Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

I KEDD, 1978. FEBRUÁR IÁ Az örökifjú mesemondó: Jókai Mór Komárom városában szü­letett 150 évvel ezelőtt Derű és gyöngédség vette körül, meghatározván eéész életét. 1904-ben bekövetke­zett haláláig mindig meg­őrizte magában azt a káprá­zatos mesevilágban kalando­zó fantáziát, mely kifogyha­tatlan bőségszaruból ontot­ta kincseit A" múlt század második felében nem volt nála nép­szerűbb ember a honban, ha egy városban megjelent — már pedig ezt sokszor meg­tette, a hazai tájak szenve­délyes vándoraként — fel­vonulások, fáklyásmenetek, szerenádok köszöntötték, vi­rágözön fogadta. Mikszáth írja róla, hogy nem létezett az övénél nagyobb hatalom, bár e hatalom egyetlen esz­köze egy kis acéltoll volt csupán. Mi hát a titka? Miért oly vonzó ma is, amikor a kor­ízlés olyan messze távolo­dott az általa is képviselt ro­mantikától, amikor már a nagy realisták sokkal mé­lyebben mutatták meg koruk valóságát, az új regény pe­dig egészen más csapásokon tör utat magának? Mi köt minket Jókaihoz ilyen időt­lenül? Többek között az, hogy al­kotásmódja annyira közel áll a népmeséhez. Nem csupán romantikus, aki fordulatos cselekményekben angyalokat és ördögöket mozgat, hanem a magyar nép meseszövő képzeletének nyomán for­málja műveit, s miként a folklór, időtlen, megőrzi örök báját és szépségét. Amint a mese is kifejezi a nép igazságra törő vágyát, úgy fogadjuk az ő tündér­igazát is, melyhez annyi hu­mor és játékosság társul. Jókai mosolygó romanti­kus, s mint ilyen felette rit­ka kincs. A patétikus, érzel­mes, rejtelmes stílusirány nála derűvel, humorral tár­sul. Ez köti a való világhoz, ez ad neki realista vonáso­kat. Nagy idők tanúja volt. Ha a „magyar előidőkről" szóló, távolabbi történe­ti korszakokba kalando­zó regényein nem is kér­hetjük számon a hitelességet (mindazonáltal szép mesék maradnak), saját századáról szóló, legjava műveiben igenis reális ábrázolását kap­juk a megújulással vajúdó magyar reformkornak. (A magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, Es mégis mozog a föld.) A születő hazai kapi­talizmusnak, melynek jelleg­zetes figuráit Komáromban, a kereskedővárosban már gyermekként megfigyelte (Az aranyember, A fekete gyémántok); és az ifjúkora legmaradandóbb emlékét je­lentő felejthetetlen március­nak, majd a szabadságharc­nak (A kőszívű ember fiai, A tengerszemű hölgy, Egy az Isten, Csataképek a ma­gyar szabadságharcból stb.). Ezekből a regényeiből a kortárs szól, s ha ez a kor­társ aranyfüstben látja is a világot, mert szubjektív, mint mindenki, az ábrázolás mégis bemutatja a kort, mely ilyen is volt, ha nem is csak ilyen. Szemére szoktuk vetni po­litikai állhatatlanságát. Azt, hogy a lelkesedéstől lobogó márciusi ifjú Debrecenben már d Béke-párt oldalán áll, hogy aztán a trónfosztás után újra rajongó republi­kánus legyen; hogy 6, aki ott volt Aradon a végső na­pokban, később mégis meg­bocsátott Ferenc Józsefnek, az egykori bajtársak véres Gyarmalhy Ágnes szcenikai kiállítása A vizuális művészetek egyik legkomplexebb ágát képviseli Gyarmathy Ágnes, a Szegedi Nemzeti Színház díszlet- és jelmeztervező mű­vésze. Ezt bizonyítja első ha­zai önálló kiállítása is, me­lyet Vámos László Kossuth­díjas rendező nyitott meg vasárnap a Móra Ferenc Múzeum képtárában. A kiállítás nagyon sok ta­nulsággal, megszívlelendő jelzéssel szolgál képzőművé­szek, színházi szakemberek, kiállítás- és színházlátogató közönség számára egyaránt. Afelől nem lehet kétségünk, hogy talán egyik vizuális művészeti ág sem igényel oly sok összetevőt, annyi mozaikkockát, mint a szín­házi szcenika. Térfortnálás; színekben, formában, térben való képzőművészeti kompo­nálás; különböző anyagok­kal való bánásmód; gondola­ti-érzelmi azonosulás müvei és alkotótársakkal úgy, hogy egyéniségünk se szenvedjen csorbát: a színházi szceníro­zás szolgálja a mű lénye­gét, hivalkodásmentesen is tükrözze alkotója lénvegét stb., stb. Ezen összetevők so­kaságát mind igyekszik je­lezni, felvonultatni a tárlat. Díszlet- és jelmeztervek gra­fikai lapjai, megvalósult színpadi ruhák, díszlet­makettek, fotókon megörö­kített e'óadás-nillanatok, invitáló-kedvcsináló, grafi­kai tőmondatokkal fo­galmazó plakátok sora mind-mind ezt igyekszik szolgálni. S tán ez a minden oldalról való megközelítés, a bizonyítás e tökélye teszi zsúfolttá, nehezen áttekint­hetővé a kiállítást. A falak­ra feszített „ie'iemruhák" fodrai, redői, díszítései za­varják a fotók érvényesülé­sét, a sűrűn egymás mellé rakott tervlapok az emléke­zés intimitását, a gondolatok kibontakozását. Azzal bizonyára számolt Gyarmathy Ágnes, hogy ezek a nagyon is funkcioná­lis és célirányos művészeti ágnak műhelymunkái és megvalósult produktumai eredeti környezetükből ki­szakítva veszítenek vará­zsukból, hitelességükből. A színház éltető közegéből, a reflektorok csóváiból kiállí­tási tárgyakká devalvált ru­hák, a műhelyjelleggel ké­szült tercek — bárhogyan is élnek az alkotás folyamán eredeti funkciójukban —, onnan kiszakítva nem vise­lik el károsodás nélkül a ki­állítás kissé konvencionális kereteit. Pedig a rendezés­sel megpróbáltak szakítani a hagyományokkal, meg kell mondani őszintén, nem sok sikerrel. Mit nyújt így ez a tárlat? Még ezen hiányosságok elle­nére ls sokat. Példát szolgál­tat Gyamathy Ágnes sokol­dalú felkészültségéről. Né­hány terve önálló grafikai alkotásként is helytálló, színvonalas mű. Megmutat­ja az alkotás sokszínűségét, a technikai kivitelezés színes skáláját, változatos formáit. Bizonyítja, hogy a tervező művésznő jelentős egyéniség, tehetséges és sokoldalú mű­vész. Még egy megjegyzés: az elmúlt néhány év kéozömű­vészetl kiállításain összesen nem találkoztam annyi szí­nésszel. színházi szakember­rel, mint ezen a vasárnapi megnyitón, ahol ugyanakkor alig volt egy-két képzőmű­vész. Pedig az oly sokszor hangoztatott és óhaltott kancsó'st megteremtésére a két művészeti ág képviselői között ez is jó alkalom lett volna. Sainos, már csak múlt időben. Vagy mégsem?! X. L. zsarnokának; hogy a kiegye­zés után elfogadta a királyi kegyet, örömmel vette a fő­rendiházi kinevezést és még sok mindent Jókai mese­mondó volt, őrök gyermek, a politikában nem igazodott el, s hol erre, hol arra sod­ródott. De művészi értékétől az időnkénti rossz irányok nem vonnak le semmit. Varázsának titkát kutat­va nyelvéről is szólnunk kell E téren szintén felülmúlja a világ romantikus prózaíróit, a korabeli magyar prózában pedig páratlan. Ez a stílus ott ragyog legjobban, ahol egyszerű embereket, népi hősöket szólaltat meg. Még a helyenként előforduló germa­nizmusok is a kort tükrözik: akkor így beszéltek őseink. Hogy mégsem avult el ez a nyelv, hogy élvezni tudjuk ré­gies zamatát, ez már az ő mű ­vészeiének, zeneiségét hordozó mondatainak, nyelvében, szójátékaiban csillogó szelle­mének, iróniájának köszön­hető. Nem vénült meg a játéko« kobold, ma is barátunk a nagy mesemondó. Akkor is. ha sokan lesajnálják, s mée olyan munkásai is akadnak a közművelődésnek, akik büszkék rá, hogy az olvasók „eljutottak" végre Jókaitól — a krimihez, vagy a mai best­sellerhez. Pedig más a fejlődés útja Aki Jókaival fiatalon talál­kozik, akit 6 kapat rá a be­tűre, az eljut tőle indítva az irodalom szeretetéhez, majd a nagy realistákhoz, a mo dern irodalomhoz, a mai em ber érzéseit és gondolatait tükröző mélyebb művekhez. De mindenkor hálás szívvel emlékszik rá, és veszi elő pihenésképpen olykor, épp úgy, mint gyermekkora má­sik nagy élményét, a népme­sét, tudva, hogy sokat kö­szönhet neki. Mindmáig őa legolvasottabb magyar író. És Petőfi után Jókai az, akit külföldön is a legjobban is­mernek, mert a legtöbb nyelven, s a legtöbb kiadás­ban az ő művei jelentek meg világszerte. Bozóky Eva A múlt század legnépsze­rűbb prózaírójára, a ma­gyar epikai művészet sajá­tos útját megteremtő írás­művészre, Jókai Mórra em­lékeztek hétfőn, születésének 150. évfordulója alkalmából, a Magyar Tudományos Aka­démián. Dr. Orbán László kulturális miniszter mondott üdvözlő beszédet, majd Ső­tér István akadémikus tar­totta meg „Ideák és nosz­talgiák költője: Jókai" című előadását. KISZ-vezetők továbbképzése Tegnap, hétfőn Szegeden, a séget nyújt az ifjúsági szer­KSZV klubjában KISZ-titká- vezet, csak élni kell ezzel, rok továbbképzése kezdődött Többször is felhívta a figyel­el. Tóth Zsuzsanna, a KISZ met arra, a KISZ felelőssége megyei bizottságának titká- megnövekedett és a jövő­ra a vezetőképzés és -neve-, ben még jobban kell ügyel­lés kérdéseiről tartott elő- ni, hogy valóban a legalkal­adást. A téma azért is idő- masabb fiatalok váljanak az szerű, mert az elkövetkezen- ifjúság vezetőivé, dő hetekben a KISZ-szerve- Lénárt Béla, a városi zetek újjáválasztják vezető- KISZ-bizottság titkára az ségüket. Az előadó többek idei feladatok, a sikeres között ismertette a párt és a munka indulása érdekében KISZ KB káderutánpótlás- tartott referátumot, és szólt nevelésre vonatkozó határo- a vezetőségválasztó gyűlések zatait. Hangsúlyozta, hogy a előkészületeiről. i x i T •• AI n „ „„„íz A kétnapos továbbképzés munkasok közéleti szereplé- résztvevői id6szerű ideológiai séhez, a vezetési ismeretek és gazdaságpolitikai kérdé­elsajátításához kitűnő lehető- sekről kapnak tájékoztatást. Kutatók sikere A Nehézvegyipar! Kutató Intézet vezetői az u»ébni évek egyik legjelentősebb ered­ményének tartják, hogy ku­tatógárdájuknak sikerült kidolgozni a dikcloracetil­clorid gyártási technológiáját. Ezt az értékes anyagot eddig importból szerezték be hazai gyáraink, s számos gyógy­szert, így például clorocidot, továbbá növényvédő szert készítettek felhasználásával. A hazai gyártás számos le­hetőséget nyit majd a gyógy­szer. és növényvédőszer­gyártásban. •MHÜ^nMMMIHH Otthonukban a csepregi négyes ikrek A csepregi négyes ikrek — ták őket a normális életkö- utalt ki, a társadalmi össze­Ildikó, Adrién, Katalin és rülményekhez. Szerencsére fogással nyárra felépülő két­Zsuzsa —, akik a világ , első mind a négyen kitűnő egész- szintes családi ház elkészül­életben maradt egypetéjű le- ségnek örvendenek, mind- téig —, minden készen várta ány négyes ikrei, hétfőn, teg- össze az először világrajött a négy kislányt. A Tisza Bú­nap hazatértek csepregi ott- Ildikó volt néhány napig toripari Vállalat szombathe­honukba. Tíz nap híján há- náthás. 2000 gramm körüli lyi gyáregysége speciális pe­rom hónapot töltöttek a születési súlyuk megkétszere- lenkázót, kiságyakat készí­szombathelyi Markusovszky ződött, sőt Kati és Adrién tett. Miskolcról már koráb­kórház csecsemőosztályán, már 4 kiló 40 dekás. Hosszú ban megérkezett a babakocsi. Koraszülöttek lévén életük kórházban tartózkodásuk oka Takarók, bébiholmik, játé­első napjait inkubátorban az influenzajárvány volt. kok, a különböző vállalatok töltötték, majd ahogy erő- Az ideiglenes csepregi ott- és intézmények ajándékai södtek, fokozatosan szoktat- honban — amit a tanács várták a csöppségeket. (MTI) Kocsis Zoltán koncertje Zenei naptár Természetesen táblás ház ig, hogy technikai képessé- ratlanul ls fölrajzolta a várta vasárnap délelőtt a geinek csillogtatása helyett a klasszikus bécsi iskola ívét, filharmónia, bérleten kívüli zene legrejtettebb gondolata- zenetörténeti palettáját. Kü­rendezvényének fiatal közre- it hozza felszínre, a virtuozi- lönösebb szenzáció — a szó működjét, Kocsis Zoltánt, tás sohasem ragadja ki a konvencionális értelmében — Rövid közhellyel hozzátehet- muzsika titkait kereső fo- nem született. Egyszerűen nénk, híre megelőzte; 1970- lyamatból, attól a pillanat- az történt, hogy egy kivéte­ben megnyerte a rádió tói, mikor leül a zongorához, les adottságú fiatal művész Beethoven-versenyét, s már Szegedi műsorát mintha ki- megnyilatkozását hallottuk zeneakadémiai növendék fejezetten úgy válogatta vol- — a zenéről. Azzal , okozott korában nyomába szegődött na, hogy semmi mutatvány, gyönyörűséget hallgatóságá­a siker (két éve Liszt-díjjal csak muzsika. így aztán a nak, amellyel maga ls örö­tüntették ki), hazai és kül- hangversenyt kezdő Haydn: mét leli a muzsikában. S ha földi fellépéseiről elragad- c-mol szonátától két Mo- jól meggondoljuk, előadómű­tatással nyilatkoztak - szak- zárton át (A-dúr szonáta, vésznek aligha lehet neme­emberek, kritikák. Pár hónap- c-moll. fantázia) úgy érke- sebb célja, feladata, ez a ja járt itt Szegeden, a kon- zett Beethovenhez, (Asz-dúr művészet rendeltetése, zervatóriumban Kurtág szonáta), hogy közben aka- N. L György készülő „zongorais­kolájából" szólaltatott meg részleteket, mostani, színhá­zi koncertjét hetekkel ez­előtt plakát hirdette az ut­cán, így aztán a jegyek jó korán elkeltek, elővételben. Játékát figyelve, ha meg­kísérelnénk kikutatni azokat a momentumokat, melyek el­árulják, a csodagyerek ha­mar csodafelnőtté érett, va­lószínűleg a legfontosabb fölismerés az a magától érte­tődően természetes kifejezési mód, amellyel, mint eszköz Úttörő-zenekárok találkozója Megvédik az Árpád-kori romokat Csengelén Akár „szilaj" régészeknek A faragott övcsatot színes is nevezhetnénk a szegedi berakásokkal díszítették. Móra Ferenc Múzeum mun- Annyi biztosra vehető, hogy katársait, hiszen a hidegre a templom a tatárjárás előtt fordult február ellenére sem már állott, az ideérkező ku­szünetel a munka a kutató- nok körülötte telepedtek árkokban. Csengelén a kö- meg. Közvetlen közelében zelmúltban egy homokbánya- kis falu húzódott, a régészek ban bukkantak régi időkből véleménye szerint a mostani való edénydarabokra és cson- ásatás településtörténeti ada­tokra a homokbánya dolgo- tokkal is szolgálhat majd. zói. A múzeum régészei lelet- A csengelei tanács és a mentés közben Árpád-kori termelőszövetkezet úgy hatá­kis templom alapjaira talál- rozott, hogy közös munkával tak. A középkori törvények megvédi és a látogatók elé értelmében Itt is a templom tárja az Árpád-kori kis temp­kerítésén, illetve a templom lom romjait. Az Alföldről azt falain belül temetkeztek, az tartják, kevés a történelmi itt található sírok fontos út- emléke, a török sok falut baigazitást adhatnak a temp- pusztított el, és ezeknek a lom korára és az itt élők településeknek alig maradtak életére is. A sok apró lelet híradó tanúi. Elismerést ér­közül kiemelkedik egy kun demel tehát a csengeleiek előkelőség csontveretes öve. kezdeményezése. Az április 7—10. között mint a madarasi általános megrendezésre kerülő váci iskola fúvószenekarát. A hód­országos úttörő-zenekarok mezővásárhelyieket Kerekes körzeti válogatóját nagy ér- Pál, a madarasiakat Geiger deklődés mellett tartották István vezényelte, meg a szegedi Tömörkény A Magyar Üttörők Szövet­bánik a zongorával. Vérbeli István Zeneművészeti Szak- sége Országos Elnöksége le­zongorista alkat. Hanem Ko- középiskola hangversenyter- hetőséget nyújt arra, hogy csis Zoltán a hangszer virtu- mében. Az együttesek közül néhány zenekar a zánkai óz kezelésén túl eljutott odá- J?1^,3 nyári ZePekariA táborozzon J sí általános iskola rézfúvós- vegyen részt. A zsűri élve zenekara és a szegedi zene- ezzel a lehetőséggel javasol­iskola vonószenekara. Az ta Zánkára a Pintér Ferenc előbbit Máthé Mátyás, az vezette makói zeneiskolai, és utóbbit Stanics Béla tanítót- a Filus Lajos által vezetett ta be, Illetve vezényelte. A kiskőrösi MAV fúvószene­zsüri ezt a két zenekart a kart. A szakemberek öröm­vaci országos versenyre kate- mel állapították meg. hogy góriánként első helyen java- ifiúsáci táreaszenélésnek solta. Ugyancsak javasolta a "jusagj tareaszenelesnek zsűri továbbjutásra a hódme- ez a formája körzetünkben zővásárhelyi Üttörőház, vala. egyre színvonalasabb. Tápé ifjú furulyásai Vasárnap tartotta az el- rendő és hasznos kezdemé­múlt év mérlegzáró közgyű- nyezés ez ott, ahol köztudot­lését a tápéi ÁFÉSZ a Búza- tan nagy múltja van a népi virág étteremben, ahol Ilia szórakoztatási formáknak. A Mihály igazgatósági elnök is- zenekar a múlt év őszén mertette a tagsággal az el- alakult, jelenleg 10 tagja van. múlt esztendő eredményeit. Utánpótlás együttes életre­Kellemes meglepetést ho- hívása is tervben van, s ma zott a Török József tanár még csak gondolat, hogy egy vezetésével megjelent furu- ütőképes, életerős zenekart lyazenekar, amely Itt mutat- hozzanak létre. Természete­kozott be. A tápai népi együt- sen kottából játszanak, mű­test — közöttük az ú1 furu- sorukban magyar és nemzeti­lyazenekart — az ÁFÉSZ ls ségi népdalok váltakoztak patronálja. Hangszereiket a nagy sikerrel. Végül ismert, szövetkezettől kapták, és fo- kedvelt tápal népdalokkal zár­lyamatban van a citeravásár- ták bemutatkozó műsorukat. !ás is. Mindenképpen dicsé- * IfJ. Lele József •

Next

/
Oldalképek
Tartalom