Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

12 VASARNAP, 1915. MÁRCIUS 9. A pártértekezlet vitája ra törekednek, hogy az ok­tató, a nevelő, a tudományos munkát még jobban az élet, a politika diktálta követel­ményekhez igazítsák. Különös gondot kívánnak fordítani a középszintű ve­zetők politikai továbbképzé­sére. Hiszen rendkívül fon­tos a politikai-ideológiai is­meretek rendszeres karban­tartása. S csak az a veze­tő tud megfelelni a ma és még inkább a holnap komp­lex követelményrendszeré­nek, aki nyomon követi a po­litika, a politikai tudomá­nyok ismerettárának bővü­léséi metodikájának gaz­dagodását DR. LÁSZLÓ FERENC, • Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságának titkára mindenekelőtt ar­ról számolt be, hogy a SZO­TE-n is növelte az aktivitást, a közéleti érdeklődést a kongresszusi irányelvekkel való beható foglalkozás, az abban szereplő kérdések megvitatása. A továbbiakban arról szólt, milyen nagy jelentőségű és a maga nemében mennyire egyedülálló országosan is az a szerződés, amelyet egyete­mük kötött a megyei tanács­csal, és amely a tudományos intézményeknek a megye egészségügyének irányításá­ban betöltött patronáló sze­repének elveit, és a gyakor­lati munka fő irányelveit rögzíti. Napjainkban megvalósuló­ban van az egészségügyi el­látás integrálása. Ez a szer­ződés, tehát a Csongrád me­gyei gyakorlat ennek megva­lósítását szolgálja. Méghozzá úgy. hogy az itteni tapaszta­latokat országos méretekben is hasznosítani kívánják, ugyanezen ügy sikerre vite­lének érdekében. Beszélt egyetemük eredmé­nyeiről, gondjairól is. Utal­va rá: bizony nem könnyű, sőt kifejezetten nehéz az adott körülmények szorításá­ban élve maradéktalanul megfelelni a hármas — gyó­gyító, oktató, tudományos­kutató — funkciónak. A szakember-ellátottság megfelelő. Nagy viszont a nővérhiány és aggasztóan megoldatlan a nővérutánpót­lás helyzete is. A meglevő Intézmények közül több el­avult, nem felel meg ren­deltetésének, szűk. Ennek el­lenére igyekeznek ellátni mindazt, ami funkciójuk sze­rint rájuk hárul, abban re­ménykedve, hogy a jelen és a jövő beruházásai, korszerű­sítései minél előbb megold­ják majd legszorítóbb gond­jaikat. Befejezésül a tudományos munka pártirányításáról be­szélt. Arra utalva: a Szegedi Orvostudományi Egyetemen a párt tudománypolitikai irányelveinek megjelenése óta — éppen az azokban foglaltak valóraváltásával — jelen tő6 előrelépés tapasztal­ható. BODI GYÖRGY. a KISZ Csongrád megyei Bi­zottságának első titkára min­denekelőtt arra utalt: egész sor határozat, rendelkezés, külön törvény mutatja-jelzi­bizonyitja, hogy napjainkban az ifjúsággal való foglalko­zás tényleg a legfontosabb, kiemelten kezelt kérdések egyike Magyarországon. És ennek csak örülni lehet. An­nál inkább, mert nem sza­vakról, nem formalizmusról, hanem konkrét intézkedések­ről van szó, amelyek jóté­kony hatása máris erősen érezhető. De nemcsak az if­l-íság életkörülményeinek •áltozásában, javulásában, mnem az ifjúsági munka ülődésében ls. Véleménye szerint politi­zálóbbá, aktívabbá, folyama­tosabbá vált a KlSZ-tevé­kenység. A múlthoz képest nagy az előrelépés még ak­kor is, ha nem lehetünk a mai helyzettel egészen elé­gedettek. Javult a nevelő munka színvonala, sikerült számottevő eredményeket el­érni a KISZ-tagok legjobb­jainak párttaggá nevelésé­ben. Ugyanakkor azonban akad­nak még elgondolkodtató vé­lemények, jelenségek is. Pél­dául: egyesek szerint a mai ifjúságot, úgymond, „túlké­nyeztetik". Noha valójában véve a fiatalokról való gon­doskodás helyes, szükséges, társadalmilag, politikailag in­dokolt — tehát egyáltalán nem nevezhető elkényezte­tésnek. Hogy egyes szülők a maguk gyermekét esetleg túlhalmozzák javakkal, ked­vezményekkel, ebből nem szabad egy reális társadalmi gyakorlatra vonatkoztatott elmarasztaló általánosításo­kat levonni. Tapasztalható az is, hogy egyes fiatalok túl sok meg­bízatást kapnak, mások meg semmit. Itt a helyes ará­nyokra kell törekedni. Végül: nem képzelhető el olyan munkamegosztás, amely a fiatalok politikai ne­velését a párt és a KISZ ki­zárólagos feladatává teszi, és amely szerint a szakszerve­zet és a gazdaságvezetés csu­pán az anyagi eszközök elő­teremtéséért felelős. Nem, az ifjúság politikai nevelésében közös a feladatunk és a fe­lelősségünk. Végezetül arra kérte a je­lenlevőket, figyeljenek oda ezután is az ifjúság életére, örömeire és gondjaira, segít­sék a fiatalokat szocialista céljaik megvalósításában. VLGH ISTVÁN, a HÓDGÉP kisteleki gyár­egységének esztergályosa is a fiatalokról beszélt felszólalá­sában. Náluk, Kisteleken is jelentős eredmények szület­tek az ifjúsági törvény vég­rehajtása során. Ám azt is meg kell jegyezni, hogy a munkában sok még a forma­lizmus, és hogy nem mindig az érdemi, a tartalmi jegyek dominálnak az ifjúsági szer­vezet életében sem, és a fia­talokkal való törődésben sem. Nagyon kell ügyelnünk ar­ra, hogy a fiatalokkal való foglalkozást ne szűkítsük le az anyagi ügyekre. Ilyen ve­szély ugyanis fennáll. Akad­nak, akik elintézettnek vélik a gondoskodást, ha némi pénzt bocsátanak a fiatalok rendelkezésére. Noha ezzel nem lehet megnyugtatni a lelkiismeretet, mert pénzzel nem lehet megoldani a poli­tikai nevelést, se a közélet­ben való részvételt, se a fia­talok párttaggá nevelését. Ehhez tartalmi, politikai munkára van szükség. A KISZ részéről éppígy, mint a különböző Intézmények­ben, gazdasági egységekben dolgozó vezetők, kommunis­ták részéről. HOFFMANN MARTON, a DÉLÉP pártbizottságának titkára ismertette, elemezte és kommentálta azt a szere­pet, amit az építőipar betölt a megye fejlődésében, gazda­godásában, a munka- és élet­körülmények jobbá, korsze­rűbbé, kulturáltabbá válásá­ban. Megállapította, hogy ez a szerep nagy, sőt kiemelten fontos, s egyben azt is, hogy az elmúlt időszakban ennek a DÉLÉP csak részben tu­dott megfelelni. Sok szép, elkészült létesít­mény jelzi, hogy megyénk építőipara nagyot lépett elő­re az elmúlt években. Am be kell hozni azt a lemaradást, ami a kommunális, egész­ségügyi, szolgáltató, oktatási­művelődési létesítmények te­rületén jelenleg még fenn­áll. Ezt kívánja a megye ér­deke, ezt kérik, igénylik az itt élők. Ennek megfelelően igye­keznek eredményeket elérni az óvoda- és iskolaépítésben, a kulturális létesítmények el­készülési határidejének be­tartásában. Köszönetet mondott azért a segítségért, amit a vállalat a megyei pártszervektől ka­pott mind a helyzetfeltárás­ban, mind pedig a gondok, problémák mielőbbi megol­dásában. A továbbiakban arról szólt, dolgozóik milyen jelentős eredményeket értek el a kongresszusi versenyben. Munkájuk — többek között — 64 milliós árbevétel-több­letet eredményezett. A kom­munista szombatok munkája révén pedig 2 millió 350 ezer forintot fizettek be Szegeden, a Tabán utcai óvoda építési költségeihez való hozzájáru­lásként. JUHASZ PÉTERNÉ, a Szegedi Ruhagyár műveze­tője a munka, és üzemszer­vezés fontosságáról, valamint az üzemi demokrácia jelen­tőségéről beszélt. Mint hang­súlyozta: sok szó eset ugyan már erről, ám „ahány üzem, annyi gyakorlat — ahány párttitkár, annyi tapasztalat". S ez a tény hasznosítható és általánosítható tanulságokkal szolgálhat. Amikor az üzem- és mun­kaszervezésben eredménye­ket akarunk elérni, de ami­kor nem állnak rendelkezé­sünkre nagyberuházási ösz­szegek, akkor a meglevő erőforrások jobb kihasználá­sát kell szorgalmaznunk. Méghozzá úgy, hogy maxi­málisan támaszkodunk az adott munkaterületen dolgo­zók véleményére. Neveljük a személyes felelősséget mind a munka, mind a közös tu­lajdon iránt. Támogatni kell a brigádokat. Jobban kihasz­nálni a kollektívákban és a munkaversenyben rejlő erőt. Áttérve az üzemi demokrá­ciára: erről nem lehet eleget beszélni, mindig napirenden kell tartani. Mert sok még a tennivaló minden helyen. Sok szó esik manapság ró­la, milyen is a jó vezető? Olyan, aki partnernek tekinti a dolgozót. Hogyan? Például úgy, hogy világos képet tár elé arról a problémáról, amelynek megoldásához a se­gítségét kéri. És úgy beszél, hogy a dolgozók lássák, mi­ről van szó. Mindannyiunknak meg kell értenünk: az üzemi demokrácia nem kampány­feladat. GIRICZ MÁTYÁS. a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója hangsúlyozta: a kommunista jellemvonások eleme az a szándék is, ami­vel az elkötelezett emberek formálni, fejleszteni kívánják környezetüket. A cél, aminek elérésére törekszünk: művelt, sokoldalú, közösségi gondol­kodású embereket nevelni. Ebből a munkából vállal szerepet a maga sajátos esz­közeivel a színház is. Véle­ménye szerint: a színház — gyakorlótér a közönség szá­mára a közösséggé váláshoz. Ennek az elkötelezettségnek igyekeznek minél jobban megfelelni, mégpedig úgy, hogy: 1. szegedi arculatú po­litikai színházat teremtse­nek; 2. szélesítsék a közön­ségbázist. Ügy érzi, mindkét terüle­ten értek el eredményeket. A koncepció valóra váltásá­ban is és a közönségbázis szélesítésében is. Kezd beér­ni az elmúlt évek kemény, következetes munkájának gyümölcse, öt év alatt hu­szonöt százzalékkal nőtt a színház látogatottsága. Sike­rült kapcsolatot kiépíteni az üzemi dolgozókkal. Ered­mény a stúdiószínpad és a gyermekszínház léterehozása. Ezt a vidék első prózai szín­házának működése követi majd. Végezetül utalt rá: erősí­teni kellene a különböző mű­vészeti ágak képviselői kö­zött a kapcsolatokat. Ezt követően Apró Antal emelkedett szólásra (beszédét lapunk más helyén közöl­jük), majd DR. NÉGYESI JANOSNÉ. a Kontakta szentesi gyár­egységének közgazdasági ve­zetője mondta el véleményét, mindjárt utalva rá, hogy erő­södik, izmosodik a fiatal szentesi ipar, amely jelenleg — a Kontaktát illetően is — az intenzív fejlődés korsza­kát éli. Gazdaságossá és korszerű­vé kell tenni a terme­lést — erre törekednek a Kontaktéban is. Eredmény­nyel, mert az elmúlt időszak­ban korszerűsödött a gyárt­mányszerkezet csakúgy, mint a technológia, és jelentős mértékben növekedett a ter­melékenység is. A továbbiakban részlete­sen ismertetett néhányat a már megvalósult változások közül. Többek között számí­tógépeket is igénybe vettek az elemző, értékelő munkához. A kooperációt felülvizsgál­ták, ahol szükséges volt, ott szerkezeti átalakításo­kat hajtottak végre. Egyes helyeken átcsoportosították a belső munkaerőt. Munkaidő-felmérések ered­ményeként olyan racionális munkafolyamatot dolgoztak ki, amelyben szinte zéróra csökkentek a veszteségidők; csökkent az élőmunka-ráfor­dítás mértéke, ugyanakkor harminc százalékkal nőtt a termelékenység. Végül DR. BANFALVI JÓZSEF, a szegedi Radnóti gimnázium igazgatója szólalt fel, első­sorban azt elemezve, ho­gyan, milyen eszközökkel se­gítették iskolájukban, de ál­talában Csongrád megyében a fizikai dolgozók gyermeke­inek továbbtanulását. El­mondhatni, hogy a korábban kialakult, negatív tendenci­ákat felvonultató helyzeten sikerült változtatni. Közpon­ti üggyé lett az úgynevezett hátrányos helyzetű tanulók­kal való rendszeres törődés — mind pedagógiai szem­pontból, mind anyagi té­ren. Elmondhatjuk: egyre több jelét tapasztalni itt is a társadalmi felelősségér­zetnek. A jövő célja: megtartani, erősíteni a jó tendenciákat, és az eddiginél jobban kon­centrálni a rendelkezésre ál­ló anyagi és szellemi erőket. A legtöbb segítséget a jól felszerelt iskolában tanító pedagógus tudja adni — er­ről sosem szabad megfeled­kezni. A továbbiakban szólt az újszerű megoldásokról is, amelyekkel Szegeden kísér­leteznek, s amelyek célja, hogy speciális felkészítéssel adjanak segítséget a mun­kás- és parasztszülők tehet-' séges gyermekeinek. II vita összefoglalása Dr. Komócsin Mihály fog­lalta össze a vitát. Megálla­pította, hogy a pártértekez­let 54 résztvevője jelentke­zett felszólalásra, és 24-en mondták el véleményüket a pártbizottság írásos és szóbe­li beszámolójáról. Minden fontos politikai, gazdasági kérdést érintettek, foglalkoz­tak a munkahelyi demokrá­ciával, a nők, az ifjúság helyzetével, a beruházások, a pártélet néhány kérdésével, és egyes területek fejlődésé­vel. A felszólalók az előter­jesztett dokumentumokkal egyetértettek. Több észrevé­tel hangzott el, amely a be­számolóban tárgyalt kérdése­ket konkrétan érintettek. Teljesebbé tették a beszá­molónak a TESZÖV-ök mun­kájának értékelő részét, és a háztáji termeléssel kapcso­latos elemzést. Javasolta dr. Komócsin Mihály a pártérte­kezletnek, hogy egészítsek kl a beszámoló megállapítását azzal, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek terüle­ti szövetségei rövid fennállá­suk ideje alatt is igyekeztek jól szolgálni a termelőszö­vetkezeteket, illetve a tagok érdekeit A pártértekezlet a megválasztásra kerülő új pártbizottság fontos felada­taként jelölje meg, hogy ki­emelten foglalkozzék a ház­táji termelőtevékenység se­gítésével, és mérsékelje a csökkepés ütemét. Az utóbbi években a háztáji termelés lassan csökkent, mert a ter­melőszövetkezeti tagok a kö­zös gazdaságban mindin­kább megtalálják megélheté­süket, s nem vállalják a háztáji termeléssel járó plusz munkát. Ezután arra kérte az érte­kezlet résztvevőit, akik je­lentkeztek felszólalásra, de nem kaphattak szót, és azo­kat is, akiknek még van mondanivalójuk a pártérte­kezleten elhangzottakhoz, hogy írásban juttassák el vé­leményüket a megyei pártbi­zottságnak. A megválasztásra kerülő új pártbizottság ve­gye figyelembe munkájában, és adjon választ a felvetett kérdésekre. A továbbiakban arról be­szélt dr. Komócsin Mihály, hogy a felszólalók általában egyetértettek a beszámoló­val, s ezért csak néhány kér­dést emelt ki az elhangzot­tak közül. A munkahelyi de­mokrácia helyzete számos felszólalásban szerepelt. Ez­zel kapcsolatban hangsú­lyozta, hogy a munkahelyi demokráciát teljességében kell értelmezni. Nemcsak a jogok, hanem a kötelességek oldaláról is. Ezután arról beszélt, hogy bírálnak egyes gazdasági vezetőket, és ezt teszik a megyei pártszervek is, de nem általános elmarasztalás­ról van szó, nem is lehet, hiszen vezetőink nagy része helyesen alkalmazza munká­jában a demokratikus elve­ket, és szerez érvényt azok­nak. A vezetőkön kívül a pártszervezeteknek, szakszer­vezeteknek és a szocialista brigádoknak is nagy a szere­pük, a felelősségük abban, hogy a helyes vezetési mód­szerek érvényesüljenek. Ter­mészetes, hogy a vezetőktől megköveteljük a demokra­tikus módszerek alkalmazá­sát, s el kell érnünk, hogy a munkahelyi demokratizmus az emberek közéleti nevelé­sét is elősegítse. A vitában elhangzott a cukorrépa-termelés néhány problémája. Csongrád me­gyében korábban több mint 5500 hektár volt a cukorré­pa vetésterülete. Ez 3 ezer hektárra csökkent. Az utób­bi években már javult a helyzet Tavaly elértük a 4430 hektárt Az idei ter­vünkben 5450 hektár szere­pet Gazdaságaink a szerző­dések alapján előreláthatóan több mint 6 ezer hektáron termelnek cukorrépát Java­solta; a pártértekezlet hívja fel a megyei pártbizottság figyelmét, hogy ezzel a kér­déssel a jövőben kiemelten foglalkozzék. Végül megköszönte a fel­szólalók észrevételeit, és kér­te, hogy a pártértekezlet fo­gadja el a megyei pártbizott­ság beszámolóját Az összefoglaló után • pártértekezlet elfogadta a megyei pártbizottság írásos és szóbeli jelentését, a be­terjesztett állásfoglalásokat, és az alábbi határozatot hoz­ta: II pártértekezlet határozata A pártértekezlet egyhangú szavazással elfogadta a pártbizottság írásos és szóbeli jelentését, a beterjesztett állásfoglalásokat és az alábbi határozatot hozta: 4 A Csongrád megyei pártértekezlet 1975. március 8-án megvitatta a me­gyei pártbizottság beszámolóját a X. kong­resszus, az 1970. október 24—25-i megyei pártértekezlet határozatának végrehajtásá­ról, a megye gazdasági, társadalmi, poli­tikai helyzetéről. A beszámolóval, az ab­ban adott helyzetelemzéssel és feladat­meghatározással, valamint a kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatos állásfogla­lással egyetért. O A beszámolóban felsorolt feladatok szolgáljanak irányelvül az elkövet­kező öt évben valamennyi pártszerv és pártszervezet munkájához. A megyei párt­bizottság a XI. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai alapján a követ­kező beszámolási időszakra dolgozza ki munkaprogramját, és féléves munkatervei­ben annak figyelembevételével határozza meg a feladatokat 9 A megyei pártértekezlet megbízza Csongrád megye kongresszusi kül­dötteit, hogy a XI. kongresszuson a megye kommunistái, egész lakossága nevében tá­mogassák a pártnak a kongresszusi Irány­elvekben megfogalmazott politikáját, a Szervezeti Szabályzat tervezetét Fejezzék ki köszönetünket a Központi Bizottságnak, a kormánynak az elmúlt években a Csong­rád megye fejlesztéséhez nyújtott támo­gatásáért, és kérjék, hogy a jövőben is segítsék megyénket a szocialista építés megvalósításában. A A megyei pártértekezlet elismerését és köszönetét fejezi ki a párt XL kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére indított mun­kaverseny minden résztvevőjének a ver­senyben elért eredményekért, javasolja, folytassák a versenyt a XI. kongresszuson megjelölt gazdasági célok megvalósításá­ért, hogy minél eredményesebben fejezzük be a IV. ötéves tervet, és kezdjük el az V. ötéves terv végrehajtását C A megyei pártértekezlet felhívja " Csongrád megye kommunistáit a Kommunista Ifjúsági Szövetség tagjait hogy következetesen hajtsák végre a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kong­resszusa és a megyei pártértekezlet hatá­rozatait. Kéri megyénk lakosságát hogy munkájával, a közéletben való fokozottabb részvételével, és — a lakóhelyének köz­vetlen fejlesztését szolgáló — társadalmi aktivitás növelésével segítse nemes célki­tűzésünk megvalósítását, a fejlett szocia­lista társadalom építését

Next

/
Oldalképek
Tartalom