Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-11 / 35. szám

KEDD, 1975. FEBRUÁR 11. 5 Három szegény szabólegény Gyermekelőadás a színházban Acs S. Sándor felvétele Jelenet az első felvonásból. Kassára érkezik a három szabólegény: Cérna Gábor — Gyiirki István; Selyem Pé­ter — Simon Eva és Pamut István — Szabó István Bűnhődjön a hazug Főbí­ró, az álnok Barnabás? Igen — kiáltotta kórusban, torka­szakadtából az izgő-mozgó gyermekközönség. Csöppnyi óvodásoktól a nagyiskoláso­kig mindannyian úgy érez­ték, együtt játszanak, mókáz­nak a színészekkel. Nem is csalódtak, az igazság kide­rült, minden úgy végződött, ahogy várták. A Három szegény szabóle­gény vasárnap délutáni pre­mierje nagy sikert aratott, a gyerekek még hazafelé, az utcán is sokáig dúdolták, énekelték a címadó dalt. Babay József—Buday Dé­nes kétrészes zenés játéka a XVIII. század elején, Kas­sán játszódik. A történet népmesei tisztaságú, cselek­ménye egyszerű — gyermeki ésszel is könnyen követhető —, ugyanakkor fordulatos, ötletes. Szereplői valódi me­sefigurák: a legények szegé­nyek, jók és furfangosak; eszükkel; no meg egy kis csodás-mesés segítséggel le­győzik gazdag és gonosz el­lenségeiket. A játék vezérfo­nala fiúruhába öltözött lány: Katalin és a diák, Posztó Márton szerelme. Szűcs Já­nos rendező erre a központi szálra építette a cselek­ményt, mindvégig megőrizve a történet egységét. Mozgal­mos, szórakoztató játékot ál­lított színpadra, s hiteleset, melynek varázsa alól a mai, megváltozott mesékhez szo­kott gyerekek sem tudták ki­vonni magukat. Sándor La­jos egyszerű és dekoratív, mesés és modern díszletei, Gyarmathy Ágnes rendkívül vidám, ötletes, színeivel is az előadást szolgáló jelmezei nagyban hozzájárultak a da­rab sikeréhez, csakúgy, mint a zenekar, Csala Benedek vezényletével. A színészek nemcsak ját­szották, dalolták szerepüket, a nézőtérről sugárzó odaadó figyelem hatására maguk is láthatóan élvezték a játékot, önfeledt tréfálkozásukkal ki­tágították a színpadot, a gye rekeket is bevonták az elő adásba. A Selyem Pétert Katalint megf crmíló Simon Éva minden kis nézőjét meghódította, ifj. Üjlaky László, a kényeskedő, fi­nomkodó, intrikus Posztó Barnabás szerepét rendkívüli karikírozó képességgel a'a­kította. Kovács János Főbí­rója ízig-vérig komikus fi­gura, nemcsak sza/a'val, mozdulataival is jellemez, Meíis Gábor játéka mellett szép énekhangjavai ls ki­tűnt. A színház idei gyermek­előadásait — csakúgy, mint a múlt évben — a Békés megyei Jókai Színházzal kö­zösen rendezi. A szegediek produkciója mellett a békéi­csabaiak vendégjátékát, Mó­ricz: Légy jó mindhalálig című regényének színpadi változatát tekinthetik meg a legfiatalabbak. L Zs. Milyen a légkör ? Beszélgetés Rúzsán meg ekkor nem értettél ve­lünk egyet. — Langyos a vezetőség? — Rosszul tudja, ha azt hiszi. Tíz körömmel harcol a maga igazáért. Láttam én már az elnököt is olyan mér­gesnek, hogy szikrát hányt a .... , , szeme. De haragot nem tart. P-cíz ember, minden a fe­jeben van, de nekem nem volt vele problémám. A fő­könyvelővel sem. Én úgy lá­tom, kiérti magát a szakmá­jában. Azt mondják, a rúzsai Napsugár Tsz zárszámadási paprikásához húst aprító emberek és asszonyok, ők is törték már a fejüket, ná­luk miért nem változik a vezetőség. Vagy máshol mi­ért változik? a szövetkezet, azóta egy az elnök, egy a főagronómus, egy a főkönyvelő meg a he­lyettese is. A párttitkárság is most változott először. Jó tudni, hogy ebben a faluban a nehéznél is nehe­zebb volt a szervezés. Az is hozzátartozik a történelmi hitelességhez, hogy amikor végre aláírták annyian a nyilatkozatot, amennyi in­duláshoz éppen elég volt, és megtartván az első köz­gyűlést, alabszabályba fog­lalták, hogy a termelőszövet­kezet a tagok önkéntes tár­sulása, azonnal kipróbálta a tagság egyik fele, valóban önkéntes-e? beadta a kilé­pési nyilatkozatot. Alakulásnál egy tante­remben elfért a teljes tag­ság, most 1074-en vannak. Megkérdezem: ha most elő­venné valaki azokat a papí­rokat? — Nagyobb bolondot ma­ga se tudna kitalálni? Beszélgessünk tovább a tagokkal. Nem a lelkendező Szavak embere egyikük sem, holmi „szentté avatási pör­höz" nehéz lenne anyagot gyűjteni. Az, hogy a földet nem kérnék vissza és a szö­vetkezetből nem lépnének ki, nem rúzsai újdonság. Bár­hová mennénk, ezt a választ kapnánk. De olyan téeszt azért lehet találni, ahol öt perc alatt vagy igazi, vagy vélt sérelemmel hozakodik elő valaki. Itt ilyeneket mon­danak: — Nincs probléma, meg­egyezünk. — Csak ennél rosszabb ne legyen. — Elég jó a vezetés. — Violencia nem volt, eddig jól működ­tek. — Van itt vita bőven, mert érdemes vitatkozni. Van, amit nem latunk jó­nak, de a végén csak belát­juk, úgy volt érdemes. Hogy a tagnak lehet-e vélemé­nye? Miért éppen neki ne lehetne? Figyelembe is ve­szik. Arra még nem tudok példát, hogy valakinek két nap múlva vagy tíz év múl­va a szemére hányták vol­na: te most hallgass, ekkor Ha szövetkezetben járok, gyakran kapok kísérőt. Sok­szor terhes ez, meg kell mondanom, szeretnék nála nélkül beszélni az emberek­kel. Ide akárhányszor jö­vök, mindig azt mondják a bentiek, nem jönnek velem. Hátha mást mondanának, ha ők is itt vannak. Négyökrú Antalt, az elnö­köt és Juhász Vincét a főkönyvelőt sikerült rábírni, hogy magukról is, meg a ve­zetőségről is beszéljenek. Kérdésre jött mindig a fele­let, de előbb hadd írjam le, hogy a 62 éves elnök memó­riájáért térdig lejárnám a lábam. A tagok egy részé­nek születési adatait fej­ből mondja, azt is tudja, mennyit tévedtek a gabona­mérésénél 1960-ban — és a 13-as számmal szerencséje van. 1960. január 13-án ala­kult a szövetkezet, ő a 13-as számú házban lakik, először tizenhármas szobában tizen­hármas tételből vizsgá­zott ... Azt is kapásból mondja, hogy 1959. augusztus 2-án hozta el Napsugár ne­vű őszibarackjával az első díjat Szatymazról, a ba­rack hazájából. Ezért lett a téesz neve is Napsugár. Vannak gazdagabb szövet­kezetek is — kezdjük innen a kérdezősködést — A mi földünk gyönge homok, a szélsőségnek is a széle, de a gazdálkodás nem ismeri a szélsőségeket. Akár­milyen rossz esztendő jött, mérleghiány nálunk nem volt. Első évben 12,80-at ért egy munkaegység, most 22 ezer forint az egy tagra ju­tó átlagos jövedelem. ' Itteni szóhasználattal „ki­utalt" ember volt a főköny­velő, egy évre küldték ki alakuláskor a bankból. Az­óta itt van. — Amikor eltelt az egy év, tudtom nélkül összeült a vezetőség és megkért, hogy maradjaki Motorkerékpárok reklámáron! MZ és Pannónia 250 köbcentiméteres motorkerékpárok 2500,— Ft-os engedménnyel! R—21 motorkerékpár 16 800 Ft helyett 14 300 Ft P—12 motorkerékpár 14 300 Ft helyett 11 800 Ft MZ . motorkerékpár 17 700 Ft helyett 15 200 Ft MZ de Lux motorkp. 18 600 Ft helyett 16 100 Ft A motorkerékpárokat díjtalanul vizsgáztatva adjuk át! Motorkerékpárok OTP-re is vásárolhatók! Centrum Áruház, Lenin krt. 47. Nyitva: reggel 8-tól este 7-ig. Szombaton délután 5-ig. Közlekedési balesetek Szeged és Balástya között csival Szatymazon az I. ke­az E5-ös úton személygépko- rület 111. számú tanya be­csival közlekedett Gáspár járatánál Kovács Zoltán, Mária Etelka, Szeged, Ká- Szeged, Tarján 116/B. szám polna utca 9. szám alatti la- alatti lakos. Szembejött vele kos. Előzött egy másik jár- tanuló személygépkocsival művet, majd visszatérve az Kovács Márton, Kistelek, út jobb oldalára, gépkocsijá- Hétvezér utca 25. szám alatti val a síkos útpadkáról a vi- lakos. Összeütköztek. Kovács zesárokba csúszott. Súlyos Márton sérülést szenvedett, sérülést szenvedett a gépko- A kisteleki dűlőúton a esi vezetője. 858. számú vasútőrház köze­Előzés után keresztbe for- lében ittas állapotban veze­dult az úttesten tehergépko- tett munkagépét Sisak Peter, Kistelek, Bem tat ornok utca 36. szám alatti lakos. Egy kanyar után a munkagéppel fának ütközött. Utasa, Csáki Lajos, Kistelek, Batthyány utca 3. szám alatti lakos a munkagépről leesett és sú­lyos sérülést szenvedett. Si­sák Pétertől a jogosítványt bevonták és eljárást indítot­tak ellene. Mórahalom és Öttömös között érte baleset Darvasi Albert, Szeged, Honvéd tér 5. szám alatti lakost, aki gépkocsival közlekedve elő­zött. Egy szembe jövő ke­rékpáros miatt hirtelen fé­kezésre kényszerült, s emiatt elvesztette uralmát a gép­jármű vezetése fölött és az útmenti árkon keresztül gépkocsijával a szántóföldre borult. Utasa volt felesége, valamint egy házaspár. Dar­vasi és felesége súlyosan, utastársaik könnyebben sé­rültek meg. — Mikor érezte először, hogy a háta mögött pénz­ügyekben másképpen intéz­kedik valaki? — Még nem volt rá pél­da. — Milyen a légkör itt a vezetőségen belül? — Nem mondom, hogy nincs probléma. Sőt, nagy viták is vannak, mégis azt mondom, jó az összhang. Amikor határozat születik, senki sem mondja utána, hogy nekem más javaslatom volt. — Egy kemény kérdés: jó az, hogy ennyi ideig nincs személyi változás? — Jó. Nincs ingadozás, egyenletes, dinamikus fejlő­dés van. — Az összeszokásnak hát­rányai is lehetnek. Ilyen pél­dául: megegyezünk szépen, most én csukom be a sze­mem, holnap meg te. — Ha a tagok szeme nyit­va van, ez a játék se megy. Horváth Dezső é Végső búcsú Vas-Witíeg Miklóstél Hétfőn délután nagy rész­véttel kísérték utolsó útjára a Farkasréti temetőben Vas­Witteg Miklóst, a magyar forradalmi munkásmozgalom kiváló harcosát, a SZOT el­hunyt alelnökét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt budapesti bizottsága és a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa nevében Kiss károly, a SZOT alelnöke bú­csúzott az elhunyttól. — Mélységes fájdalommal búcsúzunk Vas-Witteg Mik­lóstól — mondotta —, aki több mint fél évszázadon át tanúja, tevékeny résztvevő­je, majd egyik felelős veze­tője volt a munkásosztály, a dolgozó nép dicsőséges har­cának. Böcsföldi Tibor, a SZOT főigazgatóságának helyettes vezetője a harcostársak ne­vében búcsúzott az elhunyt­tól. A gyászszertartás az Inter­nacionálé hangjaival ért vé­get. A Kiállítási napló Somogyi Képtár remekei Két múzeum kapcsolatai- roly, Csók István, Gulácsy nak első bizonyítéka a na- Lajos, Amos Imre, Márffy pókban megnyílt két kiállí- Ödön, Kmetty János, Ber­tás. Kaposvárott, Somogy fő- náth Aurél, hogy csak né­városában az alföldi meste- hány, ismert nevet említ­rek, Tornyai János, Koszta sünk. S még egy megjegy­József, Endre Béla, Kohán zést: nagyszerű műveket ere­György, Nyilasy Sándor, detiben láthatunk. Ez az az Dinnyés Ferenc és Károlyi élmény, amit nem pótolnak a Lajos legszebb alkotásaiból legsikerültebb reprodukciók, nyílt kiállítás. Viszonzásképp a legmodernebb és legtökéle­vasárnap Szegeden, a Hor- tesebb nyomdagépek sem. váth Mihály utcai képtár két A két múzeum közötti kap­szintjén nyitották meg azt a csolatnak a vendégkiállítások tárlatot, mely a Somogyi csak a kezdetét jelzik. Még Képtár gyűjteményének leg- ezen a nyáron Kaposvárott szebb darabjait tárja a látó- alföldi festett parasztbúloro­gatók elé. A megnyitón dr. kat mutat be a Móra Ferenc Bakay Kornél, a Somogy Múzeum, Szegeden pedig az Megyei Múzeumok igazgató- ünnepi hetekre érkező ven­ja olvasta fel a megbetege- dégek is gyönyörködhetnek dett Bernáth Aurél Kossuth- a somogyi fafaragó művészet díjas festőművész irodalmi remekeiben, ősszel közös ré­értékú^ beszédét. gészeti kiállítást szervez a A Rippl-Rónai ödön által két intézmény, Híres arany­megalapozott Somogyi Kép- leletek a népvándorlás kő­tár gyűjteményének valóban rában címmel. Jövőre pedig szép, művészettörténeti érté- a somogyvári és a pusztaszer kú darabjai kerültek ezen a ri ásatások legszebb épité­vendégkiállításon a szegedi szeti emlékeiből rendeznek közönség elé. Különösen gaz- érdekesnek és izgalmasnak dag a Rippl-Rónai József- ígérkező tárlatot Avarkori anyag — festmények, pasz- építőművészet címmel. A tellek, rajzok; arcképek, fi- kezdeményezés úttörőjellegét, gurális alkotások és tájábrá- művészeti és közművelődési zolások —, mely megkülön- értékét azt hiszem, felesleges böztetett figyelmet érdemel, hangsúlyozni. E kapcsolat ré­A művek során egy jelentős vén e táj kultúráját, múvé­festő fejlődésének íve rajzó- szeti hagyományait, kulturá­lódik ki előttünk. lis értékeit ismerhetik meg a Az emeleti kiállítóterem- somogyi művészetkedvelők, ben pedig ilyen neveket ol- mi pedig, szegediek a pan­vashatunk a művek alatt: non tájon született múalko­Rudnay Gyula, Ferenczy Ká- tásokkal gazdagodhatunk. Vázlatok a Tragédiához konstantinápolyi szín érdek­li. Ehhez készültek portré­vázlatai, olajvázlatai is. Meg­lehetősen illusztratívak, avítt módott megfestettek, és kor­szerűtlen szemléletűek ezek az alkotások. A múlt század álromantikus hevülete fűti őket. Hiányzik belőle a ma embere, korunk alkotójának véleménye, hiányzik belőle — bár önportréit több he­lyen is felfedezhetjük — ma­ga az alkotó, önarcképén — ahol valóban saját érzésvilá­gát is igyekezett megfogal­mazni — mutat legmesszebb­re, mutatja talán holnapi ön­magát is. T. L. A Bartók Béla Művelődési Központban, a fiatal művé­szek klubja helyiségében rendezett kamarakiállítást Beleznay Mihály. A meghívó szerint kamarakiállításán Madách Imre Az ember tra­gédiája című drámájához készülő festmények olajváz­latalt mutatja be. Beleznay kétségtelenül ígéretes alkotó, különleges képességek birto­kosa. Mesterségbeli felké­szültségét, az alapok ismere­tét ezek az olajvázlatok is bizonyítják. Ügy tűnik azon­ban, mintha túl nagy fába vágta volna fejszéjét. A ké­pek szemléletével nem érthe­tünk egyet. Beleznayt kizáró­lag a Tragédia V. színe, a 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom