Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

SZOMBMT. 1915. MÁRCIUS 8; 3 vMamospáiyát Egyenlőség ­építenek m rr iri fejlődés-beke Megkezdték a József Attila sugárúton az új, második villamossínpár építését. Az előkészítő munkák tavaly ősz­től folytak, s ez idő alatt vízvezetéket, elektromos kábele­ket, a felsővezeték oszlopait szerelték, továbbá kivágták az útban levő öreg fákat. A sugárút Lenin körút és a Római körút közötti szakaszán az utat is kiszélesítették. A vá­gányépítést a Betonútépítő Vállalat végzi. Az idén decem­ber végéig a Kossuth utca és a Budapesti körút közötti szakaszon fektetik le a második vágánypárt. Felvételein­ket a sínpálya építéséről készítettük. A Budapesti kőrútnál egyelőre kézi erővel szedik ki a régi •ínköveket. A tarján! végállomás elölt markoló szórja az alapba a sódert. k Nök köszöntése ünnepi gyűlésen Sarlós István beszéde A nemzetközi nőnap 65. évfordulója és a nők nem­zetközi éve alkalmából ün­nepi gyűlést tartottak pén­tek délután a fővárosban a Vasas Szakszervezet székhá­zának dísztermében. Az ün­nepségen megjelent, és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a nők nemzetközi évét előké­szítő bizottság elnöke, Övári Miklós, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára, lA­zár György, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Jakab Sándor, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának osztályve­zetője és Földvári Aladár, a SZOT elnöke, valamint a politikai és társadalmi élet több más vezető személyisé­ge. Az ünnepség Kohtit Mag­da szavalatával kezdődött, majd Erdei Lászióné, a Ma­gyar Nők Országos Tanácsá­nak elnöke mondott meg­nyitó beszédet. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára mondott ez­után ünnepi beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arra: 65 évvel ezelőtt a II. nemzetközi szocialista nő­konferencián — Clara Zet­kin javaslatára — határoz­ták el, hogy minden évben megtartják a nemzetközi nő­napot. Azóta március 8-át a nők egyenjogúságáért vívott harc napjaként ünnepeljük. Ezt tesszük most mi is — mondta a Hazafias Népfront főtitkára —, amikor köszönt­jük a magyar asszonyokat és leányokat, akik együttesen és külön-külön is részesei azok­nak a sikereknek, amelyeket népünk a termelés, a tudo­mány, a kultúra, és a köz­gondolkodás területén elért. — A nők napja egyúttal a világ lelkiismeretének éb­resztgetése is. hiszen a világ jelentős részében még a kez­deti lépéseket is egyáltalán nem vagy alig tették meg a nők egyenjogúsítása érdeké­ben. Pedig az egyenjogúság érvényesülése a fejlődés haj­tóereje. — Az elmúlt 30 esztendő­ben olyan helyzet alakult ki a világon, amelyben a kü­lönböző nemzetközi szervek kötelességüknek tartották, hogy lépéseket tegyenek a nők egyenjogúsításának ér­dekében. Hatékony szerepet vállalt ebben a Szakszerve­zetek Világszövetsége és a Béke-világtanács is. A Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség pedig megalakulása óta nemcsak saját keretein belül, hanem az ENSZ fó­rumain is fellép a nők jo­gainak védelmében. Az asz­szonyok, lányok e nemzetkö­zi szervezete a világ minden országában rendelkezik tag­szervezetekkel és tagcsopor­tokkal, s így javaslataiban, állásfoglalásaiban az egész világ nőinek tapasztalatai és törekvései jutnak kifejezés­re. Az idei munkából külö­nösen jelentős részt vállal magára a Nemzetközi De­mokratikus Nőszövetség az­zal, hogy 1975. októberében megrendezi a „nők világ­kongresszusát". E kongresz­szus lesz hivatott arra, hogy fellépjen a világ asszonyai­nak képviseletében; követel­je, hogy az ENSZ és az egyes országok kormányai is maxi­mális erőfeszítéseket tegye­nek a nőket érintő hátrá­nyos megkülönböztetések vi­lágméretű felszámolásáért. Sarlós István szólt arról is, hogy a világban sok helyütt hatnak még a nőket hátrá­nyosan érintő megkülönböz­tetések, jóllehet az ENSZ tagállamai — társadalmi rendszerük jellegéből adódó mértékben, más és más meg­fontolások alapján — már évekkel ezelőtt eljutottak annak felismeréséhez, hogy kezdeményezni kell a nők hátrányos helyzetének a fel­számolását. Erre vonatkozó­an az ENSZ 1967-ben hozott határozatot, s igényelte, hogy a tagállamok ne csak egyet­értsenek az ilyen állásfogla­lással. hanem gyakorlati in­tézkedésekkel valósítsák azt meg. A Nemzetközi Demok­ratikus Nőszövetség, mint az ENSZ konzultatív státusz­szal rendelkező tagja, 1972­ben javasolta, hogy 1975 le­gyen a nők nemzetközi éve. Ismeretes, hogy az ENSZ közgyűlése ezt a javaslatot elfogadta; s a világszervezet e témában hozott határoza­ta kimondja, hogy követelni kell a nők bevonását a tör­vényalkotó tevékenységbe, továbbá a gazdasági, politi­kai és kulturális tevékeny­ség irányításába. Lehetőséget kell találni arra, hogy a nők szerepet kapjanak a népek közötti barátságért, az együtt­működésért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Világszerte a leg­különbözőbb formájú akciók révén követelni kell a fér­fiak és nők egyenlőségét. Hazánk nőpolitikájáról szólva Sarlós István arról beszélt, hogy vannak jó tör­vényeink és ezek alapján ki­dolgozott gazdasági, kulturá­lis és politikai programjaink, amelyek végrehajtásában je­lentős sikereket értünk el. Folyamatosan bővül az asz­szonyok, lányok hasznos köz­életi tevékenysége, vannak kiemelkedően fontos szak­mák, amelyekben a dolgozók döntő többsége nő. A nőkről, a családokról való fokozott gondoskodás, a gyermekne­velés segítése során — fej­lődésünkkel párhuzamosan — újabb és újabb megalapo­zott igények vetődnek fel. Elfogadhatónak tűnik az a javaslat — mondta Sarlós István —, hogy a gyermek­gondozási segélyt vagy a gyermek betegsége esetén in­dokolt ápolási szabadságot a házaspár döntése alapján a férfi is megkaphassa. Végül arról szólt: a párt határozata alapján az utóbbi években minden közösségi munkában bővült a lehető­ség a nők vezetői munkakö­rökben való foglalkoztatásá­ra, arra, hőgy érdemeiknek, felkészültségüknek megfele­lően minél többen kerülje­nek felelős vezető pozíciók­ba. A változtatásra jó lehe­tőséget kínál az a fejlődési, amelyre a XI, pártkongresz­szus irányelvei szerint most sor kerül. A pártdokumen­tum példát mutat azzal is, hogy kiemelten, de nem el­különítetten foglalkozik a nők helyzetével. Beszédét így fejezte be a Hazafias Népfront főtitkára: — A világ égető gondjai összefonódnak a nők sorsá­nak alakulásával. Ezt igazol­ja az ENSZ jelszava is az 1975-ös év nőmozgalmi cél­jairól: „Egyenlőség — fej­lődés — béke." Logikus a sorrend és az összefüggés. Egyetemessé a világ fejlődé­se csak a nemek közti egyen­lőség jegyében válhat. Mi úgy értelmezzük, hogy a vi­lág fejlődése a szocializmus irányába halad, és ez meg­teremti a békét. Sarlós István beszéde után dr. Simái Mihálynak, a Magyar ENSZ Társaság fő­titkárának javaslatára az ün­nepség résztvevői Kurt Waldheimhez, az ENSZ fő­titkárához táviratot küldtek. Ebben kifejezésre juttatták, hogy támogatják a nők nem­zetközi évének alapvető cél­jait. Nem elég a jogok dek­larálása, hanem megfelelően elő is kell készíteni, biztosí­tani kell ténylegesen a nők cselekvő részvételét a társa­dalom életének minden te­rületén — mutat rá a táv­irat. Az ünnepség befejező ré­szében műsort adott a Ma­gyar Rádió gyermekkórusa. Kitüntetések a nemzetközi nőnapon Mentesítő vonatok A kedvező tavaszias időjá­rás következtében a hét vé­gén ugrásszerűen megnöve­kedett a vasút kiránduló for­galma. Az igények kielégíté­sére a MAV Vezérigazgató­sága intézkedett hétvégi mentesítő vonatok indításá­ról. Március 9-én, vasárnap a menetrendben feltüntetett vonatokon kívül kisegítő vo­natok is közlekednek a Du­na-kanyarba, a Velencei-tó­hoz és a Balatonhoz. Budapest-nyugati pályaud­varról Szobra 7.46-kor, Rá­kospalota-Üjpest állomásról Nagymarosra 8.30-kor, Buda­pest-nyugati pályaudvarról Esztergomba 7.57-kor, Buda­pest Déli-pályaudvarról Keszthelyre 6.50-kor, Fo­nyódra pedig 6.56-kor indul ü menetrenden kívül vonat. Szegedi tanulók országos verseoyeo A Munkaügyi Minisztéri­um az 1974/75-ös tanévre is meghirdette ar ipari szak­munkásképző intezetek ré­szére a Szakma kiváló tanu­lója és a tantárgyi tanulmá­nyi versenyeket. Szegeden és Csongrád megye más váro­saiban a múlt év decemberé­ben zajlottak le az intézeti versenyek, januárban és feb­ruárban pedig a megyei ver­senyt rendezték meg, 21 szakmában és 12 tantárgy­ban. Közel 2500, idén végző szakmunkástanuló közül ke­rültek ki a legjobbak, akik a megyei versenyeken első he­lyezést értek el. Az országos versenyen ők képviselik Sze­ged és Csongrád megye szakmunkástanuló ifjúságát. Az országos versenyen részt vesz a szegedi 600-as és a 624-es Szakmunkáskép­ző Intézet tanulói közül Turda Mihály, Deák Tibor, Szikora Péter, Vincze László, Király Róbert, Ábrahám Jó­I zsef, Hallai Mihály, Rócz Gergely, Andracsek Tibor, Ménesi Imre, a 624-es inté­zetből pedig Volford Lóránt autószerelő, Kovács Sándor mechanikai műszerész, Vin­cze Etelka cipőfelsőrész-ké­szítő, Kasza Mária férfisza­bó, Fazekas Ferenc rádió­és tévéműszerész, Pópity Éva női fodrász tanuló. A versenyre felkészítették őket Bertók Lajos, Csiszár Fe­rencné tanárok, Szabó Imre, Apró Jenő, Mihók József, Halápi József, Vakulya Ist­ván, Csiszér Ferenc, Papp János, Szalóki István, Szőke János. Kopasz István, Dufka Andrásné, Berkecz Alajosné, Soós Béla szakoktatók és Pópity Illésné kisiparos. Az eddigi versenyekből ki­tűnik, hogy az első helye­zést elért tanulók és a töb­biek is magas szintű elméleti és gyakorlati tudással ren­delkeznek. Tegnap országszerte megemlékeztek a nemzetközi nőnapról. Budapesten, a Par­lamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adott át kitüntetéseket a munká­ban és a társadalmi életben élen járó nők­nek. Szegeden, a megyei tanács székházá­ban, Hantos Mihály, a megyei tanács el­nökhelyettese nyújtott át kitüntetéseket, s Szeged vállalatainál is elismerték a leg­jobban dolgozó lányokat, asszonyokat. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Gál Tamásnénak, a Szegedi Divatszabó Vállalat női szabójának; a Munka Érdem­rend ezüst fokozatát Ábrahám Vincénének, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat be­tanított munkásának, Németh Ferencné­nek, a Szegedi Ruhagyár varrónőjének és Pusztai Jánosnénak, a szentesi ipari szak­középiskola tanárának; a Munka Érdem­rend bronz fokozatával tüntette ki dr. Kéri Andrásnét, a Csongrád megyei Illetékhiva­tal főelőadóját és dr. Ottovay Istvánnét, a Szegedi Orvostudományi Egyetem l-es szá­mú Sebészeti Klinikájának intézetvezető főnővérét. Szocialista Kultúráért kitüntetésben ré­szesült Barta Mária, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, Pusztai Nándorné, a 600-as Ipari Szakmunkásképző Intézet ta­nára és Zsibók Andrásné, a szegedi So­mogyi-könyvtár könyvtárosa. A tűzoltók­nál a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz fokozatát kapta Csengeri Gézáné (Hódme­zővásárhely), a Tűzbiztonsági érem arany fokozatát Pataki Pálné, ezüst fokozatát pe­dig Petvai Ferencné, mindketten szegedi­ek. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett Demeter Lajosné mindszenti pedagógus, dr. Pintér Aladárné, a Madách utcai ál­talános iskola napközi otthonának vezető­je, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést kapta Boros Margit, az Egészség­ügyi Berendezéseket Gyártó Vállalat gép­munkása, Kiss Imréné, a Csongrád megyei Tanács Vegyesipari Szolgáltató Vállalatá­nak munkásnője. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója lett dr. Kása Zoltánné (Csong­rád), Mucsi Istvánné (Szeged), Nagy Jó­zsef né (Makó), Öze Jánosné (Szentes), dr. Sándor Jánosné (Szeged) és Szabó Erzsé­bet (Szentes). A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitün­tetésben részesült dr. Vaszócsik Gyözőné. a megyei tanács ipari osztályának vezető­je, a KSZV dolgozói közül Árva Jánosné, Sas Lászióné, Nádudvari Istvánné, Barna Vincéné, Tóth Jánosné, Szabadi Lászióné, Bottlik Imréné, Farkas Károlyné, Németh Vendelné, Papdi Istvánné, Farkas Istvánné és Suslák Mihályné. Ugyancsak a KSZV dolgozói közül, a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták Kovács Erzsébet, Gra­dicskay Tivadamé, Naszradi Györgyné, Hegyi Józsefné, Berta Józsefné, Gonda Jó­zsefné, Lele Antalné, Dobó Sándorné, Du­da Károlyné, Fodor Györgyné, Szabó Sán­dorné, Nagy Magdolna, Széli Józsefné. Ha­lász Gyuláné, Lukucza Jánosné és Gecse Istvánné. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárá­nak dolgozói közül a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Szót Imréné és Rieger Viktorné. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címet kapta Köti Lídia, a megyei tanács főelőadója, a Mezőgazdaság Kiváló Dol­gozója kitüntetésben részesült Pethő Imré­né, a szőregi Egyetértés Tsz tagja és Szabó Imréné Fábiánsebestyénről. A Szegedi Or­vostudományi Egyetem nődolgozói közül eredményes munkájuk elismeréséül az. Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták Rózsa Lajosné, Jankó Lajosné, Kárpáti Miklósné, Suba Balázsné, Mácsai Károlyné. Az Élelmiszeripar Kiváló Dol­gozója lett a Paprikafeldolgozó Vállalatnál Nagy Rozália, a Szegedi Kenzervgyárnál Török Györgyné, a megyei tejipari válla­latnál Török Sándorné a szegedi és Finta Mihályné, a szentesi tejüzem munkásnője. A Nehézipar Kiváló Dolgozója kitünte­tést kapta Szabó Józsefné, a gumigyáf dolgozója. Érdemes Vasutas kitüntetésben részesült Kardos Imréné szentesi kocsitisz­tító. A Közlekedés Kiváló Dolgozója lett Hecskó Gyuláné, a Volán műhelyírnoka. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Sári Józsefné, a Szegedi Konzervgyár dolgozója. A Szegedi Közle­kedési Vállalatnál Gombos Mária kapta meg a Közlekedés Kiváló Dolgozója cimet, a Posta Kiváló Dolgozója kitüntetést pe­dig Viszkok Lászióné, a postaigazgatóság dolgozója. A DÉMÁSZ-nál Szurmai Sán­dorné, a DÉGÁZ-nál pedig Elek Pétcrné dr. kapta meg a Nehézipar Kiváló Dolgo­zója címet. Az ismertetett kormány- és miniszteri kitüntetéseken kívül számos szegedi dol­gozó lány és asszony részesült még minisz­teri dicséretben, vagy megkapta a válla­lati kiváló dolgozó címet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom