Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Fővárosunk felszabadulásának 30. évfordulója Az ország szive: Budapest Díszünnepség a Vígszínházban A Főutca egy modern építésű részlete Felépült romjaiból és a művelődés jelképévé vált a budai vár A pesti Duna part az in tercontinentö! Szállóval Szépvölgyi Zoltán beszéde Holnap lesz 30 eszten­deje — kezdte beszédét Szép­völgyi Zoltán —, hogy a di­csőséges Vörös Hadsereg sú­lyos, hősi harcok árán a fa­siszta elnyomás alól felsza­badította hazánk fővárosát, Budapestet. Ezzel megnyílt előttünk a fejlődés, a társa­dalmi felszabadulás lehető­sége, út az emberibb, a gaz­dagabb és boldogabb társa­dalom: a szocializmus fel­építéséhez. 1945. február tizenharma­dika sorsforduló volt Buda­pest életében, s egyben re­ménysugár, hogy nincs már messze az a nap, amikor so­kat szenvedett hazánk sza­baddá, függetlenné válik. A szabadság vérben fogant, a szovjet hősök vérében. Budapest főváros lakossá­ga nevében — folytatta — köszönő szavakkal fordulunk az élőkhöz, és kegyelettel, tisztelettel emlékezünk azok­ra a szovjet harcosokra, akik a legdrágábbat, életüket ál­dozták fővárosunkért, né­pünk felemelkedéséért. Em­léküket örökké megőrizzük. A szovjet hadsereg oldalán küzdöttek a már felszaba­dult más népek katonái is. Tisztelettel emlékezünk •mindazokra a magyar haza­fiakra, az ellenállás hőseire, akik a náci megszállás pok­lában, a nyilas uralom bar­bár terrorjának sötét napjai­ban mertek harcolni, s akik közül sokan az életüket is áldozatul adták népünk sza­badságáért, fővárosunk fel­szabadításáért. A továbbiakban részlete­sen szólt a felszabadulást követő bonyolult és nehéz időkről, az újjáépítésről. Ki­emelte: Az újjászületés ve­zetője és lendítő ereje a Ma­gyar Kommunista Párt volt, amely az összes hazafias erők tömörítését, a társadalom de­mokratikus átalakításának szükségességét hirdette, és a leghaladóbb társadalmi erő­re, a fővárosi munkásságra támaszkodott Ezután szólt fővárosunk hatalmas fejlődéséről, szün­telen szépüléséről. Végül — egyebek között — megálla­pította: Az elmúlt három évtized­nek egyik legnagyobb ered­ménye a dolgozók öntudatá­nak és felelősségérzetének erősödése, szakmai és általá­nos műveltségük, valamint a közéleti érdeklődésük növe­kedése. Az, hogy ebben az országban és fővárosában a dolgozó ember kiteljesedett élete, boldogulása a szocia­lista politika alanya és céija. Ennek eredményeként válik a város lakosságának mind nagyobb hányada szocialista értelemben vett közösségi, s ha kell, áldozatot is vállaló emberré, városát szerető lo­kálpatriótává. Ebben a cselekvő maga­tartásban, aktív és tudatos városépítő munkában min­dig a kommunistáké volt a főszerep, akik azért tudtak megfelelni történelmi külde­tésüknek, mert népünk bol­dogulását és felemelkedését szolgálva, mindenkor vállal­ták a munka nehezét Így volt ez a hőskor kezdetén, s így volt 1956-ban, amikor a kommunisták — támaszkod­va rendszerünk szilárd hí­veire — a Szovjetunió segít­ségével és a szocialista or­szágok támogatásával az el­lenforradalommal szemben megvédték a népi hatalmat. Így van ma is, amikor pár­tunk XL kongresszusára és felszabadulásunk 30. évfor­dulójára készülve ismét a kommunisták haladnak a2 élen, hogy a dolgozó milliók alkotó munkája eredménye­ként sikeresen tudjuk telje­síteni a IV. ötéves tervün­ket. — Éljen a Szovjetunió és a szocialista országok örök és megbonthatatlan barátsága! — Éljen és erősödjék a szo­cialista országok fővárosai­nak testvéri együttműködé­se! — Éljen és fejlődjék szo­cialista hazánk, a Magyar Népköztársaság és szép fő­városunk: Budapest! V. F. Promiszlov felszólalása — Engedjék még — kezd­te beszédét V. F. Promiszlov —, hogy a moszkvai városi pártbizottság és a moszkvai városi tanács végrehajtó bi­zottsága megbízásából a szovjet fővárös kommunis­tái és valamennyi dolgozója nevében szívből köszöntsem Önöket és a testvéri Magyar­ország fővárosának vala­mennyi lakosát a nagy és örömteljes ünnep a1 kaimé­ból. Abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt szaba­dult fel Budapest a német fasiszta megszállás alól. Ez a dicső évforduló nagy politikai esemény a szocia­lista Magyarország életében. Örömünnep, amelyet Önök­kel együtt ünnepelnek meg ezekben a napokban a moszkvaiak és valamennyi szovjet ember, a szocialista közösség országainak minden népe. Harminc évvel ezelőtt, 1945. február 13-án — mon­dotta egyebek között — ne­héz, véres csaták után, a szovjet hadsereg, amellyel vál'vetve harcoltak a ma­gyar katonák, megtörte a fa­siszták ellenállását, és Bu­dapest teljesen felszabadult. Ez a nagyszerű esemény fon­tos lépés volt a Nagy Hon­védő Háborúban aratott vég­leges győzelmünkhöz vezető úton. Ma mélységes hálával adó­zunk és fejet hajtunk a szov­jet katonák és tisztek és a magyar hazafiak ezreinek dicső emléke előtt, akik éle­tüket áldozták a magyar nép szabadságáért és boldogságá­ért, Budapest újjászületésé­ért. Jól tudjuk, hogy a bu­dapestiek nem felejtik el az ő hőstetteiket. — A szovjet—magyar test­véri viszony fontos láncsze­mét alkotják Moszkva és Budapest baráti kapcsolatai — állapította meg. Végül ezt mondta: — A magyar fővá­ros felszabadulása 30. évfor­dulójának ünnepén forrón kívánunk Budapest dolgozói­nak, az egész testvéri ma­gyar népnek nagy sikereket a szocialista társadalom épí­tésében, a marxizmus—leni­nizmus nagy eszméinek dia­daláért folyó harcban. Éljen a szocializmust épí­tő magyar nép! Éljen a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt, Magyarország dolgozói­nak harci élcsapata! Éljen fővárosaink barátsága és gyümölcsöző együttműködé­se! Éljen az örök és meg­bonthatatlan szovjet—ma­gyar barátság! Ünnepség Moszkvában Moszkvában, a Szovjet Hadsereg központi házában szerdán emlékünnepséget rendeztek Budapest felszaba­dulásának 30. évfordulója alkalmából. Az ünnepségen jelen volt Vlagyimir Dolgih, a7 SZKP Központi Bizottsá­gának titkára, Ivart Jaku­bovszkij marsall, a Varsói Szerződés egyesített fegyve­res erőinek főparancsnoka, N. Arutyunjan, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyette­se. Ott volt Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vete. Az ország szíve, a Duna királynője, az egyik legszebb fekvésű európai város — Budapest. Egyik helyen ódon romantikus, másutt modern. Egyik kerülete ipari centrum, a másik kertváros. Itt már világ­városias, amott még kisvárosias. Minden van itt, ami ezt a várost még szebb met­ropolissá teheti: a hegyek, a Duna, a partra kiülő házsorok, sétányok, megbe­csült és még elrejtett műemlékek, világhí­rű kulturális intézmények —, s lakóinak az ország minden lakosának jobbító szán­déka, cselekvő készsége. Mert harminc éve felszabadult fővárosunk, a ma már gyö­nyörű Budapest — mindannyiunké. Világvárosi forgalom Budapest szivében A Magyar Szocialista Munkáspárt buda­pesti bizottsága, a fővárosi tanács, a Ha­zafias Népfront budapesti bizottsága, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ budapesti bizottsága a főváros fel­szabadulásának 30. évfordulója alkalmából szerdán aélután díszünnepséget rendezett a Vígszínházban. Az ünnepségen részt vett és az elnök­ségben foglalt helyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára; Borbándi Já­nos, az MSZMP KB tagja, a kormány el­nökhelyettese; Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára, és Szépvölgyi Zoltán, a fővárosi tanács elnöke. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet V. F. Promiszlov, az SZKP KB tagja, Moszkva város tanácsa végrehajtó bizottsá­gának elnöke, a szovjet főváros küldöttsé­gének vezetője, és V. Ny. Jagodkin, a moszkvai pártbizottság titkára; továbbá a felszabadulási évforduló alkalmából a töb­bi baráti országból hazánkba érkezett de­legáció vezetője; Gheorghe Cioara, a Ro­mán Kommunista Párt KB Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, a Bukaresti Pártbizottság első titkára, Bukarest főpol­gármestere, Antonin Kapek, a CSKP KB elnökségi tagja, a prágai pártbizottság első titkára, Jerzy Majewski, a LEMP KB tag­ja, Varsó főpolgármestere, Milán Tadics, a belgrádi pártbizottság titkárságának tag­ja, Kari Heinz Nadler, a berlini pártbi­zottság titkára és Stefan "tocev, a szófiai pártbizottság titkára. Tagja volt az elnök­ségnek B. P. Ivanov vezérezredes, az ideig­lenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, F. K. Is­csenko altábornagy, továbbá Makarov ez­redes, a Budapest nevét viselő szovjet ka­tonai alakulat parancsnokságának képvise­lője és B. D. Sevikin követtanácsos, a bu­dapesti szovjet nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A jubi'eumi ünnepségen jelen voltak a főváros felszabadításában részt vett egy­kori magyar partizánok, a Szocialista Ha­záért Érdemrend számos kitüntetettje, a főváros párt-, állami, társadalmi és tö­megszervezeteinek képviselői, a budaoesti országgyűlési képviselők, a budapesti fegy­veres tes'ületek képviselői, kiváló dolgo­zók, a lakosság minden rétegének képvi­selői. Jelen voltak a szocialista országok fővárosainak delegációi, a baráti orszá­gok diplomáciai képviseleteinek vezetői. Katona Imre megnyitó szavai után Szépvölgyi Zoltán mondott ünnepi beszé­det Felszólalt a gyűlésen V. F. Promiszlov, az SZKP Központi Bizottságának tagja. Moszkva tanácselnöke, a szovjet fővára* küldöttségének vezetője is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom