Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

VILÁG PROLETÁRÍAL EGYESÜLJETEK! c nx \ DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT L A P j A 65. évfolyam 67. szám 1975. március 20., csütörtök Ára: 80 fillér AzMSZ ngresszusán KONGRESSZUS £ K SS; folytatódott a vita Üdvözlő táviratok, levelek az ország minden részéhői Szerdán reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a több mint háromnegyed millió magyar kommunista legmagasabb fóruma, a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. 4 teremben elfoglalták helyüket a küldöttek és a meghívottak, az ügyrendnek megfelelően folytatódott az együttes vita az MSZMP Központi Bizottságának beszámolója, illetve az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsága jelentése felett. A szerdai tanácskozást Fehér Lajos, az MSZMP Polifikai Bizottságának tagja, a kongresszus soros elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kongresszushoz számos üdvözlő távirat és levél érkezett az ország legkülönbözőbb részeiből. — Gyárak, üzemek, vállalatok, Intézmények, termelőszövetkezetek kommunistái és párton kívüli dolgozói köszöntik tanácskozásunk résztvevőit. Az üdvözletek tanúsítják, hogy az egész ország nagy figyelemmel kíséri munkánkat. Sok dolgozó kollektíva tudatja a kongresszus résztvevőivel elhatározását: tovább folytatják a kongre%szusi munkaversenyt, hogy méltó módon ünnepeljék hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, és részt vállaljanak a kongresszuson kitűzött célok teljesítéséből. Távirat érkezett a többi közt a Csepel Vas- és Fémművek, a Mecseki Szénbányák dolgozóitól, a Testvériség földgázvezeték szovjet és magyar építőitől. Üdvözletet küldtek a Diósgyőri Gépgyár ifjúkommunistái, a Szerszámgépipari Művek kőbányai gyárának tizenötszörös szocialista lakatosbrigádja, a ceglédi Lenin Tsz tagsága. Elvtársi üdvözletét küldte a kongreszszus minden résztvevőjének a Fővárosi Műszerkészítő Vállalat Lenin nevét viselő szocialista brigádja. A brigád elküldte zászlaját a kongresszusnak, jelképéül, hogy a magyar kommunisták a lenini utat járják. Azt kívánják az elvtársak; hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt szilárdan és biztosan vezesse népünket a fejlett szocializmus útján. Fehér Lajos bejelentette, hogy a kongresszushoz kedd estig több mint 60G köszöntő levél és távirat érkezett. Köszönetet mondott a kollektívák jókívánságaiért. A szerdai nap első felszólalója Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára volt, majd Tajmel József, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa kapott szót. Ezután Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője szólalt fel. Benke Valéria beszéde után Havasi Ferenc, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke terjesztette elő jelentését. Szünet után Nyers Rezsőnek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézete igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás. Ekkor Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a lengyel küldöttség vezetője lépett a mikrofonhoz. Edward Gierek nagy tapssal fogadott szavai után az elnöklő Nyers Rezső a kongresszus nevében megköszönte a lengyel kommunisták, a testvéri lengyel nép üdvözletét. Kívánjuk — mondotta —, érjenek el újabb sikereket a szocializmus építésében. Ezután Szőke Józsefné, az etyeki termelőszövetkezet üzemmérnöke szólalt fel és mondotta el közös gazdaságúit eredményeit, problémáit. Székely Gábor, a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója a vidéki színházak eredményeiről, helyzetük további javításának szükségességéről beszélt. Székely Gábor után Czinege Lajos vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter kapott szót: részletesen beszélt néphadseregünkről, védelmi képességünk korszerű színvonaláról, a szovjet hadsereggel és a többi testvéri szocialista ország fegyveres erőivel kialakított együttműködésről. Bodnár Ferenc, a Borsod megyei pártbizottság első titkára a megyei politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredményeiről tájékoztatta a kongresszust, majd Erik Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Az elnöklő Nyers Rezső megköszönte Erich Honeckernek a kongresszushoz intézett szavait, a Német Szocialista Egységpárt kommunistáinak elvtársi üdvözletét, a Német Demokratikus Köztársaság szocializmust építő népének jókívánságait. — Munkájukhoz — mondotta — mi is további sikereket kívánunk. Ezután ebédszünet következett. Szünet után Szabó Jánosné, a zalaegerszegi városi pártbizottság első titkára elnökölt. Gáspár Sándor, a Politikai Bizottság tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára emelkedett elsőként szólásra. Felszólalt a. kongresszus szerda délutáni tanácskozásán Jure Bilics. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége küldöttségének vezetője, Sr.o Csol, a Koreai NDK delegációjának vezetője, valamint Pedro Miret, a Kubai KP KB titkárságának tagja, a kubai küldöttség vezetője is. • A kongresszus ma folytatja munkáját Németh Károly: Dolgozó népünk joggal büszke szocialista építőmunkájára — A Központi Bizottság arról adhatott számot a kongresszusnak, az ország népének, hogy a X. kongresszus határozataiban megjelölt gazdaságpolitikai céloknak megfelelően dolgoztunk, azokat elértük, sőt több vonatkozásban túlteljesítettük. Népgazdaságunk egészében és fő arányaiban tervszerűen fejlődött. A termelés és a nemzeti jövedelem a tervezett ütemben nő. gyorsabban, mint a megelőző évtizedben. A IV. ötéves tervben kitűzött célok és a tényleges gazdasági folyamatok között az összhang jobb, mint a korábbi ötéves tervek Időszakában volt. A nemzeti jövedelem növekedését az életszínvonal rendszeres fejlődése kiséri, A termelés növekedése a korábbinál tervszerűbb és mertes a nagymértékű ingadozásoktól. A társadalmi munka termelékenységének évi átlagos növekedése a harmadik ötéves terv időszakában 5,3 százalék volt, az 1971—1974-es években pedig 6,2 százalékot ért el. Előbbre haladt a népgazdaság szerkezetének átalakítása, javult a termékek minősége és választéka. Bővült részvételünk a nemzetközi munkamegosztásban, fejlődtek, erősödtek kapcsolataink a Szovjetunióval, a testvéri szocialista országokkal. Aktív részesei vagyunk a szocialista gazdasági integráció megvalósításának. Amikor azonban az elismerésre *méltó eredményekről szólunk, tegyük hozzá, hogy a fejlődés, a növekvő igények többet követelnek tőlünk. Többek között azt, hogy híven pártunk eddigi gyakorlatához, helyzetünket konkrétan elemezve, erősítsük meg mindazt, ami jó, előremutató és szüntessük meg mindazt, ami fékezi előreh al adásunkat Hatékony ellenőrzés, jobb gazdálkodás Nem kerülheti el figyelmünket, hogy a központi trányítás szándékai nem minden szinten és nem mindenben érvényesülnek következetesen. Helyenként nem elég hatékony a terv végrehajtásának ellenőrzése; nem mindig gazdálkodunk jól anyagi és szellemi erőinkkel. Mindezek a helyes gazdaságpolitikai feladatok gyakorlati végrehajtásában mutatkozó következetlenségekre, irányító és ellenőrző munkánk hiányosságaira, esetenként a fegyelem lazulására, illetve ezek felszámolásának szükségességére irányítják figyelmünket. Gazdasági munkánk gyengeségeinek megszüntetése a nemzetközi gazdasági háttér számunkra kedvezőtlen változása miatt is sürgető feladat. Ez sok tekintetben nemcsak gazdaságunk fejlesztésében, hanem gazdaságirányításunk számára is újabb feladatokat jelent, de nem igényli gazdaságpolitikánk megváltoztatását. Pártunk gazdaságpolitikájának fő elvei kiállták a gyakorlat próbáját és a jövőben is vezérfonalul szolgálnak. Arra van szükség, hogy társadalmi és gazdasági életünk minden területén, a tervezésben is, a végrehajtásban is következetesebben érvényesüljenek gazdaságpolitikánk fő elvei és céljai-: a szocialista termelési viszonyok folyamatos fejlesztése, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlődése, a termelőerők állandó bővítése, a gazdasági hatékonyság, a tudomány és a technika eredményeinek hasznosítása, a társadalmi munka termelékenységének gyorsabb ütemű növelése, az elosztási viszonyok olyan fejlesztése, hogy egyre következetesebben valósuljon meg a munka szerinti elosztás szocialista elve, az anyagi és erkölcsi ösztönzés együttes érvényesítése, a nemzeti jövedelem növekedésével összhangban a lakosság életszínvonalának rendszeres emelése és életkörülményeinek javítása, a nemzetközi munkamegosztásban, különösen pedig a KGST keretében a szocialista gazdasági integrációban való részvételünk állahdó bővítése és elmélyítése. Arra kell törekednünk, hogy adottságainkat figyelembe véve, gazdaságpolitikánkban is jól kapcsolódjanak a tartós és változó elemek. Hiszen a folytatás sohasem egyszerű ismétlés, a fő vonal változatlansága nem jelent megmerevedést. Gyorsítani a termelési szerkezet korszerűsítését Gazdaságpolitikánk és gyakorlatunk központi kérdése, a társadalmi termelés hatékonyságának növelése, a termelés, a gazdálkodás minden területén. Ahogy arra Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában rámutatott, a gazdasági hatékonyság növelésének alapvető feltétele a termelési szerkezet korszerűsítésének gyorsítása. A versenyképes, gazdaságos termékek részarányának növelése megköveteli az intenzívebb nemzetközi gazdasági együttműködést, az abban rejlő lehetőségek jó kihasználását. Ennek fő útja, hogy a szocialista integráció keretében fokozzuk a szakosodást, a kooperációban gyártott korszerű termékek, részegységek és alkatrészek kölcsönös szállításának részarányát. E téren már olyan jó példákra hivatkozhatunk, mint a Zsiguli-programban való részvételünk, vagy a leninvárosi olefinmű és a Szovjetunióban levő kalusi vegyipari és kohászati kombinát között megvalósuló vegyipari együttműködés. Folytatni kell a gazdaságtalan, korszerűtlen termékek termelésének megszüntetését. Ez esetenként együtt jár a dolgozók bizonyos mértékű, üzemen belüli és üzemek közötti átcsoportosításával. Ezt nagy körültekintéssel, az emberektől való gondoskodással kell megoldani. Az elmúlt években mind a Központi Bizottság, mind a dolgozók részéről jogos kritika érte gazdasági vezetésünket, mert tíem fordított kellő figyelmet nagyüzemeink egy részében a termelési szerkezet korszerűsítésére, a termelési feltételek javítására. E téren, ha még nem is a kívánt mértékben, előbbre jutottunk. Nagyra értékeljük a Szovjetunió segítségét, amelyet több gépipari nagyüzemünk, köztük a Magyar Hajó- és Darugyár és a Ganz-MÁVAG termékszerkezetének átalakításához, technikai rekonstrukciójához nyújt. A központi tervező, irányító szervek folyamatosan gondoskodjanak róla, hogy az 50 kijelölt nagyvállalat, amely a szocialista ipar termelésének felét, exportjának pedig közel R0 százalékát adja. ahol munkásosztályunk derékhadának nagy része dolgozik, folyamatosan megkapja az indokolt támogatást. A munka termelékenysé(Folytatás a 2. oldalon.) Szocialista országok kommunista pártjai vezetőinek találkozója Március 18-án baráti találkozót tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusán részt vevő Leonyid Iljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, dr. Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Erich Honecker, a Német Szocialista Egyscgpárt Központi Bizottságának első titkára. Kölcsönösen tájékoztatták egymást az országaikban folyó szocialista és kommunista építőmunka helyzetéről, megvitatták a hitleri fasizmus szétzúzásának 30. évfordulójával kapcsolatos kérdéseket, megvizsgálták a nemzetközi kommunista mozgalom időszerű problémáit. A véleménycsere során különös figyelmet fordítottak a békéért és a nemzetkőzi biztonságért folvtatott harc feladataira, az európai enyhülési folyamat fejlesztésére és elmélyítésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozták az európai államok értekezlete mielőbbi befejezésének és zárószakasza legmagasabb szinten történő megtartásának fontosságát. A találkozó őszinte, szívélyes légkörben, valamennyi megvitatott kérdésben megnyilvánuló teljes egyetértésben zajlott le. (MTI)