Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

KEDD, 1975- ÁPRILIS 8. 3 Szerelik az R—40-est A számítógépek életében tiszteletre méltó kor a hét év, amelyet a József Attila Tu­dományegyetem kibernetikai laboratóriu­mának gépe, a Minszk 22 megélt már. A szakemberek tisztelik is eddigi jó szolgá­lataiért az öregnek számító masinát, de örömmel fogadták a napokban a friss, új erőt, az R—40-es számítógépet, amelyet KGST-kooperációban szállított az NDK Robotron-cég, a bolgár, szovjet és lengyel kiszolgálóegységekkel együtt. A 80 millió forintos beruházást igénylő gép másod­somogyi Károljrné felvétele percenként 366 ezer művelet elvégzésére alkamas, míg a Minszk 22 hatezer fel­adatot old meg ermyi idő alatt. Az új szá­mítógép elsősorban az egyetemi oktatást szolgálja, de egyben alapja is a kialakí­tandó dél-magyarországi számítógép-háló­zatnak. Az R—40-es méltán lehet a szegedi egyetem büszkesége, hiszen Magyarorszá­gon ez a legnagyobb teljesítményű számí­tógép, amelyet az oktatás szolgálatába is állítanak. Képünkön: a német műszerészek szerelik a berendezést. Móraváros iövöje Harminc év lakásépítése 1930. A népszámlálással ezer lakás 66 százaléka pedig család önálló lakáshoz jut­együtt végrehajtott lakás- egyszobás volt ekkor, s így a hasson. 1960-ban 58 ezer, összeírás adatai szerint a fejlesztéshez nemcsak pénz 1970-ben 80 ezer lakás épült, falvak és a kisebb városok kellett, hanem különféle s az idei terv 90 ezer lakás házainak több mint 70 szá- anyagok tömege is. Azaz az építésével számol. Gyorsabb zaléka vályogfallal épült, ipar, építőipar, építőanyag- a tempó, s nemcsak több, de a lakások 75 százaléká- ipar teremtette háttér tágí- kényelmesebb is az új.lakás, ban nincs villany, 86 tása. Kényelmesebb, mert amíg százalékában hiányzik a ve- * 1965-ben csak 45 ezer, 1974­zetékes víz. 1945. A bomba- Iparszerűvé, gyártássá kel- ben már 200 ezer otthon zások és a hadműveletek' lett átszervezni az építést, távfűtéses, minden száz la­következtében 360 ezer la- Megkezdődött o házgyári kásból 45-ben ott a vízve­kóépület sérült meg az or- hálózat kialakítása. Az idén zeték, s mindez jobb felté­szágban. 1946—1960. Fölépült március elején avatták a teleket nyújt a kulturáltabb 590 ezer új lakás. 1975 kilencediket Veszprémben, s élethez. március, a Központi Bízott- a tizedikkel a kecskeméti I z mint Központi Né_ sag beszamoloja a part XI. hazgyarral fejeződik be e , vnlnőrváci Rizottó tíz­kongresszusán: „Ez az év nagy munka. S míg 1965-ben ^er lSl kUeriedő vízsl egyben a 15 éves lakásépítési — az állami lakásépítésen t bizonyította iavítani tervünknek » is befejező ré- belül — minden száz lakás- gaIata D1ZOnylt°tta' ]aVltam sze. Az ország nagy eredmé- ból hat készült gyári tech­nye, hogy a kitűzött célt nológiával, napjainkra ez az 1975 végére elérjük: a terve- arány nyolcvanra zett egymillió lakás felépül, dett. sőt néhány tízezerrel többet Bővítették a magánépítők építünk. Ennek eredménye- hitellehetőségeit — 1975-ben 8>ODD len iele aam ként 15 év alatt hazánkban nyolcmilliárd forintot folyó­minden harmadik család új síthat ilyen célra az Orszá­lakáshoz jutott. A IV. ötéves gos Takarékpénztár —, meg- zaléka terv időszakában a lakásépí- teremtették a közművesítés tés ütemével az európai or- gyorsításának szervezeti fel szükséges a kivitelezés mi­nőségét, mert a korszerű a..ra,°2 technológia a korábbinál jó­noveice- val fegyeimezettebb munkát követel. Igaz, lehetne na­munkáslakás-építésnek... de az is igaz, hogy ma már a 3 millió 475 ezer lakás 48 szá­kétszobás otthon, hogy növekedett az új laká­tünk." szerelvénygyártó üzemek épültek. Mind több síküveg­re volt szükség, villamos sok alapterülete, javult, mégpedig nagymértékben felszereltségük. A cél, hogy minden család önálló lakás­Mindennapi életünknek energiára ugyancsakhiszen hoz.jusson' még nincs kar" nem egyik kelléke a lakás, fe^v alatt egv^möVa^ nőtt van mTnt ahoev em a legfontosabb tár- a háztartási villamosenereia- kozelebb van- ,mmt ahoSy feltétele. Érthető tehát, » gyí relteteie. Ertneto tehát, fogyasztók száma, miközben hogy a lakásépítésnek foko- például az egy háztartásra zatosan növekvő szerepe ju- jutó villamosenergia-felhasz­tott a nepgazdasagi tervek- nálas megháromszorozódott, ben, s a lakasepitesre ke- Ennyi minden kapcsolódik szült első ízben távlati prog- a lakásépítéshez? S mennyi ram hazankban. Az orokseg más még! Hiszen egy évtized terhétől azonban nehéz sza- aiatt a népesség tíz százalék­badulni. A harmincas évek- kai gyarapodott, a családok ben esztendőnként átlago- száma ugyanakkor 25 száza­san 22—23 ezer lakas épült, lékkai, mert felbomlanak a es ezek nagyobb része is egy korábbi, ún. nagycsaládok, lakószobás, minden komfort mert a fiatalok már nem a nélküli otthon volt. Az utol- szülői háznál akarnak él­só bekeévben, 1938-ban szaz n,... 4 városokban és a ki­lakásra 382 fő jutott. 1974-rc emelt községekben még min­ez a szam 307-re apadt, dig negyedmillió lakásigény­Amihez rengeteg erőfeszítés lő vár lakáskiutalásra. kellett * Ha csupán a lakásállo- Hatalmas utat kellett meg­mány mennyiségi gyarapítá- tennünk, örökös küzdelem­sa lett volna a feladat, az ben a múlt terhével, s az érintettek könnyebben meg- igények növekedésével addig, birkóznak azzal. Mennyiség hogy a párt most elfogadott és minőség együttes változ- ' programnyilatkozata ki­tt következő ti­évben másfél, kétmillió lakást építsünk meg. s a: állam és a lakos­ban heverő ország láttán vél­tük, remélhettük. Ha van városrésze Szeged­nek, ahonnan évek óta a pa­naszok tucatjait hallhatja az ember. az alighanem Móra­város. Látszólag nem sok különbözteti meg a város jó néhány, a Nagykörúton kí­vül fekvő területétől, s úgy tűnik, a móravárosiakkal egyazon helyzetben vannak a petőfitelepiek vagy a ságvá­ritelepiek, netán az alsóváro­siak vagy a mihálytelekiek. Hiszen Szegedet, mint a ma­gyar. s elsősorban az alföl­di városokat, az alacsony be­építés jellemzi. Vagyis szét­terül a város, viszonylag ki­csiny a legtöbb helyen a lak­sűrűség, s nincs az az er­szény, amelyből kitellne va­lamennyi utca aszfaltozása, közművesítése, rendbehozá­sa. Pedig ez okozza a pana­szok javát: a sár, a besüp­pedt kereszt járdák, amelyek miatt esős időben utcahosz­szat nem lehet átmenni a túloldalra. S az is igaz, hogy ezekkel a gondokkal nem­csak a móravárosiak, hanem Szeged más részein lakók is küszködnek. Ám Móraváros­ban más is gondokat oko­zott. Túl a bizonytalanságon A városrész helyzete alig­hanem egyedülálló Szege­den. Immár sok-sok éve építési tilalom van, hiszen eredetileg úgy tervezte a vá­ros, hogy ott lesz a IV, és az V. ötéves terv lakásépí­tési területe. Csakhogy köz­bejött az olajkutatás. A Mó­ravárosba tervezett építkezé­sek helyett Tarján nyolcadik ütemét kellett megépíteni, 3 Felsővárosban nézni újabb építési területek után. Móra­város tehát kimaradt a meg­újhodásból, sőt, az építési tilalmat sem lehetett felol­dani, hiszen nem lehetett tudni, milyen eredményre vezetnek az olajkutatások. Az alacsonyan fekvő, vizes területen pedig közben ron­gálódtak a házak — hiszen javítani, renoválni sem le­hetett, a könnyen felázó ta­laj pedig esős időben sárten­gerré változtatta a környé­ket. Sok szempontból érthető tehát, hogy a móravárosiak keserűen reagáltak a hely­zetre, amit nemcsak a sár, a por súlyosbított, hanem a bizonytalanság, a fejlődés hiánya is. Ám azt is hozzá kell tenni, nemcsak ők vol­tak bizonytalanságban, ha­nem a város is, sőt, még az olajipar sem tudta sokáig, hogyan váltják 'be a remé­nyeket a móravárosi kutató­fúrások. Végre azonban meg­van az eredmény, s most már kialakultak Móraváros jövőjének körvonalai is. S ha ez a jövő évtizeden be­lül nem is jár majd generá­lis átalakulással, de végre megszűnik a bizonytalanság, s a legsúlyosabb bajokat föl lehet számolni. Nemrégiben a Hazafias Népfront városi elnöksége kibővített ülést tartott, ame­lyen az olajipar és a városi tanács képviselőin kívül részt vettek Móraváros ta­nácstagjai, a körzeti párt­és népfrontbizottság vezetői tatása volt azonban a köve- mondhassa: telmény! Hiszen 1949-ben a zenöt-húsz lakásoknak mindössze 48 százalékában égett a villany. Segítettek a szocialista brigádok Iskolarádió Ópusztaszeren Háziünnepség keretében rint. Az általános iskola és adták át rendeltetésének az a két brigád között a kap­ópusztaszeri általános iskolá- csolat úgy jött létre, hogy a ban felszerelt iskolarádiót az községi pártszervezet veze­elmúlt napokban. A Szegedi tősége levélben megkereste Postaigazgatóság Szojuz 4. és az igazgatóság pártszerveze­a Megyei Távközlési Üzem tének vezetőségét, s kérte a Puskás Tivadar szocialista segítséget. A háziünnepségen brigádjai vállalták, hogy a diákok rövid műsort ad­társadalmi munkában felsze- tak. is. Méghozzá érthető érdek­lődéssel és aktivitással vet­tek részt, hiszen róluk, a vá­rosrész jövőjéről volt szó. Eredményes olajkutatás Juratovics Aladár. aa NKFV üzemvezetője tájékoz­tatta a résztvevőket a kuta­tások eredményeiről. A te­rület kutatása 1971 őszén kezdődött. Azóta 15 kutat fúrtak, s ezáltal most már nagy vonalakban kijelölhet­ték a 2600 méter körüli mélységben húzódó, mintegy 7 négyzetkilométer kiterje­désű olaj- és gáztelep hatá­rait, amelyek egyik oldalon egészen a Belvárosig nyúl­nak, amit irányított ferde fúrásokkal közelítenek meg. A lényeg: nagyon jó minő­ségű olajat és gázt találtalt, amely gazdaságosan kiter­melhető. Most kétéves pró­batermelés következik, hét kúttal, s azután várhatóan 10—12 évig tart a termelés a mezőn. Az olajipar a próbaterme­léssel egyidőben megkezdi a végleges berendezések sze­relését, készítését, amelyek miatt csak két házat kell le­bontani, Ha minden elké­szül, a területen csak a ku­tak, vezetékek s egy köz­ponti gyűjtőtelep marad, ahonnan az olajat és a gázt Algyőre szállítják csővezeté­ken. Megszűnik tehát a je­lenlegi zaj, a munkával já­ró fölfordulás két éven be­lüL Addig azonban még akad tennivaló, például utakat kell építeni a kutakhoz. Sitt már áttérhetünk Móraváros fejlesztésére. A húsz termelő kút mind­egyikéhez szilárd, burkolt utat kell építenie az olaj­iparnak. Ezeket úgy építik meg, hogy a legjobban szol­gálják a környék lakosságá­nak érdekét. Nemcsak az út vonalvezetését tervezik ilyen szempontból is, hanem olyan szélesre is építik, amilyen­nek egy városi útnak lennie kell. Az egyik út például a jövendő külső körút része lesz, összekötve később a Petőfi Sándor sugárutat a Tolbuhin sugárúttal. Ha si­keres lesz a tanáccsal kö­zösen végzett munka, 1980­ra már készen lesz a külső körút a Felső Tisza-parttól a Petőfi Sándor sugárútig. Ezzel együtt kiépül a belvíz­elvezető csatorna, amely a Sancer-tavak vizét a főgyűj­tő csatornába vezeti. A ta­vak vízszintjét ezáltal egy­másfél méterrel lehet csök­kenteni, amely a környék talajviszonyaira is nagy ha­| tássál lesz. Feloldott tilalom Ezekről a tervekről már Takács Máté városi főépí­tész beszélt, csakúgy, mint relik az iskolarádiót, az ok­tatási intézménynek mind a nyolc termébe. A két brigád 18 százalékában folyt vezer ság együttes erőfeszítésével ] által elvégzett munka ér­Az eseményen jelen volt a Szegedi Postaigazgatóság ve­zetője, és a község tanács­tcicbői a víz. A 2 millió 385 biztosítani kell, hogy minden I téke mintegy 20 ezer fo- elnöke is. az építési lehetőségekről. A városi tanács végrehajtó bi-i zottsága a múlt év végén ha­tározatot hozott,, amely sze­rint meg kell vizsgálni, hogy legalább a meglevő csator­nák mentén hogyan lehetne bevonni Móravárost a vá-i rosfejlesztésbe. A vizsgála­tot év végéig kell befejezni. Addig fent kell tartani aa építési tilalmat a számításba jöhető területeken, tehát a Petőfi Sándor sugárút —> 'Moszkvai körút — Tolbuhin sugárút — Ybl Miklós utca — Szekeres utca — Remény, utca — Gólya utca, három telek mélységben — Csere­pes sor — Vám tér által ha­tárolt részen. Itt azt vizs­gálják, hogyan lehetne a köu vetkező ötéves terv végefelé többszintes lakásépítkezést! biztosítani. Ettől az olajter­melés irányában fekvő te-i rületen részlegesen már fel­oldották az építési tilalmat. Azért részlegesen, mert aa olajtermelés befejeztével ezt! a részt is bevonják az inten­zív városfejlesztésbe. Addig is az üres telkeken és a ro­mos házak helyén új, föld­szintes családi házakat lehet építeni, s a megrongálódott épületeket fölújítani. Az ér­deklődőknek a III. kerületi tanácsi hivatal műszaki os* tályán tudnak pontos felví*, lágosítást adni. A városi tanács vb épifésl osztályának vezetője, Töl-j gyesi Béla elmondotta, hogy három évre szóló útjavítási program készül Móraváros­ra. A munkához már az idén hozzálátnak: az ózdi vasmű­ből hozott salakkal terítik le vastagon a földutakat. Elő­ször az üzletekhez, óvodák­hoz, napközikhez vezető utak kerülnek sorra, hiszen azok ellátása a legfontosabb. A vastag salakréteg a kisérle-i tek szerint beválik. Termé­szetesen ez sem olcsó, a csak a legforgalmasabb ut­cák szerepelnek a program-! ban. Az is könnyít a kör-i nyék lakóinak helyzetén, hogy a Tolbuhin sugárútra vezető utcákat a KPM 50 méteres szilárd burkolattal, sárrázóval látja el. Mindehhez még hozzá kell tenni, hogy a Kolozsvári te­ret parkosítják, s ha minden jól megy, május l-re elké­szül ott Szeged elsőKRESZ­játszóparkja. Fokozatosan javítják a közvilágítást isi az idén a Veresács és a Gój lya utcában, valamint a Pe-í tőfi Sándor sugárúton. Ugrásszerű fejlődést tehát senki sem tud ígérni Móra-! városnak. Ám megszűnt vég­re a bizonytalanság, s meg­vannak a lassú fejlődés fel­tételei. Sőt, a sugárutak és a Nagykörút szögében talán már néhány év múlva a tar­jánihoz hasonló pezsgés kezJ dődik. Szávay István Vonatok helyett autóbuszok A szeged-rókusi és az al­győi vasútállomás közötti vágányépítés miatt tegnaptól, hétfőtől szünetel a vasúti közlekedés Szeged és Hód­mezővásárhely között. A forgalmat autóbuszokkal (vasúti díjszabással) bonyo­lítják le, amelyek a vasút­állomásokról a menetrend­nek megfelelő időben indul­nak. A rókusi és algyői állo­mások közötti szakasz átépí­tésével várhatóan április végéig készülnek el, majd Algyő és Vásárhely között folytatják a munkát. é

Next

/
Oldalképek
Tartalom