Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-29 / 75. szám

76 SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS 28. Az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezeléséről szabályok ÓN a jogalkalmasasban szer/,ott tapasztalatok szeles körű ismertetésében". Ab MSZMP XI. kongresszusának Irányelvei pedig hangsúlyozzák:„folytassanak széleskörűen közérthető Jogi propagandát, segítsék ezzel is az állampolgári kötelességek és Jogok érvényesülését". Ezeknek az elveknek szerelőén k érvényt szerezni azzal, hogy egyes — fokozott közérdeklődésre számítható ••» Jogszabályokat rázzuk és azok gyakorlatban való megvalósítására, iáiként! alkalmazására (elhívjuk a figyelmet. eljárást lefolytatni. Például vegyék igénybe az ilyen értelemben . is nagy segítséget adó ifjúságvédelmi albizottságok munkáját, véleményét azért, hogy a való helyrétet minél muradéktalanabbul meg tudják állapítani. Ez szükséges nhhoz, hogy az ügyészség egyértelműen ludA Jogalkalmazus jogpnli- legfeljebb két évig tarthat, említett 13/1974. sz. IM. és íon állást foglalni az indíttikai irányelveiről szóló aminek kérdésében a 13/1974. Eü. M. együttes rendelete— vány megtétele tárgyában. 14/1973. NET-határozat ki- IM' Eü Ml sz- végrehajtási részletesen szabályozza, hogy Az egészségügyi szervnek — emeli hnev „ rendelet szerint a járásbiró- az államigazgatási eljáráséi- az eljárás eredményéről — oiiu.il, nug.v a gyaKoriau sag uz ügyészség indítványa talános szabályainak betar- az érdekelt eljárás alá vont Jogalkalmazók „vegyenek alapján határoz. A kétéves tásával az illetékes tanácsok személyt és az ilyen eljárás részt rendszeresen a Jog- időtartamon belül is meg- egészségügyi osztályainak mi- kezdeményezőjét értesítenie szüntethető orvosi javaslatra 'lyen intézkedést kell tenni, kel1- Amennyiben az ügyészu kezelés, ha az a gyógyu- ha ilyen intézett gyógykeze- sé8 az egészségügyi szerv elIús következtében a továb- lésre vonatkozó kérelmet ter- Járásának eredményeképpen biakban már szükségtelen, jesztenek elő. Igen lényeges megalapozottnak látja az Inillctőlcg, ha olyan egyéb kö- tudnivaló az, hogy az Ilyen 'ézetl gyógykezelés zsüksórülményck merülnek fel, ami eljárás megindítását uz egész- Késségét, úgy a Járásbíróságmiatt a kezelés nem folytat- ségügyt szervnél búrmely ál- hoz Indítványt tesz. Az Ilyen ható. Például olyan betegség lamt vagy társadalmi szerv indítványt a járásbíróságnak lép fel, ami miatt a gyógy- — intézet, intézmény, gazda- «°ron kívül kell tárgyalnia, kezelés az egészség vészé- sági vállalat, szövetkezet —»- A járásbíróság a hozott és lyeztetése nélkül nem foly- Illetőleg az érdekelt szemé- jogerős végzés után — tatható. lyek kezdeményezhetik. Az A jogszabály és ennek vég- érdekelt személyek körét, vérehajtási rendelkezései nem leményem szerint tágabb érhugynak kétséget afelől, hogy telemben kell meghatározni lényegében az intézkedés egy és alkalmuzn^ természetesen bizonyos értelmű szabadság- a munka- és a lakókörnyekorlátozással jár uz egyén és *et vonatkozásában, mert a társadulom érdekében. Tc- ilyen indítvány kapcsán az magya- hát merő .tévedés lenne — egészségügyi szervnek kell az érdekelteknek — felelőt- — a végrehajtási' utasításban MfUÍ m lenül egy kézlegyintéssel el- meghatározott keretek között Ha nem jelenIk ankém intézettnek venni ezt az in- — a szükséges eljurust letézkedést. A 14/1974. sz. igaz- folytatni. Így eldönthető lesz ságügy-miniszteri rendelet, az ls, hogy érdekeltről van-e amely az Intézetben kezelt azó. Igen nagy hiba ésatvr. rtSXiSri^átw rendelkezéseinek megsértése zés he^ - a törvény szeimeghutározza az intézetben ,onrifc ~ s mdr vannak ,s lemének megfelelő — alkalkezcltek jogait és kötelezett- Hyen vélemények —% ha az mazésa igen "komoly és feleségeit. Az intézetben kezelt érdekeltek körét a gyakor- lősségteljes munkát kíván a személyek kötelesek az inté- latban a közvetlen hozzílarzet rendjére vonatkozó sza- to 6k ' _ feIeséa „v—mek bályokat megtartani, a meg- roz0Kra reieseg, gyermeK állapított gyógykezelésnek — szűkítenénk le. Népünk hqgyomónyvilágából Köztudott, hogy minden társadalmi és hatósági Intézkedés ellenére hazánkban Igen nagymérvű a szeszesital-fogyasztás, és meglehetősen sok azoknak a száma, akik mértéktelenül italoznak. Ezeknek a személyeknek az életvitele és magatartása nemcsak a munkaszükséges iratokkal együtt — megküldi az intézet vezetőinek az Intézetbe utalást elrendelő végzést, aminek foganatosítása érdekében felhívja a kötelezett személyt, hogy az intézetben jelenjen meg elővezetés terhe mellett. a beutalt, akkor a rendőrhatóság intézkedik. Az új törvényi rendelkenem a család és főként a gyermekeik fejlődését, élettanácsok illetékes szerveitől. A jó alkalmazással jelentősen hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy az igen sok keserűség, bánat forrását okozó tézett'ívelésben"részt"'vevő osztálynak az Illetékes alkoholisták gyógyítóintézeti magukat alávetni és a ráhelyen teremt - esetenként «Skre"m<ihatárözott mun- A vizsfiúlat ^edményétöl kibírhatatlan _ légkört, ha- E^vSSní A£ t&wT to- függően kell az egészségügyi személy az intézet terüle- ügyészségnél javaslattal élni É^^H esLS ha" magíSXi 1 közbiztonságra. Az ilyen, inmorális magatartású egyének j6t v' mások kezeiésé- a járásbíróságnál. Az egészi^rtenl gyóRyifására és a nek eredményességét nem ségügyi szervnek igen alapoveszélyezteti és az intézet san és körültekintően kell az rendjét betartja. Az idézett rendelet 3. paragrafusa szerint a „beutalt az intézetet mélésc céljából született meg az 1974. évi 10. sz. tvr., amely az alkoholisták kötelező in- ^ tézeü gyógykezeléséről ren- külön engedéllyel hagy delkezik. hatja el" * rendelet 1975. január hő kezelés után ismét teljes értékű állampolgárokká váljanak. * Dr. Jármai Tibor városi, járási vezető ügyész 1. napjával lépett hatályba. A tvr. L paragrafusa meghatározza c törvényi rendelkezés célját, amit akként jelöl, hogy: „Az az alkoholista, aid rendszeres és túlzott A. végrehajtást utasítások bizonyos munkajogi korlátots tartalmaznak, mert például az intézeti gyógykezelt nem részesíthető semfialkoholfogyoszlásból eredő zetóses, sem fizetés nélküli magatartásával , családját, kiskorú gyermekének fejlődését, környezetének biztonságát veszélyezteti, illetőleg munkahelyén a munkát ismételten súlyosan zavarja, közvetlenül munkaterápiás intézetben gyógykezelésre kötelezhető." Nyilvánvaló tehát, hogy amikor ilyen intézett kezdésre irányuló eljárást akar valaki kezdeményezni, akkor figyelemmel kell lenni az ismérvekre, mert ez. esetben nem az „egyszerűen" ittas, vagy italozó egyénekről van szó — és erre nagyon kell ügyelni —, hanem általában olyanokról. akik a mértéktelen és rendszeres alkoholfogyasztás következtében olyan alkoholistákká váltak, akik munkájukkal nem törődnek, munkatársaikkal rendszeresen összevesznek, munkahelyükön maguk és társaik testi épségét ittasságukkal veszélyeztetik; akik családjukat és környezetüket félelemben és rettegésben tartják, és akik magatartásukkal a közrendet és a köznyugalmat veszélyezAUk. Ilyen Intézeti gyógykezelésre akkor kerül sor, ha az alkoholista önként nem veti magát ulá ilyen kezelésnek, vagy ha az alkoholelvonó osztályon való kezeléstől nem várható eredmény, illetőleg ha egy Ilyen korábbi kezelés nem érte el a kellő hatást. Az intézeti kezelés többször megismételhető, ha az állapítható meg, hogy az alkoholista nem változtatolt magatartásán. Az intézeti kezelés egy-egy alkalommal szabadságban, és nem kaphat jubileumi Jutalmat. A törvényerejű rendelet végrehajtási utasítása — a faár Épül a Nepiun i Balatonföldváron lebon- Mindkét 'motel helyén új tották a motelt. Épületeinek kőszállót emelnek a közela brüsszeli világkiállításon jövöben A baiatonföldvári vásárolt elemei már tönkre- J , . .. . . . mentek és alkalmatlanok "a110 alapozását már be Ls vendégfogadásra. Ugyanerre fejezték, és megkezdték a 10 a sorsa jut a hasaló korú emeIetes Neptun alsó szint. tlhanyi motel, bontását hamarosan megkezdik. jének építését. (MTI) A nagy küzdelemmel meg- gyútottunk. Az árulás héttermeit árut cl kellett adni. Az értékesítés a várostól lányok óráig tartott, idő alatt megvették Rövid a bolvolodva mind nehezebb fel- tokban, amire szükségük: adat volt. Az alsótanyalak volt és indultak kl a tunyáegyaránt jártak Szegedre és ra. Szabadkám. A fölsőtanyai- A piac hamar szétvált. A ak megoszlottak Kistelek és nagypluc a mai Széchenyi Szeged között. Fő piachely- téren, puprikaplac a Valének mégis Inkább Szegedet ria téren, gabonapiac a Dugonics téren, kenyérpiac a Klauzál téren, a szénapiac a MÁV-üzletvezetőség betartották Tömörkény célszörü szögény embörel az apostolok lóván, azaz gyalog jártak pl- lyén volt. Nem véletlen a acra. Jó utak hiányában fa- szólúsmondús: Mindön möggattul sein portékát a A/, ökrösszekér nagyon lasvolt könnyű a teröm a Szentháromság lavárosba hozni. PIssán, azaz a nagypiacon. Hangulatos színfoltja volt san haladt, a, ló pedig ha- a varosnak a híd környékén, mar kiállt u hosszú homo- az akkori Rudolf téren ldkos úton. A kisvasút vl- alakult makalpiac. Már cSszonylag későn épült meg. A kerékpár korántsem volt ál te megérkeztek Makóról n kishajók, luntrák, dereglyék talános A klatöhetségti em- portékáikkal. Ki ls pakoltak, bőr eladnivalójat gyalog, és gyertyavllágitásnál árukézben vagy a vállán cipel- .HÍtunf kezdtek A piac jelente be a városra. tősége a kisvasút lndulóálA portéka az Időszaktól tonnásának a térre helyezéfüggően változott, A tejhasz. aével fokozódott Az alsótanot mindig eladták, legfel- nvalak termékeikkel növeljebb gyümölcsszezon Idején ték a kínálatot A Rudolf keletje megcsappant. Csirke tér déli oldalát halászcsárinkább nyáron és ősszel, dák szegélyezték; nagy halgyümölcs az érése Idején ke- bőség révén olcsón adták a rült piacra. hnlészlót. Reggel bokáig járAZ eladnlvalót két nagy- tuk a padlóra dobált halszélgarabolyba rakták, a fülét kában. maguk készítette kendertörülközővel, ritkábban murhakötéllel átkötötték és A harmincas évektől mtnd jobban elterjedt a kerékpár. vállukon váltogatva gyalog Tf™"2^®11 Piacodra fa in/ílllfalr n TiiíivirU.. i CXI lOdOl ICU tuiv, 0*5 7*50 tCtj Indultak a városba. , , . . ... , ... A fogat azért indult ko- SSS^jS^Í wh^a rán, hogy a piacon jó he- íff l«n ^nl^ Sí meekeritélt ^ ^ fizetni f múlt ha^ Wsoi^if N A • ÍTAH1 adósságot. Felhasználták a ffiisli, Tf kerékpárt baromfi, gyümölcs, ügyesen fölpakolták A lo- ,..L„„ .,.,,„ vat megetették, „ maguk is ^ més P0^ megvacsoráztak. Az ülés- Plucozasara ládába kenyeret, szalonnát Rossz piackor áron alul és egy kulacs vizet raktak illett odaadni árujukat. Ha Nyári este már II óra kö- sem kellett, a megmarül útnak Indultak. Váltó- rudt portékát kiöntötték a gatva hajtották a lovat és k6re- pénzt iey nem kap" ülóhelyzetben hol egyikük tak érte- 861 olykor « szemetelésért büntetést fizettettek velük. Fizettek a vám« hetyhol másikuk szundikált. Gyakran a vacsorát Is az , J „ . úton ették meg Az út men- háznál és a piacon, tén levő kopolyáknál (kutak- Pénzszedőknek, nál) Itattak és pihentettek. Napjainkban fokozatosan Gyakran még virradat előtt csökken a hagyományos ptelfoglaltAk helyüket a piac ac jelentősége, de mégszükelső sorában, „Mer tuggya, ség van rá. A lovas kocsit igy mindönkinek e köllött felváltotta az autó. Folvázirmönni a portékánk előtt, oszt lóhelyek nyíltak minden fasokan vöttek tüllünk." Té- luban, sőt a sűrű tanyák len úgy Indultak el, hogy központjaiban ls. Közösen fél hatkor már bent álljon a bérelt teherautókkal följárkocsi a szokott piaci helyén nak a pesti piacokra és beés a gyárba induló munká- kapcsolódnak a főváros dlások vásárolhassanak náluk, tá&ába is. 1 Ha nem láttunk, masinát Börcsök Vince FEKETE GYŰLI A fiú meg a katonák 37. — Rokk.:: Aztán jött az ő sapkája, a nadrág, a csizma, meg minden egyéb. De már csak a rokkra, meg az autóra emlékszik, mert az hasonlított a magyarhoz legjobban. Aztán kezdte elölről. — Auto. — Autó — már ezen ls kacagott Magda. — Rock. — Rokk..: O rögtön gondolt rá, hogy most megtanulhatna németül, és milyen Jó lenne, ha már tudna beszélni, mire kiérnek Németországba. Mégis más az, ha tud az ember németül; a németek is másképpen néznek rá. De annyira besötétedett közben, hogy már nem láthatta, mire mondja Henrik. amiket mond. Azért csak figyelt, és megpróbálta a szavakat megjegyezni. Akármikor megkérdezheti majd a nénjétől, melyik mit jelenti Henrik: — Kittel, Magda: — Kitél. Henrik: — Nemjo, nemjo... Kitt... Kítl.^ Magda: — Kitől. Henrik: — Strumf... Magda kacagott: — Strumf..: S kezdték megint elölről, a rokknél: most nem az autónal kezdték. Magda hűségesen Ismételte a szavakat, kuncogott, fel-felkacagott. Majd egyszerre komolyra váltott a hangja, és azt mondta: — No, mára eleg lesz. Erted, Henrik?.— Mára elég a tanulásból. — Mara eleg, nem tudom —• mondta Henrik. — Tudod, vagy se, de mára elég... Ende, érted? Ende, mára ende... Slusszpassz. Másnap nem tanulhatott Henriktől németül, mert őt előre ültették, a sofőr meg a felesége mellé, a fülkébe. Amikor egy sorompónál várakoztak, a sofőr hátrament, s beszólt, a ponyva alá: — Ne rázassa magát, Magduska, ha nem muszáj. A gyerek ellehet itt, neki igazáir'mindegy. — Megszokja az ember, nem Is ráz — mondta Magda. — Es legalább tanulok németül. Többet mentek visszafelé, mint előre. Sok volt a várakozás mindenütt. Harmadnap eltrányították őket egy városba, a Dunához. Nem volt akkora város, mint Miskolc. Valami okból onnan nem mehettek tovább. Délben értek oda, de még az éjszakát is ott kellett töltenlök. Amikor a sofőr megkapta az eligazítást, melyik útvonalon mehet, Henrik kijelentette, hogy az neki nem jó, ő sokkal hamarább hazaér német katonai kocsin. Mehetnek vele ők is mind a ketten, hajnalban indul a városból a német konvoj. Gyorsabb lesz így, és főleg biztonságosabb; majd a vasgyári kocsit bevárhatják odakint, a megadott címen. Elintézte a parancsnokkal, hogy ők ketten Jöhetnek. Az öreg sofőr a feleségére nézett, és megvonta a vállát. Neki mindegy, ő nem szól bele. Ha ke, vesebb az utas, kevesebb a felelősség. Magda csak sóhajtozott, ő nehezebben állt rá. Mondván: ö azért nem szívesen szakad el az ismerősöktől. Jó, jó, hogy odakint találkoznak majd, de addig sem szívesen szakad el. — Bár ki tudja, civil kocsival mikorra érnénk ki, az biztos, hogy a német katonaság előtt nyitva minden út... És úgy a partizánoktői sem kellene félni. És persze Henrik is csak ügy lehet segítségükre, ha végig vele maradnak. De azért borzasztó, borzasztó ez, Ő nem is tudja, mit csináljon ... Lepakolták a Magda csomagjait, és útnak bocsátották a vasgyári autót. Stefi néninél voltak megszállva, annál a házJ nál, ahol később a géppisztolyt elrejtette a malacéi padlásán. Magda kiment délután a városba; meleg zoknit, meleg alsóneműt vásárolt neki. Itt még az üzletekben árultak ezt, azt, Henrik is kiment Magdával, ő kontrás szájharmonikát hozott. (Grisának adta később a szájharmonikát, mórt Grisa nagyon szépen tudott szájharmonikázni, ő meg csak a Boci, boci tarkát cincogta néha rajta, egyebet sem tudott.) Este együtt vacsoráztak u házinénivel, és mindnyájan nagyon kedvesek voltak hozzá. Fel ts tűnt akkor, hogy mindenben a kedvét keresik. Magda rossz hangulatban volt, nemigen szólt, egyre csak maga elé bámult. De őhozzá kedves volt, többször ls megsimogatta a fejét, amit nem szokott különben. Tudhatták már ők azt, hogy nem vihetik magukkal. De 6 még semmit sem sejtett akkor. Minden holmiját gondosan az ágya mellé készítette. Itt ne felejtődjék valami, ha éjszaka indulni kell Németországba. Reggeli világosságra ébredt. Üres volt a Magda ágya. Sc ruhája, se csomagja, semmi. kirúgta magét u dunnából, kapkodva öltözött. Akkor látta meg a levelet, s az írkalapot, amely oda volt készítve, a székre, az ágya mellé. Drága kis Pelykóm! Sajnos, nem vihetünk magunkkal, most az utolsó pillanatban tudtam meg. A parancsnok, amikor értesült róla, hogy egy gyerek a másik civil személy, közölte Henrikkel, hogy ehhez nem Járulhat hozzá. Bármilyen nehezemre esik, Petykó, el kell válnunk, és csak az vigasztal, hogy talán jobb is így. A Jóisten a megmondhatója, hol van ma nagyobb bizonytalanságban az ember. Te még gyerek vagy. és az oroszok, ha ne adj Isten, ide ls elérnének, a gyereket nem bántják, mindenki azt mondja (Henrik is). Az én helyzetem más. Az asszonyi becsületről van szó — de te ezt még nem érted. (Folytatjuk4