Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-23 / 94. szám

8 Szerda, 1975. április 23. Víz Dócnak Dócon is fürdőszobával épülnek az új házak, egyre több háztartásban van szükség csapból folyó vízre. De ahol csak az udvarig jutott el a vezetékes víz, ott is gondot okozott, hogy a község közepén álló régi artézi kút egyre vékonyabban csurgatta kincsét. A szatymazi Finn—Magyar Barátság Termelőszövetkezet kútfúrói most hozzákezdtek a régi kút tisztításához. Azt remélik, munkájuk nyomán viszszatér a kút régi vízbősége. Molnár József felvétele Lódz várja Csongrád megyét Májusban egyhetes gazdag program a lengyel vajdaságban Szúk hónappal a bemutatkozás előtt már kész forgatókönyv szerint dolgoznak Lódzban a Csongrád megyei napok szervezői. Tavaly közönségsikert aratott nálunk a lódzi vajdaság hete, népszerűek voltak a kiállítások, rendezvények, most ennek viszonzásaként május 16—23. között Csongrád megye „vonul át" a lengyelországi testvérmegyébe, hogy hasonlóképpen reprezentálja lengyel barátainknak a szocialista építőmunka harmincéves eredményeit, bepillantást engedjen kulturális-múvészeti életünkbe. Lódzban igen elégedetten summázták a tavalyi rendezvénysorozatot. A kötelező udvariassági formulákon túl is őszintén örültek a meleg fogadtatásnak, kicsit aggódva, vajon a sikeres kezdet után méltó formában válaszolnak-e a magyar vendégszeretetre. A szándékon mindenesetre nem múlik, ez csendült ki Jadwiga Pilichowska szavaiból, aki a lódzi vajdasági tanács művelődésügyi osztályának igazgatóhelyetteseként egyik fő szervezője a Csongrád megyei napoknak. — Szegeden emlékezetes órákat töltöttünk, s szeretnénk bebizonyítani, hogy a déliek temperamentuma tőlünk, északiaktól sem idegen, ha magyar barátainkat fogadhatjuk. Akár olyan, nehezen felülmúlható színvonalon, ahogyan a csongrádiak vártak bennünket — bókolt udvarias gesztussal. A szervező bizottság minden hétfőn összeül, pontosítja, tisztázza a tennivalókat. Jadwiga Pilichowska éppen ilyen megbeszélésről jövet számolhatott be a legfrissebb értesülésekről. — A vezető rendezvények műsora már korábban elkészült, ezúttal az együttesek programját egyeztettük. Például az ÉDOSZ fiatal táncosai öt városban lépnek föl. s a közbeeső időkre mindenki hívná, három járás is kínálta a múzeumát, ám úgy gondoltuk, a bölényrezervátumot mutatjuk meg, a gyerekeknek biztosan unikum. Persze, találkozókat is szerveztünk nekik. Hasonlóképpen a szegedi kamarazenekar tagjainak, a képzőművészeknek vitát rendezünk, baráti beszélgetés a színművészeti főiskolákon, elkalauzoljuk vendégeinket a filmgyárba. A kiállítási helyek előkészítése folyamatosan történik, várjuk a Csongrád megyei kiadványokat. Lassan a jelentkezők lebeszélése okoz gondot — tette hozzá mosolyogva —, hiszen egy hétbe mégsem fér annyi, hogy valamennyi kívánságnak eleget tehessünk. Piotrkówban például magyar baráti kör működik, s mikor tudomásukra jutott az esemény, megpezsdült az élet a csoporton belül, a tagtoborzás mellett önálló programokat szerveztek a csongrádiaknak — végül abban maradtunk, hogy csupán egyetlen nagyobb szabású találkozóra futja az időből, barátsági esten látják vendégül a magyarokat. Lódz és Szeged testvérvárosi kapcsolata régóta köztudott, mégis csupán két esztendeje merült föl az együttműködés konkretizálásának igénye, hogy nálunk járt dr. Komócsin Mihály. A Csongrád megyei napok rendezvénysorozata politikai és kulturális jellegű lesz, terveink szerint a megnyitó napján írják alá a két megye további együttműködését perfektáló egyezményt, megújítjuk eddigi kapcsolatainkat, továbbiakat szorgalmazunk. Így, tudomásom szerint, közeljövőben a MÉSZÖV Csongrád megyei központja teremt kapcsolatot lódzi testvérintézményével. Lódzban tehát tervszerűen haladnak az előkészületek. A szervezésben kiveszi részét a Varsóban működő Magyar Kulturális Intézet is. Vezetőjével. Hegedűs Dániellel a lengyel fővárosban sikerült szót váltanunk. — A lódzi vajdaságban azonban a napokban mutatjuk be a Hajdúk című filmet, amelyre elhívtuk a rendezőt, Kardos Ferencet is, részvételével vitát szervezünk. Az események hat városban zajlanak majd, Pabianiceban, Kutnóban, Radomskóban, Tomarzówban, Piotrków-Trybunalskiban és természetesen Lódzban. Intézetünk május 16-án fogadást ad a vajdasági tanács székházának dísztermében, ezzel indul a program. Üzleti részlegünk pedig iparművészeti tárgyakat, hanglemezeket, kottákat, könyveket, művészeti kiadványokat szállít a lódzi vajdaságba, és árusítjuk azokat. * A Csongrád megyei hét gazdag programjában mán a megnyitón föllép az ÉDOSZ ötventagú táncegyüttese. Bemutatják a Harminc év eredményei Csongrád megyében című kiállítást, emellett képzőművészeti, nép- és iparművészeti kiállításokat rendeznek Csongrád megyében élő művészek alkotásaiból, a hódmezővásárhelyi, csongrádi és tápéi háziipari szövetkezetek, az Alföldi Porcelángyár és Majolikagyár-részleg termékeiből. Kiállításon mutatják be a Szegedi Nyomda készítményeit is. Koncerten szerepel Karikó Teréz, Szabady József, Nagy István, Kedves Tamás, Várnagy Lajos. Két divatbemutatót tart a HÓDIKÖT — az Express-zenekar, Kovács Kati és Koós János fellépésével. A könyvkiállítás színhelyén Tóth Béla író találkozik a Lengyel— Magyar Baráti Társaság tagjaival, és egyebek között labdarúgó-mérkőzésekre is sor kerül a SZEOL és a lódzi első osztályú csapat között. Nikolényi István Űj májusi zászlók M

ájus 1-én a felvonulást azok a szocialista kollektívák nyitják majd az országban sokfelé, amelyek a szocialista munkaversenyben kiérdemelték a párt kongresszusi zászlóit és okleveleit. Esztendeje annak, hogy országos méretű munkaverseny bontakozott ki a XI. kongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. E versenyszakasz legjobbjai — 25 vállalat, szövetkezet és 220 szocialista brigád — kapják most meg az elismerést. A szocialista munkaverseny sikereinek forrása egy korszerű, bonyolult, a külgazdasághoz millió szállal kapcsolódó és gyorsan fejlődő népgazdaságban csakis az lehet, ha a gyárak, műhelyek, brigádok elsősorban önmagukkal versenyeznek, s nem a többieket figyelik. A mai versenynek ezt az alapvető szervező gondolatát még tavaly, a verseny elején a legtöbb helyen pontosan tisztázták. E gondolat időszerűségét bizonyította a komplexbrigádok szaporodása, amelyben munkások, műszakiak, vezetők együtt keresik és oldják meg az adott gazdasági egység legfontosabb feladatait. E gondolat jegyében nagyon sok vezető is változtatni tudott korábbi szemléletén, mely szerint a munkaverseny mintha a terveken és a termelésen kívüli, inkább mozgalmi ügy lenne. Felismerték az új törekvések lényegét, hogy a versenyt csakis a gyárak, a vállalatok, gazdaságok éves terveinek szolgálatába állítva érdemes megszervezni, s nem akkor kell versenyezni, amikor már veszélybe került a tervteljesítés. Ez a szemléletváltozás gyors és jelentős sikereket hozott, tulajdonképpen már egyszerűen azért is, mert a tervek készítését összekapcsolták a versenyfelajánlások mérlegelésével és megszerkesztésével. Így a legtöbb vállalatnál az éves tervek belső feszültségeinek feloldásához nyújthattak segítséget a versenyző emberek. Ezért tarthatjuk alapvető versenyszervező gondolatnak, hogy csakis önmagunkkal érdemes versenyre kelni, hiszen mindenütt más és más hozhatja meg a nagyobb eredményt. Egyik helyen a minőséget kell javítani, vagy a munkaerőhiányt ellensúlyozni, másutt egyszerre több új termék gyártását kell elkezdeni, megint másutt az anyagtakarékosság a fő feladat, mert olyan a profil, hogy azzal lehet a jobb eredményt elérni. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny felajánlásainak többsége ezt a sokrétűséget mutatta az első pillanattól: vállalatonként a munkaverseny által befolyásolható célok közül másra és másra helyezték a hangsúlyt. A verseny önmagunkkal és önmagunkért persze ott hozott nagyobb eredményeket, ahol az üzemi demokrácia normáit is tiszteletben tartották. Nem véletlen: a kongresszusi zászlóval kitüntetett vállalatok névsorát olvasva azt tapasztaljuk, hogy közülük a legtöbb már arról is ismert országosan, hogy ott a munkahelyi demokrácia fejlesztéséért, az új, demokratikus fórumok megteremtéséért is sokat tettek az utóbbi években. A 25 kitüntetett gazdasági egység nem ismeretlen a magyar közvélemény számára. A Videoton, a Zalaegerszegi Ruhagyár, a bábolnai mezőgazdasági kombinát, a Tisza Cipőgyár, vagy a Dunai Hőerőmű — de az összes többi — évek óta jó hírű, határainkon túl is ismert és elismert kollektíva. Ráadásul éppen korszerűségük és kezdeményezőkészségük a leghíresebb. Korszerű gazdálkodási, ösztönzési, szervezési módszereket alkalmaznak, korszerű termékszerkezettel bírnak, a fizetési mérlegben a bevételek gyarapítói. Állami támogatást semmit, vagy csak nagyon keveset és egyre kevesebbet vesznek igénybe. Ezek a kitüntetett gyárak, vállalatok, állami gazdaságok, szövetkezetek — ráadásul (vagy épp ezért) évek óta a béremelésekben, a nyereségrészesedésben, a munkadíjazás mértékével is a legjobbak közé tartoznak. Vagyis: több év óta a vállalati érdek és a népgazdasági érdek okos egyeztetése, követése jellemzi munkájukat. A mai korszerű vállalatoknál nem is lehet egyetlen év alatt kiugró sikereket elérni — hosszabb idő céltudatos, alapozó munkája kell ahhoz. I

gy — állíthatjuk — a kitüntetett vállalatok, egyben a tervszerűen gazdálkodó szocialista vállalatoknak ma megközelítően legjobb mintái. Akárcsak a kitüntetett szocialista brigádok — két és fél ezer munkásember — példaképei a munkában és az ember „építésében" is kiváló szocialista kollektíváknak. A brigádok is, a vállalatok is eredményeiket ugyanabban a gazdasági környezetben, ugyanolyan feltételek és szabályok közepette érték el, mint amilyenek közt az ország valamennyi vállalata dolgozik. Sikereik, egész tavalyi munkájuk azt igazolja, hogy előrelátással, gazdálkodó, kezdeményező kedvvel és jó tervekkel, gondolatokkal lehet színvonalasan, nemzetközi mércével mérve is korszerűen, valamenynyiünk érdeke szerint dolgozni. G. F. Újabb eredmény a Tisza ll.-nél Az abádszalóki Lenin Tsz határában kedden az OVH, a tervező és a kivitelező vállalatok képviselőinek jelenlétében ünnepélyesen üzembe helyezték a Tisza—II. vízlépcső öntözőrendszerének első öntözőfürtjét. A kivitelező Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozói — KISZ-védnökséggel — határidőre, az öntözési idény nyitányára elkészítették a művet. A kongresszusi versenyben a kivitelezés költségéből egymillió forintot takarítottak meg. (MTI) Elüzemavató a jutaárugyárban Ünnepséget tartottak teg- vánt, az MSZMP Szeged vá- rehoztuk Eperjesen a 23 génap. kedden délután a KSZV rosi bizottsága gazdaságpoli- pes szövőüzemet — mondotSzegedi Jutaarugyárának tikai osztályának vezetőjét ta Sponner Jenő. —• DolgoKultúrtermében. Az elmúlt Kaukal Károlyné szb-titkár zókat Eperjes környékéről év munkájának eredménye- köszöntötte, majd Sponner vettünk fel, s a betanítást Jenő gyárigazgató tartott be- szegedi dolgozók segítették, szédet. Elhunyt Kisházi Ödön ként az üzem megkapta az Élüzem kitüntetést. A dolgozókat és a meghívottakat, köztük Kapás Sándornét, a megyei párt-vb tagját, a KSZV pártbizottságának titkárát, és Berta IstTavaszt jelez madármenetrend Igazi tavaszt mutat már a madármenetrend: Fejér megyébe egymás után érkeznek a tavaszi-nyári szárnyas vendégek. A Velencei-tó partjára megjöttek a kanalasgémek. Az ornitológusok izgalommal várták érkezésüket, ugyanis attól féltek, hogy a tavalyi madárpusztulás elriasztotta a tókörnyék ritka, védett vendégeit. Elmondotta többek között, hogy gondokkal telített gazdasági évet zártak. A kongresszusi versenyben elért eredményekkel — a gyárak közötti versenyben másodikok lettek; a dolgozók azonban bizonyították tettrekészségüket. A munka termelékenysége növekedett, miközben az alapanyagköltségben 487 ezer, az általános költségeknél pedig 358 ezer forint megtakarítást értek el. Túlteljesítették exporttervüket is. — A kitűzött éves feladatokon túl jelentős szervezési és anyagi ráfordítással létA kommunista műszakok során 3040 munkaórát dolgoztak az üzemben, s 306 ezer forintot adtak gyermekintézmények építésére. A társadalmimunka-órák száma az elmúlt évben meghaladta a 6 és fél ezret. Az ünnepi gyűlésen Tóth László, a KSZV vezérigazgatója adta át az Élüzem kitüntetést, a zászlót, és az oklevelet a vállalat dolgozóinak, majd megjutalmazták a versenyben élenjárókat. Harminchatan Kiváló Dolgozó kitüntetést, 95-en pedig pénzjutalmat kaptak, melynek összege meghaladta a 100 ezer forintot. A Magyar Szocialista Munkáspárt, Központi Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a Szakszervezetek Országos Tanácsa mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy hosszan tartó, súlyos betegség után április 22-én, 75 éves korában elhunyt Kisházi Ödön elvtárs, a párt és a magyar munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke, országgyűlési képviselő, a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja. Kisházi Ödön elvtárs temetése április 28-án (hétfőn) 15 órakor lesz, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk baráJ lai, munkatársai, elvtársai; volt harcostársai és tisztelői 14 órától róhatják le kegyeletüket a temető fedett díszravatalozójában. A KGST légi közlekedési szekciójának ülése Budapesten A KGST közlekedési állandó bizottságának légi közlekedési szekciója április 22 —26. között Budapesten tartja 25. ülését. A jubileumi tanácskozás kedden kezdődött Budapesten, a postasok Benczúr utcai művelődési központjában. Az ülés résztvevőit — a tagországok küldöttségét, a szocialista országok polgári repülésének! vezetőit — Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter köszöntötte. (MTI).