Délmagyarország, 1975. április (65. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-20 / 92. szám

8 Vasárnap, 1975. április 20. MAGAZIN TEREFERE S zemetes a város! Hogy mi­ért irom le ismét ezt az újra és újra elhangzó mondatot? Talán azért, mert sokjelé fölbukkantak az új szemetgyűjtők, Tarjánban és a Belvárosban, autóbusz- és villa­mosmegállókban. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága nemrégiben vitatta meg Szeged tisztaságának — vagy in­kább piszkosságának ügyét. A vá­rosgazdálkodás igazgatója éppen azt magyarázta: nem elég, hogy az építkezések miatt amúgy is poros, sáros Szeged, ráadásul mindenki gátlástalanul szemetel, hajit el csikket, papírt, miegye­bet. Erre jegyezte meg egy vb­tag: nyilván eldobja az ember a szemetet, ha véletlenül sem ta­lál szemétgyűjtőt. Mire az I. ke­rületi hivatal elnöke csak úgy félhangon tette hozzá: ami volt, azt is tönkretették. Éppen most rendeltünk meg újakat, több százezer forintért, vajon azoknak mi lesz a sorsuk? Azóta föl is szerelték az új gyűjtőket. Mutatósak is, tágasak, a csikkeknek külön kis ládika ki. nálja magát rajtuk. Végre van hová dobni az autóbuszjegyet, üres cigarettás csomagot, ezt-azt, ami összegyűlik útközben is az embernél. Illetve: most még van hová dobni. Csakhogy egyik-má­sik szemétgyűjtőn már fityeg a csikkeknek szolgáló ládika, meg­viselte már őket az erős kezek nyoma. Hát ezekre sem tudunk vigyázni? Sz. L 4a / Elegáns alkalmi ruhák divat A „kis fekete ruha" talán azért a legközkedveltebb, mert sokfé­leképpen lehet újjá varázsolni. Természetes, hogy sokan a színe­sebb öltözködést kedvelik. Míg valaki egészen fiatal, addig min­den szín forma szinte korlátlanul viselhető. Ma a fekete színt pél­dául szívesebben hordják a 40 éven aluliak, mint az ennél idő­sebbek. Az l-es modell anyagának al-; kalmas a műszálas etamin, jer­sey, vagy a lágyan hulló selyem és a csipke is. A ruha derékban vágott, szoknyája kicsit rakott és ferdébe szabott. A rövidujjú, ki­fekvő gloknis sálgallérú ruhát egyszínű selyemből vagy puha bőrből készült öv is díszíti. A 2-es modell kétrészesként vagy egybeszabottan is megold­ható. Aki változtatni szeretné ru­háját, az a bolerórészt különál­lóan készíttesse el. Ez a ruha lágy esésű selyemből vagy vé­kony szövetből készíthető. A 3-as modell kétrészes, úgy­nevezett kazakos ruha. A felső­rész csípőig ér, derékban övet is helyezhetünk rá. Az ujja pántba szabott és erősen puffos résszel csatlakozó háromnegyedes. Mély kivágását gallér keretezi. A szok­nya körbe egyfelé menő hajtá­sokkal bővül. Külföldi diákok a Szovjetunióban Negyvenezer külföldi dl- Az azonos nemzetiségű ák tanul a Szovjetunióban, diákok egyesülhetnek se­Különböznek-e jogaik a gélyegyletben, ligában, szö­szovjet diákokétól? Termé- vetségben is. Ezek a szervek szetesen igen. Nem rendel- — bár nincs politikai jelle­keznek a munkához való gük — aktívan részt vesz­joggal, a szovjet állam po- nek a tanintézmények társa­litíkaj tevékenységében való dalmi életében, terjesztik részvétel jogával, választási hazájuk történelmét, tudo­joggal stb. Minden másban mányát, kultúráját. Fáj-e a szív, ha a szív egyenlőek a szovjet diá kokkal. Minden diák maga választja meg tanulmányai jellegét és a tanintézetet Jelenleg csaknem 500 tan­és tudományos intézetben vannak külföldi diákok. Az ingyenes képzés is ki­terjed mindenkire. Jár az ösztöndíj, a diákszálló, az ingyenes orvosi kezelés. Ter­mészetesen semmit sem keli fizetni a könyvtárakért, a laboratóriumi felszerelése­kért sem. Az állam viseli a diákok pihentetésének gondját is. A szünetben ingyenes uta­zásokat biztosítanak szana­tóriumokba és üdülőkbe, teljesen, vagy részben fede­zik a turistautak költségéit. Ezeket a kedvezményeket ráadásul adják az ösztöndíj­hoz, amelyet a szünetekben is teljes egészében kifizet­nék. A külföldi diákoknak szá­mos lehetőségük van, hogy részt vegyenek a diákönkor­mónyzati szervek munkájá­ban. Csoport- és évfolyam­felelősök lehetnek, beválaszt­hatják őket a kollégiumi di­óktanácsba, u tudományos Körök, sporlszakosztólyok és rklubok vezetőségébe. (APN—KS) Már sokszor olvashattunk ar­ról, hogy a szív soha nem fáj, mert nincs érző idege. Az or­vosi rendelőben mégis elég sokan jelentkeznek azzal a panasszal, hogy fáj a szívük. Panaszuk) helytálló, de azt nem a szív, ha­nem a szívtájék valamilyen el­változása okozza. Nem ritka, hogy valaki halál­félelemtől gyötörtén betámolyog az orvosi rendelőbe, bal kezét a szívtájékra szorítja és kínzó görcsös szívfájdalomról panasz­kodik. Ez a kórkép a rohamok­ban jelentkező szívszorongás — szaknyelven az angina pectoris — ami a szegycsont táján jelent­kezik, s a mellkas bal oldalára, vagy a bal karba sugárzik és rendszerint nehéz légzéssel jár. Ezt rendszerint valamilyen fizi­kai megerőltetés, lelki megráz­kódtatás, erős dohányzás, vagy egyéb megterhelés okozza, és feltehetően érelmeszesedésre vagy a koszorús erek szűkületére ve­zethető vissza. Szívtáji fájdalmat okozhat 3 túl bő táplálkozás is, amikor az emésztőszervek puffadása fel­nyomja a rekeszizmot és tér­aránytalanság keletkezik a has, illetve a mellüreg között. A száraz szívburok vagy mell­hártya gyulladása is okozhat szívtáji panaszokat éppen úgy, ahogyan a bordaközti izmok vagy idegek betegsége is. A bal oldali bordaközti idegek gyulladása olyan erős szívtáji fájdalommal járhat és a beteg olyan határo­zott szívpanaszokkal jelentkezhet orvosánál, hogy gyakran sértve ér­zi magát, amikor az orvos meg­magyarázza, hogy szívének sem­mi baja. csupán a bordaközti idegeit kell gyógykezelni. Persze ez is betegség, ez is fáj, de eb­ben nem a szív, hanem a szív feletti ideg, vagy izom a ludas. Sőt, néha a nyaki gerincoszlopon van a baj, mert a csigolyára fel­rakódott mész nyomja az onnan kilépő ideget, de a fájdalom még­is a szívtájon jelentkezik. Leggyakoribb az a nehezen kö­rülírható, bizonytalan fájdalom, amit régebben szívidegbajnak neveztek. Ennek semmiféle kéz­zelfogható élettani oka nincs. Fő­leg ideges, nyugtalan, vagy fáradt embereknél gyakori. Az orvosok ezt funkcionális — a mindennapi élettel kapcsolatos hangulatválío. zás következtében jelentkező — idegrendszeri zavarnak tartják, aminek a szívműködéshez legfel­jebb annyi köze van, hogy vege­tatív — életfenntartó — úton az érverést gyorsítva vagy lassítva, „majmolja" a komoly szívzava­rokat. Most ott vagyunk, annál az úgynevezett szívfájdalomnál, ami néha „megrepesztp<"T* az érzé­keny, bánatos ember szívét. Igen! Tehát amikor úgy érzi valóban fáj a szíve. Csak a sorrend itt más. Mert ebben az esetben sem a szív fáj (még a szívtájékkal sincs semmi baj), de a hangulat­tal igenis baj van: valamit, vagy valakit szeretne valaki. Szeretné elérni, vagy megtartani — és el­veszítette. Méltánytalanság, vagy kár érte. Valamilyen bánata van stb. És talán ez az oka annak, hogy az ember időtlen idők óta a szívet tartja az érzelem köz­pontjának, mondhatnánk, minde­nért azt „okolja". Pedig az ilyen szívfájdalom csak a nótában szív­fájdító! DR. BUGA LÁSZLÖ Férfiaknak szóló tanácsok kozmetika Régen elavult már az a nézet, hogy a férfiaknak nem való a kozmetika. A késsel, vagy pengé­vel borotválkozó, zsíros bőrű fér­fiak részére ajánlható az enyhén zsírtalanító Figaró borotvakrém. Jó és olcsó készítmény az indiai Palmolive borotvakrém is. Borot­válkozás után meleg, majd hideg vízzel öblítsük le a bőrt. Ha van rá időnk, a meleg-hideg" vizes váltakozó arcfürdőt néhányszor ismételjük meg, edzetté, rugal­massá, feszessé varázsolja a bőrt, javítja a vérkeringést. Ezután, arcszesszel töröljük át a bőrt Az érzékeny, száraz bőrű fér­fiak részére is jól bevált a vil­lanyborotva, de ajánlatos előtte szakállpuhító, vagy villanyborot­válkozás előtti arcvizet használ­ni. (Pl. Old Spice.) Borotválko­zás után itt is jó hatású a hideg­meleg arcfürdő, utána enyhe ha­tású arcvízzel kezeljük a bőrt. Nagyon jó pl. az uborka arcvíz. A nagyon érzékeny bőrűek ré­szére kitűnő a Caola gyógyborot­vakrém. Borotválkozás után a bőrt félzsíros arctejjel (ilyen pl. a Vimalan, uborka arctej stb.) kenjék be. FEKETE 6YULB A fiú meg a katonák Mire kitört a nagy kacagás, még az öregasz- tast: elég egy urat nevelni a családból, ott a szony is úgy fuldoklott, megint könnybe lábadt rengeteg munka a szőlővel, mi lesz, ha aprán­az a hályogos szeme. — Tudunk mi oroszul! — Perfekt! — sikkantott a hálóinges lány. ként mindenki megszökik —, de Márti addig veszekedett, míg aztán beíratták Piroskát ma­gántanulónak. Igaz, két év késéssel, de tavaly 51. Csibi néni, az öregasszony, amikor kikísérte, már utóiérte a többit, még a kapuban is azzal búcsúzott: — Szegény Es a kecske is jóllakik, mert csak vizsgázni kislányok, sokat unatkoznak... De nehogy azt jár be Miskolcra Piroska, segíthet otthon a sző­kepzeld, ezek rendes lányok!... Szívesen meg- igben ^ apjának, mondhatod a Griskádnak is... — felemelte az ujját —, de csak azzal, aki tudja, mi a tisztes­ség!..; * Mártinak nem volt meg a címe. A nyomtatott bizonyítványban a névsor alá külön írják a magántanulókat, de máskülön­ben épp úgy diáknak számítanak ők is. „Pa­rázsé Mónika" — így van kinyomtatva a neve a bizonyítványban, mert két névre keresztelték, és Csak annyit tudott róla, hogy az egyetemre a Mónikát írta előre a pap. Sehogyan sem tetszett a családnak a Mónika, — És én talán nem válogatnák? — fintorgott jár iskolába, és tanárnő lesz. a kis szőke. — En nem szerezhettem volna egy- A házmester azt mondta erre: sok egyetem ezért keresztelték még Piroskára is. Míg nyom­két tisztet?... Majd hülye vagyok! Mikor tízet van itt, és meg kellene érdeklődni, melyikből tatva nem látta, ő nem is tudott róla, hogy Pi­i£ szerezhettem... kerülnek ki a tanárnők. ' Csak egymás közt beszélték ezeket, nemigen No, ennek ő utánajár. Telik az időből, törődtek vele. Mártira büszke volt a család. rost Mónikának is hívják. Sok baja volt az M betűvel az anyjuknak. Hogy az első lány Mária lett, a másodikat is Es ő sem annyira a beszédet figyelte, hanem Magdival is sokszor eldicsekedett az anyjuk, M betűre keresztelte, Magdának Így majd min­azt, hogy a legfiatalabbnak, a kis szőkének, mi- hogy szegény lány létére, milyen jó partit esi- • ' . lyen szép, csipkés, lila hálóinge van, biztosan nált, valósággal úrinő lett, de az apjuk csak le­selyem. Egyik nénjének sincs ilyen szép, csipkés gyintett ilyenkor: — Urizál, mint minden váro­hálóinge si. Az csak olyan magamutogatás. — Mar azoknak, akik otthon maradtak. Marinak Az apjuk, igaz, Mártival se dicsekedett; ő részét viheti. És ha, ne adj Isten meghalna az iztosan van. eevik lánvával KP rürspkpHptt (Wfp1ipl->h = fiú- „„„ív .. .. .•'. den stafírung PM monogrammal készülhet; gond nélkül kicserélhetik, ha később egyiknek ez tet­szik, a másiknak a másik. Ha nincs is kész min­den, amelyik hamarább megy férjhez, az a maga biztosan van. egyik lányával se dicsekedett (legfeljebb a fiá­Hiába, ez a lány volt köztük a legszebb. For- val, hogy máris mekkorát tud a karikás ostor­mára is a legszebb. Jól kiadta a vékony hálóing ral durrantani). De azt azért ő is respektálta, az alakját. hogy Márti tanult lány, mióta leérettségizett, Azon vette észre magát, hogy mindnyájan Acsay tekintetes úr is magázza, és minden is­rajta nevetnek. Nem mert azután odanézni. kólában kitűnő bizonyítványa volt. És egy fil­— Hát, ha biztos volnék benne — mondta lérbe sem került a családnak a taníttatása, mert megemelt hangon az öregasszony —, hogy azok tandíjmentességet kapott, és buta úrigyerekeket a... Grisáék tudják, mi a tisztesség, hogy ne- kérdezett ki, pénzéri, hármat-négyet is; lassan­künk is élni kell ... Akkor azt mondanám, eljö- ként visszafizette, amit eleinte költöttek rá. hetnek egy kicsit szórakozni. Igaz-e, lányok? Piroska is tanult lány lesz, bár ő nem olyan — Az. a baj, hogy nem tudnak azok magya- jó tanuló, mint Márti, öt nem is akarták kiis­nü — mondta ő. kolázni — az apjuk nagyon ellenezte a tamtta­egyik, a stafírungját a másik úgy örökölheti, mintha sajátja volna. Így azután a harmadik lány Márta lett. Akár a Bibliában: Mária, Magdolna, Márta. A negyedik: Margit. Az ötödik lány születésekor kifogyott az M betűből a Parázsóék tudománya. A pap először Mariannt javasolt, de azt nagyon urasnak ta­lálták, így került sor a Mónikára. A Piroskát már könnyű volt hozzátenni, a Parázsé nagy­mama neve után. (Folytatjuk}

Next

/
Oldalképek
Tartalom