Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSZAB MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 65. évfolyam 59. szám 1975. március 11., kedd Ára: 80 fillér lövőnk programja A kilencedik M

ost. a XI. kongresszus előkészületei közben, ismét bebizonyosodott, hogy egy hatalmon levő marxista—leninista párt számára épp olyan fontos a tömegekkel kiépített jó kapcsolat, amennyire fontos ez a hatalomért folytatott harc időszakában. Bebizonyosodott az is, hogy a lenini elvek és a pártélet lenini normái, a párt munkamódszere nemcsak a kommunisták számára jelentenek orientációt, hanem a pártonkívüli tömegek számára is. Az MSZMP az egész magyar nép számára a társadalmi valóság olyan szerves részévé vált, hogy a pártonkívüliek is, a párton, annak elvi-politikai-szervezeti egységén, s nem különben tagjainak tevékenységén mérik saját helyzetüket, jövőjüket. A meggyőződésen alapuló irányítási módszernek köszönhető, hogy nemcsak a párttagok, de egész társadamunk vallja: össznemzeti érdek a következetes, töretlen. a marxizmus—leninizmus eszméin alapuló politikai irányvonalat követő párt léte. A munkásosztály vezető szerepéből adódó feladatokat csak az a marxista párt képes megvalósítani, amelyik szervesen beilleszkedik a társadalomba, ismeri az emberek törekvéseit és a tömegekben megérlelődött feladatokat. Ügy halad a társadalom élén, hogy a tömegekkel nem lazítja meg kapcsolatait. Politikájában arra törekszik, hogy erősítse az államhatalom és társadalmi szervek tömegbefolyását, ami által fenntarthatja, fejlesztheti a kezdeményezőkészséget a társadalmi szükségletek kielégítésére, az emberi problémák megoldására. A vasárnap nyilvánosságra hozott kongresszusi Programnyilatkozat tervezete arról tanúskodik, hogy a párt a távlatok meg fogalmazásában most is a tömegekben megérlelődött törekvésekből indult ki. Pártunk előző Programnyilatkozata több mint negyedszázados, 1948-ban fogadták el. Az akkor megfogalmazott célokat, sok vonatkozásban még többet is, megvalósítottuk. Hazánk azóta a szocializmus útját járja. A végbement fejlődés tette szükségessé az új Programnyilatkozat kidolgozását. A legfontosabb tartalmi sajátossága az új Programnyilatkozatnak, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítését tűzi ki célul, s ehhez határozza meg a tennivalókat. Ebben a periódusban tovább kell fejleszteni a termelési viszonyokat úgy, hogy emelkedjen a munka termelékenysége, s ezáltal erősödjenek a szocializmus anyagi alapjai, de fejlődjenek az emberi kapcsolatok is. Ennek következményeként minőségileg is jelentősen emelkedik majd a nép kulturális színvonala és anyagi jóléte. Társadalmi-politikai téren számos lényeges változás bekövetkezését jelzi a tervezet. Az előttünk levő években tovább szilárdul társadalmunk politikai egysége annak következtében, hogy kialakul a fejlett szocializmusra jellemző társadalmi struktúra. Ezen a társadalmi alapon a proletárdiktatúra állama össznépi állammá válik, a munkásosztály vezető szerepének erősödése mellett. Tovább fejlődik a szocialista demokrácia úgy, hogy annak súlypontja az üzemi1 demokráciára helyeződik. Az egész folyamat a pártirányítás még hatékonyabbá válásával megy végbe. Az egységes szocialista társadalmi struktúra kialakulása elvezet a társadalmi egyenlőtlenségek megszűnéséhez. Természetesen nem az emberek közti különbségek fognak megszűnni — ezt kívánni képtelenség lenne —, hanem a társadalmi egyenlőtlenség. A szocialista társadalom, amelynek egyik célja a társadalmi egyenlőtlenség és igazságtalanság megszüntetése, létrejöttének pillanatától következetes politikát folytat e cél elérésére. Az ehhez szükséges objektív lehetőségek hiányában azonban az egyenlőtlenségek kiküszöböléséről szóló mindenfajta nyilatkozat és kijelentés jámbor óhaj marad. Viszont a társadalmi különbségek megszüntetésére irányuló világos politika nélkül a meglevő objektív lehetőségek nem realizálódnak. A legfontosabb lépést megtettük akkor, amikor felszámoltuk a társadalmi egyenlőtlenség alapjait, a termelőeszközök magántulajdonát, s vele az ember kizsákmányolásának lehetőségét. További feladat az anyagi és szellemi javak elosztását úgy szabályozni, hogy a munka szerinti differenciált elosztás elvét nem sértve, gyorsabban emelkedjenek az ország legelmaradottabb részei és leghátrányosabb helyzetben levő társadalmi csoportjai. Ahhoz, hogy a kiegyenlítődés vonalán haladó társadalmunkban valamennyi csoport együttesen emelkedhessen tovább, újabb anyagi, szellemi és kulturális feltételeket kell teremteni úgy, hogy hosszabb távon a társadalom világnézeti egységesülése is végbemenjen a marxizmus—leninizmus alapján, annak általánossá válásával. A Programnyilatkozat tervezete a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális, ideológiai kérdésekben konkrét feladatokat fogalmaz meg a szocialista perspektíva markánsabbá tétele érdekében. Olyan lelkesítő célok ezek, amelyekben ki-ki megtalálhatja a maga feladatát. A Programnyilatkozat céljainak megvalósítása közben újabb lehetőségek nyílnak a munkásosztály, a párt vezető szerepe erősödéséhez, az egész társadalom ideológiai-világnézeli egységesüléséhez is. Tovább emelkedik a társadalom vezetésének, irányításának színvonala. A nép tapasztalatainak szintetizálása útján még jobb feltételek jönnek létre a fejlődés objektív törvényszerűségeinek tanulmányozására, s ennek megfelelő politikai, gazdasági, kulturális döntések meghozatalára. A

z új vállalkozás lényegéhez tartozik, hogy a benne megfogalmazott célokat nem csupán a párttagságnak címezték, hanem az egész népnek. Nemzeti program ez1, a szó legnemesebb értelmében. A Magyar Szocialista Munkáspárt az egész néppel együtt folytatja addig is helyesnek bizonyult útját a szocialista építés törvényszerűségei alapján, a testvéri országok közösségében. Országunk a Szovjetunióval, valamennyi szocialista állammal együttműködve, internacionalista alapokon állva akarja nemzeti céljait elérni a fejlett szocialista társadalom megteremtésével. Olyan ügy ez, melyben a párt az egész dolgozó magyar nép támogatását élvezi, olyan ijgy, amely mögé minden becsületes állampolgár felzárkózhat. Pozsgay Imre Házgyárat avattak Veszprémben vasárnap felavatták az ország 9. házgyárát. Az ünnepségen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter és dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter. Ott voltak a házgyáravatón a Veszprém megyei pártértekezlet résztvevői is. A házgyár nagycsarnokában összesereglett mintegy négyezer veszprémi lakos előtt Pap János, a megyei pártbizottság első titkára köszöntötte az építőket, a szerelőket. majd rövid beszédben méltatta a megye gyorsütemű gazdasági fejlődését. Ezután Bondor József mondott beszédet, amelyben jellemezte az elmúlt három évtized építésügyi tapasztalatait. Elmondotta, hogy negyedszázada hazánkban még a lakások 70 százaléka egyszobás volt, azóta hazánk a lakásellátottság tekintetében mind jobban felzárkózott az élvonalbeli országokhoz. A lakásprogram megvalósulását nagyban elősegítették házgyáraink. Hazánkban tíz gyárból álló hálózat épül ki, ezek között sorrendben kilencedik a veszprémi, majd (tizedik a rövidesen átadásra kerülő kecskeméti házgyár lesz. A miniszter elismerését fejezte ki a beruházóknak és a kivitelezőknek a határidő és a tervezett ráfordítási összeg betartásáért. A miniszter beszéde után Pullai Árpád indította meg gombnyomással a házgyár gépi berendezéseit. Ezt követően Szabó Lajos. a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat igazgatója vette át üzemeltetésre az új házgyárat. Az ünnepi nagygyűlést követően Veszprém város lakosai a helyszínen ismerkedhettek meg az új házgyárral, amely 418 millió forintba került, és teljes kapacitásával majd évente 2500 la-* káshoz qlegendő elemet ad az építőiparnak. Elkészült a nyári műsor Ülést tartott Szegeden a fesztivál intéző bizottsága A nyári ünnepi hetek közeledtével több fontos bejelentés hangzott el a fesztivál intéző bizottságának tegnapi soros ülésén a szegedi városi tanácsházán. Papp Gyula, a városi tanács elnöke, az intéző bizottság elnöke tájékoztatta a bizottságot arról, hogy a tavalyi év végén a városi tanács végrehajtó bizottsága megtárgyalta a fesztivál ügyét, s határozatokat hozott. Mint korábban beszámoltunk róla, a végrehajtó bizottság kibővítette a szabadtéri játékok igazgatóságának hatáskörét, megbízta a fesztivál eseményeinek koordinálásával, az operatív tevékenységgel. Horváth Mihály megbízott igazgató lett a fesztivál intéző bizottságának titkára is. A tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta az idei programot, s erről, valamint az előkészületekről adott tájékoztatót Horváth Mihály. Szereposztás a szabadtérin Miután a végrehajtó bizottság kiemelt fontosságúnak. tartotta a magas fokú művészi igényességet, ennek alapján válogatták az idei szabadtéri program közreműködőit — hangzotatta Horváth Mihály. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára méltóképpen emlékea bútorgyár Sokat foglalkoztatja Szeged be'várasának lakóit a Lenin körúti bútorgyár léte. A gyár fokozatosan telepíti át gépeit, berendezéseit Szeged nyugati iparövezetébe, s lényegesen csökken a zaj jelenlegi környezetében. Képünkön; a bútorlapokat már az új üzemrészben szabják. zik meg a szabadtéri Erkel nemzeti operájának, a Bánk bánnak felújításával. Rendezője és díszlettervezője Vámos László lesz, a karmester Pál Tamás, jelmezeit Márk Tivadar, koreográfiáját Barkóczy Sándor tervezi. A főbb szerepekben Simándy József, Moldován Stefánia, Komlóssy Erzsébet, Szalma Ferenc, Radnay György lép közönség elé. Szabadságopera Beethoven Fideliója, melyet magyar nyelven, kitűnő hazai művészekkel szólaltatnak ijieg: Horváth Eszterrel, Simándy Józseffel, Faragó Andrással, Gregor Józseffel, Kalmár Magdával, Palcsó Sándorral. Vaszy Viktor vezényel, rendező: Szinetár Miklós, díszlettervező: Varga Mátyás. A szegedi játékokon nagy népszerűségnek örvendő Kodály-daljátékot, a Háry Jánost Giricz Mátyás újfajta, érdekes elképzeléssel tervezi, a karmester Szalatsy István lesz, s a főbb szerepekben Bessenyei Ferenc, Házy Erzsébet és Szalma Ferenc mellett szegedieket találunk. Kovács Jánost, Máriáss Józsefet, Berdál Valériát, ifj. Ujlaky Lászlót és másokat. A Madách Színház művészei mutatják be a játékok történetében először Ibsen drámáját, a Peer Gyntöt, melynek látványos díszleteit Fehér Miklós készítette, a rendező Lengyel György. Főbb szerepekben: Huszti Péter, Psota Irén, Almási Éva, Némethy Ferenc, Horesnyi László, Dégi István. A július 19-i nyitány másnapján elevenedik meg színpadon, Májusjárás címmel, a szakszervezeti néptáncfesztivál gálaműsora. Társrendezvények Várhatóan hét külföldi és kilenc hazai együttes mutatkozik be négy este az újszegedi szabadtéri színpadon, a felszabadulási nemzetközi néptáncfesztiválon, melynek koreográfiai versenvét a színházban, gáláját pedig — mint említettük — a Dóm téren tartják. A kilencedik Szegedi Ifjúsági Napokat, 3 tavalyihoz hasonló keretek között, július 25—27-én rendezik meg, természetesen a karnevállal, ahol a tervek szerint az ország különböző megyéinek tánccsoportjai vesznek részt. Tíz képzőművészeti kiállítást rendeznek, a hagyományos nyári tárlat mellett egyéni kiállítással szerepel többek között Borsos Miklós és Kohán György. A Muzsikáló Udvaron szovjet barokk-kvintett és a Collegíum Musicum lép fel; a három orgonahangverseny egyikén előreláthatóan ott lesz a lipcsei Gewandhaus együttese; koncertet terveztek a várkertbe, és három könnyűzenei estet az újszegedi szabadtéri színpadra. A tudományos programban idén is helyet kap a pedagógiai, a művelődéselméleti nyári egyetem, valamint az ipari tudományos konferencia, s idén megtartják a folklóregyüttesek vezetőinek tanácskozását is. A gazdag sportversenyek érdekes színfoltjának ígérkezik a magyar— jugoszláv atlétikai viadal. Főbejárat az Aradi vértanúk terén Horváth Mihály tájékoztatójában elmondta még, hogy harmincezer jegyet adtak el eddig a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásaira, s készül a reprezentatív műsorfüzet, mely egyedül pótolja az eddigi időszaki kiadványokat. A műsorfüzet programrészét külön nyomják, nagy példányszámban, ingyenesen hozzák forgalomba. Megváltozik a Dóm téri közlekedés, a szabadtéri játékok főbejárata át'-erül az Aradi vértanúk terére mivel az Oskola utcába tervezett központi könyvtár he'yén már dolgoznak az építők addigra. így terrrés-etesen áthelyezik a biaéket is a Rerrich Béla térre. 0:1 to.mátumú belépőket adrak k'. a szabadtéri előadásaira, levelezőlap típusúakat, melyekhátán helyszínrajz igazítja el a vendégeket. N. L