Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-01 / 51. szám

ű8®8flBA¥, 2$7S. SSAROTJS 9. 3 A pásztorlány elindult... A. nemzetközi éve 1975. Az egész esztendőben különös figyelemmel fordu­lunk az ország és szűkebb pátriánk, Szeged asszonyai, lányai felé. A munkában helytálló, a családot össze­tartó, okos, gazdag életre tö­rő asszonyok felé, akiket majd az egész ország köszönt a 65. nemzetközi nőnapon, egy hét múlva. Mi most be­tűbe öntött vallomásaikból kötünk csokrot. Olyan asz­szonyokat mutatunk be, akik részesei voltak a nők moz­galmának harminc évvel ez­előtt, és olyanokat, akik már élnek is a kiharcolt lehetősé­gekkel. * A megbeszélt találkozóra egy meglepően fiatal asszonj jött el. Valami tévedést gya­nítottam, úgy tűnt, koránál fogva aligha tud nekem be­számolni a harminc évvel ezelőtti nőmozgalom hősko­ráról. Valóban kutatnia kellett az emlékezetében Czene Fe­rencnének, amikor az első éveket idézte fel, hiszen gye­rekfejjel csöppent a mun­kásmozgalomba, és így is­merkedett meg a nők har­caival is. „Korán ismertem meg az :vóvizet üzemi fegyelmet, a nehéz politikai, állami iskolai kép­zéséről, klubokat, szakkörö­ket, kiállításokat szervezett velük. a Tanulásra, művelődésre serkenteni csak úgy lehet, ha maga is példát mutat az, aki buzdítja a többieket. Amit elmulasztott gyerekkorában, pótolta később: elvégezte a nyolc általánost, a gimnáziu­mot, aztán öthónapos pártis­kola következett A politikai munka mellett más feladato­kat is rábíztak: a női trak­torista iskola igazgatója lett, majd a gépállomások megyei igazgatóságán dolgozott A nőmozgalomban szerzett kul­turális tapasztalatoknak pe­dig mint a megyei tanács oktatási és személyzeti elő­adója vette hasznát. Immár 18 éve ugyanott szociálpoli­tikai főelőadó. A tanulás életelemévé vált: elvégezte a marxista esti egyetemet, másfél éve pedig nagy fába vágta a fejszét: a Gyógype­dagógiai Főiskola hallgatója lett. Mindemellett jut ideje most is a nőbizottsági mun­kára: mint nőfelelős állandó kapcsolatban van a nőbizott­ságokkal. Szociálpolitikai te­vékenysége során sem feled­MvonuloknTk. Az kezik meg egy pillanatra sem nonolitikai feladatairól. Kézenfekvő a kérdés*, mindemellett jut-e ideje a családra? A válasz: „A pá­rom is ilyen örökmozgó, a kaöott közösségért dolgozó ember... Egyszem fiunkat pedig már közösen felnevettük. Most A XI. kongressMU* előtt emlékek elótolulnak sorra: a kultúrgárda énekeseivel, sza­valóival megtett hosszú gya­loglások a tanyákig, a ked­ves, örömteli fogadtatások, faggató-érdeklődő beszélgeté­sek. „Sose felejtem el, ami­kor mi, kislányok május el­sején kannából árultuk az , .. . , , . összegyűlt pénzt pedig fel­munkát, de ugyanakkor ize- ajániottuk szegény családok­htot kaptam a munkasok, nak „ köztük az asszonyok mozgal- Ezek voltak az első lé é. mabol is. Negyvenöt febru- ^ Aztán 1947_ben már Arjában az egesz csalad, a bizalmi megbízatóst szülők és a nyolc gyerek is az egykori pásztorlány: az belepett a partba. Nem ál- MNDSZ_ben kulturális titkár . . Htom, hogy 13 evesen tuda- Iett Az 6 feladata voltj hogy katona, tos marxista voltam, mkabb gondoskodjék az asszonyok az erzelmek, szeretteim pél­dája vezérelt. De ezek az évek meghatározták felnőtt­koromat, tudatos hitvalláso­mat." Nem volt alapító tagja az MNDSZ-nek, de tanúja és aktív részese volt az ott fo­lyó munkának, szinte gye­rekként. A cél az újjáépítés volt, s ezért mindenre képe­sek voltak a szervezkedő tég­lagyáriak is. Mint kislány, ő is részt vett az élelmiszer­gyűjtő akciókban, sütött-fő­zött a többiekkel együtt, meszelte, festette az iskolá­kat. „Többen is gyerekfejjel kezdtük, de nagyon komo­lyan, tiszta szívvel: nem szá­mított, hogy mikor, mit kel­lett tennünk, oda mentünk, ahol szükség volt ránk, álcár éjjel is dolgoztunk." A szép Chikán Ágnes Naponta lOO csille tőid Iái halad a metróépítés A budapesti metró észak— négy mozgólépcső szállítja déli vonalán, a Ferenc körút majd fel és le az utasokat. és az Üllői út kereszteződése alatt néhány méter mélység­ben már teljesen kirajzolód­tak az állomás térvonalai. A Újra fellendülőben a felnőttoktatás Ülésezett a népfront járási bizottsága A Hazafias Népfront sze­gedi járási bizottságának teg­nap délelőtt tartott kibőví­tett ülésén a felnőttoktatás helyzete szerepelt napiren­den. Acs Zoltán, a járási hi­vatal művelődésügyi osztá­lyának vezetője adott tájé­koztatót arról a jól szerve­zett társadalmi összefogás­ról, amely évről évre az ál­talános "iskola teljes elvég­zését szorgalmazza mind­azoknál, akik tanköteles ko­rukban nem tudták befejez­ni iskolai tanulmányaikat A tájékoztató szerint az utóbbi években fokozatosan csökkent járásunkban az is­kolába járó felnőttek száma — 1973-ban már csak öt községben szervezték meg a felnőttoktatás iskolai kere­teit — tavaly azonban igen előnyös változás következett be. Tizenegy községben 19 tanulócsoport kezdte meg a munkát, 275 tanulóval. A változás egyenes következ­ménye a Központi Bizottság tavaly márciusi határozatá­Az egyenként 36 méter hosszú „futószőnyegek" sze­reléséhez várhatóan július­ban fognak hozzá. Az üzemi . , . .... , , , helyiségek és raktárak kiala­felszin alatti csarnok épité- kítása szintén befejeződött, szeti munkait a Kozlekedes. de a további _ szakipari _ Építő Vállalat brigádjai befe- munkához az ajtók és abla­jezték. Ezen az állomáson kok hiánya miatt, sajnos, nem tudnak hozzálátni. Jó lenne, ha a Fémmunkás Vál­lalat kecskeméti gyáregysége az ajtókat mielőbb szállítaná. A Ferenc körúti mélyállo­más valóságos útvesztőnek tűnik. A 25 méter mély lejt­akna mellékalagút-rendszer­hez vezet, amelynek ágai a metró fő alagútjába torkoll­nak, s az építéshez kellenek. A föld alatti folyosókban csillék közlekednek. Naponta 100 csille földet küldenek lif­ten a felszínre. Mint Rusa György főépí­tésvezető elmondta, ezen a szakaszon hatalmas földmun­káról van szó. Az Üllői út alatt rendkívül változékony összetételű, agyagos, vizes a talaj. A két fúrógép egyenként 10—10 méter alagutat épít hetente. A túlnyomásos le­vegő miatt viszont a mun­kások sűrűbben, hatórán­ként — azaz négy műszak­ban — váltják egymást. (MTI) nak, de a népfrontbizottsá­gok, ' tanácsok, gazdasági szervek együttes munkáját is tükrözi. A statisztikai adatokból következtetve továbbbi fel­lendülésre lehet számítani. A, népfrontbizottságok támo­gátását kérte az osztályve­zető, hogy azokban a közsé­gekben is szervezzenek dol­gozóit iskoláját, vagy vizsgá­ra előkészítő munkás-tovább­képzési tanfolyamokat, ame­lyekben az utóbbi években nem szerveztek hasonlót Szükség van a következetes agitációra, hiszen a napi munka egyre szigorúbban követeli meg az alapvető is­kolai képzettséget. A most iskolába járó felnőftkorúak többsége harminc éven fe­lüli, számuk a fiatalabb kor­osztályokban fokozatosan csökken. A népfrontbizottsag ülé­sén Kalló Antal, járási tit­kár időszerű, mozgalmi fel­adatokról adott tájékozta­tást. Szocialista nemzeti egység ^A céljainkkal! való egyetértés erő­södése révén a szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá öt­vöződik a társadalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egy­ség" — olvashatjuk az MSZMP KB XI. kongresszusra adott irányelvei­ben. A népi-nemzeti egység elérése már a harmincas években a munkásosztály politikájának középpontjába került. Persze, azóta jelentős változáson ment át: tartalmában gazdagodott, formájában mó­dosult. A fasizmus elleni küzdelemben szé­les, minden antifasiszta nemzeti erő ösz­szefogására épült, csakúgy, mint a felsza­badulást közvetlen követő időszak harcai­ban, amikor az ország újjáépítése és de­mokratikus átalakulása volt előtérben. Később, a társadalmi előrehaladás felada­tai, a demokratikus átalakulás' népi jelle­gének erősítése, majd szocialista vonásai­nak kialakítása szükségszerűen szűkítet­ték a szövetségi politika osztálybázisát. Ekkor a nemzet legalapvetőbb részére, a népi erők egységére, politikai összefogá­sára épült, kirekesztve abból a kizsákmá­nyoló osztályokat. Felszámolásukkal, a szocializmus alapjainak lerakásával ha­zánkban a szocializmus építésében való alapvető érdekazonosság vált általánossá. Objektíve ugyanis minden dolgozó alkotó tevékenységével a szocializmust építi, még akkor is, ha tudatában ez nem így tükrö­ződik, vagy szándékaival ellenkezik. A nép és a nemzet szocialista tartalmát te­kintve azonos fogalom lett. Ennek meg­felelően alakult szövetségi politikánk osz­tálytartalma, amely átfogja a társadalom egészét, valamennyi osztályát, rétegét. Ezt a széles alapokra épülő társadalmi össze­fogást fejezi ki a szocialista nemzeti egy­ség politikája. Napjaink fő feladata; a fejlett szocia­lista társadalom megteremtése azonosan érinti társadalmunk valamennyi osztályá­nak és rétegének érdekeit A szocializmus nemcsak a munkásosztály célja, hanem az egész nemzet ügye, amit a társadalom egé­szének — a kommunisták, a pártonkívüli­ek, a szocialista rendszert politikailag ak­tívan támogatók, a még ingadozók és a közömbösek, a materialista világnézet hí­vei és a vallásos érzületű emberek — együttes erőfeszítésével érhetünk eL A szocialista nemzeti egység tehát bi­zonyos alapvető kérdésekben azonos, sok más tekintetben különböző helyzetű és ér­dekeltségű osztályok és rétegek politikai szövetsége. Természetesen ezeknek a cso­portoknak a szocialista fejlődésben betöl­tött szerepe, politikai súlya, lehetősége sem egyforma. A szocialista nemzeti egy­ségben is mindvégig meghatározó a mun­kásosztály vezető szerepe. Száma, szerve­zettsége, politikai öntudata, a szocialista eszmékhez való vonzódása miatt élen já­ró része ennek a széles alapokon nyugvó nemzeti-társadalmi összefogásnak; döntő szerepet tölt be az anyagi javak termelé­sében, és politikai szempontból is a leg­főbb társadalmi erő. A szocialista nemzeti egység ereje és szilárdsága elsősorban attól függ, milyen következetesen valósul meg a munkásosz­tály vezető szerepe, milyen fejlett a mun­kástömegek politikai aktivitása, öntudata, felelősségérzete a társadalom egészének fejlődéséért, a szocializmus ügyéért; illet­ve a többi osztályok és rétegek — a pa­rasztság, az értelmiség és a kispolgárság —, milyen mértékben vallják magukén r;t a munkásosztály társadalmi-politikai cél ­jait és vállalják megvalósítását. A munkásosztály vezető szerepének fej­lesztése és erősítése szerves része és dö"tő feltétele a szocialista nemzeti egység poli­tikájának. Ma már hazánkban minden je­lentős társadalmi réteg elismeri a mun­kásosztály vezető szerepét. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy önként és meggyőződés­sel dolgoznak a munkásosztály politikai programjának, a szocializmus építésének megvalósításán. A munkásosztály vezető szerepének erősítése megköveteli, hogy a munkások nagyobb mértékben vegyenek részt a politikai vezetőben, a közéletben, fokozott figyelmet fordítsunk a munkás­osztály életkörülményeinek javítására, kulturális és szociális ellátásának fejlesz­tésére. Mindez szorosan összefügg a mun­kások politikai tudatosságának fejlődésé­vel. A szocialista nemzeti egység politikai alapja a munkás-paraszt szövetség. E szö­vetségnek nagy történelmi múltja van ha­zánkban, kiállta az idők próbáját. Több­szörösen bebizonyosodott, hogy e két alap­vető dolgozó osztály összefogása a társa­dalmi haladás legfőbb politikai ereje. A szocialista nemzeti egység azonban a munkás-paraszt szövetségnél szélesebb összefogás, magában foglalja társadal­munk minden dolgozó rétegét, a szocializ­mus építése, a társadalmi haladás és a béke védelmében érdekelt, és azon mun­kálkodni kész erőket, mozgalmakat, szer­vezeteket, közéleti személyiségeket. En­nek a széles alapokon nyugvó összefogás­nak politikai-mozgalmi kerete a Hazafias Népfront. A párt irányításával a munkásosztály e mozgalom keretében megteremti politikai és szervezeti kapcsolatát a különböző osz­tályokhoz, rétegekhez tartozó emberekkel. A munkásosztály, a párt vezető szerepének biztosítása érdekében a párttagok és a pártonkívüliek Kölcsönös kapcsolata fontos politikai eleme a szocialista nemzeti egy­ségnek. A pártonkívüli, mint fogalom, ma mást fejez ki hazánkban, mint a korábbi években. A pártonkívüli nem valamiféle ellenzéki ember (többségében a múltban sem volt az, de ma még kevésbé), hanem általában szocialista társadalmi rendünk híve és tevékeny munkása, vonzódik esz­méinkhez és a párttagokkal együtt közös frontban harcol hazánk szocialista fejlesz­téséért. A párttagok és a pártonkívüliek közötti bizalom, egyetértés és együttm; ködés szempontjából óriási jelentősége voit és van annak, hogy hazánkban, pártfunk­ció kivételével, bármilyen vezető tisztsé­get pártonkívüliek is betölthetnek. A ve­lük szemben támasztott igény: hfiség a szocialista építés ügyéhez, a munkáshata­lomhoz, megfelelő rátermettség és szakis­meret. E bből természetszerűen adódik, hop az egység velejárói, kísérő jelensc ­gei a véleménykülönbségek, a vi ták is. Az is természetes, hogy nem a hon: lokegyenest szemben álló elvek, ideológk nézetkülönbségek összeegyeztetése erősít az egységet, hanem az összefogásra épülc tisztázó viták, a haladó eszmék és állás­pontok meggyőződéses vállalása. Az egység szelleme, a szívélyes, baráti viszony ked­vező fettételeket teremt az ideológiai vi­tákhoz, a szocialista eszmék elfogadásá­hoz. Így válik a szocialista nemzeti egy­ség társadalmi haladásunk, építőmunkánk előrelendítő jévé. Szőke Katalin­A népi ellenőrzés vizsgálatai Az utóbbi időben sokat vitatott, fontos társadalmi, politikai kérdésről adott át­fogó helyzetképet az a je­lentés, amelyet Arday Lász­ló főiskolai adjunktus, a ICNEB munkabizottságának vezetője terjesztett elő a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság pénteki ülésén. A tömegtestnevelés és a tö­Fejlesztik a sertéshústermelést Pénteken a MÉM-ben Váncsa Jenő miniszterhelyet­tes ismertette azokat az új intézkedéseket, amelyeket a seriéshústermelós fejlesztésc re hoztak. Egyebek között el­mondotta, hogy az Állatfor­galmi és Húsipari Tröszt módosította a tavaly novem­berben meghirdetett vemhes kocasüldő-értékesítési akció teltételeii. így előnyüsebb fel­tételeket teremtettek az ak­ció sikeréhez. megsport helyzetének vizs­gálata 146 oktatási intéz­ményre, 140 vállalatra, szö­vetkezetre, intézményre és 102 sportegyesületre terjedt kí. A vizsgálat során a né­pi ellenőrök sok ezer tanu­ló és dolgozó véleményét is összesítették. A jelentés sokoldalú és alapos elemző munka alapján irányítja a figyelmet a technikai civili­záció térhódításával, • vá­rosiasodással, az egyoldalú életmóddal járó egészségre hátrányos következmények­re, s ezek ellensúlyozásaként a testkultúra fejlesztésének sürgető feladataira, a tömeg­sport szervezeti, anyagi fel­tételeinek megjavítására, a szemlélet alakítására, a ver­senysportra szűkült sport­propaganda kiszélesítésére. A KNEE a jelentést elfogad­ta. A vizsgálat megállapít sairól tájékoztatja a Jkc mányt, s javaslatait megkt di az Országos Testnevelt és Sporthivatalnak, valami t az érdekelt állami és társa­dalmi szerveknek. A KNEB elfogadta a mun­katervben szereplő két vizs* gálát programját. Ennek alapján megkezdik a minő­ségszabályceó rendszerének fejlesztésére egy évvel ez­előtt hozott kormányhatán>­zat végrehajtásának ellenőr­zését, valamint az anya gazdálkodás egyes kérdés, nek vizsgálatát. A bizotts. ezután megtárgyalta és t fogadta a népi ellenőrz 1974. évi vizsgálati tapaszt latairól készült összefogla jelentést, s felhatalmazta e nőkét, hogy a jelentést Minisztertanács elé terjesz*. sze. (MTSD

Next

/
Oldalképek
Tartalom