Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-11 / 59. szám
KEDD, »75. MÁRCIUS íí. 3 Munka a földeken Megélénkültek a csongrádi kertek, szántók is. Makó határában megkezdték a fokhagyma duggatását. Ezt a kényes munkát még nem gépesítették, a szaporítóanyagot fáradságos módon, gerezdenként kell a földbe helyezni. „Kényelmesebb"' dolguk volt a szatymazi őszibarack-termelőknek, akik vasárnap és hétfőn a felesleges hajtásokat metszették a fákról. A Szeged környéki kertekben, háztáji parcellákon a fűszerpaprika és a hónapos retek adott munkát. A fagykárok ellenére rövidesen tízmillió retekcsomót vihetnek piacra. Jó a retektermés Röszkén is. A gyümölcskertészek véleménye szerint példátlanul korán várható a virágzás: már piros bimbós a kajszi, s négyöt nap múlva szirmot bontanak a fák Kecskemét környékén. Erre várva vasárnap már letelepedtek a Tisza menti tőserdőben az első vándorméhészek. (MTI) Félbemaradt A szegedi és a szegedi járási népi ellenőrzési bizottság a járási pártbizottság kérésére a közelmúltban széles körű vizsgálattal tisztázta a korábban alakult élelmiszergazdasági társulások problémáit, és az új társulások létrehozását akadályozó tényezőket, hogy korábbi testületi döntésekhez alapos tájékoztatást adjon. A vizsgálat jegyzőkönyve megállapítja, hogy több olyan szövetkezeti társulás jött létre, amely azóta gazdaságtalan lett, fölszámolták, vagy csak látszattevékenységet folytat. Részletesen foglalkozik a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz, és a sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet barackmag feldolgozására létrejött egyszerű gazdasági együttműködésével, az ásotthalmi lápföld kitermeléséhez szerveződö'tt, de azóta megszűnt társulással, az ugyancsak ásotthalmi ötvenvagonos hűtőtároló üzemelésével, valamint a dóci és sándorfalvi szövetkezet együttműködésével megkezdett tehenészeti telep máig is fönnálló problémáival. A tapasztalatokat összegező jelentésben az objektív okok és az eredményes működést akadályozó szubjektív tényezők között számos megfontolandó megállapítást olvashatunk. Nem fűződött közös érdek a közös vállalkozásokhoz, vagy nem intézkedtek a termelői háttér kialakítása érdekében. — ez az egyik igen fontos megállapítás, a másik pedig az. hogy a szubjektív eredetű hiányosságokért fölveti a társuló felek és a jóváhagyó hatóságok személyi felelősségét is Azok az okok, amelyek a létrejött társulások egészséges működését akadályozták, a vizsgálat szerint új társuKorszerűsítik az egészségügyi dolgozók képzését Sajtótájékoztató az Egészségügyi Minisztériumban Az egészségügyi szakképzés reformjáról tartottak sajtótájékoztatót hétfőn az Egészségügyi Minisztériumban. Dr. Aczél György miniszterhelyettes elmondotta: ez év szeptemberétől jelentős változások lesznek az egészségügyi dolgozók képzésében. Az egyik leglényegesebb változás az, hogy az egészségügyi szakiskolák szerves részévé válnak oktatási rendszerünknek. Az új egészségügyi szakiskolák a korábbi kétéves, tanfolyam jellegű képzés helyett — hároméves nappali oktatás keretében — iskolai végzettségnek számító szakképesítést nyújtanak. Ez a képesítés azonos értékű lesz az egészségügyi szakközépiskolát végzett fiatalokéval. Eszerint minden általános iskolát végzett tanuló a nyolcadik osztály befejezése után kétféle egészségügyi szakmai képesítést nyújtó iskolatípusban tanulhat tovább: egészségügyi szakiskolában és egészségügyi szakközépiskolában. Mindkét iskola azonos értékű szakmai képesítést ad, amellyel valamennyi kórházban, klinikán általános ápolói, illetve valamennyi szakrendelőben és gondozóintézetben általános asszisztensként lehet elhelyezkedni. A minisztérium szakvezetői hangsúlyozták: az azonos szakképesítés a két iskolatípus egységes alapképzési rendszerére épül. S bár a szakközépiskolákban végzettek érettségit is szereznek, a két iskola szakmai tananyaga csaknem teljesen azonos lesz. A jövőben ugyanis a szakiskolákban is oktatnak közismereti tárgyakat; magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, matematikát, fizikát, kémiát és biológiát is. Az új oktatási forma, az egészségügyi szakiskolai oktatás keretében az idén őszszel az országban 39 első osztályban kezdik meg a tanítást. A szakiskolások több mint felének kollégiumi elhelyezést is biztosítanak. Emellett számos más kedvezményben részesülnek. Nem kell tandíjat fizetniük, ösztöndijat. munkaruhát stb. kapnak. Ugyanakkor az egészségügyi szakközépiskolásokhoz képest egy évvel hamarabb állhatnak munkába. A későbbiek során pedig — ha érettségit akarnak szerezni — szakiskolai ta- nulmányi idejüket is beszámítják.. Az új egészségügyi oktatási rendszer azok számára is lehetővé teszi az általános ápolói szakképzettség megszerzését, és az egészségügyi munkakörben való elhelyezkedést, akik az általános iskola befejezése után más területen dolgoztak vagy nem az egészségügyi szakközépiskolában tanultak tovább, s az egészségügyi pályát csak később választják élethivatásul. Ezek a fiatalok — ha egészségügyi szakképesítés nélkül állnak munkába — 18 éves koruk betöltése után, de legkésőbb 35 éves korukig — meghatározott egészségügyi munkakörökben kétéves munka melletti szaktanfolyam keretében szerezhetik meg az általános ápolói szakképesítést. Üj vonása az egészségügyi képzésnek az is —, jelentették be a sajtótájékoztatón —, hogy az idén ősszel két szakterületen indítanak felsőfokú képzést az Orvostovábbképző Intézet egészségügyi főiskolai karán. Itt hároméves nappali képzés keretében főiskolai képesítéssel rendelkező védőnőket, gyógytornászokat, diétásnővéreket és közegészségügyi-járványügyi ellenőröket képeznek ki. Az ugyancsak felsőfokú, de kétéves levelező tagozatú képzés keretében pedig megkezdik az egészségügyi szakoktatók, intézeti, kórházi, klinikai vezetőnővérek és mentőtisztek oktatását, képzését is. Korábban felsőfokú végzettséget, diplomát az egészségügyben csak az orvostudományi egyetemen lehetett szerezni. (MTI) lások alakulását ls gátolják. Első helyen a megfelelő gazdaságpolitikai képzettség hiányát említi a jelentés. Közrejátszik az egyéni és a rosszul értelmezett csoportérdek féltése, a kockázatvállalástól való idegenkedés, a tekintélyféltés és az önállóság elvesztésétől való alaptalan félelem is. • Szervezet!, pénzügyi tényezők is hátráltatják új társulások létrejöttét. Mindenképpen megszívlelendő a népi ellenőrök több javaslata, ez is például: társulni lehetne a szellemi tőke jobb kihasználására, vagy a meglevő termelési eszközök hatékonyabb és termelékenyebb működtetésére. Nem várhatjuk, hogy az élelmiszer-gazdaságban minden feladatot társulás útján fogunk megoldani, de tény, hogy a kínálkozó lehetőséget nem mindig használták ki a gazdaságok. A vizsgálat eredményeképpen a népi ellenőrzési bizottság számos javaslattal igyekszik szolgálni a társulások egészségesebb működését. Előnyös, ha a szegedi járásban a termelőüzemek elsősorban szőlő, gyümölcs, zöldség és burgonya termelésére társulnak, de több gazdaság megfontolt, együttműködésével létesíthetők csak tehenészeti telepek, vagy halászati üzemek is. Segíteni kell, hogy a konzervgyár, a paprikafeldolgozó vállalat és a pincegazdaság továbbra is támogatást nyújthasson a termelőknek, a pincegazdaság több évre előre kötött szerződési rendszerét érdemes más termékeknél is példának tekinteni. Számtalan lehetőség és tartalék van a kölcsönös érdekeken alapuló társulásokban, a jól megalapozott együttműködés a társuló gazdaságok megerősödéséhez vezetnének és az egész társadalom érdekeit szolgálnák. Továbbra is szükség van tehát rájuk. n XI. pártkongresszus küldöttei Hegváltozott szemlélettel nak lenni, még nagyobb felelősség elmenni a pártkongresszusra. Erőt ad azonban munkástársaim biztatása, a támogatás, amit tőlük kapok. — Ha szót kapna a pártkongresszuson, mit mondana el? — Elsősorban arról beszélnék, mennyire megváltozott a munkásnők szemlélete. Tudják, hogy nagyon fontos a tanulás, politikai tájékozottságuk szélesítése, ha előbbre akarnak jutni. Tudják, velem együtt, hogy nem elég a határozatok sora, képzettség is kell a vezető beosztáshoz, a teljes társadalmi egyenjogúsághoz. Megköszönném azt a sok-sok intézkedést. segítséget, amit mi nők, kaptunk a párttól, a kormánytól, az egész társadalomtól. S elmondanám, hogy helytállunk becsülettel a jövőben is. — Hogyan látja a páit vezető szerepét, saját munkahelyén? — A pártvezetőségnek s a párttagoknak mindenre oda kell figyelniök. Alapvető a termelés ügye is. Ha valahol baj van, először a kommunisták mozdulnak meg, példájuk pozitív hatást gyakorol mindenkire. A pártvezetőség beszámoltatja a vezetőket is gazdasági tevékenységükről, támogatja őket nroblémáik megoldásában. Ügyelünk a munkahelyi demokráciára, felelősségre vonjuk azokat, akik vétenek ellene. Meg kell jegyeznem, van olyan középvezető a gyárban — sajnos, nem is egy —, aki úgy képzeli, hogy a dolgozókkal törődni csak a párttitkár feladata. A mi dolgunk: ezen a szemléleten is változtatni. BörcsBk Józsefné betanított munkásként került a szegedi szalámigyárba, tíz évvel ezelőtt Tavaly tett húsipari szakmunkásvizsgát, a csontozóüzemben dolgozik. Az idén lesz húsz éve, hogy belépett a párt tagjainak sorába, azóta töretlenül szolgálja a haladás, a közösség ügyét. Tagja a vállalati pártbizottságnak, s a párt-végrehajtóbizottságnak, nőfelelős, de az oktatás kérdéseit is kézben tartja. Fiatalasszony, csupa energia és fegyelem; tenni akarás egész lénye. Szombattól tagja a Csongrád megyei pártbizottságnak. — Melegem lett hirtelen, amikor megtudtam, hogy megválasztottak. Nagy dolog a megyei pártbizottság tagjáÁ párttagok felelőssége Javuló közvilágítás Az utóbbi tizenhét év alatt rendkívül sokat fejlődött Szegeden a közvilágítás. 1958-ban 2400 izzólámpa világított a városban, jelenleg közel 8 ezer lámpatest, bennük 16 ezer fényforrás szolgálja a közbiztonságot, ad hangulatos esti* városképet. De nemcsak a mennyiségi, a minőségi változás is szembetűnő — a régi izzószálas égőket hatásosabban világító fénycsövekre cserélték föl. Bizonyára sokan emlékeznek még a Kárász utcai világítás másfél évtizeddel ezelőtti újjászületésére, a majdnem nappali fényt árasztó új fénycsövek mellett sáDadtnak látszottak a környék izzólámpái. A nagyarányú fejlődés természetesen együtt jár az áramfogyasztás növekedésével. Az összehasonlítási időszakban az összes égők villamos teljesítménye 146-ról 2 ezer kilowattra szökött — különösen a 60-as években beállított higanygőzlámpák fogyasztanak sokat. Ez egyre nagyobb föladatot ró a DÉMÁSZ Szegedi Üzemigazgatóságára. csakúgy. mint az állandóan növekvő számú Hm pá!? karbantartása. a ossz égők cseréje, s az egyéb üzemzavarok elhárítása. Nagy gondja az áramszolgáltatónak, hogy dolgozóik száma nem növekedett megfelelő arányban, sőt a munkaerő-helyzetet figyelembe véve, a közeljövőben sem várható jelentős javulás. Munkájuk jobb megszervezésével, s néhány gép beszerzésével megpróbálták ugyan hatékonyabbá tenni tevékenységüket, ám minden üzemzavart mégsem észlelnek időben, így aztán esetenként a javítás is elhúzódhat. Az áramszolgáltató vállalatra vonatkozó törvény értelmében nyolc napon belül kell helyrehozni a hibákat, de az igényeknek megfelelően igyekeznek ezt az időt lényegesen lerövidíteni. Sőt, nagyobb üzemzavarok esetén azonnal megkezdik a munkát. Néha persze az is előfordul, hogy egy-egy utcaszakasz indokolatlanul sokáig marad sötétben. Esténként a teljes közvilágítási hálózat egyidőben való begyújtása a közelmúltban megvalósított, több mint 50 kilométeres vezérlőszállal oldható meg. Az ehhez tartozó központi vezérlőberendezést azt is jelzi, meggyulladtak-e mindenütt a lámpák. Gyújtás után az üzemigazgatóság dolgozói gépkocsival végigjárják a fontosabb csomópontokat. A hibákat ilyenkor és nappal egy szerelőkocsis autóról javítják, valamint #gy villamos hajtású létrás járműről. A gondokat fokozzák a gyakori szándékos rongálások, valamint a gépjárművezetők gondatlanságából eredő károkozások. A város lakói mit sem tudva a nehézségekről, természetesen joggal várják az áramszolgáltató vállalattól, hogy lakásukban s az utcákon folyamatos legyen a villamosenergia-szolgáltatás. Általában a hibákat is ők észlelik leghamarabb, így az elhárításnak is aktív résztvevői lehetnek, ha időben értesítik a vállalatot. Az eddiginél többet tudnak segíteni az intézmények, vállalatok s kereskedelmi szervek is, ha a tapasztalt hibákat bejelentik az állandó ügyelet 14-295, illetve 14-296-os telefonszámán. örvendetes, hbgy a DÉMÁSZ korábbi ilyen kérését több intézménynél megértően fogadták, s elősegítették a hibák kijavítását. A szegedi üzemigazgatóság tehát várja a lakosság további bejelentéseit, dolgozók Dedig igvekeznek munkájukat mind—iki megelégedésére végezni. Szirák József A Szegedi Ruhagyár művezetője, Juhász Péterné. Itt tanulta a szakmát, el se hinnénk, ha nem maga mondaná, hogy még 1959-ben. Három éve művezető. Most a nyolcas teremben dolgozik, hol francia exportra öltönyöket készítenek. Művezetőtársával 77 munkás tevékenységét irányítja, egyezteti, gondoskodik róluk. Szeretik is érte. Tíz éve párttag, azóta megválasztották a vállalati pártbizottság és végrehajtó bizottság tagjának, termelési felelős volt, jelenleg a nőbizottság elnöke. Mostantól kezdve pedig tagja a Csongrád megyei pártbizottságnak is. — Állandóan szem előtt tartottam pártunk Központi Bizottságának határozatait, s igyekeztem is tenni valamit azok végrehajtásáért. Arra azonban sohase mertem volna gondolni, hogy egyszer ott lehetek a pártkongresszuson. Nagyon meghatott, hogy küldöttnek választottak. — Milyen véleményt alkotott a kongresszusi irányelvekről? — Teljesen egyetértek az irányelvekkel. Helyeslem, hogy a gazdasági feladatok végrehajtásáért felelősek a gyári pártszervezetek, minden egyes párttag külön-külön is a maga munkaterületén. Aláhúznám a párt ellenőrző szerepét a határozatok végrehajtásában, s fáj, ha valahol mulasztást látok. — Miben látja a legfontosabb feladatokat? — Az a tapasztalatom, hogy a párttagok nem eléggé aktívak minden esetben. Népszerűtlen témákban többen nem szívesen agitálnak, van, aki nem érzi egyéni felelősségét. Aki azt hiszi, hogy a pártszervezet feladatai csak a vezetőséget terhelik, nem igazi kommunista. Vigyázni kell a párttagság sorainak tisztaságára. A másik, igen fontos dolog a tartalékok feltárása. — Milyen tartalékokra gondol? — A gyár belső tartalékaira. Módszeresen, ésszerűen szervezni, az eszközök maximális kihasználásán fáradozni, úgy beosztani a munkaidőt, hogy annak minden perce a termelést szolgálja. Nálunk megindult egy i'yea folyamat, már eredményekről is beszámolhatunk. De tovább kell haladni, mindig többet, mindig jobbat várni, elsősorban önmagunktól. B. 1. 4 r