Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

VASÁRNAP, 1915. MÁRCIUS 9. termelési egységek kialakítását, a korszerűbb módszerek alkalmazását. Az új osztályvonásokat, s egyben a munkás-paraszt szövetség erősödését az is segíti, hogy a kereset nagysága, a társadalmi juttatások mértéke, és az életkörülmények közelednek az Ipari munkásságéhoz. A falu és a város közötti különbségek nagyarányú csökkenése, a lakóhelyi viszonyok fejlődése, a lakáskultúra gyarapodása is jelentős hatással van a tudat fejlődésére. A munkás-paraszt szövetséget erősiti az Ipari és a mezőgazdasági üzemek kapcsolatainak szélesedése. Jelentősen hozzájárul ehhez az ipari eredetű anyagok mind nagyobb tömegű felhasználása a mezőgazdasági munkákban, n nagyobb nehézségekkel járó mezőgazdasági munkaszakaszokban az ipari munkásság közvetlen segítsége. Mind kevesebb az olyan parasztcsalád, amelyben csak mezőgazdasági foglalkozásúak vannak. A parasztfiatalok jelentós százaléka ipari szakmunkássá válik, s a mezőgazdasági üzemekben is növekszik az ipari jellegű munkakörök száma. A munka- és életkörülmenyek átalakulása ösztönző hatású az általános és szakmai műveltség növelésére. A politikai kéozettség és aktivitás a pártszervezetek, a KISZszervezetek, a népfrontmozgalom tevékenysége következtében a parasztság körében is erőteljesen növekedett. A közéleti aktivitás és jártasság fejlesztőét szolgálják a termelőszövetkezeti demokrácia fórumai, a Hazafias Népfront rendezvényei, munkabizottságai s nem utolsósorban a tanácsi testületek és azok bizottságai. A közösségi gondok iránti érdeklődés, az áldozatkészség szintén a tudat fejlődését tükrözi. Megyénk parasztságának soraiban a pozitív tendenciák mellett negatív jelenségek is fellelhetők. A szakszövetkezett gazdálkodási forma, a tanyai települési viszonyok, helyenként még a részes-, családi művelés maradványai visszahúzó erőként hatnak. A szőlő- és gyümölcsültetvényekkel rendelkezők, az égvéni és háztáji gazdaságokban több állatot tartók kiugróan magas jövedelmét, és az ehhez kapcsolódó életmódját gyakran bírálják a termelőszövetkezeti parasztság és az ipari munkások körében. A női egyenjogúság érvényesítése a mezőgazdasági üzemekben lényegesen lassúbb, mint az iparban. A nagyobb gazdasági egységek kialakításával együtt még nem tudtuk megteremteni a termelőszövetkezeti demokrácia olyan fórumait, amelyek biztosítanák a tagság áttekintését a megnövekedett csoporttulajdon felett. A képviseleti demokrácia még nem gyakorol akkora politikai aktivizáló hatást, mint a közvetlen demokrácia fórumai. 9 A megyei pártértekezlet 1910-ben úgy határozott, hogy következetesen építsünk az értelmiség munkájára, a tudományos, műszaki haladásban, a tömegek kulturális színvonalának emelésében. Javítsuk a diplomások képzésének és továbbképzésének egységét, foglalkozzunk a fiatal diplomások helyzetével. A beszámolási időszakban a szellemi dolgozók száma mintegy 5 ezerrel növekedett a megyében. Több mint 53 ezres létszámukkal az aktiv keresők 24 százalékát képezik. Az utóbbi években gyarapodott a műszaki és agrárértelmiség száma. A szellemi dolgozók közelebb kerülnek az alapvető osztályokhoz, és oktató-nevelő-kulturális tevékenységükkel Razdagítják a munkásság és a parasztság műveltségét. Ugyanakkor politikailag és ideológiailag maguk is alakulnak, formálódnak. Az állami oktatásban dolgozó több ezer pedagógus egyetértéssel fogadta a központi és a megyei pártbizottság határozatát az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesztéséről. A politikai egyetértés napjainkban válik fokozatosan a pedagógiai gyakorlatban is mérhető folyamattá. A közművelődés továbbfejlesztését szolgáló párthatározatok is helyeslésre találtak az értelmiség körében. Megyénk szellemi dolgozóinak soraiban számottevően emelkedett a tudományos minősítéssel rendelkezők száma. Az irodalom, a képzőművészet és az előadóművészét képviselőinek színvonalas munkáját számos helyi és országos, sőt nemzetközi elismerés kísérte. Ugyanakkor magas azoknak a száma, akik képesítés nélkül látják el munkájukat a termelésben és az oktató-nevelő munkában. Ez nagymértékben meghatározza a munka melletti tanulás, az esti és levelező oktatás jelentőségét A beszámolási időszakban emelkedett az értelmiség világnézeti műveltsége. A marxizmus—leninizmus esti egyetemi oktatás keretében az egyetemek, főiskolák, kutatóintézetek mintegy ezer dolgozója szerzett diplomát. Az elmúlt négy évben a tudományos minősítéssel, magas szintű művészi elismeréssel dolgozók sorában figyelemreméltóan növekedett a munkás-paraszt csaladokból az értelmiség soraiba kerültek száma. Az értelmiség fejlődésével egyidejűleg arra ls fel kell figyelnünk, hogy körükben is tapasztalhatók a szocializmustól Idegen eszmei hatások. Ezek soréban a nacionalizmus, a kozmopolitizmus, a kispolgári életforma jelentkezésével együtt különösen veszélyesek azok az önző, személyeskedő, esetenként tntrikáló megnyilvánulások, amelyek akadályozzák a párt káderpolitikai törekvéseinek megvalósulását, a kutató-, oktató-nevelő és alkotómunkát A kispolgári mentalitás még egyes értelmiségieket tömörítő pártszervezetekben is fellelhető. A Megyénkben a kispolgárság létszáma viszonylag alacsony: 4400 kisiparos, 500 kiskereskedő és alig ezer, három hektárnál nagyobb területtel rendelkező parasztgazdaság működik, és emellett néhány százra tehető a szabadfoglalkozásúak száma. E társadalmi csoport munkájára, mindenekelőtt a lakosság jobb ellátását segítő szolgáltató tevékenységére, megfelelő korlátok között szükség van. A tisztességesen dolgozó többség elismerést élvez a lakosság körében, a harácsoló, a vagyonával kérkedő, a fennhéjázó kisebbség azonban gyakran vált ki jogos kritikát a párttagság körében és a társadalmi közéletben. C Az 1970-es pártértekezlet feladatul adta, hogy pártunk nőpolitikái határozata szellemében segítsük a nők alkotmányos egyenjogúságának gyakorlati megvalósítását. Az eddiginél nagyobb számban vonjuk be őket a vezetésbe. A nők szakképzésének ösztönzése is fontos feladat. Az újjászervezett nőmozgalml tartalmiszervezeti megerősödéséhez is adjunk támogatást. Megyénkben növekedett a nők foglalkoztatottsága, ugyanakkor változatlanul gondot jelent, hogy a termelésben foglalkoztatott nőknek csak kis része szakmunkás. Ez is hozzájárul a férfidolgozókkal szembeni hátrányos helyzetükhöz. A beszámolási időszakban kezdeményezésünkre több területen kaptak a nők helyi anyagi, szociális támogatást. A nők anyagi, szociális helyzetének megítélésében nagymértékben figyelembe kell vennünk"^ a lakásprogram megvalósulását, a szolgáltatások jelentős fejlődését megyénk városaiban és községeiben. A gyermekintézmény-hálózat problémái, az idős családtagok szociális ellátottságának hiányosságai növelik a nők gondjait. Pozitívnak tartjuk, hogy a nőpolitikái határozat szellemében a központi és a tanácsi erőfeszítések mellett, mind több vállalat, Intézmény, szövetkezet járul hozzá a nők életés munkakörülményeinek javításához. Következetesen törekedtünk a nők közéleti tevékenységének szélesítésére, vezetői munkakörökbe helyezésére. A megye ipari vállalatainak és szövetkezeteinek vezetésében is több nőt találunk. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteinkben az elnökhelyettesek közül 3 nő. Egyre több főagronómus, fókertész és főkönyvelő kerül ki a nők soraiból. A közigazgatásban, a megyei tanácsnál 3 osztályvezető és 4 csoportvezető nő dolgozik, a városi tanácsok tisztségviselői között 2, a községi, nagyközségi tanácsoknál 22, a járási hivataloknál a tisztségviselők soraiban 2 nőt találunk. Az oktatásügy területén az alsófokú oktatási intézmények vezetőinek 27 százaléka (38) a nő. A középfokú intézményeinkben kisebb az előrelépés, a vezetőknek csak 12 százaléka (6) nö. A legjelentősebb a fejlődés a közművelődés területén, ahol a vezetők 42 százaléka (32) nő. A nők vezetői munkakörbe kerülését — különösen a termelésben — változatlanul az objektív okok mellett szemléleti problémák is akadályozzák. JL 1970-ben a pártértekezleten elhatá"m roztuk, hogy fokozzuk a felnőtt társadalom felelősségét az ifjúság neveléséért, a fiatalok társadalmi, közéleti tevékenységéért, foglalkozunk az ifjúság világnézeti, politikai nevelésével, erősítjük felelősségérzetét saját fejlődése iránt. Számot adhatunk. arról, hogy a párt ifjúságpolitikai határozata és az ifjúsági törvény megvalósítása megyénkben szélesedő társadalmi összefogással megkezdődött. Mindenekelőtt pártszervezeteinkben, tanácsainkban rendszeresen foglalkozunk az ifjúság helyzetével. Ez annál inkább fontos, mert megyénk minden negyedik lakosa a 15—30 év közötti korosztályhoz tartozik. A beszámolási időszakban emelkedett az Ipari munkásfiatalok, a tanulók, a fiatal kutatók száma. Néhány új üzemünkben szinte kizárólag fiatalok dolgoznak. Fokoztuk az ifjúság termelési aktivitását. A megye 420 ifjúsági brigádjában több mint 6 ezer fiatal dolgozik. Az ifjú mérnökök, technikusok, közgazdászok mozgalmaiban, az újítások kidolgozásában és megvalósításában is szép eredményeket érnek el. Az 1974-es őszi betakarításnál 25 ezer diák és több száz katonafiatal közel 300 ezer munkanapjával 76 millió forint értéket mentett meg a népgazdaságnak. Az állami oktatás továbbfejlesztése keretében mind a nappali, mind az esti levelező tagozaton tanuló fiatalok döntő többsége eredményesen teljesiti a mennyiségileg csökkenő, de minőségileg növekvő követelményeket. Fejlesztettük az ifjúság közéleti tevékenységét. Az elmúlt években megtartott ifjúsági és diákparlamentek, a felelős közéleti magatartás kialakulását mutatják. Ugyanakkor az ifjúság helyenként irreális igényeket támaszt, és nem mindig önkritikus. Az ifjúság élet- és munkakörülményeit is javítottuk. Az újonnan felépült lakásokat viszonylag magas arányban kapják a fiatalok, az oktató-nevelő munka tárgyi feltételeinek gyarapodása is munkájukat segíti. Fejlődött az ifjúsági klubok tevékenysége, ugyanakkor változatlanul nem kielégítőek a megyében az ifjúság sportolási lehetőségei. Kedvezően változott az ifjúság világnézeti arculata. Az oktatási intézményekben a világnézeti nevelőmunka fejlesztése érezteti hatását. 7

' A beszámolási időszakban a megyei • párt-végrehajtóbizottság ülésein elemeztük a nemzetiségiek helyzetét. Megállapítottuk, hogy a szocialista népi-nemzeti egység részeként eredményesen valósul meg pártunk nemzetiségi politikája a délszláv és a román lakosság körében. Biztosított a nemzetiségiek képviselőinek részvétele a választott testületekben, és harmonikus együttélésük, munkálkodásuk a magyar lakossággal. Különös figyelmet fordítunk a nemzetiségi kultúra ápolására. A nemzetiségi oktatás és művelődés, a nemzetiségi szakos pedagógusképzés különös súllyal szerepel munkánkban. • A társadalmi viszonyok fejlesztésében feladataink a következők: — A munkásosztály vezető szerepének továbbfejlesztése érdekében következetesen és folyamatosan biztosítsuk, hogy minden területen a munkások legalább számarányuknak megfelelően kerüljenek be a vezető testületekbe. A tehetséges fizikai munkásokat sokoldalú képzéssel tegyük alkalmassá vezető posztok betöltésére, a párt-, a tömegszervezeti, a tanácsi apparátusokban végzendő tevékenységre. A közvetlen demokrácia fórumainak folyamatos működtetésével illegve továbbfejlesztésével érjük"el, hogy kérjék a munkások véleményét mind a munkahelyek, mind a lakóterületek összes fontosabb kérdéseinek, fejlesztési elgondolásainak kialakításánál, illetve eldöntésénél, és hasznosítsák javaslataikat. Törekedjünk arra, hogy a szocialista brigádok hármas jelszavá mindinkább megyénk össze* dolgozóinak elfogadott magatartási normájává váljék. — A munkás-paraszt szövetsöj a parasztság szocialista osztályvonásainak további erősítése érdekében politikai felvilágosító munkával tudatosítsuk azokat a nagy jelentőségű változásokat, amelyek a mezőgazdasági üzemekben a szocialista épitőmunka hatására végbemennek. A közéleti aktivitás fejlesztésével erősítsük a lakóterület, az egész megye fejlődését szolgáló feladatok Iránti érdeklődését, és tenni akarását. Keressük a termelőszövetkezetek egyesülésével kialakuló nagyobb termelőegységekben is a demokrácia érvényesítését szolgáló formákat. Céltudatosan szorgalmazzuk a tulajdonviszonyokban, illetve a lakóhelyi viszonyokban meglevő sajátos problémák, és az ebből adódó elmaradás felszámolását, és Így a parasztság elmaradottabb rétegeit is zárkóztassuk fel az osztály növekvő színvonalához. — Megyénk növekvő számú értelmiségének szocialista jellemvonásait úgy fejlesszük, hogy szélesítsük a politikai és ideológiai nevelőmunkát az értelmiségi területek sajátosságainak megfelelően. Az értelmiségi pártszervezetek, kommunisták türelmes, de határozott fellépésével szorítsuk viszsza a kispolgári szokások és életfelfogások megnyilvánulásait, a marxizmus—leninizmus eszméitől idegen hatásokat. A marxista világnézetet minden területen érvényesítsük. Számoljuk fel a politikai és közéleti aktivitásban az értelmiség egyes csoportjai között meglevő egyenlőtlenséget. Nagyobb hatékonysággal támogassuk a munkás-paraszt származású értelmiségieket, hogy képességeik kibontakoztatásával a tudományos és művészeti tevékenységben ia mind nagyobb teret kapjanak. — A kispolgárság különböző csoportjainak közérdekű tevékenységét továbbra ls támogatjuk, de szorítsuk vissza a szocialista normákkal ütköző megnyilvánulásokat. — A nők és az ifjúság helyzetének további javítására minden területen következetesen biztosítjuk a vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtását. A vezető testületek újjáválasztásánál érjük el, hogy azokban számarányuknak megtelelő helyet kapjanak. Szorgalmazzuk az egyenlő feltételek megteremtését a szakmun'" kásképzésben, a vezetési ismeretek elsajátításában. — Továbbra ls politikai jelentőségének megfelelő figyelmet' tanúsítsunk a nemzetiségi lakosság sajátos igényei iránt, példamutatóan érvényesítsük területünkön a marxista—leninista nemzetiségi politika elveit. IV. A tanácsok és más állami szervek pártirányítása, tevékenysége A megyei pártértekezletnek a tanácsok és más állami szervek pártirányításával kapcsolatos határozatait lényegében végrehajtottuk. Segítettük az 1971. évi tanácstörvény eredményes végrehajtását és az államigazgatásra is kiterjedő új jogpolitikai irányelvek megismertetését, valamint gyakorlati alkalmazásának kibontakoztatását. é A pártértekezlet határozatának megfelelően ügyeltünk arra, hogy az állami szervek pártirányitásának fő módszere minden szinten az elvi politikai irányítás legyen. A megyei pártbizottság és a végrehajtó bizottság ülésein az elmúlt években rendszeresen foglalkoztunk az állami szervek pártirányításának elvi és ISTI, Júliusi A Gorxssi Állami Gazdaság igási hibridsertés-telepe gyakorlati kérdéseivel. Részletesen vizsgáltuk az országgyűlési és" a tanácsválasztások politikai tapasztalatait, elemeztük az állami irányítás főbb területein folyó munkát: a területi tervezés, a területfejlesztés, a tanácsok felügyeletével végzett lakás-, egészségügyi, közoktatási és kulturális beruházások helyzetét. Oktatásügyi, művelődéspolitikai és egyéb kérdésekben értékeltük és segítettük kialakítani a tanácsok munkájának tartalmát. Áttekintettük a tanácsi tisztségviselők szakmai és politikai felkészültségének helyzetét, és meghatároztuk az ezzel összefüggő káderpolitikái feladatokat. I Az állami tevékenység más területeiről: az igazságügyi és belügyi szervek munkájáról, • közrend- és közbiztonság időszerű kérdéseiről ls többször tájékozódtunk. Folyamatosan segítettük a honvédségi előés továbbképzési, valamint a hadkiegészítő tevékenységet. Biztosítottuk a fegyveres testületek egymás közti és a polgári szervekkel szükségessé vélt kapcsolatainak koordinálását. Sikerült javítani a városi és járási pártbizottságok állami szerveket irányító tevékenységét. A községi pártbizottságok és pártvezetőségek tanácsokat irányító munkájában — főleg a munkamódszert illetően — még nem mindenhol tudtuk felszámolni a bizonytalanságot. A párt- és állami szervek apparátusainak munkakapcsolatában megyei, városi és járási szinten egyaránt a korábbinál kevesebb súrlódás fordult elő. 9 A beszámolási időszakban az új választójogi törvény alapján megtartott országgyűlési és két tanácstagi választást eredményesen valósítottuk meg. A választásokat előkészítő politikai munka tartalmát a X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai alapján alakítottuk ki. A jelölő gyűléseken a választásra jogo( 4