Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-26 / 97. szám
4 Szombat, 1975. április 82. 3 A határ rendjéről ' X Minisztertanács 40/1974. határátlépések, csempészés nallal párhuzamosan, vagy a <XI. 1.) számú rendelete fél- és külföldre szökés megaka- határ irányába közlekedő reérthetetlenül határozza dályozására, a határ szilárd egyik-másik lovas kocsi azért meg a határőrségnek a húr- őrizetéhez szükséges a határ- tévedt át Jugoszláviába, mert mas feladatára — határőri- vonal láthatóságának bizto- a hajtó a szekéren elaludt. «t, határforgalom ellenórzé- sítása is. Ezt a feltételt a Különösen nyáron gyakori, se, határrend fenntartása — határőrség számára azonban hogy a határ közelében legevonatkozó kötelességeit és több gazdaság csak részben lő, rosszul kipányvázott, feljogait A rendelkezés teljes biztosította az elmúlt évben ügyelet nélkül hagyott állatemertetésére természetesen is. A határrend ilyen forrná- tok Jugoszláviába kóborolnom vállalkozhatunk. A ha- ban történő megértése ese- nak ét. Ennek aztán általátárrenddel összefüggően teiben — a rendelkezés sze- ban olyan következménye azonban, a lakosságra vonat- rint — a határvonal látható-. is van, hogy a tulajdonos a kozó néhány előírást szüksé- ságának biztosítása céljából, hatúron átkóborolt állatai a határnyiladékban a látást után Jugoszláviába fut, hogy visszaterelje őket. Mezőgazdasági repülők, növényvédő tasság miatt a múlt évben is helyi tanács végrehajtó bi- helikopterek, vitorlázó gépek több helyi lakos határrend- zottságának kell gondoskod- a pilóták figyelmetlensége ni a. A Magyar Népköztársaság ges ismertetni, mivel első-H sorban tájékozatlanság, né- zavaró növényzet eltávolítóba figyelmetlenség vagy ít- sárói a területileg illetékes tasság miatt a múlt több helyi lakos hj Sértést követett eL A határrendről feltétlen ül _ Szükséges tudni, hogy a ha- államhatárának őrizetéről tárvonal mentén a nemzet- széip rendelet 11. paragrafukőzi szerződ ék rendelkezésé- sa szerint az államhatár kőnek megfelelő, de legfeljebb zeiében tartózkodó szemé5 méter szélességű terület- iyek kötelesek olyan magasávban mezőgazdasági mu- tartóst tanúsítani, hogy ne eevezménv toantóa rendezr1* SfZ folytatható. a serUsek vagy veszélyeztessék ff SSKSS - áltópftothonvedelem és a hatarőrizet a szomszédos állam területét, ták mec a hizottsácok céljait szolgáló, valamint a az ott tartózkodó személye- 8 a DlzoUsa«ok határon átnyúló, vagy átve- ket, és az ott levő javakat, ' ' ~ illetőleg a nemzetközi jog miatt szokták Jugoszláviá légterét megsérteni. A helyi határközi vegyes bizottságok magyar és jugoszláv tagjai minden hatórrendsértési esetet a kölcsönös megértés, a nemzetközi zető építmények és műtér- __ ___ gyak kivételével létesítmé- által védett egyéb érdekeket nyék nem állhatnak. Elsősorban a határon tarTovábbá — szól a rendel- tózkodók, illetve az ott lakezés —, a határvonaltól kók részéről az előző évekszámílott 50 méter szélességű területsávban csak olyan növények termeszthetők, amelyek nem nőnek 60 centiméternél magasabbra. ben is számos esetben fordult elő, hogy egyesek munhogy a magyar—jugoszláv határon a határrendsértések évről évre csökkennek. Persze éppen a múlt év végén a tárgyaló felek azt is kénytelenek voltak megállapítani, hogy mind a magyar, mind a jugoszláv állampolgárok áttévedései, a légtér ka közben tájékozatlanság, megsértése stb. figyelmetlen figyelmetlenseg, vagy ittasság miatt áttévedtek Jugo Arról van sző ugyanis, szláviába. hogy az éttévedések, tiltott Előfordult, hogy a hatórvoMagyar jégelhárító rakétaszolgálat Dr. Wirth Endre, az Or- A" szakemberek egyszerre •rágós Meteorológiai Szolgá- állítják majd munkába az lat főosztályvezetője a szer- összes többi állomást, s erre vezés alatt levő magyar jég- még egy-két évig várni kell. elhárító szolgálat szakértei- A szovjetunióbeli tapasztalaié elmondotta, hogy a ma- tok ismeretében arra számigyár meteorológiai szolgálat tanak, hogy a jégkárok 75— szovjet segítséggel készül fel 80 százalékát el tudják majd • Jégkárok — legalább rész. hárítani. Tehát az elhárítöbenj — elhárítására. Mindé- rendszer kifizeti a beruházánekelőtt meg kellett ismerni si költségeket, a Jégképződés tudományos Magyarországon az elháatapjait A szovjet szakem- rító rakétarendszerrel ötberek ezen a téren igen el- éves kísérletsorozatot végezmélyült és eredményes ku- nek, és ezután szinte meségből és állampolgári fegyelmezetlenségből következnek be. S bár az áttévedt személyeket, átkóborolt állatokat rövid idő után kölcsönösen visszaadják, a határrend fenntartását mindkét fél a lakosság felvilágosításával, a hatarőrizet szilárdításával és más preventív intézkedésekkel a követelményeknek megfelelően fogja biztosítani. Gazső Béla tatómunkát fejtettek kl A jégesőképződés elmélete szerint a felhőben kialakul egy góc, mégpedig ott, ahol sokl a víz. Sok ilyen goc is képződhet egymás mellett, ezekben a folyadékcseppecskék közül egy vagy néhány megfagy, mozgásba jön, ütköző, sek alakulnak ki a vízcseppekkel, amelyek fokozatosan ráfagynak a jégszemcsék fe. lületére Ily módon alakul ki az öt milliméter fölötti rögöcske. Ennek a gócnak vagy gócoknak a kialakulását igyekeznek a szakemberek meggátolni. A szovjet módszer szerint előbb radarral figyelik a felhőket és fgy állapítják meg, mely részekbe kell Juttatni az elhárító szerkezetet. A radar ugyanis csalhatatlanul megtalálja a gócot, amelynek fizikai állapotát a Lellótt vegyi anyag jő hatással megváltoztatja. A magyar rakétás jégelhárftó szolgálat fölszerelésére már megtörténtek az 66Ő lépések. A Maspriborintorg szovjet külkereskedelmi vállalat és a magyar Tesco szerződést kötött, ennek értelmében radarszerkezeteket és speciális rakétákat szerzett be a magyar meteorológiai szolgálat. Kétféle rakétatípus működik, az egyik szerkezet súlya 4 kg és 450.0 mélerea magasságig használható, a másik ennél nagyobb, 2,10 méter hosszú rakétatest, amely 40 kilogrammot nyom és 9000 méteres magasságig vethető be a Jégielhők ellen. Az ország területén a szovjet szakemberek segítségévéi 11 elhárító állomást rendeznek be. Az első a Baranya megyei Baksái. már fel ls épült. A körzet radarközpontját a Tenkes-hegyen helyezték el, ez a körzet egy 100—150 ezer hektáros terület „betekintését" teszi lehetővé, netrendszerű pontossággal „fogadják" majd a jégfelhőket. Á várostörténet forrásai: a címtárok A Somogyi-könyvtár felhívása József Attila 1923-ban Jo- kénytelenek folyamodni. Ha nos) utca 3. Frankéi Jakalt, Ián nénjének küldött levelé- majd hatékonyabbá válik a Ipar u. 1. Kálló Antal, Ipar ben azt írta, hogy járt a szegedi helytörténeti kutatás, u. 13. Az utóbbi: Juhász Szent Mihály u. 6. alatt, de ami a tervezett városmo- Gyula anyai nagyapja! nem talált otthon senkit. Ki- nográfia föltétele, szükség Egyébként Juhász Gyula nél járt? Csak az 1921. évi lesz üzemtörténeti, utcatörté- nagybátyja, a nevezetes aszszegedi telefonkönyv átbön- netf, sőt háztörténeti (mű- talosmester, Juhász György, gészésével deríthettem ki, emléktörténeti) vizsgálódé- akinek műhelye a költő Forhogy Böhm Sándor gabona- sokra is. Ezek ugyan nem gácsillat című versét ihlette, és magkereskedőnél, aki a nélkülözhetik a levéltári az 1883. évi címtárban majd költő gyámjának, Makai várkodást, de nyomravivő- egész oldalas hirdetésben Ödönnek lehetett rokona. nek, okleveles források híján közli készítményeit: .n pedig pótolhatatlan fogódzó- Juhász György asztalos rere^JZÍÍoT áZJnak — hírlapok mellett — Szegeden, felsőváros, Teleky SXo^ tór é^en ezek a clmtárak- tele- Utca' M}áí há2ában> kÜlbalatti hSan fakott: f6-33- főkönyvek, útmutatók, nősen ajánlja nagyválasztéamikorTkXspv u 10 alá kompasszok. almanachok kí- ku szilárd anyagból és száSSti ' • ra nalkoznak. Különböző ne- roz fából készített minden. ^k teriózum nem lé^eEM vük e,lenére közös bennük' nemú }enyö ^óderozott szoSat De Ss a helXrté! hogy egy-egy időpontban föl- ba- és konyha-bútorokat, neti kuta^ szénára hocy sorol3ák a város Jntézmé- nagy mángorlókat a legjutáJrSS. nyelt, gyárait, hivatalait, a nyosabb árak mellett. Bár. tl^ akkor hol takott Pi a szakmák képviselőit stb. mily nagyságú ajtók és abkönyvből denll kl, hogy a gg ffjEE/SÜSK Mindenféle nagyságú femagyar munkásmozgalom f?" nV6- és keményfa koporsókderék úttörője, a száz év aes vizsf>al03a elott- ban nagy raktárt tartok lé. előtti híres hűtlenségi pör A néprajz ís nagy hasznát szállított árak mellett. Févádlottja, Heckmann István veszi, főként a kismestersé- nyezett bútorokból szintén (1850—1937) akkoriban a gek kutatásában. A régi készletet}tartok. Elvállalok. Pusztaszeri n. 22. sz. alatt, címtárak név szerint föl6o- mindennemű asztalos munsógora és harcostársa, Hégcr rolják pl. a fazekasokat, ha- kák gyors és pontos elkészíMihály pedig a Pulz u. 7. jóácsokat és hajóépítőket, tését. alatt lakott. Kovács Péter halászokat. papucsosokat, — a Szántó Kovács Jánoa pipametszőket, sertés-, bormozgalmában részt vett vá- jú-, és juhvágókat, szappansárhelyi cipész, Csorba Má- főzőket, szalámikészítőket, „ .„,„„„ „.„, ria férje, a vértanú ifj. Ko- szűrszabőkat, talicsakkészf- íf' ^ rács Péter apja - a Szaty- tőket, tímárokat, zsibáruso- t^ i-lJL ™ rofl^ maz u 5-ben. Marosán Mi- kat, zsindelyvágókat. Ki gon- ZlL Z^t f Silne |á« az Új tér 5. alatt. S így dolná pl hogy 1883-ban m^ Stabb^éSenk^tlSen T I, „ m ^ Ezekből derül fény törté- iicskakészítő. három szflraza- VU ,.m"-eSí:tl bő, 26 szappanfőző. 1883-ban akövltkeSl évekből vannak hasonló jellegű kiadványok: 1896, 7911, 1913, 1918, 1921, A Somogyi-könyvtár bir? tokában az első ilyen címtár az 1883-ban megjelent Különleges gyümölcs Erős bit-salmaillatú almát száraz hegyi lejtőkön ts nemesitett ki Szergej Kalmü- megterem, mivel a birsalma kov üzbég növénynemesitő: igen jól tűri a szárazságot és a Tien-San hegyei között a hideget, s nem igényel kütermő almát japán birsalmá- Jönösebben jó talajt. A fácsval keresztezte. kák évente csaknem egyméA különleges gyümölcs a tert nőnek. ' U'j, ÚU OOAP|/AIIIU'A'> ZUOU I/UIS • - ... , emlékhelyeinkre is Ha oly- szaiámit a következők gyár- köZ?" kor hitelesen akarjuk meg- tottak szegeden: jelölni egy-egy nagy embe- „ rünk szülőházát, lakóházát, Lausevits es Stojjcovits. (Gyáruk a mai Mikszáth Kálmán utcában volt.) Pick Márkus. Feketesas (ma Bajcsy-Zsilinszky) utca, saját ház. Kiss Márton, Budapesti rendszerint ezeknek a címtáraknak tanúságához vagyunk 1927, 1930, 1933, 1934, 1937, 1938, 1942. Ha valakinek a birtokában a fönti éveken kívül (ma Kossuth Lajos) sugár- megjelent hasonló kiadvány út 42. Szemmáry Ferenc, Bu- (címtár, útmutató, helyi todapesti sugárút 34. Lippai lefonkönyv stb.) volna, kérNagy István, Pulz u. 12. jük, ajánlja föl adományul Vas János, Teleki u. 13. vagy megvetelre a helytörA kihaló paszomántoa tén«U forrásanyag gyűjtő. mesterség képviselői 1896ban: Barcza György, Szentháromság (ma Hunyadi Jáhelyének, a Somogyi-könyvtárnak. Péter László FEKETE GYULA meg A fiú a katonák 55. Csak most nézett figyelmesebben arra: persze, hogy ott is vibrál az egész látóhatár a torkolattüzektől. £s ez a vibrálás már messze elnyúlik, messze, a háta mögé. „A, az nem létezik — gondolta hitetlenkedve. — Én éppen onnan jövök... legalábbis most olyan, mintha... de igen, igen, arrólfelöl jövök én, a mögött a lapos tetejű domb mögött, emlékszem, ott bukott le a nap. De ez nem létezik, ott nem lehet front. Amerre jártam, front nem volt sehol; észrevettem volna én azt." „Úgy van, a Tigrisek is — jutott az eszébe. — Minek jöttek volna erre, ha a front arra van?.. A hangokon nem lehetett biztosan eligazodni, hallatszlk-e hátulról is a dörgés. Olyan érzés volt hallgatni a frontzajt, mintha környes-körül mindenütt ágyúk mennydörögnének. Dc akárhogy nézte: azok torkoluttüzck. Balra, hátul is ugyanúgy vibráltak-lüktettek a fények a látóhatáron, mint szemben előtte, a dombok mögött. Azuz, már szemben egészen halvány a lűzkoszorú: beleolvad a rózsásan földerengő pirkadatba. Fázósan összébbhúzta magán a takarót. Tovább nézelődött, töprengett, s észre sem vette, hogy letisztulnak előtte a hajnali szürkületben a domboldalak, mintha a párázó ködök nyelték volna el őket, úgy eltűntek, mint a katonák. Előbb csak az tűnt fel. hogy ritkul a tüzelés ideátról („Elfogyott a lőszer...?"), majd amikor oldódott a hajnali homály, és szemét erőltetve kereste az erdőszélen sorakozó tankokat, akkor látta, hogy sehol egy tank, se ágyú, se katona, semmi. Csak a friss turkálások — becsapódások? — foltjai a szántóföldek egyszínű csíkjain, A dübörgés észrevehetően csendesedett, és a torkolattüzek koszorúját már végképp elmosta a reggeli fény. S ahogy a kelő nap valahonnan a dombok mögül felsugárzott, szemben, jobb kéz felől, a dombhajlatban, megjeleni egy tank. Ilyen messziről nem láthatta jól, de biztosan érezte, hogy az T 34-es. Aztán jöttek, csapatostul. Számolta, de hamar belezavarodott. Szerencséje volt, a patak miatt kikerülték ezt a részt a tankok. A visszavonulók is, a támadók is. Füst csapkodott ki a tankok ormányából, jóval előbb, mint a durranást hallotta. De lecsillapodott lassan az ágyúzás, a közeli, és a távolabbi is. Már külön oda kellett figyelnie egy dörrenésre — ez valahol, nem túl messzire történt —, felhőnyi por és füst gomolygott a kövesútról, éppen ott, ahol a patak keresztezi A hidat robbantották fel? Megrettent. „Akkor meg hogy megyek át?..; Ki tudja, hol van híd legközelebb... és ugyanígy felrobbanthatják azt ls... A Dunán is felrobbantották a hidakat — jutott az eszébe. — £s a Dunánál nem állt meg a front, majd éppen egy ilyen gilisztónyi pataknál fog megállni. „Ha pedig a front átjön a patakon akárhol, ott én is átmehetek." Megnyugodott ettől, s megérezte, hogy éhes. Nem kell most már takarékoskodnia az ennivalóval. Mert ha a pataknál meg is állna valameddig a front, akármikor áttutajozik — éjszaka most már nyugodtan: letisztultr a dombOldal odaát —, és Grisát megkeresi. Nem látta a kutyát, sehol. Itt volt pedig az imént, itt nyüszített. Félhet ez a lövöldözéstől. Meg a katonaságtól. Füttyögött, szólongatta. De nem jött elő. Bevette magát azóta a kukoricásba. „Nem is biztos, hogy idegen kutya — gondolta. — Ha ennyire fél. Magyar kutya is lehet, a front elől menekült idáig... Bolond. Hiába menekülsz, akárhol utólér..." Nem törődött a kutyával. Ivott a kis üvegből, s összeszedelőzködött, útra készen összehajtogatta a takarót is. Hossz kutya ez. Sohasem volt ragaszkodó igazán. Déltájban a felrobbantott híd helyén már állt a hadihíd, és végevárhatatlanul özönlöttek rajta a járművek, Hamar megbarátkozott a hidőrséggel Érdeklődött Grisa felöl is, meg Palkó vnyíh Szinyicin. felől ls. De ezek egyiküket sem Ismerték. Igaz, ezek közkatonák, nem Ismerhetnek mindenkit. A parancsnokuknak ls csak két stráfja van. Pedig itt kell lenni Grisáéknak valahol, mert Berlinbe mennek ezek is, azt mondják. És ha ez az út visz Berlinbe, csak ezen jöhetnek Grisáék. Amikor a menet egy percre megszakadt, az őrök megengedték', hogy átszaladjon a hídon. Most ls az árok külső partján gyalogolt, szembe a vonulókkal. De most feltette a leventesapkát. Köszönt is, néha, nehogy azt gondolják róla, hogy német. — Zdrászt! Amikor a sorompóhoz őrt — sorompó volt, csakugyan, nem gémeskút, pedig sehol a környéken vasúti pálya —, egy géppisztolyos megállította. Megemelte az öklét, úgy köszönt a géppisztoly osnak. — Zdrászt! — Kuda paigyos? —• Damój! — Tü magyar?.;: — Dada. Magyar. Ja magyar. — Átkuda znájis tü paruszki? — Jaznájú... Magyarázta aztán, hogy Grísától tanult, s rögtön megkérdezte, nem ismerik-e Grisát. Vagy Polkóvnyik Szlnyicint. De, érdekes, ezek sem Ismerték. Szerette volna még azt ls megkérdezni, milyen sorompó ez, és miért kell hozzá őrség. Mert a zebracsikosra festett őrbódékról látta, hogy máskor is őrzik a sorompót, nemcsak ilyenkor, ha a front átvonul. És hátrább, az épületeknek ls kaszárnya formájuk volt. De ezek nem barátkoztak. — Nu pasll — intett a katona. — Davaj. davaj. v „Azért a prémsapkában csak más volt — gondolta, amikor áthaladt a sorompó alatt. — Míg az a sapkám megvolt, azért másképpen beszéltek velem. De még a civilek is!..." Visszanézett: csakugyan, milyen sorompó ez? S akkor látta meg oldalt a táblát: MAGYARORSZÁG. (Vége.) ;