Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

I KEDD, 1978. FEBRUÁR IÁ Az örökifjú mesemondó: Jókai Mór Komárom városában született 150 évvel ezelőtt Derű és gyöngédség vette körül, meghatározván eéész életét. 1904-ben bekövetkezett haláláig mindig megőrizte magában azt a káprázatos mesevilágban kalandozó fantáziát, mely kifogyhatatlan bőségszaruból ontotta kincseit A" múlt század második felében nem volt nála népszerűbb ember a honban, ha egy városban megjelent — már pedig ezt sokszor megtette, a hazai tájak szenvedélyes vándoraként — felvonulások, fáklyásmenetek, szerenádok köszöntötték, virágözön fogadta. Mikszáth írja róla, hogy nem létezett az övénél nagyobb hatalom, bár e hatalom egyetlen eszköze egy kis acéltoll volt csupán. Mi hát a titka? Miért oly vonzó ma is, amikor a korízlés olyan messze távolodott az általa is képviselt romantikától, amikor már a nagy realisták sokkal mélyebben mutatták meg koruk valóságát, az új regény pedig egészen más csapásokon tör utat magának? Mi köt minket Jókaihoz ilyen időtlenül? Többek között az, hogy alkotásmódja annyira közel áll a népmeséhez. Nem csupán romantikus, aki fordulatos cselekményekben angyalokat és ördögöket mozgat, hanem a magyar nép meseszövő képzeletének nyomán formálja műveit, s miként a folklór, időtlen, megőrzi örök báját és szépségét. Amint a mese is kifejezi a nép igazságra törő vágyát, úgy fogadjuk az ő tündérigazát is, melyhez annyi humor és játékosság társul. Jókai mosolygó romantikus, s mint ilyen felette ritka kincs. A patétikus, érzelmes, rejtelmes stílusirány nála derűvel, humorral társul. Ez köti a való világhoz, ez ad neki realista vonásokat. Nagy idők tanúja volt. Ha a „magyar előidőkről" szóló, távolabbi történeti korszakokba kalandozó regényein nem is kérhetjük számon a hitelességet (mindazonáltal szép mesék maradnak), saját századáról szóló, legjava műveiben igenis reális ábrázolását kapjuk a megújulással vajúdó magyar reformkornak. (A magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Es mégis mozog a föld.) A születő hazai kapitalizmusnak, melynek jellegzetes figuráit Komáromban, a kereskedővárosban már gyermekként megfigyelte (Az aranyember, A fekete gyémántok); és az ifjúkora legmaradandóbb emlékét jelentő felejthetetlen márciusnak, majd a szabadságharcnak (A kőszívű ember fiai, A tengerszemű hölgy, Egy az Isten, Csataképek a magyar szabadságharcból stb.). Ezekből a regényeiből a kortárs szól, s ha ez a kortárs aranyfüstben látja is a világot, mert szubjektív, mint mindenki, az ábrázolás mégis bemutatja a kort, mely ilyen is volt, ha nem is csak ilyen. Szemére szoktuk vetni politikai állhatatlanságát. Azt, hogy a lelkesedéstől lobogó márciusi ifjú Debrecenben már d Béke-párt oldalán áll, hogy aztán a trónfosztás után újra rajongó republikánus legyen; hogy 6, aki ott volt Aradon a végső napokban, később mégis megbocsátott Ferenc Józsefnek, az egykori bajtársak véres Gyarmalhy Ágnes szcenikai kiállítása A vizuális művészetek egyik legkomplexebb ágát képviseli Gyarmathy Ágnes, a Szegedi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervező művésze. Ezt bizonyítja első hazai önálló kiállítása is, melyet Vámos László Kossuthdíjas rendező nyitott meg vasárnap a Móra Ferenc Múzeum képtárában. A kiállítás nagyon sok tanulsággal, megszívlelendő jelzéssel szolgál képzőművészek, színházi szakemberek, kiállítás- és színházlátogató közönség számára egyaránt. Afelől nem lehet kétségünk, hogy talán egyik vizuális művészeti ág sem igényel oly sok összetevőt, annyi mozaikkockát, mint a színházi szcenika. Térfortnálás; színekben, formában, térben való képzőművészeti komponálás; különböző anyagokkal való bánásmód; gondolati-érzelmi azonosulás müvei és alkotótársakkal úgy, hogy egyéniségünk se szenvedjen csorbát: a színházi szcenírozás szolgálja a mű lényegét, hivalkodásmentesen is tükrözze alkotója lénvegét stb., stb. Ezen összetevők sokaságát mind igyekszik jelezni, felvonultatni a tárlat. Díszlet- és jelmeztervek grafikai lapjai, megvalósult színpadi ruhák, díszletmakettek, fotókon megörökített e'óadás-nillanatok, invitáló-kedvcsináló, grafikai tőmondatokkal fogalmazó plakátok sora mind-mind ezt igyekszik szolgálni. S tán ez a minden oldalról való megközelítés, a bizonyítás e tökélye teszi zsúfolttá, nehezen áttekinthetővé a kiállítást. A falakra feszített „ie'iemruhák" fodrai, redői, díszítései zavarják a fotók érvényesülését, a sűrűn egymás mellé rakott tervlapok az emlékezés intimitását, a gondolatok kibontakozását. Azzal bizonyára számolt Gyarmathy Ágnes, hogy ezek a nagyon is funkcionális és célirányos művészeti ágnak műhelymunkái és megvalósult produktumai eredeti környezetükből kiszakítva veszítenek varázsukból, hitelességükből. A színház éltető közegéből, a reflektorok csóváiból kiállítási tárgyakká devalvált ruhák, a műhelyjelleggel készült tercek — bárhogyan is élnek az alkotás folyamán eredeti funkciójukban —, onnan kiszakítva nem viselik el károsodás nélkül a kiállítás kissé konvencionális kereteit. Pedig a rendezéssel megpróbáltak szakítani a hagyományokkal, meg kell mondani őszintén, nem sok sikerrel. Mit nyújt így ez a tárlat? Még ezen hiányosságok ellenére ls sokat. Példát szolgáltat Gyamathy Ágnes sokoldalú felkészültségéről. Néhány terve önálló grafikai alkotásként is helytálló, színvonalas mű. Megmutatja az alkotás sokszínűségét, a technikai kivitelezés színes skáláját, változatos formáit. Bizonyítja, hogy a tervező művésznő jelentős egyéniség, tehetséges és sokoldalú művész. Még egy megjegyzés: az elmúlt néhány év kéozöművészetl kiállításain összesen nem találkoztam annyi színésszel. színházi szakemberrel, mint ezen a vasárnapi megnyitón, ahol ugyanakkor alig volt egy-két képzőművész. Pedig az oly sokszor hangoztatott és óhaltott kancsó'st megteremtésére a két művészeti ág képviselői között ez is jó alkalom lett volna. Sainos, már csak múlt időben. Vagy mégsem?! X. L. zsarnokának; hogy a kiegyezés után elfogadta a királyi kegyet, örömmel vette a főrendiházi kinevezést és még sok mindent Jókai mesemondó volt, őrök gyermek, a politikában nem igazodott el, s hol erre, hol arra sodródott. De művészi értékétől az időnkénti rossz irányok nem vonnak le semmit. Varázsának titkát kutatva nyelvéről is szólnunk kell E téren szintén felülmúlja a világ romantikus prózaíróit, a korabeli magyar prózában pedig páratlan. Ez a stílus ott ragyog legjobban, ahol egyszerű embereket, népi hősöket szólaltat meg. Még a helyenként előforduló germanizmusok is a kort tükrözik: akkor így beszéltek őseink. Hogy mégsem avult el ez a nyelv, hogy élvezni tudjuk régies zamatát, ez már az ő mű vészeiének, zeneiségét hordozó mondatainak, nyelvében, szójátékaiban csillogó szellemének, iróniájának köszönhető. Nem vénült meg a játéko« kobold, ma is barátunk a nagy mesemondó. Akkor is. ha sokan lesajnálják, s mée olyan munkásai is akadnak a közművelődésnek, akik büszkék rá, hogy az olvasók „eljutottak" végre Jókaitól — a krimihez, vagy a mai bestsellerhez. Pedig más a fejlődés útja Aki Jókaival fiatalon találkozik, akit 6 kapat rá a betűre, az eljut tőle indítva az irodalom szeretetéhez, majd a nagy realistákhoz, a mo dern irodalomhoz, a mai em ber érzéseit és gondolatait tükröző mélyebb művekhez. De mindenkor hálás szívvel emlékszik rá, és veszi elő pihenésképpen olykor, épp úgy, mint gyermekkora másik nagy élményét, a népmesét, tudva, hogy sokat köszönhet neki. Mindmáig őa legolvasottabb magyar író. És Petőfi után Jókai az, akit külföldön is a legjobban ismernek, mert a legtöbb nyelven, s a legtöbb kiadásban az ő művei jelentek meg világszerte. Bozóky Eva A múlt század legnépszerűbb prózaírójára, a magyar epikai művészet sajátos útját megteremtő írásművészre, Jókai Mórra emlékeztek hétfőn, születésének 150. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémián. Dr. Orbán László kulturális miniszter mondott üdvözlő beszédet, majd Sőtér István akadémikus tartotta meg „Ideák és nosztalgiák költője: Jókai" című előadását. KISZ-vezetők továbbképzése Tegnap, hétfőn Szegeden, a séget nyújt az ifjúsági szerKSZV klubjában KISZ-titká- vezet, csak élni kell ezzel, rok továbbképzése kezdődött Többször is felhívta a figyelel. Tóth Zsuzsanna, a KISZ met arra, a KISZ felelőssége megyei bizottságának titká- megnövekedett és a jövőra a vezetőképzés és -neve-, ben még jobban kell ügyellés kérdéseiről tartott elő- ni, hogy valóban a legalkaladást. A téma azért is idő- masabb fiatalok váljanak az szerű, mert az elkövetkezen- ifjúság vezetőivé, dő hetekben a KISZ-szerve- Lénárt Béla, a városi zetek újjáválasztják vezető- KISZ-bizottság titkára az ségüket. Az előadó többek idei feladatok, a sikeres között ismertette a párt és a munka indulása érdekében KISZ KB káderutánpótlás- tartott referátumot, és szólt nevelésre vonatkozó határo- a vezetőségválasztó gyűlések zatait. Hangsúlyozta, hogy a előkészületeiről. i x i T •• AI n „ „„„íz A kétnapos továbbképzés munkasok közéleti szereplé- résztvevői id6szerű ideológiai séhez, a vezetési ismeretek és gazdaságpolitikai kérdéelsajátításához kitűnő lehető- sekről kapnak tájékoztatást. Kutatók sikere A Nehézvegyipar! Kutató Intézet vezetői az u»ébni évek egyik legjelentősebb eredményének tartják, hogy kutatógárdájuknak sikerült kidolgozni a dikcloracetilclorid gyártási technológiáját. Ezt az értékes anyagot eddig importból szerezték be hazai gyáraink, s számos gyógyszert, így például clorocidot, továbbá növényvédő szert készítettek felhasználásával. A hazai gyártás számos lehetőséget nyit majd a gyógyszer. és növényvédőszergyártásban. •MHÜ^nMMMIHH Otthonukban a csepregi négyes ikrek A csepregi négyes ikrek — ták őket a normális életkö- utalt ki, a társadalmi összeIldikó, Adrién, Katalin és rülményekhez. Szerencsére fogással nyárra felépülő kétZsuzsa —, akik a világ , első mind a négyen kitűnő egész- szintes családi ház elkészüléletben maradt egypetéjű le- ségnek örvendenek, mind- téig —, minden készen várta ány négyes ikrei, hétfőn, teg- össze az először világrajött a négy kislányt. A Tisza Búnap hazatértek csepregi ott- Ildikó volt néhány napig toripari Vállalat szombathehonukba. Tíz nap híján há- náthás. 2000 gramm körüli lyi gyáregysége speciális perom hónapot töltöttek a születési súlyuk megkétszere- lenkázót, kiságyakat készíszombathelyi Markusovszky ződött, sőt Kati és Adrién tett. Miskolcról már korábkórház csecsemőosztályán, már 4 kiló 40 dekás. Hosszú ban megérkezett a babakocsi. Koraszülöttek lévén életük kórházban tartózkodásuk oka Takarók, bébiholmik, játéelső napjait inkubátorban az influenzajárvány volt. kok, a különböző vállalatok töltötték, majd ahogy erő- Az ideiglenes csepregi ott- és intézmények ajándékai södtek, fokozatosan szoktat- honban — amit a tanács várták a csöppségeket. (MTI) Kocsis Zoltán koncertje Zenei naptár Természetesen táblás ház ig, hogy technikai képessé- ratlanul ls fölrajzolta a várta vasárnap délelőtt a geinek csillogtatása helyett a klasszikus bécsi iskola ívét, filharmónia, bérleten kívüli zene legrejtettebb gondolata- zenetörténeti palettáját. Kürendezvényének fiatal közre- it hozza felszínre, a virtuozi- lönösebb szenzáció — a szó működjét, Kocsis Zoltánt, tás sohasem ragadja ki a konvencionális értelmében — Rövid közhellyel hozzátehet- muzsika titkait kereső fo- nem született. Egyszerűen nénk, híre megelőzte; 1970- lyamatból, attól a pillanat- az történt, hogy egy kivéteben megnyerte a rádió tói, mikor leül a zongorához, les adottságú fiatal művész Beethoven-versenyét, s már Szegedi műsorát mintha ki- megnyilatkozását hallottuk zeneakadémiai növendék fejezetten úgy válogatta vol- — a zenéről. Azzal , okozott korában nyomába szegődött na, hogy semmi mutatvány, gyönyörűséget hallgatóságáa siker (két éve Liszt-díjjal csak muzsika. így aztán a nak, amellyel maga ls örötüntették ki), hazai és kül- hangversenyt kezdő Haydn: mét leli a muzsikában. S ha földi fellépéseiről elragad- c-mol szonátától két Mo- jól meggondoljuk, előadóműtatással nyilatkoztak - szak- zárton át (A-dúr szonáta, vésznek aligha lehet nemeemberek, kritikák. Pár hónap- c-moll. fantázia) úgy érke- sebb célja, feladata, ez a ja járt itt Szegeden, a kon- zett Beethovenhez, (Asz-dúr művészet rendeltetése, zervatóriumban Kurtág szonáta), hogy közben aka- N. L György készülő „zongoraiskolájából" szólaltatott meg részleteket, mostani, színházi koncertjét hetekkel ezelőtt plakát hirdette az utcán, így aztán a jegyek jó korán elkeltek, elővételben. Játékát figyelve, ha megkísérelnénk kikutatni azokat a momentumokat, melyek elárulják, a csodagyerek hamar csodafelnőtté érett, valószínűleg a legfontosabb fölismerés az a magától értetődően természetes kifejezési mód, amellyel, mint eszköz Úttörő-zenekárok találkozója Megvédik az Árpád-kori romokat Csengelén Akár „szilaj" régészeknek A faragott övcsatot színes is nevezhetnénk a szegedi berakásokkal díszítették. Móra Ferenc Múzeum mun- Annyi biztosra vehető, hogy katársait, hiszen a hidegre a templom a tatárjárás előtt fordult február ellenére sem már állott, az ideérkező kuszünetel a munka a kutató- nok körülötte telepedtek árkokban. Csengelén a kö- meg. Közvetlen közelében zelmúltban egy homokbánya- kis falu húzódott, a régészek ban bukkantak régi időkből véleménye szerint a mostani való edénydarabokra és cson- ásatás településtörténeti adatokra a homokbánya dolgo- tokkal is szolgálhat majd. zói. A múzeum régészei lelet- A csengelei tanács és a mentés közben Árpád-kori termelőszövetkezet úgy hatákis templom alapjaira talál- rozott, hogy közös munkával tak. A középkori törvények megvédi és a látogatók elé értelmében Itt is a templom tárja az Árpád-kori kis tempkerítésén, illetve a templom lom romjait. Az Alföldről azt falain belül temetkeztek, az tartják, kevés a történelmi itt található sírok fontos út- emléke, a török sok falut baigazitást adhatnak a temp- pusztított el, és ezeknek a lom korára és az itt élők településeknek alig maradtak életére is. A sok apró lelet híradó tanúi. Elismerést érközül kiemelkedik egy kun demel tehát a csengeleiek előkelőség csontveretes öve. kezdeményezése. Az április 7—10. között mint a madarasi általános megrendezésre kerülő váci iskola fúvószenekarát. A hódországos úttörő-zenekarok mezővásárhelyieket Kerekes körzeti válogatóját nagy ér- Pál, a madarasiakat Geiger deklődés mellett tartották István vezényelte, meg a szegedi Tömörkény A Magyar Üttörők Szövetbánik a zongorával. Vérbeli István Zeneművészeti Szak- sége Országos Elnöksége lezongorista alkat. Hanem Ko- középiskola hangversenyter- hetőséget nyújt arra, hogy csis Zoltán a hangszer virtu- mében. Az együttesek közül néhány zenekar a zánkai óz kezelésén túl eljutott odá- J?1^,3 nyári ZePekariA táborozzon J sí általános iskola rézfúvós- vegyen részt. A zsűri élve zenekara és a szegedi zene- ezzel a lehetőséggel javasoliskola vonószenekara. Az ta Zánkára a Pintér Ferenc előbbit Máthé Mátyás, az vezette makói zeneiskolai, és utóbbit Stanics Béla tanítót- a Filus Lajos által vezetett ta be, Illetve vezényelte. A kiskőrösi MAV fúvószenezsüri ezt a két zenekart a kart. A szakemberek örömvaci országos versenyre kate- mel állapították meg. hogy góriánként első helyen java- ifiúsáci táreaszenélésnek solta. Ugyancsak javasolta a "jusagj tareaszenelesnek zsűri továbbjutásra a hódme- ez a formája körzetünkben zővásárhelyi Üttörőház, vala. egyre színvonalasabb. Tápé ifjú furulyásai Vasárnap tartotta az el- rendő és hasznos kezdemémúlt év mérlegzáró közgyű- nyezés ez ott, ahol köztudotlését a tápéi ÁFÉSZ a Búza- tan nagy múltja van a népi virág étteremben, ahol Ilia szórakoztatási formáknak. A Mihály igazgatósági elnök is- zenekar a múlt év őszén mertette a tagsággal az el- alakult, jelenleg 10 tagja van. múlt esztendő eredményeit. Utánpótlás együttes életreKellemes meglepetést ho- hívása is tervben van, s ma zott a Török József tanár még csak gondolat, hogy egy vezetésével megjelent furu- ütőképes, életerős zenekart lyazenekar, amely Itt mutat- hozzanak létre. Természetekozott be. A tápai népi együt- sen kottából játszanak, műtest — közöttük az ú1 furu- sorukban magyar és nemzetilyazenekart — az ÁFÉSZ ls ségi népdalok váltakoztak patronálja. Hangszereiket a nagy sikerrel. Végül ismert, szövetkezettől kapták, és fo- kedvelt tápal népdalokkal zárlyamatban van a citeravásár- ták bemutatkozó műsorukat. !ás is. Mindenképpen dicsé- * IfJ. Lele József •