Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

KEDD, »75. MÁRCIUS íí. 3 Munka a földeken Megélénkültek a csongrá­di kertek, szántók is. Makó határában megkezdték a fok­hagyma duggatását. Ezt a kényes munkát még nem gé­pesítették, a szaporítóanya­got fáradságos módon, ge­rezdenként kell a földbe he­lyezni. „Kényelmesebb"' dol­guk volt a szatymazi ősziba­rack-termelőknek, akik va­sárnap és hétfőn a felesle­ges hajtásokat metszették a fákról. A Szeged környéki kertekben, háztáji parcellá­kon a fűszerpaprika és a hó­napos retek adott munkát. A fagykárok ellenére rövidesen tízmillió retekcsomót vihet­nek piacra. Jó a retektermés Röszkén is. A gyümölcskertészek véle­ménye szerint példátlanul ko­rán várható a virágzás: már piros bimbós a kajszi, s négy­öt nap múlva szirmot bon­tanak a fák Kecskemét kör­nyékén. Erre várva vasárnap már letelepedtek a Tisza menti tőserdőben az első vándorméhészek. (MTI) Félbemaradt A szegedi és a szegedi já­rási népi ellenőrzési bizott­ság a járási pártbizottság ké­résére a közelmúltban széles körű vizsgálattal tisztázta a korábban alakult élelmiszer­gazdasági társulások problé­máit, és az új társulások létrehozását akadályozó té­nyezőket, hogy korábbi tes­tületi döntésekhez alapos tá­jékoztatást adjon. A vizsgá­lat jegyzőkönyve megállapít­ja, hogy több olyan szövet­kezeti társulás jött létre, amely azóta gazdaságtalan lett, fölszámolták, vagy csak látszattevékenységet folytat. Részletesen foglalkozik a baksi Magyar—Bolgár Ba­rátság Tsz, és a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszö­vetkezet barackmag feldol­gozására létrejött egyszerű gazdasági együttműködésé­vel, az ásotthalmi lápföld ki­termeléséhez szerveződö'tt, de azóta megszűnt társulással, az ugyancsak ásotthalmi öt­venvagonos hűtőtároló üze­melésével, valamint a dóci és sándorfalvi szövetkezet együttműködésével megkez­dett tehenészeti telep máig is fönnálló problémáival. A tapasztalatokat összegező je­lentésben az objektív okok és az eredményes működést akadályozó szubjektív ténye­zők között számos megfonto­landó megállapítást olvasha­tunk. Nem fűződött közös érdek a közös vállalkozá­sokhoz, vagy nem intézked­tek a termelői háttér kiala­kítása érdekében. — ez az egyik igen fontos megálla­pítás, a másik pedig az. hogy a szubjektív eredetű hiányosságokért fölveti a társuló felek és a jóváha­gyó hatóságok személyi fe­lelősségét is Azok az okok, amelyek a létrejött társulások egészsé­ges működését akadályozták, a vizsgálat szerint új társu­Korszerűsítik az egészségügyi dolgozók képzését Sajtótájékoztató az Egészségügyi Minisztériumban Az egészségügyi szakkép­zés reformjáról tartottak saj­tótájékoztatót hétfőn az Egészségügyi Minisztérium­ban. Dr. Aczél György mi­niszterhelyettes elmondotta: ez év szeptemberétől jelen­tős változások lesznek az egészségügyi dolgozók képzé­sében. Az egyik leglényege­sebb változás az, hogy az egészségügyi szakiskolák szerves részévé válnak ok­tatási rendszerünknek. Az új egészségügyi szakiskolák a korábbi kétéves, tanfolyam jellegű képzés helyett — há­roméves nappali oktatás ke­retében — iskolai végzett­ségnek számító szakképesí­tést nyújtanak. Ez a képesí­tés azonos értékű lesz az egészségügyi szakközépisko­lát végzett fiatalokéval. Esze­rint minden általános iskolát végzett tanuló a nyolcadik osztály befejezése után két­féle egészségügyi szakmai képesítést nyújtó iskolatípus­ban tanulhat tovább: egész­ségügyi szakiskolában és egészségügyi szakközépisko­lában. Mindkét iskola azonos ér­tékű szakmai képesítést ad, amellyel valamennyi kórház­ban, klinikán általános ápo­lói, illetve valamennyi szak­rendelőben és gondozóinté­zetben általános asszisztens­ként lehet elhelyezkedni. A minisztérium szakvezetői hangsúlyozták: az azonos szakképesítés a két iskolatí­pus egységes alapképzési rendszerére épül. S bár a szakközépiskolákban végzet­tek érettségit is szereznek, a két iskola szakmai tananya­ga csaknem teljesen azonos lesz. A jövőben ugyanis a szakiskolákban is oktatnak közismereti tárgyakat; ma­gyar nyelvet és irodalmat, tör­ténelmet, matematikát, fizi­kát, kémiát és biológiát is. Az új oktatási forma, az egészségügyi szakiskolai ok­tatás keretében az idén ősz­szel az országban 39 első osztályban kezdik meg a tanítást. A szakiskolások több mint felének kollégiu­mi elhelyezést is biztosítanak. Emellett számos más ked­vezményben részesülnek. Nem kell tandíjat fizetniük, ösztöndijat. munkaruhát stb. kapnak. Ugyanakkor az egészségügyi szakközépisko­lásokhoz képest egy évvel hamarabb állhatnak munká­ba. A későbbiek során pe­dig — ha érettségit akarnak szerezni — szakiskolai ta­- nulmányi idejüket is beszá­mítják.. Az új egészségügyi okta­tási rendszer azok számára is lehetővé teszi az általá­nos ápolói szakképzettség megszerzését, és az egészség­ügyi munkakörben való el­helyezkedést, akik az általá­nos iskola befejezése után más területen dolgoztak vagy nem az egészségügyi szakközépiskolában tanultak tovább, s az egészségügyi pályát csak később választ­ják élethivatásul. Ezek a fiatalok — ha egészségügyi szakképesítés nélkül állnak munkába — 18 éves koruk betöltése után, de legké­sőbb 35 éves korukig — meghatározott egészségügyi munkakörökben kétéves munka melletti szaktanfo­lyam keretében szerezhetik meg az általános ápolói szakképesítést. Üj vonása az egészségügyi képzésnek az is —, jelentet­ték be a sajtótájékoztatón —, hogy az idén ősszel két szak­területen indítanak felsőfo­kú képzést az Orvostovább­képző Intézet egészségügyi főiskolai karán. Itt három­éves nappali képzés kereté­ben főiskolai képesítéssel rendelkező védőnőket, gyógy­tornászokat, diétásnővéreket és közegészségügyi-járvány­ügyi ellenőröket képeznek ki. Az ugyancsak felsőfokú, de kétéves levelező tagoza­tú képzés keretében pedig megkezdik az egészségügyi szakoktatók, intézeti, kór­házi, klinikai vezetőnővérek és mentőtisztek oktatását, képzését is. Korábban felső­fokú végzettséget, diplomát az egészségügyben csak az orvostudományi egyetemen lehetett szerezni. (MTI) lások alakulását ls gátolják. Első helyen a megfelelő gaz­daságpolitikai képzettség hiányát említi a jelentés. Közrejátszik az egyéni és a rosszul értelmezett csoport­érdek féltése, a kockázatvál­lalástól való idegenkedés, a tekintélyféltés és az önálló­ság elvesztésétől való alap­talan félelem is. • Szervezet!, pénzügyi té­nyezők is hátráltatják új társulások létrejöttét. Min­denképpen megszívlelendő a népi ellenőrök több javasla­ta, ez is például: társulni lehetne a szellemi tőke jobb kihasználására, vagy a meg­levő termelési eszközök ha­tékonyabb és termelékenyebb működtetésére. Nem várhat­juk, hogy az élelmiszer-gaz­daságban minden feladatot társulás útján fogunk meg­oldani, de tény, hogy a kí­nálkozó lehetőséget nem mindig használták ki a gaz­daságok. A vizsgálat eredménye­képpen a népi ellenőrzési bi­zottság számos javaslattal igyekszik szolgálni a társulá­sok egészségesebb működé­sét. Előnyös, ha a szegedi járásban a termelőüzemek elsősorban szőlő, gyümölcs, zöldség és burgonya termelé­sére társulnak, de több gaz­daság megfontolt, együttmű­ködésével létesíthetők csak tehenészeti telepek, vagy halászati üzemek is. Segíteni kell, hogy a konzervgyár, a paprikafeldolgozó vállalat és a pincegazdaság továbbra is támogatást nyújthasson a termelőknek, a pincegazda­ság több évre előre kötött szerződési rendszerét érde­mes más termékeknél is pél­dának tekinteni. Számtalan lehetőség és tartalék van a kölcsönös ér­dekeken alapuló társulások­ban, a jól megalapozott együttműködés a társuló gazdaságok megerősödéséhez vezetnének és az egész tár­sadalom érdekeit szolgálnák. Továbbra is szükség van te­hát rájuk. n XI. pártkongresszus küldöttei Hegváltozott szemlélettel nak lenni, még nagyobb fe­lelősség elmenni a pártkong­resszusra. Erőt ad azonban munkástársaim biztatása, a támogatás, amit tőlük ka­pok. — Ha szót kapna a párt­kongresszuson, mit mondana el? — Elsősorban arról beszél­nék, mennyire megváltozott a munkásnők szemlélete. Tudják, hogy nagyon fontos a tanulás, politikai tájéko­zottságuk szélesítése, ha előbbre akarnak jutni. Tud­ják, velem együtt, hogy nem elég a határozatok sora, kép­zettség is kell a vezető be­osztáshoz, a teljes társadalmi egyenjogúsághoz. Megkö­szönném azt a sok-sok in­tézkedést. segítséget, amit mi nők, kaptunk a párttól, a kormánytól, az egész társa­dalomtól. S elmondanám, hogy helytállunk becsülettel a jövőben is. — Hogyan látja a páit ve­zető szerepét, saját munka­helyén? — A pártvezetőségnek s a párttagoknak mindenre oda kell figyelniök. Alapvető a termelés ügye is. Ha valahol baj van, először a kommu­nisták mozdulnak meg, pél­dájuk pozitív hatást gyako­rol mindenkire. A pártveze­tőség beszámoltatja a veze­tőket is gazdasági tevékeny­ségükről, támogatja őket nroblémáik megoldásában. Ügyelünk a munkahelyi de­mokráciára, felelősségre von­juk azokat, akik vétenek el­lene. Meg kell jegyeznem, van olyan középvezető a gyárban — sajnos, nem is egy —, aki úgy képzeli, hogy a dolgozókkal törődni csak a párttitkár feladata. A mi dol­gunk: ezen a szemléleten is változtatni. BörcsBk Józsefné betanított munkásként került a szegedi szalámigyárba, tíz évvel ez­előtt Tavaly tett húsipari szakmunkásvizsgát, a cson­tozóüzemben dolgozik. Az idén lesz húsz éve, hogy be­lépett a párt tagjainak sorá­ba, azóta töretlenül szolgál­ja a haladás, a közösség ügyét. Tagja a vállalati párt­bizottságnak, s a párt-végre­hajtóbizottságnak, nőfelelős, de az oktatás kérdéseit is kézben tartja. Fiatalasszony, csupa energia és fegyelem; tenni akarás egész lénye. Szombattól tagja a Csongrád megyei pártbizottságnak. — Melegem lett hirtelen, amikor megtudtam, hogy megválasztottak. Nagy dolog a megyei pártbizottság tagjá­Á párttagok felelőssége Javuló közvilágítás Az utóbbi tizenhét év alatt rendkívül sokat fejlődött Szegeden a közvilágítás. 1958-ban 2400 izzólámpa vi­lágított a városban, jelenleg közel 8 ezer lámpatest, ben­nük 16 ezer fényforrás szol­gálja a közbiztonságot, ad hangulatos esti* városképet. De nemcsak a mennyiségi, a minőségi változás is szembe­tűnő — a régi izzószálas égő­ket hatásosabban világító fénycsövekre cserélték föl. Bizonyára sokan emlékeznek még a Kárász utcai világítás másfél évtizeddel ezelőtti új­jászületésére, a majdnem nappali fényt árasztó új fénycsövek mellett sáDadt­nak látszottak a környék iz­zólámpái. A nagyarányú fejlődés ter­mészetesen együtt jár az áramfogyasztás növekedésé­vel. Az összehasonlítási idő­szakban az összes égők vil­lamos teljesítménye 146-ról 2 ezer kilowattra szökött — különösen a 60-as években beállított higanygőzlámpák fogyasztanak sokat. Ez egy­re nagyobb föladatot ró a DÉMÁSZ Szegedi Üzemigaz­gatóságára. csakúgy. mint az állandóan növekvő számú Hm pá!? karbantartása. a ossz égők cseréje, s az egyéb üzemzavarok elhárítá­sa. Nagy gondja az áramszol­gáltatónak, hogy dolgozóik száma nem növekedett meg­felelő arányban, sőt a mun­kaerő-helyzetet figyelembe véve, a közeljövőben sem várható jelentős javulás. Munkájuk jobb megszerve­zésével, s néhány gép be­szerzésével megpróbálták ugyan hatékonyabbá tenni tevékenységüket, ám minden üzemzavart mégsem észlel­nek időben, így aztán ese­tenként a javítás is elhúzód­hat. Az áramszolgáltató vál­lalatra vonatkozó törvény ér­telmében nyolc napon belül kell helyrehozni a hibákat, de az igényeknek megfele­lően igyekeznek ezt az időt lényegesen lerövidíteni. Sőt, nagyobb üzemzavarok esetén azonnal megkezdik a mun­kát. Néha persze az is elő­fordul, hogy egy-egy utca­szakasz indokolatlanul so­káig marad sötétben. Esténként a teljes közvilá­gítási hálózat egyidőben va­ló begyújtása a közelmúlt­ban megvalósított, több mint 50 kilométeres vezérlőszál­lal oldható meg. Az ehhez tartozó központi vezérlőbe­rendezést azt is jelzi, meg­gyulladtak-e mindenütt a lámpák. Gyújtás után az üzemigazgatóság dolgozói gépkocsival végigjárják a fontosabb csomópontokat. A hibákat ilyenkor és nappal egy szerelőkocsis autóról ja­vítják, valamint #gy villa­mos hajtású létrás járműről. A gondokat fokozzák a gya­kori szándékos rongálások, valamint a gépjárművezetők gondatlanságából eredő kár­okozások. A város lakói mit sem tudva a nehézségekről, ter­mészetesen joggal várják az áramszolgáltató vállalattól, hogy lakásukban s az utcá­kon folyamatos legyen a vil­lamosenergia-szolgáltatás. Általában a hibákat is ők észlelik leghamarabb, így az elhárításnak is aktív részt­vevői lehetnek, ha időben ér­tesítik a vállalatot. Az ed­diginél többet tudnak segí­teni az intézmények, vállala­tok s kereskedelmi szervek is, ha a tapasztalt hibákat bejelentik az állandó ügye­let 14-295, illetve 14-296-os telefonszámán. örvendetes, hbgy a DÉMÁSZ korábbi ilyen kérését több intéz­ménynél megértően fogadták, s elősegítették a hibák kija­vítását. A szegedi üzemigaz­gatóság tehát várja a la­kosság további bejelentéseit, dolgozók Dedig igvekeznek munkájukat mind—iki meg­elégedésére végezni. Szirák József A Szegedi Ruhagyár mű­vezetője, Juhász Péterné. Itt tanulta a szakmát, el se hin­nénk, ha nem maga monda­ná, hogy még 1959-ben. Há­rom éve művezető. Most a nyolcas teremben dolgozik, hol francia exportra öltönyö­ket készítenek. Művezető­társával 77 munkás tevé­kenységét irányítja, egyezte­ti, gondoskodik róluk. Sze­retik is érte. Tíz éve párttag, azóta megválasztották a vál­lalati pártbizottság és vég­rehajtó bizottság tagjának, termelési felelős volt, jelen­leg a nőbizottság elnöke. Mostantól kezdve pedig tag­ja a Csongrád megyei párt­bizottságnak is. — Állandóan szem előtt tartottam pártunk Központi Bizottságának határozatait, s igyekeztem is tenni valamit azok végrehajtásáért. Arra azonban sohase mertem vol­na gondolni, hogy egyszer ott lehetek a pártkongresszuson. Nagyon meghatott, hogy küldöttnek választottak. — Milyen véleményt alko­tott a kongresszusi irányel­vekről? — Teljesen egyetértek az irányelvekkel. Helyeslem, hogy a gazdasági feladatok végrehajtásáért felelősek a gyári pártszervezetek, min­den egyes párttag külön-kü­lön is a maga munkaterüle­tén. Aláhúznám a párt ellen­őrző szerepét a határozatok végrehajtásában, s fáj, ha valahol mulasztást látok. — Miben látja a legfonto­sabb feladatokat? — Az a tapasztalatom, hogy a párttagok nem eléggé aktívak minden esetben. Népszerűtlen témákban töb­ben nem szívesen agitálnak, van, aki nem érzi egyéni fe­lelősségét. Aki azt hiszi, hogy a pártszervezet feladatai csak a vezetőséget terhelik, nem igazi kommunista. Vigyázni kell a párttagság sorainak tisztaságára. A másik, igen fontos dolog a tartalékok feltárása. — Milyen tartalékokra gondol? — A gyár belső tartalékai­ra. Módszeresen, ésszerűen szervezni, az eszközök maxi­mális kihasználásán fáradoz­ni, úgy beosztani a munka­időt, hogy annak minden perce a termelést szolgálja. Nálunk megindult egy i'yea folyamat, már eredmények­ről is beszámolhatunk. De tovább kell haladni, mindig többet, mindig jobbat várni, elsősorban önmagunktól. B. 1. 4 r

Next

/
Oldalképek
Tartalom