Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-08 / 57. szám

SZOMBMT. 1915. MÁRCIUS 8; 3 vMamospáiyát Egyenlőség építenek m rr iri fejlődés-beke Megkezdték a József Attila sugárúton az új, második villamossínpár építését. Az előkészítő munkák tavaly ősztől folytak, s ez idő alatt vízvezetéket, elektromos kábeleket, a felsővezeték oszlopait szerelték, továbbá kivágták az útban levő öreg fákat. A sugárút Lenin körút és a Római körút közötti szakaszán az utat is kiszélesítették. A vágányépítést a Betonútépítő Vállalat végzi. Az idén december végéig a Kossuth utca és a Budapesti körút közötti szakaszon fektetik le a második vágánypárt. Felvételeinket a sínpálya építéséről készítettük. A Budapesti kőrútnál egyelőre kézi erővel szedik ki a régi •ínköveket. A tarján! végállomás elölt markoló szórja az alapba a sódert. k Nök köszöntése ünnepi gyűlésen Sarlós István beszéde A nemzetközi nőnap 65. évfordulója és a nők nemzetközi éve alkalmából ünnepi gyűlést tartottak péntek délután a fővárosban a Vasas Szakszervezet székházának dísztermében. Az ünnepségen megjelent, és az elnökségben foglalt helyet Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a nők nemzetközi évét előkészítő bizottság elnöke, Övári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, lAzár György, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Földvári Aladár, a SZOT elnöke, valamint a politikai és társadalmi élet több más vezető személyisége. Az ünnepség Kohtit Magda szavalatával kezdődött, majd Erdei Lászióné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédet. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott ezután ünnepi beszédet. Bevezetőben emlékeztetett arra: 65 évvel ezelőtt a II. nemzetközi szocialista nőkonferencián — Clara Zetkin javaslatára — határozták el, hogy minden évben megtartják a nemzetközi nőnapot. Azóta március 8-át a nők egyenjogúságáért vívott harc napjaként ünnepeljük. Ezt tesszük most mi is — mondta a Hazafias Népfront főtitkára —, amikor köszöntjük a magyar asszonyokat és leányokat, akik együttesen és külön-külön is részesei azoknak a sikereknek, amelyeket népünk a termelés, a tudomány, a kultúra, és a közgondolkodás területén elért. — A nők napja egyúttal a világ lelkiismeretének ébresztgetése is. hiszen a világ jelentős részében még a kezdeti lépéseket is egyáltalán nem vagy alig tették meg a nők egyenjogúsítása érdekében. Pedig az egyenjogúság érvényesülése a fejlődés hajtóereje. — Az elmúlt 30 esztendőben olyan helyzet alakult ki a világon, amelyben a különböző nemzetközi szervek kötelességüknek tartották, hogy lépéseket tegyenek a nők egyenjogúsításának érdekében. Hatékony szerepet vállalt ebben a Szakszervezetek Világszövetsége és a Béke-világtanács is. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség pedig megalakulása óta nemcsak saját keretein belül, hanem az ENSZ fórumain is fellép a nők jogainak védelmében. Az aszszonyok, lányok e nemzetközi szervezete a világ minden országában rendelkezik tagszervezetekkel és tagcsoportokkal, s így javaslataiban, állásfoglalásaiban az egész világ nőinek tapasztalatai és törekvései jutnak kifejezésre. Az idei munkából különösen jelentős részt vállal magára a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség azzal, hogy 1975. októberében megrendezi a „nők világkongresszusát". E kongreszszus lesz hivatott arra, hogy fellépjen a világ asszonyainak képviseletében; követelje, hogy az ENSZ és az egyes országok kormányai is maximális erőfeszítéseket tegyenek a nőket érintő hátrányos megkülönböztetések világméretű felszámolásáért. Sarlós István szólt arról is, hogy a világban sok helyütt hatnak még a nőket hátrányosan érintő megkülönböztetések, jóllehet az ENSZ tagállamai — társadalmi rendszerük jellegéből adódó mértékben, más és más megfontolások alapján — már évekkel ezelőtt eljutottak annak felismeréséhez, hogy kezdeményezni kell a nők hátrányos helyzetének a felszámolását. Erre vonatkozóan az ENSZ 1967-ben hozott határozatot, s igényelte, hogy a tagállamok ne csak egyetértsenek az ilyen állásfoglalással. hanem gyakorlati intézkedésekkel valósítsák azt meg. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség, mint az ENSZ konzultatív státuszszal rendelkező tagja, 1972ben javasolta, hogy 1975 legyen a nők nemzetközi éve. Ismeretes, hogy az ENSZ közgyűlése ezt a javaslatot elfogadta; s a világszervezet e témában hozott határozata kimondja, hogy követelni kell a nők bevonását a törvényalkotó tevékenységbe, továbbá a gazdasági, politikai és kulturális tevékenység irányításába. Lehetőséget kell találni arra, hogy a nők szerepet kapjanak a népek közötti barátságért, az együttműködésért, a békéért és a társadalmi haladásért vívott harcban. Világszerte a legkülönbözőbb formájú akciók révén követelni kell a férfiak és nők egyenlőségét. Hazánk nőpolitikájáról szólva Sarlós István arról beszélt, hogy vannak jó törvényeink és ezek alapján kidolgozott gazdasági, kulturális és politikai programjaink, amelyek végrehajtásában jelentős sikereket értünk el. Folyamatosan bővül az aszszonyok, lányok hasznos közéleti tevékenysége, vannak kiemelkedően fontos szakmák, amelyekben a dolgozók döntő többsége nő. A nőkről, a családokról való fokozott gondoskodás, a gyermeknevelés segítése során — fejlődésünkkel párhuzamosan — újabb és újabb megalapozott igények vetődnek fel. Elfogadhatónak tűnik az a javaslat — mondta Sarlós István —, hogy a gyermekgondozási segélyt vagy a gyermek betegsége esetén indokolt ápolási szabadságot a házaspár döntése alapján a férfi is megkaphassa. Végül arról szólt: a párt határozata alapján az utóbbi években minden közösségi munkában bővült a lehetőség a nők vezetői munkakörökben való foglalkoztatására, arra, hőgy érdemeiknek, felkészültségüknek megfelelően minél többen kerüljenek felelős vezető pozíciókba. A változtatásra jó lehetőséget kínál az a fejlődési, amelyre a XI, pártkongreszszus irányelvei szerint most sor kerül. A pártdokumentum példát mutat azzal is, hogy kiemelten, de nem elkülönítetten foglalkozik a nők helyzetével. Beszédét így fejezte be a Hazafias Népfront főtitkára: — A világ égető gondjai összefonódnak a nők sorsának alakulásával. Ezt igazolja az ENSZ jelszava is az 1975-ös év nőmozgalmi céljairól: „Egyenlőség — fejlődés — béke." Logikus a sorrend és az összefüggés. Egyetemessé a világ fejlődése csak a nemek közti egyenlőség jegyében válhat. Mi úgy értelmezzük, hogy a világ fejlődése a szocializmus irányába halad, és ez megteremti a békét. Sarlós István beszéde után dr. Simái Mihálynak, a Magyar ENSZ Társaság főtitkárának javaslatára az ünnepség résztvevői Kurt Waldheimhez, az ENSZ főtitkárához táviratot küldtek. Ebben kifejezésre juttatták, hogy támogatják a nők nemzetközi évének alapvető céljait. Nem elég a jogok deklarálása, hanem megfelelően elő is kell készíteni, biztosítani kell ténylegesen a nők cselekvő részvételét a társadalom életének minden területén — mutat rá a távirat. Az ünnepség befejező részében műsort adott a Magyar Rádió gyermekkórusa. Kitüntetések a nemzetközi nőnapon Mentesítő vonatok A kedvező tavaszias időjárás következtében a hét végén ugrásszerűen megnövekedett a vasút kiránduló forgalma. Az igények kielégítésére a MAV Vezérigazgatósága intézkedett hétvégi mentesítő vonatok indításáról. Március 9-én, vasárnap a menetrendben feltüntetett vonatokon kívül kisegítő vonatok is közlekednek a Duna-kanyarba, a Velencei-tóhoz és a Balatonhoz. Budapest-nyugati pályaudvarról Szobra 7.46-kor, Rákospalota-Üjpest állomásról Nagymarosra 8.30-kor, Budapest-nyugati pályaudvarról Esztergomba 7.57-kor, Budapest Déli-pályaudvarról Keszthelyre 6.50-kor, Fonyódra pedig 6.56-kor indul ü menetrenden kívül vonat. Szegedi tanulók országos verseoyeo A Munkaügyi Minisztérium az 1974/75-ös tanévre is meghirdette ar ipari szakmunkásképző intezetek részére a Szakma kiváló tanulója és a tantárgyi tanulmányi versenyeket. Szegeden és Csongrád megye más városaiban a múlt év decemberében zajlottak le az intézeti versenyek, januárban és februárban pedig a megyei versenyt rendezték meg, 21 szakmában és 12 tantárgyban. Közel 2500, idén végző szakmunkástanuló közül kerültek ki a legjobbak, akik a megyei versenyeken első helyezést értek el. Az országos versenyen ők képviselik Szeged és Csongrád megye szakmunkástanuló ifjúságát. Az országos versenyen részt vesz a szegedi 600-as és a 624-es Szakmunkásképző Intézet tanulói közül Turda Mihály, Deák Tibor, Szikora Péter, Vincze László, Király Róbert, Ábrahám JóI zsef, Hallai Mihály, Rócz Gergely, Andracsek Tibor, Ménesi Imre, a 624-es intézetből pedig Volford Lóránt autószerelő, Kovács Sándor mechanikai műszerész, Vincze Etelka cipőfelsőrész-készítő, Kasza Mária férfiszabó, Fazekas Ferenc rádióés tévéműszerész, Pópity Éva női fodrász tanuló. A versenyre felkészítették őket Bertók Lajos, Csiszár Ferencné tanárok, Szabó Imre, Apró Jenő, Mihók József, Halápi József, Vakulya István, Csiszér Ferenc, Papp János, Szalóki István, Szőke János. Kopasz István, Dufka Andrásné, Berkecz Alajosné, Soós Béla szakoktatók és Pópity Illésné kisiparos. Az eddigi versenyekből kitűnik, hogy az első helyezést elért tanulók és a többiek is magas szintű elméleti és gyakorlati tudással rendelkeznek. Tegnap országszerte megemlékeztek a nemzetközi nőnapról. Budapesten, a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adott át kitüntetéseket a munkában és a társadalmi életben élen járó nőknek. Szegeden, a megyei tanács székházában, Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese nyújtott át kitüntetéseket, s Szeged vállalatainál is elismerték a legjobban dolgozó lányokat, asszonyokat. Az Elnöki Tanács a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta Gál Tamásnénak, a Szegedi Divatszabó Vállalat női szabójának; a Munka Érdemrend ezüst fokozatát Ábrahám Vincénének, a Kenderfonó- és Szövőipari Vállalat betanított munkásának, Németh Ferencnének, a Szegedi Ruhagyár varrónőjének és Pusztai Jánosnénak, a szentesi ipari szakközépiskola tanárának; a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntette ki dr. Kéri Andrásnét, a Csongrád megyei Illetékhivatal főelőadóját és dr. Ottovay Istvánnét, a Szegedi Orvostudományi Egyetem l-es számú Sebészeti Klinikájának intézetvezető főnővérét. Szocialista Kultúráért kitüntetésben részesült Barta Mária, a Szegedi Nemzeti Színház művésze, Pusztai Nándorné, a 600-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára és Zsibók Andrásné, a szegedi Somogyi-könyvtár könyvtárosa. A tűzoltóknál a Haza Szolgálatáért érdemérem bronz fokozatát kapta Csengeri Gézáné (Hódmezővásárhely), a Tűzbiztonsági érem arany fokozatát Pataki Pálné, ezüst fokozatát pedig Petvai Ferencné, mindketten szegediek. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója lett Demeter Lajosné mindszenti pedagógus, dr. Pintér Aladárné, a Madách utcai általános iskola napközi otthonának vezetője, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Boros Margit, az Egészségügyi Berendezéseket Gyártó Vállalat gépmunkása, Kiss Imréné, a Csongrád megyei Tanács Vegyesipari Szolgáltató Vállalatának munkásnője. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója lett dr. Kása Zoltánné (Csongrád), Mucsi Istvánné (Szeged), Nagy József né (Makó), Öze Jánosné (Szentes), dr. Sándor Jánosné (Szeged) és Szabó Erzsébet (Szentes). A Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült dr. Vaszócsik Gyözőné. a megyei tanács ipari osztályának vezetője, a KSZV dolgozói közül Árva Jánosné, Sas Lászióné, Nádudvari Istvánné, Barna Vincéné, Tóth Jánosné, Szabadi Lászióné, Bottlik Imréné, Farkas Károlyné, Németh Vendelné, Papdi Istvánné, Farkas Istvánné és Suslák Mihályné. Ugyancsak a KSZV dolgozói közül, a Szakma Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták Kovács Erzsébet, Gradicskay Tivadamé, Naszradi Györgyné, Hegyi Józsefné, Berta Józsefné, Gonda Józsefné, Lele Antalné, Dobó Sándorné, Duda Károlyné, Fodor Györgyné, Szabó Sándorné, Nagy Magdolna, Széli Józsefné. Halász Gyuláné, Lukucza Jánosné és Gecse Istvánné. A Pannónia Szőrmekikészítő és Szőrmekonfekció Vállalat szegedi gyárának dolgozói közül a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Szót Imréné és Rieger Viktorné. A Belkereskedelem Kiváló Dolgozója címet kapta Köti Lídia, a megyei tanács főelőadója, a Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült Pethő Imréné, a szőregi Egyetértés Tsz tagja és Szabó Imréné Fábiánsebestyénről. A Szegedi Orvostudományi Egyetem nődolgozói közül eredményes munkájuk elismeréséül az. Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapták Rózsa Lajosné, Jankó Lajosné, Kárpáti Miklósné, Suba Balázsné, Mácsai Károlyné. Az Élelmiszeripar Kiváló Dolgozója lett a Paprikafeldolgozó Vállalatnál Nagy Rozália, a Szegedi Kenzervgyárnál Török Györgyné, a megyei tejipari vállalatnál Török Sándorné a szegedi és Finta Mihályné, a szentesi tejüzem munkásnője. A Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Szabó Józsefné, a gumigyáf dolgozója. Érdemes Vasutas kitüntetésben részesült Kardos Imréné szentesi kocsitisztító. A Közlekedés Kiváló Dolgozója lett Hecskó Gyuláné, a Volán műhelyírnoka. A Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Sári Józsefné, a Szegedi Konzervgyár dolgozója. A Szegedi Közlekedési Vállalatnál Gombos Mária kapta meg a Közlekedés Kiváló Dolgozója cimet, a Posta Kiváló Dolgozója kitüntetést pedig Viszkok Lászióné, a postaigazgatóság dolgozója. A DÉMÁSZ-nál Szurmai Sándorné, a DÉGÁZ-nál pedig Elek Pétcrné dr. kapta meg a Nehézipar Kiváló Dolgozója címet. Az ismertetett kormány- és miniszteri kitüntetéseken kívül számos szegedi dolgozó lány és asszony részesült még miniszteri dicséretben, vagy megkapta a vállalati kiváló dolgozó címet.