vagyis 140 ezer négy­gedi szövőgyár szocialista zetméter szövetet készítet­brigádjai. Kommunisták és tek terven felül. pártonkívüliek egyaránt őszinte lelkesedéssel végez­ték munkájukat, s ennek kö­szönhető, termelési lettek a gyárban. így példá­A XI. pártkongresszus, il­letve hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tisztele­hogy nagyszerű tére tavaly hirdetétt munka­eredmenyek szu- versenynek — amelyhez egyébként az újszegedi gyár ul a2 ujszegediek munkáját valamennyi dolgozója csatia­ai apvetően meghatarozo szo- kozott _ jelenleg a második vödében naponta atlagosan szakasza foiyik Erre a pe_ 10 százalékkal több szövetet nódusra a gyár dolgozói cé­gyartottak, mint a terve- lul tűzték ki> hogy _ a ter„ zett mennyiség. Nem utolso- meiési eredmények további sorban ennek koszonheto, „agas szintű teljesítése mel­hogy a gyár első negyedévi szövettermelési feladatát I március 24-ére teljesítette, s kösörgazdTlkodnak az^ap ^••••^^•HBHHÍ anyagokkal és az egyéb költ lett — fokozzák gazdaságosságát, a gyártás és takaré­Hordozható villanypásztor A villanypásztorok hazai gyártó bázisa, a karcagi Al­talános Szerelőipari Szövet­kezet két újabb típust fej­lesztett ki. A jövőben a ko­rábbi akkumulátoros helyett telepes villanypásztorokat gyárt. A hordozható, telepes villanypásztor energiaellátása igen gazdaságos. Míg az ak­kumulátoros karámok egy­folytában csak száz órán át működnek, addig a telepes rendszerűek 1500—1700 óráig, az egész legeltetési szezon­ban. A másik új típus 220 vol­tos hálózati működtetésre készült, s elsősorban a sza­kosított állattenyésztő tele­pek körül kialakított nagy­üzemi legelőkön használható előnyösen. A két új típus sorozatgyártását jövőre kez­dik meg. (MTI) ségekkel. A kollektíva a munkaverseny keretében azt is vállalta, hogy a gyár taka­rékossági intézkedési tervét teljesíti, azaz 5 millió forint­tal csökkenti a költségeket. Fontos feladat még emellett a szocialista, illetve kapita­lista országokkal szembeni exportkötelezettségek teljesí­tése, a minőség javítása és a termelékenység növelése. R. E. I roda lomtörténeti figyelő Számos feldolgozást lát­tunk mar a tévében, ame­lyeknek elsőrendű célja, hogy irodalomtörténeti jelentőségű műveket ajánljanak a nézők figyelmébe. Sem az iroda­lomtanítás és -tanulás álta­lában, sem az irodalomtan­könyvek nem segítenek hoz­zá eléggé, hogy a régi ma­gyar próza vagy vers érté­kei, ma is érvényes monda­nivalói elevenen élő és haló részei legyenek széles réte­gek műveltséganyagának és gondolatvilágának. Ezért is dicséretes néhány tévéren­dező, köztük Nemere László törekvése, amellyel a gyors és méltatlan feledéstől kí­vánják óvni e műveket. A tévéfeldolgozásnak vannak olyan törvényei, módszerei, sajátos eszközei, amelyek számtalan lehetőseget kínál­nak : könnyen befogadható az elmúlt századokban szü­letett novella, regény, vagy dráma. A feldolgozók általában jól használják ezeket az esz­közöket és módszereket. Gyakran magyarázó „előszó­kat" is fűznek a bemutatók­hoz, amelyekben — mintha félnének a kedvezőtlen fo­gadtatástól — sokszor erő­szakoltan aktuális mondani­valókkal is ellátják a műve­ket. Fáy András, a most be­mutatott A külföldiek című tévéjáték eredetijének szer­zője például egészen bizto­san nem elsősorban a kora­beli (és főként nem a mai) külföldimádókat akarta ki­gúnyolni. Csak Nemere Lász­ló, a rendező érezte szüksé­gét, hogy előzetesében így aktualizálja a darabot. Pedig Fáy András igazán jó, élő, arnyaltan jellemzett alakokat formaian táruljon a néző elé teremtett, „maradókat" és Előadások az egészségügyi világnapon A Csongrád megyei egész- zéppontjába ebben az év­ségnevelési csoport a Kos- ben a fertőző betegségek el­suth Zsuzsa egészségügyi leni küzdelem és a betegsé­szakiskolával közösen, teg- geket megelőző felvilágosi­nap, hétfőn délelőtt, Szege- tó munka került. A megyei den rendezte meg az egész- egészségügyi intézmények segügyi világnap megyei ün- vezetői, a KÖJÁL-állomások népségét. Ünnepi köszöntő- fej ügyelői, a rendelőintézeti jében Vecsernyés Béláné, a és kórházigazgatók a tegna­megyei Vöröskereszt titkára pi ünnepség után négy elő­méltatta az idei világnap je- adást hallgattak meg. lentőségét. A mozgalom kö- , A fertőző betegségek meg­mmmmmmmmmmmmmmmml előzésének és gyógyításának magyarországi helyzetével foglalkozott dr. Zsigó Margit, megyei KÖJÁL-igazgató elő­adása; dr. Jász Tivadar, a sportegészségügy megyei fő­orvosa a testedzés és a test­mozgás betegségmegelőző szerepét méltatta. Lele Ist­ván, a megyei KISZ-bizott­ság munkatársa az Ifjúsági tömegsport és az egészséges életmód közti kapcsolat lehe­tőségeit mérte fel előadásá­ban, dr. Lovász Tiborné, a Kíssuth Zsuzsa egészségügyi szakiskola igazgatója pedig az egészségügyi dolgozók és az iskola hallgatóinak spor­tolási és testnevelési felké­szüléséről számolt be. Az egészségügyi világnap rendezvénye az egészségne­velési csoport pályázatának eredményhirdetésével zárult. A védőnőképző intézet és a szakiskola hallgatóinak a munka, a pihenés és a szóra­kozás egészséges ritmusának kialakításáról írott dolgoza­tai közül kilencet jutalmaz­tak, az első díjat nem ad­ták ki. második helyezést ért cl Bárány Zsuzsanna, Nagy Éva, Orbán Fdit és Jakabo­vics Mária egy-egy dolgo­zata. lassan haladókat gúnyolt, kit a maradiságért, kit a lassú­ságért, és szinte valamennyit a butaságért. Ez a típuste­remtő művészet teszi igazán aktuálissá művét, amelynek inkább története, témája, ese­ménybonyolítása szorul „koz­metikára". A dalbetétek szol­gáltak frissítőül a feldolgo­zásban, és persze a könnyed, komédiázó színészi játékstí­lus. Így újabb jó szolgála­tot tett a televízió a régi ma­gyar irodalom ügyének. A mainak pedig A költő felel című műsorsorozattal, amelynek záróestjét most közvetítették. Ascher Gabri­ella szerkesztette a nagysze­rű versműsorokat, amelyek­ben kitűnő előadók mondták el harminc év terméséből a múlthoz hidat építő, jelen hez szóló és jövőt formáló verseket, & EL

Next

/
Oldalképek
Tartalom