Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-25 / 71. szám

45 KEDD, 1975. MÁRCIUS 85, Vöröskatonák útján Ifjúgárdisták vetélkedője 'A KISZ Csongrád megyei bizottsága ifjúsági napot rendezett vasárnap Csongrádon. A forradalmi ifjúsági napok jelentós rendezvényén, a megyei ifjúgárdista szemlén, mintegy hatszázan vettek részt. A „Vörös katonák útján" elnevezésű emlékversenyt a nyolcadik alkalommal rendezték meg. Az ifjúgárdisták szemléjét Horváth Lajos, a megyei bizottság titkára nyitotta meg, s a harci gyakorlatokból és elméleti kérdésekből álló versenyt, vele a vándorkupát a hódmezővásárhelyi ifjúgárdisták nyerték, a szentesi és a szegedi járás csapata előtt. Az ifjúsági nap keretében felszabadulási emléktúrát, háztömb körüli kerékpárversenyt, lövészvetélkedőt, kocogást és kispályás futballmérkőzést is rendeztek. Háromszor többet tud A Baranya megyei KÖJÁL, valamint a Szerelőipari és Szolgáltató Vállalat szakemberei levegőszennyeződést mérő berendezést szerkesztettek, ami ötször olcsóbb, de háromszor többet tud, mint a hasonló külföldi készülékek. Az „Aerocont" névre keresztelt készülék szabadban és zárt térben egyaránt használható, s egyszerre nyolcféle por- és koromminta, valamint 16-féle gázminta vételére alkalmas. Méri a környezetbe került szénmonoxidot, széndioxidot, klórt, kéndioxidot és még mintegy tízféle szennyező anyagot. A készüléket Pécsett, Komlón, Mohácson és Beremenden „vizsgáztatják". (MTI) A Kör '68 kiállítása Tárlatuk immár a hatodik felsorakozás; ez önmagában is bizonyíték életképességükre. A Kör '68 ez évi tárlatát a Móra Ferenc Múzeum galériájában vasárnap délben nyitotta, meg Veres Mihály festőművész. Mit látunk a kiállításon? öt amatőr fotós mintegy 70 alkotását egymás mellé, fölé, alá helyezve. A csoport egyik alapító tagjára, dr. Pórszász Jánosra nagyszerű képei emlékeztetnek. Ezek az expreszszív, feketék és fehérek drámaiságára, a feszülő formákra, a biblikus témákra koncentráló alkotások, mintha betegségének és korai halálának megsejtései lennének. A csoport legfiatalabb tagja, Dobosy László meditativ. lírai érzékenységű alkat. Epikus igényét három sorozatfotó jelzi. Ezek a hóZenei naptár Szimfonikus matiné Somogyi Károlyné felvétele Erdélyi Miklós a kttrtversenyt dirigálja. Szólista: Tarján! Ferenc Vasarnap délelőtt a Szegedi Szimfonikus Zenekar adott koncertet a színházban, Erdélyi Miklósnak, az Operaház neves karmesterének dirigáláséval, Tarjáni Ferenc. immár világhírű kürtmüvész közreműködésével. A műsoron Haydn F-dúr szimfóniája, Rirhard Strauss 1. (Esz-dúr) kürtversenye, és Mozart Esz-dúr szimfóniája szerepelt. Az F-dúr olyan „második" szimfónia, melyet az ismertebb G-d úrral együtt 1787ben komponált Haydn, Johann Jeter Tost, kora kiváló hegedűművésze számára. A nagy Esz-dúr szimfóniát 1788-ban fejezte bc Mozart, így úgyszólván egyidőben készült a két mű. Az Esz-dúr szimfónia Mozart három utolsó szimfóniája közül az első. Talán harmadik tétele, a Menuetto triója emlékeztet leginkább a Haydn-szimfónia második tételének — ebben az előadásban ls ragyogóan megoldott — fafúvós concertálááára; az utolsó tétel egytémás építkezése magasrendű refrénként keretezte a hangversenyt, viszszamutatva a Haydn-szimfónia fináléjára. Legsikerültebb zenekari szám aHaydns'imfónia volt, biztos karakteréivel, a „népi" tematika érzékeltetésével, eltekintve az utolsó tétel tempóindításától. Erdélyi Miklós kitűnő karmester és muzsikus. Dirigálásl módszere ugyan különbözik attól, amihez a zenekar hozzászokott, ennek ellenére az együttes kitűnően értette és maradéktalanul követni tudta vezénylő pálcáját. Azok a hiányosságok, melyek a létszám és a fáradtság következményei, leginkább a Mozart-szimfónia előadásában mutatkoztak meg. Itt derült ki, mekkora intonációs és hangzásbeli különbség van a prímszólam eleje és vége között, hogy az egész szólam kevés, s itt vált nyilvánvalóvá, hogy másodhegedü úgyszólván nincs, pedig éppannyian vannak, mint a prímben. Nyilván a szezon végi fáradság következménye az is, hogy a mély vonósok imittamott elvétették az ismétlést. Tarjáni Ferenc ragyogó, fénylő kürtjátékot mutatott be. A zenekar mellette kissé sápadtan szólt, pedig Tarjáni tónusa — akár a heroikus, a lirai, vagy a technikás Strausst idézi — bőven elbírja az erőteljesebb kíséretet. Ssentjóbi Miklós rom-négy darabból álló képetűdök kiválóan mutatják Dobosy képességeit: kiváló komponálókészséget, a hangulatok iránti fogékonyságot, a groteszk iránti vonzódást, a tónusok finomságát. Horváth Dezső szociofotói egy pusztulóban levő, periférikus társadalmi réteg világát kényszeritik művészi képekbe. A megbúvó, elhagyott, rogyadozó tanyák és kérgeskezű lakói úgy jelennek meg Horváth fotóin, hogy bennük van az alkotó együttérzéssel és némi nosztalgiával vegyes figyelmeztetése is. Az új paraszti életformának kiválóan megfogalmazható témáját érte tetten Palántázók című képén. Nagy hiányt — humort és játékosságot — pótol két szellemes fotója. Dr. Lajos Sándor egyszerre kísérletező-játékos és intellektuális alkat. A bonyolult növényi formák, a természeti tájban rejlő szépségek finom tónusai éppúgy megragadják, mint világunk szerkezetességének grafikus hatásai. Maga is szuverén alakítója, beíolyásolója képeinek. Ezt elsősorban Formák és Nemek című képein láthatjuk. Szávay István kiállított fényképei közül elsősorban a különleges, újszerű nézőpontból fotózott, sajátos szépségeket megragadó müemlékfotól jelentenek újdonságot. Az idegenforgalmi nevezetességek között szinte részegen bolyongó turisták csodálkozását megörökítő groteszk fényképe is figyelemre méltó alkotás. Miket válaszolnak hát az alkotók képeikkel a cikk elején megfogalmazott kérdésekre? Mindenekelőtt azt, hogy a fényképezés szeretete és művelése embernemesitő és emberteljesítő tevékenység. Kiderül, hogy ha egymás helyett nem is lehet képeket készíteni, de egymás mellett — figyelve, vitatkozva, dicsérve és bírálva — alkotóműhellyé formálódhat egy-egy kis közösség. Kiderül továbbá, hogy szuverén művészeti ág a fotózás, melylyel olyan dolgokat lehet elmondani a világról, és olyan módon, amit. és ahogyan más műfaj képtelen. S az Js tisztán áll előttünk, hogy lehetőségeik kimeríthetetlenek, s az is, hogy van még tartozásuk témában, formai megjelenítésben, tudatosságban, elkötelezettségben. T. L. Barátsági est A KSZV ifjúsági klubjában rendezték meg a hagyományos arab—magyar barátsági estet mintegy 400 munkásfiatal és egyetemista részvételével. A szolidaritási gyűlés elnökségében foglalt helyet dr. Petri Gábor egyetemi tanár, az Elnöki Tanács tagja, Kapós Sándorné, a Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a KSZV pártbizottságának titkára, Szántó Tivadar, a városi pártbizottság munkatársa, Illés Tóth István, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára. Jamir Junta, az Arab Diákszövetség szegedi szervezetének titkára nyitotta meg a barátsági gyűlést, majd Ghazi Maaza, a szövetség szegedi elnöke mondott ünnepi beszédet. Hazánkban 5 ezer arab diák tanul, közülük 80 Szegeden, a SZOTE-n és a JATE-n ismerkedik választott hivatásával. Illés Tóth István arról szólt, hogy az 1969 óta megrendezett arab— magyar barátsági estnek a Szeged városi KISZ-bizottság mindig egyik kezdeményezője volt, egy-egy szegedi nagyüzem ad otthont a találkozónak, s így az arab egyetemisták megismerhetik a munkásfiatalok életét, gondolkodását, tartós barátságot köthetnek velük, s ez segítheti a külföldi fiatalok beilleszkedését. A szolidaritási gyűlést követően az arab diákok folklór műsort adtak a vendégeknek: nagy sikerrel mutatták be hazájuk dalait és táncait. R. EA szemleíró szemével Évek óta alkalmam volt (egészében vagy részleteiben) végighallgatni az úttörőszövetség szegedi járási elnökségének hagyományos tavaszi kulturális szemléit. Ahol felvonulnak a városnak közigazgatásilag vonzáskörébe tartozó, ám oktatási-kulturális feltételeiben attól meglehetősen távoleső községek, tanyák diákjai is, hogy számot adjanak kis közösségeik öntevékeny munkájáról. Azokról, a hétköznapokat megszépítő, lélekmelengető órákról, melyeken iskolapadokban vagy kultúrházakban verset tanulnak és mondanak, muzsikálnak, táncolnak, színházat próbálnak és játszanak a gyerekek. Az elmúlt héten (három fordulóval, körültekintő, ügyes szervezéssel) lebonyolított szemle, mintha minőségileg különbözött volna a korábbiaktól. Cseppben látszik a tenger, ez a bizonyos többlet, ami a résztvevők nagy számából és a teljesítmények kiegyenlítődéséből, színvonalából táplálkozik, netán újabb adalék annak bizonyságául is, hogy zsugorodnak a várost és falut elválasztó szellemi kilométerek. Maga a teríték, amit a járási úttörők fölkínáltak, színesebb, választékosabb, elég utalni csupán a szemlét kitöltő kategóriára: vers- és prózamondás, énekes és hangszeres zene, néptánc, művészi torna, színpadi jelenet, báb. Több mint száz egyéni és csoportos bemutatót hallgattunk végig, figyelmesen és okosan kiválasztott, felszabadultan, néhol hivatásosakat megszégyenítő költőiséggel előadott számokat, a fiatalokban nyoma sincs már a félszegségnek, a megnyilatkozást korábban zavaró belső gátlásnak. Ügy tűnik, mostanára érik be igazán annak az áldozatos munkának az eredménye, melyre a fölgyorsult Időben bizony ritkán figyelünk, hiszen nem a szemünk előtt alakul, formálódik — de van, s hogy legalább évente egyszer szélesebb nyilvánosság előtt ad életjelet, csak örülni lehet. A tervezett megyei bemutató, mely a színvonalas szemlének ls a legjobbjait fűzi műsorba, megkülönböztetett érdeklődésre számithat. * Vasárnap délelőtt a szegedi üttörőházban színpadi jelenet és bábjáték kategóriákban fejeződött be a járás tavaszi kulturális seregszemléje. Arany fokozatot nyertek a rúzsaiak, balástyaiak, domaszektek, ezüstöt a tiszaszigeti, röszkei és rúzsa-ruki, bronzot az ópusztaszeri, pusztamérgesi és kisteleki úttörők. N. I TÁNCHÁZ Cserélődtek a párok Hosszú hajú, farmernadrágos fiúk, hónuk alatt citerával. A lányok népi motívumokkal tarkított, hímzett blúzokban. Néhány évvel ezelőtt még rájuk csodálkoztunk, ma már megszoktuk; a látvány mindennapos. Egyre szaporodnak a népi hangszereken játszó zenekarok, a fiatalok körében lassan ugyanolyan népszerűek, mint beatet komponáló „riválisaik". A Röpülj páva-mozgalom nemcsak a népzene reneszánszát hozta, elindította a folklór másik, azt hittük, már-már eltűnő kincsének, a táncnak újra felfedezését is. Mintha csak egy újabb romantikus kornak lennénk részesei. Mindennapi szókincsünkbe ismét bekerült a táncház. Meghívók, plakátok invitálnak a dalos-táncos, közös mulatságokra, melyeket, az egyetemisták mókásan gyöpA diáknapok Május első felében rendezik meg az 1975-ös országos diáknapokat. A kulturális versenyekre készülődő megyei és Szeged városi középiskolások a héten területi bemutatósorozatokon mérik össze tehetségüket és felkészültségüket, döntik el, hogy a különböző kategóriákban kik képviselik majd Csongrád megye és Szeged diákságát Gyulán, az Erkel Diákünnepeken. Tegnap a makói József Attila Művelődési Házban a megye középiskolásai ének-zene kategóriában mérték össze erejüket, holnap, szerdán Szentesen, a Tóth József Színházban a vers- és prózamondók, valamint a diákszinpadok résztvevői találkoznak, míg pénteken Szegeden, a JATE KISZ-klubjában a népitánccsoportok, a társastáncosok és a bábegyüttesek vetélkednek. Szeged város középiskoláinak tanulói ének-zene, folkés polbeat kategóriában ma, kedden délelőtt 9 órakor kezdik versengésüket a Tömörkény István gimnázium és szakközépiskola Lenin körúti nagytermében. Csütörtökön a Bartók Béla Művelődési Központ ad helyt a vers- és prózamondóknak, valamint diákszínpadoknak; a társastáncosok és népitánccsoportok pedig szombaton délelőtt tartják meg versenyüket a József Attila Tudományegyetem KlSZ-klubjában. ruginak neveznek. Aki ügyesebb, jó fülű, könnyebb mozgású, annak egy este is elég, hogy elsajátítsa (ha még nem is tökéletesen) a nemrég még Ismeretlen figurákat. De mindig vannak lemaradók, lábuk nehezebben áll a táncra, pedig igyekezetnek ők sincsenek híjával. Szamukra s azoknak, akik még többet akarnak tudni, táncház-tanfolyamot indítottak a Juhász Gyula művelődési központban. Nagy Albert és felesége segítségével tíz alkalommal, heti kétszer két órában Ismerkedtek a tápéi és a széki táncrenddel. A napokban tartott zárófoglalkozáson megmutatkozott, nem is eredménytelenül. A Budapestről jött vendég, Csombor Bandi bácsi, a Népművészet mestere nemegyszer elismerően bólintott: „egyik-másik pór egészen ügyesen járja". Ha rmlncöten-negyvénen táncoltak a teremben, élvezettel dobbantottak a csárdás ritmusára, a parketta csak úgy hullámzott a talpuk alatt. A párok folyton cserélődtek: egyetemisták, főiskolások, gimnazisták, munkásfiatalok. Miért szeretik a táncházat? „Vidám hangulatáért, a pattogós zenéért. Szeszt sem kell innunk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat, könnyen megy az ismerkedés is." Többen mondták, hasonló tanfolyamra ismét szívesen jelentkeznének. A művelődési központ folklórklubja ugyanilyen népszerű. Nem ritkaság, hogy több mint kilencvénén — munkások, kis- és nagydiákok, fiatalok és idősebbek — hallgatják a lemezekkel, diaképekkel illusztrált előadásokat. A résztvevők közül sokan a táncháznak ls törzsvendégel, itt elméleti ismereteket sajátíthatnak el. A szebbnél szebb táncokkal és dalokkal most már nemcsak a hivatásos együttesek műsoraiban, parasztlakodalmakon találkozhatunk. Nagy Alberték tanfolyama, az alkalmi táncházak sikere bizonyítja, a népi tánc éa zene meghonosodott a városi fiatalok körében. Többen felvetették, Jó lenne, ha egy ízlésesen, hangulatosan kialakított, állandó táncház nyílna, amely rendszeresen vendégül láthatna neves népművészeket, népi zenekarokat ls. L. Zs. &üj tízem Szerencsen Szivattyúkat gyárt Új üzemmel gazdagodik a Borsod megyei Szerencs. A Diósgyőri Gépgyár átvette a helyi gépjavító vállalat telephelyét, és önálló iircn-!*vé fejleszti. Az anyavállalatnál már készül a szerencsi üzem fejlesztési terve. E szerint a gyár új telephelyén szivattyúkat gyártanak majd. A különféle tipusu szivaty'„>uk gyártásának nagyarányú fejlc:z'.í;ít az exportlehetőségek javulása teszi szükségessé. (MTI)