Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-23 / 70. szám

VASÁRNAP, 1975. MÁRCIUS 23. rmri" 3 Az MSZMP XI. kongresszusa határozatának ismertetése A Magyar Szocialista Munkáspárt XL kongresszusának határozata hét fejezetben ismerteti a kongresszus állásfoglalását a párt munkájáról és a további feladatok­tó. A határozat fejezetei: L A nemzetköz; helyzet., külpolitikánk fő iránya és feladatai. n. A társadalmi viszonyok továbbfej­lesztése. HL A gazdasági építőmunka feladatai IV. Életszínvonal- és szociálpolitikai fel­adatok. V. Ideológiai és művelődési feladatok. VI. A párt- és tömegszervezetek felada­tai VIL A párt nemzetközi tevékenységé­nek, kapcsolatainak fejlesztése. Bevezetőben a határozat leszögezi, hogy a kongresszus jóváhagyja a Központi Bi­zottság beszámolóját a pártnak a legutóbbi kongresszus óta végzett munkájáról, vala­mint a KEB jelentését a két kongresszus közötti tevékenységéről, elfogadja a párt programnyilatkozatát és a szervezeti sza­bályzat módosítására tett előterjesztést. Megállapította, hogy a párt az elmúlt négy esztendőben következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. Harminc éve annak, hogy a Szovjetunió hadserege, amely a harc fő terhét vállalta — a szö­vetséges hatalmak csapataival együtt — szétzúzta a világ népeit fenyegető és Európa nagy részét rabságban tartó hitleri fasizmust A magyar nép sohasem felejti el azt az áldozatot, amelyet a szovjet nép hozott a hitleri fasizmussal vívott élet­halál harcban, amelynek során hazánk is felszabadult A XI. kongresszus nagyra értékeli, hogy a magyar dolgozók a szo­cializmusba vetett hittel, új munkasike­rekkel köszöntik felszabadulásunk 30. év­fordulóját A kongresszus helyesli és meg­erősíti a Magyar Szocialista Munkáspárt eddigi politikáját Szükségesnek tartja, hogy a párt vigye tovább fő politikai irányvonalát és következetesen érvénye­sítse mindenütt és mindenkor. Egyetért a Központi Bizottság beszámolójában kifej­tett marxista—leninista irányvonallal és gyakorlati tennivalókkal. L li nemzetköz! helyzetet elemezve a ha­tározat megállapítja, hogy az elmúlt évek­ben kedvező változás következett be a szocializmus, a haladás javára. Hazánk, pártunk aktív, kezdeményező külpolitikát folytat A nemzetközi küzdőtéren egyre erőteljesebben tevékenykedik korunk há­rom nagy forradalmi ereje: a szocialista világ rendszer, a nemzetközi munkásosz­tály és a nemzeti felszabadító mozgalom. Együttműködésük mind eredményesebb. A szocialista országok vezető politikai súlyukkal és vonzásukkal, gazdasági és katonai hatalmukkal új távlatokat nyitnak a szocializmus, a nemzeti felszabadulás és a béke világméretű győzelme előtt. Egyre számottevőbb a tőkés országok kommu­nista és munkáspártjainak, a mögöttük felsorakozó tömegeknek a befolyása, s egyre inkább újjáformálja Ázsia, Afrika és Latin-Amerika politikai térképét az imperialistaellenes politikát folytató fej­lődő országok népeinek erősödő harca. A kapitalista rendszer általános válsága mélyül. A tőkés hatalmak uralmi szférája összeszűkült. Fokozódik, s egyre szövevé­nyesebbé válik a piacokért folyó harc, a tőkés országok, a nemzetközi monopóliu­mok versenye; mélyülnek az imperialista hatalmak és más tőkés országok egymás közötti ellentétei. Az imperializmus — fo­kozódó nehézségeinek ellensúlyozására — újabb feszültségi gócokat teremt, ezért a szocializmus és a béke erőinek további erőfeszítéseket kell tenniök, hogy az eny­hülés folyamatát ne lehessen feltartóztatni. A szocialista országoknak a világbéke védelmével, a békés alkotómunka bizto­sításával kapcsolatos feladataira utalva a határozat megállapítja, hogy a Varsói Szerződés tagállamainak fegyveres ereje megbízhatóan őrködik a szocialista közös­ség biztonságán. Hazánk osztozik az egye­sített védelmi erőfeszítésekben, teljesíti szö­vetségi kötelezettségeit. Aláhúzza a határozat az európai bizton­ság megteremtésének alapvető jelentősé­gét, majd hangsúlyozza, hogy támogatjuk az indokínai népek függetlenségi küzdel­mét, a vietnami hazafiak erőfeszítéseit a párizsi megállapodás végrehajtásóért, tá­mogatjuk az arab népek igazságos ügyét, segítjük a chilei nép harcát, tiltakozunk a chilei fasiszta rendszer terrorja ellen, kö­veleljük a törvénytelenül fogvatartott ha­zafiak, közöttük Corvalán elvtárs szaba­don bocsátását. Nemzetközi összefogást sür­getünk Ciprus szuverenitásának tisztelet­ben tartásáért, elismeréssel adózunk Por­tugália haladó erőinek, üdvözöljük a gö­rög demokratikus erők harcának eredmé­nyeit, szolidárisak vagyunk a Spanyolor­szágban és másutt a fasiszta rendszer fel­számolásáért, a társadalmi haladásért har­coló kommunistákkal és demokratákkal. A magyar párt és kormáriy nagy jelentő­séget^ tulajdonít a népek közeledését szol­gáló V nemzetközi szervezeteknek, hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nem­zetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. Szorosan együttműködve a szocialista közösség országaival hazánk a jövőben is elősegíti a béke megszilárdí­tását és a társadalmi haladás térhódítását a világban. II. Társadalmi viszonyainkat elemezve, szo­cialista fejlődésünk döntő fontosságú biz­tosítékaként hangsúlyozza a kongresszus a termelőeszközök társadalmi tulajdoná­nak erősödését és fejlődését. Rámutat: előrehaladásunk üteme és eredményessége nagymértékben függ attól, hogy jobban kihasználjuk a szocialista állami és szö­vetkezeti tulajdonban levő lehetőségeket. Hangsúlyozza, hogy az állami tulajdonnak a népgazdaságban betöltött helyzeténél és nagyságrendjénél fogva meghatározó sze­repe van a szocialista tervgazdálkodásban, az össztársadalmi érdek érvényesítésében. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet fog­lal el a mezőgazdaságban, az ipari ter­melés és a szolgáltatás több ágazatában, a kereskedelemben, egész népgazdaságunk­ban. A szocialista alapokra helyezett me­zőgazdaság, valamint a szocialista szövet­kezeti mozgalom további fejlődésének fel­adatait mindenekelőtt abban jelöli meg, hogy a termelőszövetkezetek váljanak kor­szerű nagyüzemekké, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző, a tagok érdekeit az össztársadal­mi érdekkel helyesen egyeztető vonások. Változatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás területén — a főként saját munkán és a családtagok tevékenységén alapuló kisárutermelésre. A határozat megállapítja, hogy az élet­színvonal rendszeres emelkedésével társa­dalmunkban bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Államunk törvényeivel elismeri, támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont. E törvényeknek to­vábbra is érvényt szerez, s úgy fejleszti őket tovább, hogy gátat vessen a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelmek keletkezésének. Meg kell akadályozni a családi szükségleteket meghaladó, különösen a spekulációs célú ingatlanszerzést. A kongresszus a szocialista fejlődés fon­tos vonásának tartja, hogy a X. kong­resszus óta is tovább erősödötj; a mun­kásosztály vezető szerepe. A szocialista építés alapvető követelménye, hogy ez a vezető szerep a társadalmi élet egészében érvényesüljön. Megállapítja, hogy a mun­kásosztály politikai állásfoglalása, tevé­kenysége, fegyelme, szemlélete egyre meg­határozóbban befolyásolja a dolgozók min­den csoportjának, rétegének felfogását. El­vi fontosságú követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vezető tisztsé­geibe és testületeibe növekvő számban, kellő arányban kerüljenek a termelésben élenjáró, a társadalmi tevékenységben ki­emelkedő és megfelelően felkészült mun­kások, fizikai dolgozók. A határozat kiemeli, hogy államunk leg­főbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség, amelyet a szocialista építés so­rán kivívott közös győzelmek szilárdra kovácsoltak és tovább gazdagítottak. A párt e szövetségre támaszkodva bontakoz­tatja ki politikáját, irányítja és szervezi a szocialista építést. A szövetkezeti parasztság munka- és életkörülményeiben, szemléletében 'közele­dik a munkásokhoz, a szocializmus építé­sének aktív részese. Tovább erősödött ér­zés- és gondolatvilágában a közös tulaj­donosi és gazdálkodói felfogás. Értelmiségünk céljaiban azonosul a munkásosztállyal, többsége magáévá tette a marxizmus—leninizmus élveit és esz­meileg is szocialista irányban fejlődik. Emelkedik az alkalmazotti rétegek szak­mai és politikai képzettsége, erősödik a szocialista célok iránt érzett elkötelezett­sége. A határozat megállapítja, hogy szélese­dik, szocialista tartalommal telítődik a magyar nép minden haladó és alkotó ere­jét, párttagot és pártonkívülit, a külön­böző nemzetiségeket, minden nemzedéket, ateistát és hivőt tömörítő társadalmi össze­fogás. A szocialista építőmunka folyama­tában egyre szilárdabbá kell ötvözni a szocialista nemzeti egységet Hazánkban a dolgozó osztályok, rétegek alapvető érde­kei egybeesnek a szocialista haza építésé­ben, az életkörülmények javításában és a béke megőrzésében, az osztályok közti kü­lönbségek tovább csökkentek. Társadalmunkban jelen van és szerepet kap a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek. A társadalmi érdek a meghatározó, végső soron ennek kell alárendelni a cso­port- és az egyéni érdeket is. A helyesen felfogott csoport- és egyéni érdek egy­irányba hat a szocialista törekvésekkel, segíti a szocializmus építését. A határozat megállapítja, hogy álla­munk a szocialista építés fő eszköze. A két kongresszus között a párt kezdemé­nyezésére tett intézkedések előmozdították az állami élet, a szocialista demokrácia fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe elsősorban a gazdasági építő- és a kulturá­lis nevelő munka irányításában. A foko­zódó követelmények miatt a központi irá­nyítást hatékonyabbá kell tenni, erősíteni kell a központi és helyi államigazgatási szervek összehangolt irányító munkáját. A határozat rámutat, hogy a munkahe­lyi, üzemi demokrácia a szocialista de­mokrácia alapvető része. Jelenlegi haté­konysága azonban nem felel meg a köve­telményeknek, ezért mind tartalmában, mind módszereiben tovább kell fejleszte­ni. Általánossá kell tenni a fizikai dol­gozók bevonását az igazgatói tanácsok, a vállalati felügyelő bizottságok munkájába. A gazdasági vezetők kötelessége, hogy egy­re jobb feltételeket teremtsenek az üze­mi demokrácia további kibontakoztatásá­hoz. Az a legfontosabb, hogy jobban épít­sünk az üzemi demokrácia meglevő fó­rumaira. Mindenütt határozottan fel kell lépni azok ellen, akik a bírálatot megpró­bálják elfojtani, megtorolni. Az ilyen ese­teket kövesse felelősségrevonás és arról tájékoztassák a közvéleményt is. Az üze­mi demokrácia közvetlen fórumainak munkáját is ki kell bontakoztatni. A szak­szervezetek a műhelyekben, az üzemegy­ségekben és vállalati méretekben fokoza­tosan szervezzék meg a munkásgyűlések­nek — nagyobb egységekben a munkás küldöttek gyűléseinek —, illetve a bizal­miak tanácskozásainak rendszerét A határozat a továbbiakban a szocialis­ta törvényesség feltétlen érvényesítésének jelentőségét hangsúlyozza, majd a fegy­veres erőket és a fegyveres testületeket hívja fel, hogy a jövőben is szilárd poli­tikai elkötelezettséggel, magasfokú hiva­tástudattal és felkészültséggel tegyenek eleget megtisztelő feladataiknak. III. A' határozat megállapítja, hogy a nép­gazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott felada­tok végrehajtásával tovább fejlődött. Kö­zelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Bő­vültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A további feladatokat megszabva a ha­tározat kimondja, hogy gazdaságpoliti­kánk az V. ötéves terv időszakában a táv­lati célokkal összhangban biztosítsa gaz­daságunk tervszerű és arányos fejlődését. A következő időszakban egész gazdasági tevékenységünk fő feladata a társadalmi termelés hatékonyságának az eddiginél erőteljesebb növelése. A kongresszus he­lyesli, hogy az V. ötéves terv idején, 1976 és 1980 között a nemzeti jövedelem 30 százalékkal, az ipar termelése 30—35, az építőiparé 35—37, a mezőgazdaságé 16—18 százalékkal növekedjék. A nemzeti jöve­delem növekedése túlnyomó részében a munka termelékenységének emeléséből származzon. A világpiaci folyamatokról szólva 8 kongresszus megállapítja, hogy a szá­munkra kedvezőtlen változások nem át­menetiek, mértékük változhat, de hosszú távon számolni kell velük. Szocialista tervgazdaságunk, miközben bizonyos fokig kivédi ezek hatását, nagyobb figyelmet fordít a világgazdaságban lejátszódó fo­lyamatokra. Az iparfejlesztés feladatait hazánk le­hetőségeivel és a nemzetközi együttműkö­déssel egyaránt számolva kell meghatároz­ni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, javítani a gyártmány­szerkezetet. A feldolgozó iparban, vala­mint a kohászatban elsősorban rekonst­rukciók útján bővül a termelés. Folytató­dik a vegyipar, ezen belül a petrolkémiai bázis kiépítése, tovább korszerűsítjük az energiaszerkezetet. A határozat felhívja a figyelmét arra, hogy fokozott gondot kell fordítani a ta­karékosságra, a hazai természeti források — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kiaknázására. Átfogó in­tézkedéseket kíván az ország természeti kincseinek, valamint nyersanyagainak hasznosítása. A mezőgazdaságban tovább erősítjük a termelőszövetkezetek szocialista jellegét, a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjeszté­sét. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesz­tése mellett továbbra is támogatjuk a ház­táji és kisegítő gazdaságok termeléséti A határozat kimondja, hogy a beruházá­si igényeket népgazdasági, társadalmi fon­tosságuk szerint kell rangsorolni. Csökken­teni kell az eszközök szétaprózott felhasz­nálását, meg kell akadályozni a túlzott beruházási igények érvényesítését. A kongresszus azt is szükségesnek tartja, hogy a határidő- és költségtúllépéseket — mulasztás esetén — kövesse felelősségre vonás. A kongresszus hangsúlyozza a szocialis­ta tervszerűség érvényesítésének alapvető fontosságát, a központi irányítás haté­konysága növelésének, a népgazdasági és a vállalati tervezés színvonala emelésé­nek, az érték- és mennyiségi mutatók, va­lamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjának jelentőségét. Rámutat, hogy minden szinten hatékonyabbá kell tenni a tervek végrehajtásának és a gazdasági fegyelem megtartásának ellenőrzését. Gaz­daságirányításunknak változatlan feladata, hogy tovább erősítse szocialista rendsze-. rünket, fejlessze a szocialista tulajdonvi­szonyokat és a termelőerőket, fokozza gaz­dálkodásunk tervszerűségét. Építsen a vál­lalati önállóságra, közérdekű kezdeménye­zésekre, növelje a munka hatékonyságát. A bevált alapelveket érvényesítse, gazda­ságirányításunkat mint a szocialista terv­gazdálkodás eszközét jobban mai és hol­napi céljaink, feladataink szolgálatába kell állítani, és működését javítani szükséges. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni keli, hogy jobban orientáljanak a hatékonya-gazdál­kodásra. E változások szükségszerűen ki­hatnak bizonyos fogyasztási cikkek árai­ra is. Szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának nö­vekedésével összhangban gondoskodjék az életszínvonal további rendszeres fejlődé­séről. Az árszínvonal tervszerű alakitása érdekében javítani kell, szigorúbbá és fo­lyamatossabbá kell tenni a hatósági és társadalmi árellenőrzésti A KGST keretében segítjük a szocialis­ta gazdasági integráció kibontakoztatását, a komplex program valóra váltását. Min­denekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával szélesítjük a termelé­si együttműködést és kooperációt, a keres­kedelmi kapcsolatokat, a szakosodást, a tudományos-technikai együttműködést és a tapasztalatcserét. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, kö­zös gazdasági szervezetek, vállalatok lé­tesítésében. A tőkés országokkal a kölcsönős előnyök alapján bővítjük gazdasági, kereskedelmi kapcsolatainkat; fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gaz­dasági együttműködést építünk ki a gyar­mati sorból felszabadult, a nemzeti füg­getlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban a határozat rámutab egyik legfontosabb feladatunk a népgaz­daság belső tartalékainak feltárása és jobb kihasználása, a munka termelékenységé­nek növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelő fo­lyamatok korszerűsítését és gépesítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Ja­vítani kell a munkaerőgazdálkodást, kö­vetkezetesen erősíteni a munkafegyelmet Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, azt a vállalatok, a szövetkezetek, az intézmények gazdálkodá­sának szerves részévé kell tenni. Átfogó takarékosságra van szükség a népgazda­ság minden területén. IV. A határozat megállapítja, hogy szocia­lista előrehaladásunk során, gazdasági épi­tőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik' dolgozó népünk életszíhvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a IV. öt­éves terv időszakában 25 százalékkal, a tervezettnek megfelelően növekszik. Né­pünk kulturáltabban él, jobban táplálko­zik, szebben öltözködik, mint bármikor ez­előtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidőcsökkentés is hozzájárult. Az V. ötéves terv idején a reáljövede­lem 23—25 százalékkal növekszik. A bér­politikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásság és a pa­rasztság jövedelme arányosan növeked­jék, a kereseti arányok javítása ösztönöz­zön a termelékenység emelésére, a na­gyobb hatékonyságra. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és férfiak keresetében még meglevő különbségeket. A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, és gon­doskodunk arról, hogy felegendő olcsÁ. megfelelő minőségű és választékú fogyasz­tási cikk álljon a vásárlók rendelkezéséra Az V. ötéves terv éveiben általánossá válik a bérből és fizetésből élők számára a 44 órás munkahét. A lakáshelyzet javítását pártunk fontos társadalompolitikai, szociális feladatnak tekinti. Biztosítani kell, hogy az eddiginél több állami lakás épüljön, de támogatni kell a saját erőből történő lakásépítést is. A párt hazánk népesedési helyzetének alakulását nagy fontosságú nemzeti és tár­sadalmi ügynek tekinti. Fokozzuk a tár­(Folytatas a 4, oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom