Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

8 VASÁRNAP, 1975. MÁRCIUS 9. sflásával az államapparátus szak-, Il­letve vezető posztjaira. A tömegkapcsolatok fejlesztése érde­kében szélesebben bontakoztassuk ki az állami szervek és a munkahelyi kollektívák véleménycseréjének es együttműködésének formáit. Dolgozzuk ki a megyeszékhely sze­repének továbbfejlesztésével kapcso­latos Irányelveket, és következetesen szerezzünk érvényt azoknak. — A bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek munkájának továbbfejleszté­sével maradéktalanul biztosítsuk, hogy a társadalmi tulajdont nagyobb mértékben megkárosítók cselekedetük súlyának megfelelő büntetésben ré­szesüljenek. Dolgozzuk ki a megye speciális helyzetéből adódó tényezők­nek a bűnözés alakulására gyakorolt hatásait ellensúlyozó politikai tevé­kenység irányelveit. V. Az ideológiai és kulturális élet Az ideológiai, a kulturális és a tudomá­nyos élet legfontosabb kérdéseit megyei pártbizottsági és végrehajtó bizottsági ülé­sen a beszámolási időszakban rendszere­sen elemeztük. Áttekintettük a gazdasági és h társadalmi fejlődésünkkel összefüggő főbb ideológiai és morális jelenségeket, az állami oktatás és a közművelődés hely­zetéről és továbbfejlesztésének feladatairól hozott központi bizottsági határozatokból adódó feladatokat. Értékeltük a tudomány­politikai irányelvek megvalósítását, az egyházpolitikai helyzetet és a vallásos ideológia befolyásának visszaszorítása ér­dekében végzett munkát és feladatait. 4 Ideológiai munkánk a X. kongresz­szus óta szélesedett és élénkebbé vált. Megyénk sajátosságai befolyásolták e te­vékenységünket Az iparosodás, a munkás­osztály számának, társadalmi-politikai be­folyásának növekedése, a Szegeden kiala­kult marxista tudományos centrum (az egyetemek ideológiai tanszékei, az Okta­tási Igazgatóság), a gazdag munkásmoz­galmi hagyományok kedvező lehetőséget nyújtanak az aktívabb ideológiai munká­hoz. Nehezítik a marxizmus—leninizmus térhódításának szélesebb körű kibontako­zását a múlt tovább élő, visszahúzó ha­gyományai, a bővülő idegenforgalom egyes negatív hatásai. Olyan objektív kö­rülmények is befolyásolják eszmei, politi­kai tevékenységünket, mint a megye föld­rajzi helyzete, az országhatár közelsége, a nagy tanyavilág, az értelmiség és a kispol­gárság viszonylag magas aránya stb. A szocialista eszmék térhódításáért vívott küzdelmünk csak úgy lehetett eredményes, hogy a munkánkat könnyítő és nehezítő tenyezőkkel egyaránt számoltunk. J Eszmei-politikai tevékenységünk ha­tékonysága jelentősen emelkedett. Növelte a párttagság és a párton kívüli dolgozók ideológiai érdeklődését a gazda­sági építőmunka, a társadalmi, közéleti te­vékenység, a lakosság élet- és munkakö­rülményeinek javulása. Elvi, politikai vi­tákban törekedtünk politikai szövetsége­seinket meggyőzni világnézetünk igazsá­gáról. Az ifjúság körében rendszeresen foglalkoztunk a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség kérdéseivel. Igye­keztünk megoldani a két világrendszerbé­kés egymás mellett élése következtében élesedő ideológiai küzdelemből ránkháruló feladatokat. A párt belső életében is je­lentősen növekedett az ideológiai aktivitás, a párt ideológiai egységének erősítésére való következetesebb törekvés. Fejlődésünk szocialista vonásainak erő­sítése érdekében folyamatosan és hatáso­san terjesztettük a marxizmus—leniniz­must, amelynek hegemón szerepe me­gyénkben is egyre Inkább megvalósul. Szüntelenül védelmeztük eszménk tiszta­ságát, mind a szektás, dogmatikus merev­ség, mind a revizionista torzítás ellen. Ha­tározott ideológiai munkával gátoltuk a burzsoá eszmék felélénkülését. J A szocialista közgondolkodás helyze­• tét értékelve 1972-ben megállapítot­tuk, hogy megyénkben erősödik a dolgo­zók társadalmi felelősségtudata, fejlődik a közélet tisztasága. Fokozódott a kommu­nisták érzékenysége a fejlődést fékező je­lenségek iránt. Ennek fontos jellemzője a bátor kritikai hang, a társadalmi élet visz­szásságainak bírálata. A pártbizottság állásfoglalása alapján a pártszervek és -szervezetek felléptek a csoportérdek túlzott előtérbe állítása,* a nyereségérdekeltség torz érvényesítése, a jogtalan haszonszerzési és spekulációs tö­rekvések, a munka nélküli jövedelemszer­zés, a nyerészkedés ellen. Eszmel-politikai nevelő munkánk fokozásával, a társadalmi morált sértő jelenségek elleni szocialista tartalmú közhangulat kialakításával küz­döttünk a kispolgáriság térhódítása ellen. Az ideológiai munkában — építve tár­sadalompolitikai törekvéseinkre — igye­keztünk a kispolgáriság politikai leleple­zésére. Felléptünk a tarsadalmi, politikai, közéleti és az ideológiai passzivitás ellen. A pártértekezlet állásfoglalásának megfe­lelően növeltük a párttagokkal és a veze­tőkkel szembeni ideológiai és erkölcsi kö­vetelményeket. A különböző vezetőképző tanfolyamokon, a pártpropagandában na­gyobb szerepet kaptak a világnézeti, etikai kérdések, ezzel is növeltük a gazdasági ve­zetők ideológiai felkészültségét. Az állami oktatás keretében javult az ifjúság világ­nézeti nevelésének hatékonysága. Meg­szerveztük a pártoktatás valláskritikai tan­iolyamajt, amelyen eddig mintegy 1500-an vettek részt. A tanácsok létrehozták a tár­sadalmi, családi szertartásokat szervező irodákat, amelyek munkájukat hatásosab­ban végzik. M Az ideológiai munkában kiemelkedő helyet biztosítottunk a szocialista ha­zafiság és a proletár nemzetköziség, a ma­gyar—szovjet barátság erősítésének. A be­számolási időszakban szélesedtek a magyar —szovjet barátsági munka keretei. A me­gyei és a területi pártszervek és intézmé­nyek eredményesebb kapcsolatokat alakí­tottak ki a szovjet testvérszervezetekkel, intézményekkel, elsősorban Odessza me­gyével. Erősödött a kapcsolat az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet kato­nai alakulatokkal. Jelentősen megnöveke­dett a Szovjetunióba irányuló turistafor­galom. Megyénkből mintegy 7 ezer turista utazott a Szovjetunióba. Emelkedett a ta­nulmányutak száma. A rendszeres vezetői szintű tapasztalatcserék mellett pártpro­pagandisták, MSZBT-aktivisták tanulmá­nyozzák Odessza megyében a propagan­damunkát. A magyar—szovjet barátsági mozgalom 33 tagcsoportja tevékenykedik a megyében. Az ideológiai munkában ismer­tetjük a Szovjetunió és a szocialista orszá­gok — köztük hazánk — nemzetközi erő­feszítéseit a békés egymás mellett élés biz­tosításában, a szocializmus világméretű előretörésének aktív támogatásában. C A nemzetközi helyzetben az impe­rializmus által teremtett konfliktu­sok bizonyos mértékig felélénkítettek olyan antimarxista nézeteket, mint az antisze­mitizmus és a cionizmus. Időnként nacio­nalista és kozmopolita megnyilvánulások­kal is találkozunk. Az imperializmus ideo­lógiai fellazító tevékenysége is tapasztal­ható, amelynek révén a politikai, közéleti közömbösséget terjesztik. Igyekeznek lazí­tani az állampolgári fegyelmet. Az ellen­séges ideológiai hatásokat következetes po­litikai gyakorlattal, az eszmei-politikai küzdelem fokozásával, és — ahol szükséges — adminisztratív intézkedésekkel is visz­szaszorítjuk. 6 A beszámolási időszakban eredmé­• nyeket értünk el az állami oktatás tárgyi feltételeinek javításában. Túltelje­sítettük az óvodai hálózat bővítési ter­vét, a férőhelyek száma 2318-cal szaporo­dott. Jelenleg a férőhelyek kihasználtsága 113 százalékos, és az óvodáskorúak 79 szá­zaléka kap elhelyezést. Ennek ellenére — különösen Szegeden — nagy gondunk a fé­rőhelyhiány. Az általános iskolai tanterem­építési programot nem teljesítettük. Ha­sonló a helyzet a kollégiumbővítési terv végrehajtásával is. Az objektív és a szub­jektív okok miatti lemaradások csökken­tésére a megyei végrehajtó bizottság ülé­sén a beszámolási időszak második felé­ben konkrét intézkedéseket határoztunk el. Javult az oktatási intézmények tanesz­köz-ellátottsága. Folytattuk az általános is­kolák körzetesítését. 37-tel csökkent a ta­nyai iskolák száma. A legtöbb eredményt a szakmunkásképző intézetek területén ér­tük el. Nem kielégítő a napközi otthoni, tanulószobai, menzai ellátás, amelynek ja­vítására párt- és tanácsi testületek intéz­kedtek. A felsőoktatási intézmények műkö­désének tárgyi feltételei a tervezettnél lé­nyegesen kisebb ütemben fejlődtek. Nagy gondot okoz a kollégiumi férőhelyek szá­mának lassú növekedése, ezért sok egye­temista — köztük fizikai dolgozók gyer­meke — albérletben lakik. A felsőoktatási intézmények bővítési programjának jelen­tős része áthúzódik a következő tervidő­szakra. Az oktatásügy irányításában jelentős változás történt. A szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek tanácsi hatás­körbe kerültek. Ez jó feltételt biztosít a következő tervidőszak programjának kiala­kításához, az intézmények közötti szintkü­lönbségek csökkentéséhez és az intézmé­nyek, kollégiumok racionálisabb helyki­használásához. A megyei tanács és a fel­sőoktatási intézmények között létrejött szerződés még sok tartalmi lehetőségei nyújt az együttműködés fejlesztéséhez. Jobbak az állami oktatás személyi fel­tételei. A felsőoktatásban megfelelőbb a tudományos és az oktató-nevelő munka összhangja. A pedagógusképzés létszámbeli növelésével javítjuk a tanerőellátást A fel­sőoktatásban a fejlődés el­lenére is elsősorban a neve­lőmunka jelent problémát. A képesítettség hiánya el­sősorban az óvodákban, az osztatlan vagy részben osz­tott általánós iskolákban, va­lamint a szakmunkásképzés­ben okoz gondot. Nem ké­szültünk fel az óvónőképzés­ben az óvodai férőhelyek gyors bővítésére. Az állami oktatás tartalmi továbbfejlesztésénél, a köz­oktatásban elkezdődött a maximaiizmus csökkentése, szélesedik az iskolai demok­ratizmus. Csökkent a buká­sok száma, az általános is­kolát végzettek 92 százaléka továbbtanul. Javult a pályá­ra irányítás. Növekedett a szakmát adó középfokú kép­zés tekintélye. Csökkent az azonos tipusú iskolák szint­különbsége. A kollégiumok­ban és a különböző tanfolya­mokon eredményesen segítet­tük a fizikai dolgozók Ever- 1971, Géprekonstrukctő a Tisza Bútoripari Villalat csongrádi " gyáregységében mekeinek tanulasat • Megkezdődött a közmflvelődés-poli­Mm tikai határozat végrehajtása. A tár­gyi feltételek ezen a téren alig változtak. A régen elhatározott beruházások, a sze­gedi könyvtár és a levéltár, valamint az Alföldi Galéria építése még nem kezdő­dött el, és a színház rekonstrukciója ls el­maradt. Ugyanakkor országos programmá vált a pusztaszeri emlékpark megépítése. A közművelődési határozat alapján csak az első lépéseket tettük meg a több szek­torú közművelődés érdemi koordinálásá­ban. A közművelődés szakembereinek po­litikai felkészültsége fejlődött. Nem meg­felelő azonban a szakmai képzettség. Mint­egy 20 százalékos a képesítésnélküliek aránya. Ilyen feltételek mellett figyelem­reméltóak az elért eredmények. Az üze­mek, szövetkezetek, állami gazdaságok kezdeményezték a helyi kulturális lehető­ségek bővítését. Növekedett a lakosság ol­vasottsága. A megye lakosságának 22 szá­zaléka könyvtári tag, s ugyanennyi a mú­zeumlátogatók aránya is. Értékesnek tart­juk az egyetemi ifjúság részvételét a köz­művelődési munkában. A beszámolási idő­szak második felében a pártalapszerveze­tek is mind gyakrabban tűzték napirendre a közművelődési témákat O Az 1970-es pártértekezlet feladatul adta, hogy növeljük a művészetek társadalmi bázisát. Az elmúlt időszakban gazdagodott az alkotó művészek tevékeny­sége. A táj irodalmi hagyományait őrző, szocialista eszmeiségű művek születtek. A jövőben fejleszteni kell az írók kapcsola­tát a munkásokkal, a fiatalokkal és a la­kosság más rétegeivel. Irodalmi életünk jelentős fóruma a Tiszatáj. A magyar iro­dalom rangos alkotói mellett azonban ke­vés helyet biztosit az itt élő írók, kritiku­sok, társadalomtudományi kutatók színvo­nalas műveinek. A szerkesztőség időnként helyt adott ideológiailag téves nézeteket tükröző írásoknak is. A Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola gondozásában és az Úttörő Szövetség kiadásában országos fo­lyóirattá vált a Kincskereső. Képzőművészeink a hagyományos tárlatok­kal és egyedi kiállításokkal járultak hoz­zá a közízlés, a lakáskultúra fejlesztéséhez. A képzőművészek élet- és munkakörülmé­nyei a művészlakások építésével, műveik közületi megvásárlásával javultak. A mű­vészeti szövetségek munkája aktívabbá vált. Szervezetileg és tartalmilag fejlődött megyénk zenei élete, kórusmozgalma. Erő­södött a Szegedi Nemzeti Színház műhely­munkája, létrehozta kisszínpadát és gyer­mekszínpadát. A színház következetesen törekszik a művészetpolitikai célkitűzések realizálására. Operatársulata területi funk­ciót lát eL A Központi Bizottság közművelődés­politikai határozata is kiemeli a sza­badtéri játékok művészeti és zenei jelen­tőségét. Közönségének 50—55 százaléka fi­zikai dolgozó. Az előadások sikeresen va­lósítják meg a dolgozók művészeti nevelé­sét, nemzeti kultúránk és az értékes kül­földi művek együttes bemutatását Alkotó és előadóművészeink munkássá­gát számos díj elnyerése is dicséri. Me­gyénk kritikai életében a megnövekedett feladatokhoz képest nem erősödött kellő mértékben az ideológiai megalapozottság. Q A megyei pártértekezlet feladatul adta, hogy erősítsük a tudományos bázisokat, törekedjünk a tudomány és a gyakorlat kapcsolatának javítására, a re­gionális tudománypolitika kialakítására. A X. kongresszus tudománypolitikai állásfog­lalásait, a Központi Bizottság irányelveit a vezető testületek munkájában rendsze­resen napirenden tartottuk. Ennek hatásá­ra ezen a téren is fejlődött irányító mun­kánk tartalma. A tudományos kutatások jelentős bázisa a Magyar Tudományos Akadémia 1973­ban megnyílt Szegedi Biológiai Központja. A Szegedi Orvostudományi Egyetem és a y József Attila Tudományegyetem Biológiai Intézetének létrehozása is fejlesztette ezt a bázist. A Gabonatermesztési Kutatóinté­zet működése növelte megyénk súlyai a tudományos kutatásban. Fejlődött a kuta­tások hasznosítása a termelésben, a társa­dalmi életben. Számos területen azonban nem elég hatékony az eredmények haszno­sítása. Jelentősen fejlődtek a biológiai, geológiai, regionális gazdasági, a mezőgaz­dasági és az élelmiszer-gazdasági kuta­tások. Több területen nemzetközi rangú ered­mények születtek. Az orvostudomány kép­viselői részt vettek az egészségügyi tör­vény, a népesedéspolitikai határozatok elő­készítésében és megvalósításában. A társadalomtudományokban az elmúlt időszakban javultak a gazdasági, társadal­mi fejlődésünk időszerű kérdéseivel fog­lalkozó állam- és jogtudományi, közgaz­dasági és a településhálózat alakulását vizsgáló kutatások, amelyben a szocioló­giai kutatás is szerepet kapott. Fellendült a munkásmozgalom-történeti, helytörténeti kutatás, s megkezdődött a megyei mun­kásmozgalom-történeti dokumentumköte­tek és kismonográfiák kiadása. A társa­dalomtudományos kutatás anyagi támoga­tását szükséges növelni. A szegedi tudományos élet társadalmi kapcsolatában eredményesen működik a Szegedi Akadémiai Bizottság. Feladataink az ideológia, a közoktatás, a közművelődés, a művészetek és a tudo­mány fejlesztésében: — Ideológiai tevékenységünk gerincét a kétfrontos harc helyes értelmezése é6 gyakorlata, a marxizmus—leninizmus hegemóniájának szilárdsága alkossa. Harcoljunk a helyenként még fellé­pő antimarxista nézetek és a kispol­gári törekvések ellen. — Változatlanul kiemelkedő fontosságú a proletár internacionalizmus: a Szov­jetunióhoz fűződő barátság és szövet­ség további erősítése. Az MSZBT-tag­csoportok munkájának fejlesztésével, a testvérmegyei kapcsolatok gazdagí­tásával is szolgáljuk a magyar—szov­jet barátság, és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolataink fej­lesztését. Következetesen harcoljunk a nacionalizmus, a kozmopolitizmus minden fajtája ellen. — Fokozzuk a világnézeti, a politikai és erkölcsi nevelés hatékonyságát, a munkásosztály erkölcsi szemléletének társadalmi hatását, a társadalmi köz­gondolkodás szocialista elemeinek fej­lesztését. Gazdagítsuk a társadalom­tudományi kutatást és ennek ered­ményeit használjuk fel az ideológiai harcban. • — Az állami oktatás területén a tárgyi feltételek javításában mindenekelőtt az óvodai hálózat bővítését, az álta­lános iskolai tanteremfejlesztést kell szorgalmaznunk. Az általános iskolai fejlesztésnél a tanyai iskolák folya­matos 'megszüntetése, valamint a vá­rosokban az iskolai zsúfoltság csök­kentése a fő feladat. Folytassuk a kollégiumépítési programot, az isko­lai napközi otthoni, tanulószobai és menzai ellátás, a szakmunkásképzés és a diáksport feltételeinek javítását, valamint a felsőoktatási intézmények fejlesztési programjának megvalósí­tását. Helyi erőfeszítésekkel is javít­suk a pedagógusok élet- és munkakö­rülményeit. — Feladatunk a megyei könyvtár és le­véltár, az Alföldi Galéria felépítése, a rádió- és a televízióstúdió létreho­zása, a Szegedi Nemzeti Színház fel­újítása. Folytassuk a pusztaszeri em­lékpark építését! — A jövőben a kulturális műhelyek ha­tékonyabban lépjenek fel a marxista állásfoglalást nem vállaló, a kritika orientáló szerepét lebecsülő vélemé­nyekkel szemben. Gondoskodjunk ar­ról, hogy a szocialista tartalmú mű­vek megyénk mind nagyobb tömegei­4 < 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom