Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-13 / 61. szám

1 CSÜTÖRTÖK. 1975. MÁRCIUS ÖT. 3 Városiasodé nagyközségek Néhány hónappal ezelőtt az egyik Szeged környéki nagyközség falugyűlésén sok szó esett arról, milyen fel­adatokat ró a község veze­tőire a közeli nagyváros vonzerejének hatása. A he­lyi ipartelepítés, a mezőgaz­dasági munka gépesítése, a kommunális és kereskedelmi ellátás színvonalának emelé­se, a lakáskörülmények meg­változtatása, a művelődési lehetőségek megteremtése el­lensúlyozhatja Szeged szívó­hatását. A nagyközségek vá­rosiasitásával mindinkább le­köthetők a helyi erők, azért a lakosság életkörülményei­nek javítását kell a község­fejlesztési tervek középpont­jába állítani. A folyamat né­hány évvel ezelőtt már meg­indult, de a negyedik ötéves terv befejezésének és a kö­vetkező tervidőszak előké­szítésének idején a városia­sodás szempontjai a szoká­sosnál is nagyobb hangsúlyt kapnak. A napokban három nagyközség tanácstagjai gyűl­tek össze, hogy meghatároz­zák lakóhelyeik fejlesztési koncepciójának ebben az év­ben megvalósítandó felada­tait. Sándorfalva és a közös igazgatású Dóc dinamikus fejlődését a megnövekedett átutazó- és helyi forgalom is sürgeti. A rendelkezésre álló, csaknem 8 millió forintos fejlesztési alapból több mint négymillió forintot célcso­portos lakásépítésre fordíta­nak. A szilárdburkolatú jár­daépítésre háromszázezer fo­rintot használnak fel. Közvi­lágítást kap a Szegedi utca, a Kassai utca hálózatát bő­vítik, Dóc—Bodorszéket pe­dig bekapcsolják az energia­szolgáltatásba. Dócon állat­orvosi lakást vásárolnak, és 1.6 millió forintot fordíta­nak a vízmű építésére. A tanács költségvetési üze­me két gépkocsit kap az idén. Régóta szükséges lenne az iskolai tornaterem és két osztályterem kialakítása. A tervezett 610 ezer forintból ebben az évben ezt is sike­rül megvalósítani. Az ipari­•zolgáltató tevékenység javí­tására női-férfi fodrász, ci­pész és méretes szabó üzle­tet alakítanak ki az Ady Endre utcában. Felvetődött az autójavító és karbantartó részleg létrehozásának igé­nye is, ennek tárgyi és sze­mélyi feltételei várhatóan az év végére megteremthetők. A hiányzó szakmákban tovább­ra is a kisteleki GELKA végzi az ipari-javító szolgál­tatást. Több mint egymillió két­százezer forint értékű társa­dalmi munkával járulnak hozzá az elmúlt évben a mórahalmiak a község szé­pítéséhez. A tekintélyes szám is jelzi, mennyire szívükön viselik a község lakói kör­nyezetük csinosítását. A fel­szabadulási évforduló tiszte­letére meghirdetett „Utcák szépségéért"-akció mellett járdaépítésre és útfeltöltés­re kétszázezer forintot, bel­vízelvezető-csatorna építésé­re százezer forintot költenek az idén Mórahalmon. Két­millió forintba kerül a szennyvíztisztító-telep. Az épülő vágóhely vízellátását a Haladás szakszövetkezet tá­mogatásával oldják meg. Folytatódik az új posta épü­letének kivitelezése és a 12 célcsoportos lakás építése, mely 3 millió hatszázezer fo­rintos tétel a nagyközségi ta­nács idei, 8 és fél millió fo­rintos költségvetési és fej­lesztési tervében. Tovább folytatják a tanyavilág villa­mosítását, erre 1975-ben 300 ezer forintot költenek. A mórahalmiak régi kéré­se valósul meg a Domb ut­cai és a 17-es kilométerkő­nél levő két buszváró meg­épülésével. A négyméter szé­les. Röszke—Mórahalom kö­zötti összekötő út építése befejezési határideje 1975. szeptembere A kisteleki tanács idei fej­lesztési terve néhány, már 1974-ben elkezdett építkezés befejezésére összpontosul. Több mint 9 millió forintot fordítanak a tizenöt, célcso­portos lakás építésére, az ál­talános iskolások diákottho­nának megvalósítását ötmil­lió 367 ezer forinttal támo­gatják. Járdaépítésre az idén százezer forint jut Kistelek 17 millió 128 ezer forintos fejlesztési alapjából. Mintegy másfél millió forintot kap a Kézműipari Vállalat épület­bővítésre, egymilliót a víz­mű társulat érdekeltségi hoz­zájárulásként. Az elmúlt év­ben a nagyközségben majd­nem 3 millió forint értékű társadalmi munkával járult hozzá a lakosság a csator­nák, a parkok, utcák, kar­bantartásához, a gyermekin­tézmények bővítéséhez. Erre a segítségre ebben az évben is számít a tanács, hiszen — éppen a nagy beruházások miatt — a község szépítésé­re, a közműhálózat bővíté­sére kevesebb jut a központi keretből. Gyógyszeripari beruházások Mintegy másfél milliárd forint értékű gyógyszeripari beruházás csaknem félmil­liárdos építési munkájának meggyorsítására írt alá szer­dán szocialista együttműkö­dési szerződést a Kőbányai Gyógyszerárugyár, a Chinoin, az EGYT Gyógyszervegyé­szeti gyár és a 23. számú Állami Építőipari Vállalat igazgatója, s a megállapodást támogató Magyar Gyógyszer­ipari Egyesülés, a Nehézipari Minisztérium és az Építés­ügyi és a Városfejlesztési Minisztérium képviselője. A beruházók és az építők a megállapodásban megha­tározott beruházások meg­gyorsításával lehetővé teszik, hogy a számítottnál egy év­vel hamarabb kezdjék meg a termelést az új üzemek. Kezdődnek a forradalmi ifjúsági napok Ünnepi megemlékezések március 15-ről A forradalmi ifjúsági na­pok Csongrád megyei ese­ményei ünnepélyes ifjúsági nagygyűléssel kezdődnek holnap, pénteken délután fél 2-kor Hódmezővásárhelyen, a HÖDGÉP üzemcsarnoká­ban. A megyei megnyitón ott lesz a szegedi fiatalok 150 tagú küldöttsége is. Sze­geden az Ifjúsági Házban a járási KISZ-bizottság ünne­pi ülésével kezdődik a ren­dezvénysorozat. Ugyancsak holnap emlékeznek meg az 1848-as polgári demokratikus forradalomról a középfokú tanintézetek is. Szombaton, március 15-én a polgári demokratikus for­radalom 127. évfordulóján városszerte megemlékeznek nemzeti ünnepünkről. Dél­előtt a felsőfokú tanintéze­tek KISZ-bizottságai szer­veznek ünnepi üléseket. A központi ünnepségre szom­baton 11 órakor kerül sor Szegeden, a Klauzál téri Kossuth-szobornál. A koszo­rúzással egybekötött ifjúsági nagygyűlés szónoka Bódi György, a KISZ Csongrád megyei bizottságának első titkára lesz. Ugyanebben az időpontban koszorúkat he­lyeznek el a panteonban le­vő Petőfi-szobornál, az Ara­di vértanúk terén álló Szö­regi csata emlékműnél és Szőregen, az egykori csata emléktáblájánál. Délután gazdag program várja a fi­atalokat a tanintézetek if­júsági klubjaiban és a sport­pályákon. Fontos tudnivaló az autó­sok számára, hogy — tekin­tettel a koszorúzási ünnep­ségre — március 14.. péntek déltől a I5-i ünnepség befe­jezéséig a Klauzál téren gép­kocsik nem parkolhatnak. A Hazafias Népfront, a városi tanács és a KISZ vá­rosi bizottsága kéri az intéz­mények dolgozóit, vezetőit, hogy a középületeket lobo­gózák fel nemzetiszínű és vörös lobogókkal március 15-re, az 1848—49-es polgári forradalom és szabadság­harc évfordulójának ünne­pére. főbb vonatkozásban elősegítették azok az intézkedések, amelyek részben központi, részben pedig helyi kezde­ményezésekből eredtek. Ezekből csak néhányat van mód itt kiemelni. — Az anyagi és műszaki ellátás területén jelentős javulás követke­zett be. Erre jellemző, hogy a műtrá­gya-felhasználás hatóanyagban 15, a növényvédő- és gyomirtószer-íel­használás pedig 7,6 százalékkal emel­kedett. — Jelentősen előreléptek a szövet­kezetek a gépesítés fejlesztése terüle­tén. hiszen 1974-ben 35,5 százalékkal nagyobb összeget fordítottak gépesí­tésre. mint 1973-ban. — Lassan, de folyamatosan üzembe léptek azok a nagy állattenyésztési telepek, amelyek az elmúlt években sok anyagi gondot jelentettek az üze­meknek, de a párt- és az állami szer­veknek is. A szövetkezetek eszközál­lománya, közös vagyona 8,1 százalék­ka! növekedett 1974-ben. — Az eredményjavulásra nagy ha­tással volt, hogy 1974-ben Csongrád megyében is szélesedett azon gazda­ságok köre, amelyek csatlakoztak a fejlettebb technikát alkalmazó, ipar­szerű termelési rendszerhez. Nagyot léptünk előre a kukorica-, cukorré­pa*, vöröshagyma-, burgonyatermelés területén. Ez mindenekelőtt a szemlé­letváltozásban jelent fordulópontot. — Az eredményeket kedvezően be­folyásolta hazánk felszabadulásának 30. évfordulója, valamint a XI. párt­kongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaverseny. A zárszámadások tapasztalatai sze­rint a szövetkezetekben érvényesült az az elv. hogy a többletnyereségből töltsék fel alapjaikat. A jövedelem felosztásában a szövetkezetek több­ségében előtérbe kerültek a fejlesz­tési célkitűzések. A fejlesztési alapra 7.7, rnig a részesedési alapra 3,4 szá­zalékkal fordítottak többet, mint a megelőző évben. A részesedési alapra fordított összeg is ezért emelkedett ilyen arányban, mert az őszi betakarí­táshoz igénybe vett idegen munkaerő, társadalmi segítség részére minden esetben kötelezővé tettük a munkabér maradéktalan kifizetését. A tsz-tagság részére kifizetett bér­tömeg csak kis mértékben növeke­dett. Csak a taglétszám 3—4 százalé­kos, valamint a felhasznált munka­nap 4—5 százalékos csökkenése tette lehetővé, hogy az egy dolgozóra, il­letve az egy munkanapra jutó jövede­lem a tagok részére 8 százalékkal emelkedjen. A szövetkezetek életében először valósult meg, hogy a bértö­megből az egy napra jutó összeg a tagok esetében magasabb volt, mint az alkalmazottak bére. A kedvezőbb jövedelmi helyzet le­hetővé tette a szociális és kulturális alapok feltöltését. Ez az alap 55,9 százalékkal emelkedett. A szövetkezetek árbevétele és tel­jesítményértékének 70,6 százaléka származik az alaptevékenységből, ter­melésből. Ez 13,2 százalékkal emel­kedett. Ezen belül gyorsabban, 15,1 százalékkal emelkedett az állatte­nyésztés, míg lassabban, 9 százalék­kal a növénytermesztés. Az alaptevékenységen kívüli tevé­kenységből származik az árbevétel és teljesítményérték 29,4 százaléka. Eb­ben benne foglaltatik az ipari, építő­ipari, szállítási, belkereskedelmi és egyéb olyan tevékenység, amely vagy szerves részét képezi az eszközök gaz­daságos kihasználásának, vagy folya­matos munkaalkalmat teremt a szö­vetkezeti tagságnak. Legjelentősebb emelkedés a belkereskedelmi ágazat­ban történt, 15,4 százalékos. Ez bi­zonyítja, hogy a szövetkezetek is köz­reműködnek a lakosság ellátásának javításában, hiszen az említett ága­zatban szerepel a zöldség, gyümölcs, hús, húskészítmények forgalmazása is. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú szövetkezetekben is jelentős fejlesz­tések valósultak meg. Ezt a gazdál­kodás javuló tendenciája mellett azonban elsősorban a megkülönböz­tetett állami támogatás 40 százalékos növelése tette lehetővé. A költségté­rítés jellegű árkiegészítés, a termés­eredmények javulása, illetve az ár­kiegészítés körének a bővítése miatt közel 20 százalékkal volt magasabb, mint 1973-ban. Az árkiegészítésnek ugyanis az a tulajdonsága, hogy nö­vekszik, ha emelkedik a szövetkezetek árbevétele, és csökken, ha a szövet­kezet árbevétele kevesebb. Ez tehát a juttattás mellett még külön is ha­tással van a termelés növelésére. A zárszámadások adatai szerint a szövetkezetek eleget tettek az állam iránti kötelezettségeiknek. Befizették az adót, a községfejlesztési hozzájáru­lást, és a központi elvonásra 19,1 szá­zalékkal fizettek be többet, mint 1973-ban. Mindezek után Csongrád megyében 1974. évben 8 szövetkezet zárta az évet veszteséggel, és a vesz­teség összege 19 millió 771 ezer forint. Sajnos, ennek nagyobbik hányada mérleg szerinti veszteség. A veszte­séges gazdálkodást elősegítették azok az elemi karok, amiknek elhárítása kevésbé volt lehetséges, de szerepük van ebben a vezetésnek, a gazdálko­dásnak is. Végleges véleményt csak akkor lehet azonban mondani, ami­kor a kiküldött szanálási bizottságok befejezik munkájukat. összességében tehát megállapítható, hogy a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek Csongrád megyében 1974-ben a negyedik ötéves terv legsikeresebb évét zárták. A kedvező jövedelmi helyzet biztosította a jövedelem in­dokolt mértékű növelését, növelte a fejlesztési alapot, a tartalék-, a szo­ciális és kulturális alapot. A jelenlegi pénzügj'i helyzet, a takarékossági in­tézkedések megvalósítása kellő alapot biztosít arra, hogy az 1975. évi célki­tűzések realizálódjanak. A XI. pártkongresszus küldöttei Életem legsikeresebb éve nek? Es gratulálnak. Azon­nal megtodják azzal, ha már a pártbizottságon képviselsz bennünket, legalább elmon­dod gondjainkat, és tájékoz­tatsz bennünket az ott hal­lottakról. Szívesen teszem. Igaz, sokszor sínyli meg a ház körüli munkám, két gye­rekem, iskolás fiam és óvo­dás lányom, de úgy vagyok vele, hogy egy-egy értekez­let után új lendületet kapola és nem bírok tétlenkedni. A közös gazdaságban nö­vénytermesztőként keresi kenyerét Minden esztendő­ben részes területet is vállal. Vannak napok, különösen ta­vasszal, vagy kampánymun­kák idején, amikor reggel három-négykor siet kapálni, hogy délben ebédet főzzön, rendbeszedi magát és _ már siet értekezletre, tanácsko­zásra. Kis kollektívában dolgozik szívesen, hasonló korú fia­talok között, leginkább Hor­váth Zsikó Jánosné, Sebők Istvanné, Juhász Mária és Balogh Dezsőné tartanak ösz­sze. Egyedül unalmas lenne a részes területet kapálni. " — Balástyán sokan csak a maguk hasznát nézik, s ha elismerik is a közéleti em­bert, mindjárt megkérdik, hát meg lehet abból élni? Munkámmal, családi életem­mel szeretnék ezen változ­tatni, hogy egyre többen te­gyünk a közért, emberi tar­tásunkkal példát mutassunk. Ne essék csorba a szövetke­zeti demokrácián. A férjem rendőr, Szegeden teljesít szolgálatot. A gyerekek sok­szor magukra maradnak a tanyán, mégis szívesen vál­lalom a megtisztelő felada­tot, a pártmunkát, s a kong­resszusi küldöttséget, hogy tapasztalataimmal, munkám­mal segítsek majd az ittho­ni, helyi tennivalókban. SzéTl Istvánná, a balás­tyai Egyetértés Tsz növény­termesztője. 1970-ben lépett a közös gazdaságba, s azóta szorgalmas munkájával ki­tűnik társai közül. Vélemé­nye is van, nem rejti véka alá, ezért aztán egyre gyak­rabban bízták meg tagtár­sai, eleinte csak, mint vö­röskeresztes titkárt, nőíele­lőst. Később azonban, mint TESZÖV-küldött is egyre többet vállalt a közösségért. Ez az esztendő újabb sikert hozott, hiszen községi tanács­tag, részt vesz a vb munká­jában, a téesz pártalapszer­vezet vezetőségi tagja, járási pártbizottsági és megyei pártbizottsági tag. — Sohasem hittem volna, hogy egy ilyen egyszerű asz­szonyt ilyen nagy megtisztel­tetés érjen. Kérdezik is a munkatársaim sorban, miért éppen i téged választoltak meg kongresszusi küldött­Politizáló fiatalság Vtgh István, a HÓDGÉP kisteleki gyáregységének esz­tergályosa. A nagyközség KISZ-titkáraként sokat segít a fiatalság nevelésében. Er­ről beszélt a megyei pártér­tekezleten, ahol kongresszusi küldöttnek, s a megyei párt­bizottság tagjának és a me­gyei fegyelmi bizottság tag­jának választották. Szülei kisteleki munkások. Vigh István a nyolc általános el­végzése után nemcsak az esz­tergályos szakmát akarta megtanulni, hanem a fiatal­ság közös tevékenységében is részt venni. KISZ-tag lett, azóta szüntelenül azon mun­kálkodik; politizáló, értel­mes, gondolkodó fiatalság ne­velődjön Kisteleken is. 1966-tól esztergályosként keresi kenyerét. Mellette ké­pezi magát, a gimnázium második osztályába jár, le­velező tagozaton. Két csa­ládja van, egy fiú és egy kis­lány, óvodáskorúak, akikre gyermekgondozási segélyen levő felesége vigyáz, — Nálunk Kisteleken az ifjúsági törvény végrehajtá­sa során értünk el eredmé­nyeket, bár sok még a for­malizmus, a tennivaló az if­júsággal való törődésben. Álmomban sem gondoltam arra, hogy ilyen nagy meg­tiszteltetés ér, beválasztanak a kongresszusi küldöttek kö­zé és a megyei pártbizott­ság munkájában is részt ve­hetek. A munkásember jól tudja, hogy mi a szocializ­mus, érte véleményt nyilvá­nít és áldozatokat is vállal. Egy-egy határozat, törvény végrehajtása során tapasztalt gyakorlati jelenségeket aka­rok megfogalmazni, hogy az­zal is segítsem társadalmunk előrehaladását. Hogy csak egy témát említsek, a fiatal­ság nevelésében meglevői gondokról sokat vitáztam már a KISZ-szervezetben, máshol is, mert úgy látom, mindazt a jót, amit a mai fiatalság készen kap, nem be­csülik meg eléggé. S elsősor­ban talán azért van az is, hogy a közösségi munkákból nem veszik ki úgy a részü­ket, mert nem kapnak jó programot. Ügy hiszem, aa elkövetkezendő években bi­zonyítani tudunk, felnövünk a párt elvárásaihoz. Vígh István környezetében sok a kétlaki munkásember. A tudatformálásban is nagy feladatok várnak a fiatal pártbizottsági tagra, kong­resszusi küldöttre. tíz. L. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom