Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-25 / 96. szám

2 Péntek, 1975. április 25. r Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, testvéri barátsága! (AZ MSZMP KB MÁJUS l-l JELSZAVAIBÓL.) Harminc éve alakult meg az ENSZ „Elhatároztuk, hogy megmentjük a jövő nemzedé­két a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az em­beriségre." Ennek a gondolatnak a jegyében került sor 1945. április 25-én San Franciscóban arra az ötven ország képviselőiből álló konferenciára, amely az ENSZ-alapokmány végleges szövegének elkészítésére volt hivatott. A tárgyalások június 25-én értek véget. Az Egyesült Nemzetek első 50 tagállamának képviselői aznap este, helyi idő szerint 22 óra 53 perckor, jóvá­hagyták az alapokmány végleges szövegét. A megállapodás szerint „a világszervezet alapokmá­nya csak akkor válik érvényessé, ha azt az öt nagy­hatalom — a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy­Britannia, Franciaország és Kína —, valamint a csat­lakozó államok többsége is, összesen 29 állam, ratifi­kálja, és az erről szóló hivatalos jegyzéket az ameri­kai kormánynál letétbe helyezi." Az alapokmányt ma már bárki megtekintheti a New York-i ENSZ-palota hatalmas előcsarnokában, a szovjet szputnyik és a Föld forgását jelképező Focault­tnga között. A dokumentum szövegében a többi között ez olvasható: „A világszervezetet a szerződő államok azzal az elhatározással hozták létre, hogy megmentik a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, és hitet tesznek az alapvető emberi jogok, valamint a kis és nagy népek egyenjogúsága mellett. Erőiket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására egyesitve, biztosítani kívánják, hogy a fegyveres erők alkalmazására, hacsak közérdek nem kívánja, többé ne kerüljön sor." Mint tudjuk, az alapokmánynak ezeket az előírása­it nem minden tagállam tartotta meg. Az imperialista erők egy ideig saját céljaik megvalósítására próbálták felhasználni a világszei-vazetet. Ennek legkirívóbb pél­dája a koreai háború kirobbantása, az ENSZ lobogója alatti külső beavatkozás volt. A szocializmus és a haladás erői azonban meghiú­sították a hidegháborús körök próbálkozásait; s a kö­vetkezetes békepolitika nyomán kibontakozó enyhülési folyamat kedvező feltételeket teremtett ahhoz, hogy a ma már 138 tagú ENSZ valóban azzá váljék, amit az alapokmány megfogalmazói célul tűztek ki: „A világ­fejlődés gyakorlati szükségleteiből kiindulva, őrködjön a népek békéje és biztonsága fölött." Kanyó András Ma: választás|AgátávaI az egyenlítőn Portugáliában A., aki szorgalmasan egyik oldalán egy oszlop, a egyik kedves barátunkhoz.) 0 Lisszabon (MTI) Costa Gomes tábornok, Portugália köztársasági elnö­ke csütörtökön délben tele­víziós beszédet intézett a portugál néphez abból az al­kalomból, hogy ma megvá­lasztják az alkotmányozó nemzetgyűlést. Az államfő felszólította a szavazókat, hogy azokra a „valódi pártokra" adják voksukat, amelyek nem gör­dítenek akadályt az ország szocialista fejlesztésének út­jába és nem akarják felszá­molni a szabadságjogokat Gomes a „pluralista szocia­lista társadalom" megterem­téséről beszélt. Visszautasította azokat a szélsőséges, álforradalml ideológiákat, amelyekkel meg akarják zavarni a por­tugál népet. „A Fegyveres Erők Mozgalma (MFA) a nép legjobb szövetségese" mondta, majd a haladó ka­tonai mozgalom nevében üd­vözölte a választókat, akik fél 'évszázados fasiszta dik­tatúra után először fejezhe­tik ki szabadon véleményü­ket. 0 Budapest (MTI) Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Portugál Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvö­zölte Francisco da Costa Gomest, a Portugál Köztár­saság elnökét. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke Vas­. co Goncalves portugál mi­niszterelnöknek küldött üd vözlő táviratot. Közlemény Ahti Karjalainen magyarországi hivatalos látogatásáról 0 Budapest (MTI) Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására Ahti Karjalainen, a Finn Köztár­saság külügyminisztere 1975. április 21—24. között hivata­los látogatást tett Magyar­országon. Útjára elkísérte felesége is. A finn külügyminisztert fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, u Minisztertanács elnöke. A külügyminiszterek be­ható eszmecserét folytattak a magyar—finn kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. MMM á Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz­társaság és a Finn Köztár­saság hagyományos baráti kapcsolatai minden téren za­vartalanul fejlődnek, az együttműködés folyamatosan szélesedik és mélyül, jól szol­gálva a két nép érdekeit, a béke és a nemzetközi biz­tonság ügyét. Ezt a folyama­tot jelentősen elősegítik a két ország vezetőinek és más képviselőinek gyakori talál­kozol — ismerteti többek közt a közlemény. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere közép­pontjában az európai hely­zet, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet, az indokinai, a közel-keleti és a ciprusi helyzet állt. HR RÁDIÓJELEK ütiaiSjÉÉÉ t&m&w A külügyminiszterek meg­állapították, hogy a két kor­mány nézetei a nemzetközi helyzet fő kérdéseiben azo nosak, vágy közelállóak. Megelégedéssel szóltak a nemzetközi feszültség enyhü­lésében elért eredményekről, és kifejezték meggyőződésű ket, hogy a világ valamennyi országának és népének közös érdeke az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tétele A külügyminiszterek tár­gyalásait az őszinte barátság és a kölcsönös megértés lég­köre jellemezte. Ahti Karja lainen magyarországi látoga tása tovább erősítette a két nép hagyományos barátságát, és tovább mélyítette a két ország kapcsolatait — álla­pítja meg befejezésül a köz­lemény. Ahti Karjalainen meghívta Púja Frigyest finilbrszági hi­vatalos látogatásra. A ma­gyar külügyminiszter a meg­hívást köszönettel elfogadta. mert legőszintébb érdeklődé­se a gépkocsik irányában nyilvánul meg ,— hamarosan észreveszi, hogy árulnak ott Uganda autótérképet is. ön­tevékenyen megveszi — per­sze, nekem kell alóírni fi­zetség helyett — s diadal­masan hozza. Rövidesen., kiderül, hogy másik oldalán pedig egy kis emlékmű áll. A kettő kö­zötti, a vízesésen átfektetett képzeletbeli vonal a Nílus hivatásos „forrása". Rajta is maradt ezen az út­szakaszon a „balástyai ropo­gós" elnevezés. Elhagyva a várost, közvet­lenül a Viktória-tó mellett A kis emlékművet egy ma- kanyarog az út, dombnak le, gyar mérnök, Olajos Imre dombnak fel. Kétoldalt mo­építtette, aki Jinja város fő- csár, hatalmas fejű papiru­mérnöke volt, és 35 éve él szok állnak tömött sorban. Ugandában. Kiváló humorú, Olyanok, mintha az itthon nagyszerű ember, felesége is U jól ismert vízipálma nőtt töttünk együtt a későbbiek nűtlenül nagyra. A gyerekek során. Keze nyomát számos nagyon élvezik, amikor M. az egyenlítő úton kb. 80—82 magyar. Sok remek órát töl- volna meg egészen valószí­km-re vari" délnyugatra Kam­palától (légvonalban 60 km, pontosan déli irányban), egy Nabusanke nevű kis falunál. Az út egyébként, ami oda vezet, mád része o tervezett vezet, már része a terve­zett „Trans-Africa High­way-nek, vagyis az Afrikát kelet—nyugati irányban át­szelő autóútnak, amely a tervek szerint Mombasától a nigériai Lagosig futna, és 1985-re kellene teljesen kész lennie. Mombasától, Nairobi út és középület viseli Ugan­dában, sokan ismerik és be­csülik munkája miatt. 45 éve vándorolt ki hazánkból, az­óta nem volt itthon, de min­dig magyarnak vallotta ma­gát, feleségével, Magdával együtt. Jinja volt a híres, indiai meséli, hogy a régi egyipto­miak ebből a növényből ké­szítették a papír ősét, a pa­piruszt. E., aki archeológus­nak készül, itt ígérteti meg először, hogy el kell men­nünk Egyiptomba egyszer. Kicsiny falvakon robo­gunk keresztül, nevüket nem Madhvani család székhelye tudjuk, a térképen sem sze­is — akik egy-két másik in- repelnek. Elkanyarodunk a diai családdal együtt, mint tótól, sűrű, trópusi erdőn át pl. a Mehták —, teljesen ke- vezet az utunk. Egyik olda­—Kampalán át az ugandai— zükben tartották Uganda lon irtják ezt a majdnem zairei határig már kész is gazdasági életét. Elképzel­van, mintegy 1500 km hossz­ban. Nyugat-Afrikában is el­készült már belőle egy hosz­szú darab. A legproblemati­kusabb. rész a Camerounon és főleg a Zairén átvezető darab. Ez utóbbi, a régi Bel­ga-Kongó, hatalmas ország, magába foglalja a Kongó­medencét is, hírhedt őserdei­vel együtt. Ott még semmi munka nem történt, s jó­szerint semmiféle út nincs. A belga gyarmatosítók a szó legteljesebb értelmében semmit sem törődtek gyar­mataikkal, még utakat sem építettek — szemben az an­golokkal, akik legalább a legminimálisabb beruházá­sokat megcsinálták az ellen­őrzésük alatt álló területe­ken. Zaireba áthaladva egy­szerűen megszűnik az út, s csak terepjáróval lehet köz­lekedni — ha lehet —, az Ituri őserdein át. Szóval erő­hetetlen jómódban éltek, s külföldön levő vagyonuk is elérte a több tízmillió angol fontot. Foglalkoztak mindennel — élelmiszeripar, vasipar, tex­tilgyártás stb." —, de az iga­zi vagyont a Jinja mellett levő kakirai cukorgyár jelen­tette. Hatalmas cukornád­ültetvényeik termését dol­gozták fel saját gyárukban, őserdőt, egy év múlva ismét arra járva, már termett a banán azoa a helyen. Hala­dunk tovább, tábla az út szé­lén: Shell-benzinkút 1 km­re. Kilométeróránk szerint gyanúsan közel az egyenlí­tő. Ujabb tábla: Shell, Nabu­sanke, majd itt- a benzinkút és a néhány házból álló falu, Nabusanke. A benzinkút mo­dern, a falu olyan, mint év­s a termésből jelentős meny- tizedekkel ezelőtt. Már nem nyiséget exportáltak is. fűkunyhók, de tapasztott fa­A Mehta család fellegvára lú házak, hullámos bádog­Lugazi volt, félúton Kam- lemez tetővel. Barátságos pala és Jinja között. Szintén emberek, a fiatalok beszél­va^'és cukorgyáraik'Voltak, nek angolul. Gyors érdeklö­Az ugandai elnök 1972-es dés, az egyenlítő a falun túl gazdasági akciója elsősorban van, mintegy 500 méternyire, ellenük irányult, mert vala­mennyi üzemüket állami tu­lajdonba vette, így próbál­ván gátat vetni a valóban hatalmas profit külföldre sí­bolásának. De nemcsak a nagyipar, hanem a nagy- és sen kétséges, hogy 1985-re főleg a kiskereskedelem is az út teljes hosszában hasz­nálható lesz. Viszont pilla­natnyilag számunkra telje­sen elegendő, hogy az ugan­dai rész készen van, sőt ml több, kiváló minőségű is. Első utunk azért mégsem az egyenlítőhöz vezet, hanem a kenyai határ felé. Erre van ugyanis Kampalától 80 km-re Jinja, Uganda máso­dik legnagyobb városa és Indiai kezekben volt — s ez a magyarázata annak, hogy 1972-ben valamennyi ázsiai eredetű személyt kitelepí­tettek Ugandából, összesen mintegy 40—50 ezer embert. eltéveszteni nem leh'^f." Felszaladunk a következő domb tetejére, s már nyo­mom is a féket, mert az út két oldalán 2,5 méter átmé­rőjű betonkarikák állnak, rajtuk a felírás: „Uganda, Equator." A két karikát, kissé ferdén átszelve az utat, sárga csík köti ösze. Az az egyenlítő. Szinte percenként állnak meg az arra haladó személy­gépkocsik és turistabuszok. A cél az volt, hogy az or- Mindenki fényképezkedik. Mi szag teljes gazdasági élete is. A környékbeli srácoknak afrikai kezekbe kerüljön. Az ez állandó üzleti lehetőság, elképzelés keresztülviteléhez Amin elnök hallatlan me­részsége kellett, mert hatal­ipari központja. De nem ez mas politikai és gazdasági adja meg nevezetességét, ha­nem az, hogy ott „ered" a Nílus. Ott indul útiára a Föld leghosszabb folyója, hogy több mint hat és fél ezer kilométeres útja után a Földközi-tengerbe torkoll­jék. „Eredete", „forrása" a folvónak a szó szoros értel­mében nincs, hiába keresték a felfedezők hosszú évszá­zadokon át. A hatalmas Vik­tória-tóból ömlik ki, s a kl­folvástól számított mintegy 300 materre levő kis vízesés­től. a Rinon Falis-tól számít­ják a folyó eredetét. 1862-ben az angol Speke pillantotta meg először ezt a kifolyást, s azóta a folyó nyomás nehezedett rá. főleg Anglia és az USA részéről. Arab, főleg líbiai segít- ségesen séggel és kölcsönökkel sike- tudván, rült a gazdasági nehézsége­ken úgv-ahogy túljutni — s ez hatalmas népszerűséget biztosított Amin tábornok­nak és oolitikáiának egv­aránt, Afrika-szerte. Mód mert annak, aki fizet 5 shil­linget, odaállnak társnak a képre, hogy „hitelesebb" le­gyen az emlék. Az amerikai turisták fizetik is nyakra­főre ezt a számukra nevet­kis összeget, nem hogy a kis fekete kölykök milyen jóízűt ne­vetnek rajtuk — mert itt 5 shilling komoly összeg, egy egész család 2 napi élelmét ki lehet szorítani belőle, s nem értik, hogy hogyan le­szerelt, ahogyan a kluta- het így szórni a pénzt... sítást végezte, illetve vé- Túl a szimbólumon, ennek geztette a hadsereggel. Igaz. a sárga csíknak még más sokan és sokszor bírál- jelentősége is van, de erre ták még a fekete-afrikai ve- csak később jöttünk rá. Üj­Moszkva Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB főtitkárát csütör­tökön Moszkvában az OSZSZSZK Legfelsőbb Ta­nácsának képviselőjévé je­lölték. Az oroszországi föde^ Budapest Három napja ülésezik Bu­dapesten a KGST közlekedési állandó bizottságának légi­közlekedési szekciója, amely egyebek között megvitatta a szocialista országok légifor. rációban és más szövetségi galmának múlt évi eredmé­köztársaságokban június nyeit- , 15-én tartják a Legfelsőbb „ , Moszkva Tanácsi és a helyi válasz- Moszkvában csütörtökön tásokat. megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Saigon Pártja és a Francia Szocia­Duong Van Minh tábornok lista Párt küldöttségei között, visszautasította „a teljhata- A szovjet küldöttség vezető­lommal felruházott minisz- je Mihail Szuszlov, az SZKP terelnök" posztját, amelyet KB PB tagja, a KB titkára, Tran Van Huong saigoni el- a francia küldöttséget Fran­nök csütörtökön ajánlott fel cois Mitterrand, a Francia neki — közölte a tábornok Szocialista Párt első titkára titkársága, vezeti. Román állampolgárok magyar kitüntetése 0 Bukarest (MTI) gároknak hazánk bukaresti A Magyar Népköztársaság nagykövetségének épületében Elnöki Tanácsa hazánk fel- dr- Biczó György, a Magyar szabadulásának harmincadik Népköztársaság bukaresti évfordulója alkalmából, ha- nagykövete. Az ez alkalom­zánk felszabadításában szer- tartott fogadáson meg­zett érdemeik, illetve az el- íelent Emil Bobu, a román múlt három évtizedben a Államtanács alelnöke, az magyar és a román nép kö- RKP KB titkára,,Ion Ionita zötti barátság és együttmű- nemzetvédelmi miniszter, ködés terén szerzett érdeme- Constantin Statescu, az Al­ik elismeréséül magas kitün- lamtanács titkára és számos tetéseket adott át csütörtö- más román vezető személyi­kön délben román állampol- ség. zetők is. mint Déldául Mo­bütu zairei elnök, de alao­vetően egyetértettek céliai­val, az ország gazdasági éle­tének teljes afrikanizálásá­val. Természetesen, mindez nem ment zökkenők nélkül, sok esetben találkoztunk ez­után a ..hlánveikk" fogatmá­val. mert az új gazdasági po­litika egvlk szerves része lett az imnort megszorítása. No. de tériünk vissza ere­deti útitervünkhöz — és iránv az e<*veniítő! Vasárnan -éggel indulás — Irány a Mosakéhf) ve-ető út. A várnshöl kiérve az út egv darahia re-é, fo'ű'etd heton. a gumik olvan zaif "dnak. mintha makadám­úton mennénk. A. meg is legvzi: —..Most megvünk a Gyula Kgcsiékhr>z. ez a baiástv°i '•ooogós út." (Abban az Idő­ben ti. az F.5-ög Rali ríván átvezető szakasza még ilven volt, s gyakran jártunk oda ra kell ugyanis viszonylag sűrűn festeni, mert a forga­lom és a hatalmas trópusi esők megkoptat.iák. Na már most, az nem mindegv. hogy milyen festékkel festik sár­gára! Az a gyár ugyanis, amelynek a festékével fel­festik ezt a csíkot, hatalmas reklámlehetőséget kap. Mo­ziban hirdetik, újságban ol­vasható, hogy egy adott idő­pontban mely gyár festéke bizonyult méltónak arra, hogv Földünk legnagyobb délkörének egy darabját megjelöl iék vele. Az üzlet — az üzlet! Még néhánv perc szemlé­lődés. és azután, szinte az el­ső felfedezők örömével indu­lunk haza. hogy az eljövő évek során még sokszor ke­resztezzük majd ezt a sár­ga vonalat. De az a nap, amikor először voltunk Agá­tával az egyenlítőn, mindig emlékezetes marad. Dr. Bálint Gábor (Folytatjuk) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom