Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

SZERDA, 1975. FEBRUÁR 12. s DM Közlekedünk Panaszok Három honapja dolgozik az újszeged! egyetemi oktatási központ I, emeletén a genetikai csoport — írja dr. Matkovics Béla. Azaz dolgoznának, ha arra alkalmas körülmények lennének. A laboratóriumok asztalai, a fülkék nincsenek bekötve, szerelvényekkel ellátva. Ezen a részen egyébként nincs fűtés sem, a hőmérséklet 10— 13 fok- Ezenkívül más „apróságok" is szemet szúrnak: az egyik tűzoltó tusba komprimált levegőt kötöttek, víz helyett nagy nyomású levegőt fúj. Az ivóvizet pedig otthonról hozzák, kis üvegekben az ott dolgozók, a csapvíz ugyanis tele van mikroorganizmussal ... És még folytathatnánk a sort, amelyről es a levél.beszámol, joggal teszi fel a kérdést tehát a levélíró: miként tudják ilyen körülmények között a laboratóriumi gyakorlatokat napokon belül elkezdeni? Ki ing gyorsan ós hathatósan segíteni rajtuk? Hogy, hogynem, erre a hétre egy jókora csokorra való panaszos levél érkezett, amelyek írói épp a közlekedést választották témául. Az Ybl Miklós, a Kinizsi ás a Lekai utca társasházainak lakói, összesen 66-an írtak aiá azt a levelet, amelyben hiányolják a burkolt utat, Mint írják, a tanácstól kapott felvilágosítás szerint a közeljövőben útépítésre itt nem is kerülhet sor, ezért maguk igyekeztek eddig használható állapotban tartani a földutat. Négy éve például kőtörmeléket hordattak rá, majd téglagyári salakkal töltötték fel. Időnként a tanács is javíttatta az utat, így tavaly őszig lehetett járművel közlekedni rajta- A környéken megkezdődött olajfúrás miatt azonban rendszeresen felszántották az arra járó teherautók, daruskocsik, lánctalpas vontatók. Ezt az útszakaszt anynyira tönkre tették, hogy már nemcsak a könnyebb járművek, ők maguk sem tudnak egykönnyen boldogulni, mindennapos eset, hogy vontatóval húzzák ki őket á sárból. Olvasóink úgy vélik, az út megjavítása mindenképpen a kár okozóinak feladata. Hasonló a vé-leménye Csányi Józsefnek is (Dankó Pista u. 9 ), akinek a háza előtt egy négyzetméter nagyságú gödröt hagytak ott a szerelők, amikor egy éve bevezették a gézt. Olvasónk nap mint nap látja, mint közlekednek arra idős emberek és kisgyermekes mamák, és attól tart, valami baleset történik. Kéri, hogy a gyalogosok épsége érdekében temesse be azt a gödröt, akire tartozik. A fiatalabbaknak is ugyancsak szedniük kell a tabukat, ha még a zöld jelzőlámpa fényénél akarnak átjutni a Széchenyi tér sarkáról a MEZŰKER előtti gyalogjárdára — írja nyugdíjas olvasónk, Tóbiás Zoltánná (Bérkert u. 97/A). Olyan gyorsan vált át a lámpa a tilos jelzésre, hogy szinte csak az út közepéig tud eljutni egy fájós lábú, idős ember, vagy egy kisebb gyerek. Hogy ne történjék itt baleset, valóban a gyalogosok tempójához kellene időzíteni a jelzőlámpa működését. Gunda Miklós (Homonnai u. 7.) azt panaszolja levelében, hogy bizony 40—50 percbe telik, míg Tarjádból valaki villamossal eljut a nyugati iparkörzetbe. Ezen a vonalon ugyanis igen sok a fölösleges várakozási idő a kitérők, a sűrű megállóhelyek miatt. Néhány ezer embernek értékes félórái, órái mennek veszendőbe a lassú közlekedés miatt Mint azt olvasónk ls bizonyára tudja, sokat fog segíteni ezeken a gondokon a József Attila sugárúton már készülő második sínpár. Ezen a szakaszon tehát hamarosan meggyorsul a közlekedés. Tévedett-e mégis a posta ? Lapunk január 30-1 számában „Vissza a feladónak" címmel szóvá tettük, hogy a posta nem kézbesített ki mintegy 50 darab kiállításra szóló meghívót, amelyet a feladó névjegy nagyságú borítékban küldött a címzetteknek. A küldeményt a posta visszaadta a feladónak. Cikkünkkel kapcsolatban dr. llódi István, a Szegedi Postaigazgatóság igazgatóhelyettese a többi között ezt válaszolta: „A postai küldemény legkisebb mérete 9x14 centiméter, ennél kisebb méretű levélpostai küldeményt — névjegyborítékot — 1971. december 31-től belföldi szállításra sem lehet elfogadni, A panasz tárgyát képező, borítékba helyezett névjegykártya mérete 11,5x7,0 centiméter. Ez mérete, és nem a feladó aláírása miatt volt szabálytalan, ugyanis a kedvezményes díjjal feladható nyomtatványon ls megengedett bejegyzés a feladó aláírása. A postahivatalok a küldemények díjazása helyességének eltenőrzése alkalmával azok szövegét tartalmi szempontból nem vizsgálják, csupán azt nézik meg, hogy a nyitott borítékban feladott nyomtatvány szövegében nincs-e meg nem engedett bejegyzés." A posta válaszához, íme, csatolunk egy másik esetet Szolgáltatások és számlák Egy „fizetési felhívás" késztette levélírásra Dobó Arpádnét (Mihálytelek, Fehérpart u. 38.), amelyben a Vízmüvek és Fürdők Vállalat szólítja fel, három napon belül szíveskedjék rendezni a 22,50 forint víz- és csatornadíjat. Olvasónk azt írja, szívesen fizetne 122,50-et is az ivóvízért — hu lenne. Merthogy Mihályteleken sok utcában 6—7 éve nincs ivóvíz- Megnyugtatására elmondhatjuk, hogy a vízművek még az idén megszünteti a mihálytelekiek gondjait. * S amit még nehezményez a levél írója: csekken nem fogadja el a vállalat a befizetést Márpedig ilyen ürüggyel melyik munkahely engedi el szívesen a dolgozóját — munkaidőben? Szabó Zsigmond (Jósika U. 10.) a DÉMASZ eljárásával elégedetlen. Kapott egy felhívást, fizesse be a feltüntetett összeget a vállalat hivatalos helyiségében, s mivel utca és házszámot nem adtak meg, hosszas kálvária után a régi gázgyári épületben kötött ki olvasónk. Aki Tarjánban lakik, annak bizony nem kis idő és fáradság ezért a város másik végébe utaznia. Nem lehetne egy csekklapot ls csatolni a felszólító nyomtatványokhoz, hogy ettől a felesleges úttól megkíméljék a fogyasztókat? is. Vajon ki tévedett? Történt, hogy Kovács János, Szeged, Felhő utca 8. szám alatti lakos közel 500 darab 11x7 centiméter nagyságú névjegyborítékot postázott megrendelőinek, sajátkezű címzéssel. Előzőleg érdeklődött az Üttörő téri postahivatalban: klkézbesíti-e a posta ezt a nagyságú levélküldeményt? Válaszul kapta, hogy igen, csak kétforintos bélyeggel. A feladó e szerint járt el, a posta pedig bélyegzése szerint a küldeményt elfogadta kézbesítésre. Közben mégsem ez toriént, A feladónak visszaküldték a közel 500 darab levelet azzal, hogy tegye méret szerinti borítékba, illetve a már érvénytelen kétforintos bélyegért visszafizettek neki kártérítésként darabonként 1 forint 00 fillért. Ezek szerint az Üttörő téri postahivatalban sem tudjók, hogy 1971 december végétől névjegyborítékot 2 forint bélyegzéssel sem lehet feladni és kézbesíteni? A példa szerint, úgy látszik, nem. Közös úton négy szövetkezet Egyre jobban erősödik az a törekvés mezőgazdasági szövetkezeteinkben, hogy az anyagi és szellemi erők összefogásával, a lehetőségek jobb kihasználásával keressék a boldogulás útját. Kübekháza, Tiszasziget és Szőreg termelőszövetkezetének tagsága e törekvéssel egyetértve mondta ki közgyűlési határozatban korábban, hogy egy szövetkezetbe egyesülve dolgozik tovább. Tegnapi, keddi zárszámadó közgyűlésén negyedikként csatlakozott az új szövetkezethez az újszentiváni Magyar—Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezet tagsága is, új szavazással megváltoztatva a december 20-i közgyűlés határozatát Kulcsátadás a Budavári Palotában Az újjáépülő Budavári Palotában kedden ünnepélyes külsőségek között újabb épületeket adtak át rendeltetésüknek, jóval a határidő előtt. Az északi palotaszárnyban levő A épületet a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum és a központi B, C, D épületet a Magyar Nemzeti Galéria számára. Az egykori királyi palota több mint 2 milliárd forintos beruházással — Európa legnagyobb műemléki helyreállítása — a magyar kultúra fellegvára lesz. A munka méreteire jellemző, hogy összesen 693 302 légköbméter nagyságú épületet állítanak helyre a műemlék jellegének és rendeltetésének megfelelően, A kulcsátadási ünnepségen — amelyen részt vettek a párt-, állami és társadalmi szervezetek kulturális és művészeti életünk képviselői — dr. Balázs György, a Középületépítő Vállalat igazgatója adta át a két múzeum díszkulcsát. (MTI) Még mindig üres Több mint két hónappal ezelőtt, még december elején irtunk a múlt év augusztusában átadott, de a csatornázási problémák miatt hónapok múltán is üresen álló új, dorozsmai általános iskoláról. Az igazgató interpellációja a megyei tanács ülésén akkor újabb ígéretet csikart ki a szennyvíznyomó-vezeték építésével késlekedő ALEP vezetőiből. „Legkésőbb december végéig" — így hangzott a megnyugtatásnak nem nevezhető, de a jogos türelmetlenséget mégiscsak csillapító, újabb határidőmődoBítás. \ Azt remélték akkor a dorozsmaiak, hogy a tanév második felét már az új iskolában kezdhetik el a diákok. Hogy történt, illetve hogy nem, azóta sem sikerült kideríteni: az ALÉP ígérete szép szó maradt. Ezen a héten ismét visszatértünk at ügyhöz, annál is inkább, mert az iskola és a mellette épülő 248 lakásos lakótelep csatornázásának befejezése már a V&~ LÉP feladata lesz. Okulva a korábbi tapasztalatokból, nem kértünk pontos határidőt, hiszen az egyesített két vállalat vezetői elmondták: becsületbeli kérdésnek tekintik az elmaradt munkák gyors befejezését. Hogy mégis újra írunk a dorozsmai iskoláról, annak egyetlen oka van: az épület műszaki átadása óta már eltelt hat hónap, s újabb fél év múlva lejár a garanciális idő. A kivitelező váltalat, a CSOMIÉP nem tehet róla, hogy a garanciális egy év alatt- tőlük független okok miatt, nem volt tanítás az iskolában, s a hibák nem derülhettek ki. Sürget az Idő. Bizakodunk és remél iük, nem telik el úira két hónap, mire a 360 kisdiák beköltözhet a 12 tantermes iskolába, a munkáscsaládok pedig olyan régen várt, s olyan régen üresen álló otthonaikba. P. K. Gácsi Mihály g raf i ká i tu mű művéhez készített színes metszetek a legrégebbi, éppen húsz éve született alkotások Gácsi Mihály Munkácsy-díjas grafikusművész sajtóházbeli kiállításán. S a kamaratárlaton felsorakozik a húszéves művészpálya szinte minden jelentős műve. Az 1958—57-ben készített, négy lapból álló Dózsasorozat, mely az eddigi heroikus ábrázolásokkal szemben új szemlélettel vizsgálja az 1514-es parasztháború győzelmeit és tragédiáit. Majd újabb dátum és a pálya újabb állomása az 1866os keltezésű Magyarok bejövetele című rézkarc. A régebbi humor, komikum itt már gyilkos szatírává, tragikomédiává fejlődik. A szedett-vedett népség vonulása, a különböző típusok, groteszk módon megrajzolt figurák Verecke-közi sétája, a zsebbe gyűrt beutaló, a táskára varrt FTC felirat, a megtépett, kopasz nyakú turulmadár és a mű számtalan apró részlete nemcsak egy korszerű, modern önvizsgálatra utal, de egy gyilkosan őszinte, kritikus társadalmi újraértékelésre ls. A Feszty-körkép előtt hasraeső közönség nyilván megbotránkozik Gácsinak ezen a viláKIS HELYEN JELFÉR^ NAGY TEWESÍTMENYU, IMPORTÁLT centrifuga. Ars csak TISOPt OTP-nttM Csak a KERAVILL *-nál kaphatő! vidékre |f szállít A KERAVILL ÁRUHÁZFalusi értelmiségiek Hogyan élnek, dolgoznak, milyen gondokról és örömökről beszélhetnek a falun élő értelmiségiek? Álmaikat sikerül-e megvalósítaniuk, vagy le kell mondani terveikről? Efféle kérdésekre gyakran keresnek választ rá. dióban, televízióban, sajtó, ban- A téma nem új, mégis — ahogy az Szabó Éva hétfő délutáni Kossuthon sugár, zott, Húszas stúdióbeli műsora bizonyította — sok érdekességgel, tanulsággal szolgálhat. A riporternő az ország két, egymástól tévoleső kisközségébe látogatott: a Komárom megyei Bajnára és a Csongrád megyei öttömösre. Mikrofonjával megkereste az ott élő értelmiségieket, a beszélgetéseket mozaikszerűen összeillesztette; színes, sokatmondó, elgondolkodtató képet tárt hallgatói elé. Műsorának szereplője: orvos, tanár, agronómus, gyógyszerész, művelődési ház igazgatója, de szóhoz jutnak az őket körülvevő kis közösségek tagjai U Kivétel nélkül nagyvárosból, Budapestről vagy Szegedről kerültek falura. Kisebb-nagyobb zökkenőkkel beilleszkedtek környezetükbe, mégis többen csak átmenetinek, szükségből fakadó, kényszerű megoldásnak tekintik falusi éveiket. Az öttömösi orvos megfogalmazta: aki hivatását szereti, munkáját szívesen végzi, boldog és elégedett lehet, bármilyen kisközségben, sokszor többet tehet és használhat, mintha nagyvárosban tudományos kutatómunkát végezne. Hiszen tennivaló mindig akad bőven, az eredmény sem marad el. A bajnai gyógyszerész és a tanárnő feleség először húzódozott a vidéktől, s ma már tizenöt esztendeje ott élnek. Nemcsak a hivatalos, szorosan a munkájukhoz tartozó teendőket látják el, bekapcsolódtak a község társadalmi, kulturális ételébe is, Felelősnek érzik magukat az egész közösségért, melybe beletartoznak, számítanak ls rájuk — s éppen ezért, elégedettek, ezért nem vágynak máshová. RADIÖNAPLÖ A bajnai orvos Budapestről jött felesége idegennek, magányosnak érzi magát, a lakásból is alig mozdul ki. Pedig bizonyóra volna miben segítsen, csak önhibájából (vagy mert támogatást nem kap?) képtelen megtalálni a többiekhez, a közösséghez kapcsoló szálat. Ahhoz, hogy a falusi értelmiségiek közérzete jó legyen, nem csupán kielégítő anyagi körülményekre van szükség. Legalább Ilyen fontos, hogy ők maguk társadalmi hivatástudattal végezzék munkájukat, saját érdekeiken tül lássanak. Ez lenne Szabó Éva műsorának mondandója, melyet a sok HU apró tény, a színes riportok csak megerősítettek. U Zg got járt rézkarcán, pedig ha jobban megfigyeljük a müvet, a szeretet és féltés, a tisztelet és figyelmeztető szándék legalább annyira nyilvánvaló mondanivaló számára, mint amilyen természetes fegyvere a gyilkosan szatirikus él. Ujabb állomást jelent művészi fejlődésében a hatvanas évek végén készült Fizikai kísérlet címet viselő lap. Gépkonstrukciók, rakéták, kísérleti eszközök gyűrűjében az első emberpór, Adóm és Eva kiszolgáltatott mezítelenséggel figyelmeztet az emberiséget fenyegető veszélyekre. Ugyané korból való a Kálvária megdöbbentő metszete, Gácsi tragikus arcának egyik legmegrázóbb dokumentuma. Jó néhány biblikus téma is ürügyül szolgál számára, hogy korszerű mondanivalóját kifejezze. (Három királyok, Jónás és Ninive stb.) Legújabb lapjai is ebből a forrásból táplálkoznak. A Szélmalom és a Jónás és Ninive már Vásárhelyen készült az elmúlt hónapokban. Aki végignézi Gacsi Mihály metszeteit és rézkarcait, könnyen lelfedezheti azokat a mestereket, akiket leginkább tisztel, akiket leginkább becsül. Dürer aprólékos pontossága, fölényes rajzi biztonsága éppúgy felidéződik bennünk, mint Brueghel sokfigurás groteszk kompozíciói, vagy éppen Rembrandt emberközpontú művészete. E mesterek éltető hatása nyomón Gácsi mégis nagyon is magyar, és nagyon is korszerű műveket készít. A humor, a komikum, a szatíra, a tragikomédia hiánycikk a magyar képzőművészetben. Itt most nem a napi eseményeket illusztráló karikatúrákra gondolunk elsősorban. Sokkal inkább azokra a képzőművészeti alkotásokra, amelyek a művész egyéniségének, a szatírának és a komlkumna' torzítóan ls igaz lencséjén á szemléli a világot. Valam olyasmire, amire az irodalomban Örkény művészete a példa. tél éve él Vásárhelyen, aegyik új müvészlakáiban Gé esi Mihály, aki a magyn grafika nemzeti válogatottja nak egyik kiemelkedő egyé ntsége, átlagon felüli tehe* sége. Nem túlzottan termé keny művész, minden egye 'apja megérteit, nagyszer' technikai felkészültséggé megalkotott és kiviteleze' művészi produktum. Művé szetével gazdagabb lett e táj képzőművészete. T. la 1 i