Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

4 SZOMBAT, 1975. FEBRUÁR 8. DR. 7AKUCS LÁSZLÓ Felfedező úton a világ legnagyobb gipszbarlangjában 1 Gyakorta tapasztaltam már életem során, hogy a természet dolgai legfeljebb csuk hasonlítanak egymásra, azonban egymással sohasem teljesen egyenlők. Természetesen a barlangok kutatói szerte a Földön tisztában vannak ezzel a régi igazsággal, n ezért egyáltalán nem lepődnek meg azon, hogy —————— minden új barlangban felfedezhetnek valami igazén sa- a földtörténeti harmadkor Játos Jelenséget, vagy olyan vége felé, a tortonai és szokatlan természeti alakza- szarmata emeletbeli lefűzőtot, amilyent a többiekben dó sekélytenger lagunajellemég nem láttak azelőtt. A gű üledékeiként rakódtak itt dolog így rendjén is van, hi- rá a náluk több százmillió •zen a föld alatti barlangvi- évvel régebben keletkezett lágok kialakulását, életét és szilur- és devonkori, de még megjelenési arculatát valójá- azóta is zavartalanul, vízban számtalan, önmagában is szintes fekvésben pihenő ősi változó természeti erőhatás kőzetek felszínére. A bevávégtelen kapcsolódási lehető- gódott folyóvölgyek oldalréségének mindig egyénien ér- zsűiben magam is szemrevévényesülő ötvöződése hozza felezhettem legalul az átkristetre. tályosodott ókori kőzetanya- tunk. Mert bár a gipszkőzet Egészen magától értetődik gokat. felettük pedig a rájuk másfelé, ahol a felszínen tötehút, hogy én is számítót- simuló, jóval fiatalabb gip- megesen előfordul, még a tam új benyomásokra és iz- szes rétegeket. A legérdeke- mészkőnél is könnyebben galmas kutatói élményekre, sebb azonban, hogy mind- karsztosodik, tehát benne a amikor a szovjet barlango. ezek a kőzetek a rétes lap- beszivárgó, vagy kész patakSzovjet barlangkutatók meghívására — mint arról lapunkban korábban hírt adtunk — szegedi expedíció utazott a Szovjetunióba és közreműködött a podöliai barlangrendszer feltárásában. Dr. Jakucs László, a József Attila Tudományegyetem tanszékvezető professzora. a neves barlangkutató, az aggteleki Béke-barlang fölfedezője, cikksorozatot írt a Délma. gyarországnak a kutatás élményeiről. Írását a következő napokban, öt folytatásban közöljük. len van. S éppen ebben rejlik barlangvilágának utolérhetetlensége. Mert ma már egyre biztosabban látjuk, hogy e páratlan nagyságú gipsztelep minden részlete példátlan sűrűségű, pókhálószerű barlanghálózatokkal van át- meg átszőve. A tudomány Idáig hasonlót sem ismert hozzá. Igaz, egy évtizeddel ezelőtt még a podóliai gipszkarsztról is vajmi keveset tudhatMeteorológiai kislexikon Az érzethőmérséklelről Furcsa feladat jutott a te- izgatott lelkiállapot olyan váltanak ki, melynek műlevízió öttusa vetélkedője erős lehet, hogy elnyomja a szeres mérése szinte 'ehetetegyik résztvevőjének: meg szervezet htdegérzékelő ké- len. Az ember azonban egykellett becsülnie félfokos pességét, s csak ha a hővesz- szerűen fel tudja mérni, s pontossággal a stúdió hő- teség nagyon nagyra növe- ki tudja fejezni az összetemérsékletét. Sajnáltam a kedett, ébred fel a jelző- vők eredményét: versenyzőt, mert biztos vol- rendszerünk. Egy jó nagy „kellemesen érzem tam abban, hogy nem talál- tüsszentés következik, s már „melegem van". ja el. Az volt a véleményem, érezzük is, hogy fázunk, hogy felbecsüli, a hőmér- Rendszerint későn! „fázom", magam" Amikor az ember és a klíma kapcsolatáról bcszésékletet, 27—28 fokot fog Ennek ellenkezője is le- lünk, az ember és uz időjámondani. Tévédtem, mert játszódhat, a napon való el- rás közvetlen kapcsolatában kevesebbet érzett a tényle- alvás, vagy önfeledt focizás döntő, hogy az embe- meRgesnél. alatt, a közvetlen napsugár- teremtse magának hőérzet Sok példát lehet hozni ar- zástól testünk felmelegszik, s szempontjából is u komfortra nézve, hogy a lényleges a szervezet „hűtőrendszere'' érzést, a kellemes érzést lriés az érzett hőmérséklet kö- bizonyos határon túl ntár váltó környezetet. Belső tezött milyen különbség lehet. n«m tud védelmet nyújtani, rekben (Iskola, munkahely. Meteorológiai állomásunkra ilyenkor következik be a közlekedési eszközök), ez az látogató diákcsoportokkal napszúrás, hőguta. A levegő objektív tényezők befolyásolásával, fűtéssel, hűtéssel stb. elérhető. Kint a szabadban az öltözködéssel, táppeldás ként odafolyó vizek oldó és lepedők vájó munkája a mészkőére emlékeztető látványos oldási sok meghívásának engedve, jaúa emlékeztető elindultam a Podólial-hátság rendben, ránctalan gipszbarlangjaiba szervezett módjára nyugszanak egymá expedícióra. Várakozásomat son. és biztosak lehetünk sziklaformákat hoz létre, bar. azonban az ott látottak mégis benne, "hogy 50, vagy 100 ki- lángokat, pompás karralakzamessze felülmúlták. A Podó- lométerrel odább is majd tokát, meg tálszerű kioldási liai gipszkarszt óriásbarlang- ugyanezt a képet fogjuk lát- üstöket: dolinákat, s ezekkel jaihoz fogható egyéb bar- ni a völgyek oldalában. szoktunk kísérletet végezni, magas nedvességtartalma fo. Mintegy félórás kinntartóz- kozza a melegérzetet, akadákodás után megkérdezzük, kl 'yozza a test párolgását, a mennyinek becsüli a hő- tropusokon járt emberek lálkozással, mozgással, tehát mérsékletet A válaszok a mondják, hogy könnyebb el- a szubjektív fizikai tényetényleges hőmérséklet körül viselni a Szaharában 40 fo- zők tudatos szabályozásával ± 2—3 fokkal szóródnak. A kos száraz meleget, mint 30 érhetjük el a megfelelő komvalódinál kevesebbet monda- f°kot a dzsungel fülledt pok- fortérzést. Sajnos ezt élelnak, ha fúj a szél, vagy ha, Iában. mezésünk, és a divat irányáron alacsony a levegő Az objektív és szubjektív nyitásában a légritkábba* nedvességtartalma. Felül- összetevők olyan komplex vesszük figyelembe, becsllfc a hőmérsékletet erős érzethőmérsékletet, hőérzetet Boros Józser napsütésben, magas hőmérlangrendszerek ugyanis még csak hasonlók sincsenek a Földön. Ismét meggyőződhettem róla, hogy a világnak még mindig hatalmas titkai és csodálatos rejtekei léteznek. amelyekről fogalmunk hívja fel magára a kutatók A gipsz rétegvastagsága figyelmét, nos, ez a gipsznem nagy a Podóliai-hátsá- kőzet a Podóliai-hátságon, gon. Mindössze mintegy 20— ahol. fedett helyzetben van, 30 méteres. De nincs is túl nagyon sokáig nem árulta el mélyen a felszín alatt, hi- a természetét. Így azután tuszen annak a helyenként ho- lajdonképpen a véletlennek mokköves, máshol agyagos, sincsen, noha hétköznapja- vagy mészmárgás fedőrétegInkbun is itt élünk a közelükben. A Podóliai-gipszkarsztok, ahol az emiitett barlangkülönlegességckre rábukkantak, csakugyan itt vannak mellettünk. Elég átkelnünk a Duna—Tisza szépséges rónaságát északkeletről is koszorúként övező Kárpátok hegyláncain, s máris a roppant kiterjedésű oroszországi táblásvidékek peremén járunk. A Kárpátok elhagyása után itt már ezer kilométereken ál nem láthatunk újabb nagy hegyeket. Eleinte ugyan kísérnek még a hosszún elnyúló lapos hátú dombok, de nemsokára már egy asztalsimaságúnak tűnő, végtelen kiterjedésű síkságon utazunk, ahol a tájképi egyhangúságot csupán a folyók ritka völgyei törik meg. De azok valóban megtörik. A folyók ugyanis errefelé alaposan befűrészelték meredek oldalú medrüket a hatalmas táblába, s így mintegy szétosztották. önálló fennsíkszerü részekre is tagolták a beláthatatlan ukrán rónaságot. . Természetesen a jól elkülönülő és bizonyos egyéni tájképi vonásokra is szert tett platórészleteknek, Illetve az alacsonyabb közteshelyzetű, medenceszerű vidékeknek önálló neveik ls születtek. Igy a Kárpátok szélesen ellaposodó legkülső halmait hosszan kísérgető Dnyeszter folyótól északra, északkeletre fekvő — és egészen a PripJaty-mocsarak vidékéig követhető — tábla a Podóliaihatság nevet kapta. Szorosan érintkezik vele a Volhiniaiplato, míg északnyugatról o Galíciai-medence, délkelet felől pedig az ukrajnai kristályos pajzs lejtői övezik. A bennünket most leginkább izgató Podóliai-fennsík tehát önmagában is egy több tízezer négyzetkilométernyi kiterjedésű, vagyis körülbelül fél dunántúlnyi tábla, amelynek az átlagos tengerszint feletti magassága 300 méter körül van. Lapos felszínét termékeny talajok, s alattuk egészen fiatalkorú geológiai képződmények borítják. Ezek a főleg gipszből, íigyagokból, márgákból és homokkövekből álló tétegek nek, ami beborítja, ugyancsak kb. 20—30 m lehet a tekellett az első felfedezésekhez hozzásegítenie. Mint az mér a barlangkutatások történetében többször lepvaslagsága. A gipsz víz- is előfordult, ez esetben is szintes kiterjedése azonban egy róka játszotta a nyomraóriási. Több száz kilométer vezető szerepét. hosszúságban mindenütt je(Folytatjuk.) Farsangolók A Szigetköz kis falvaiban színhelye az olyan porta, még ma is megtartják a ha- ahol disznót vágnak. Miután gyományos farsangot. Sok rendszerint már a második, háznál a disznóvágás ls vagy á harmadik kocát vághozzátartOBik a farsangi szo- iák le, a vendégeket a karává . t... csony előtt leolt disznó maikások ápolásához. Esténkent megfüstölt sonkájábói. kolkisebb lakodalomnak is be- bászábó! és szalonnájából is illő vidám összejövetelek kínálhatják. séklet melletti nagy nedves ségértéknél. Ezek a tőlünk függetlenül létező, az érzethőmérsékletet alapvetően meghatározó objektív tényezők (napsugárzás, hőmérséklet, nedvességtartalom, szél). A szubjektív, befolyásoló tényezőket az ember fizikai és pszichikai (lelki) állapota jelenti. A fizikai állapot (ruházat, szabad bőrfelület nagysága, tápláltság, táplálkozás, mozgás. életkor, betegség, hozzászokottság stb.) általában az ember által előre megfontolva szabályozható, figyelembe vehető. A pszichikai (lelki) állapotra vonatkozóan egy példa: két hűlzéves fiatalember —10 fokos hidegben este 10 órától 11-lg sétál a Tisza-parton. Egyikük egyedül, másik szíve választottjával kettesben. Melyikük fog fázni? Természetesen az. aki egyedül sétál. Az Izgatott lelkiállapottal együttjáró fokozott vérkeringés, a hajszálerek tágulása elősegíti a szervezet hőszabályozó rendszerének munkáját. Már hallom is egy doktor kérdését: — „És melyik fiatalember fog hamarabb megfázni?" Természetesen az, aki kettesben sétál. Az Arut rendez a Aki betévedt január 15-e letésben álló tv kamera észután az Országos Piackutató leli a képet, majd a tárgyai Intézet bemutatótermébe, kü- (azonosító címkét) pontosan lönös élménnyel gazdagodott, leiró Jelsorozatot Juttat a Halkan surranó acélszalag- gép központi memóriájába, ra érkeAek görgősorokról a Az itt tárolt fellsmerőprogkülönféle műanyagládák. A ram a jellemző vonások kiszállítószalagról pedig meg- választása és elemzése után határozott rend szerint fém- azonosítja a tárgyat majd karok osztályozzák, tolják le kiadja a program szerinti a szállítmányt. utasítást. A számítógép utaDe ki felel itt a rendért, sítása alapján egy írófej a hiszen irányító személyzetet felismert ládának megfelelő sehol sem látni? Az egész mágneses jelet ír áz acélrendszer „feje" háttérben áll, szalag másik oldalára, közüvegszemével figyel és csal- vetlenül a láda alá. A renJ hatatlan biztonsággal irányít dező automatakarokat ezek a A pontosság nála belső tör- mágneses jelek hozzák művényszerűség, hiszen egy ködésbe. A szállítószalagról kis számítógépről az R—10-ről használat után folyamatosan van szó, ő a rendező. letörlik a jeleket Hogyan történik ez? A szállítópálya-rendszert a Á Számítástechnikai Ko- svéd Sandvlk cég bocsátotta ordináoiós Intézet (SZKI) rendelkezésre. Felismerték a munkatársai olyan alakfelis- magyar számítógépes alakmerő programot dolgoztak felismerő- é6 irányítóprogki, melynek segítségével a ram lehetőségeit örülnének magyar gyártmányú R—10 ha létrejöhetne az együttműkis számitógép azonosító cím- ködés a magyar intézettel, kével ellátott tárgyakat ké- Ennek pedig az egész mapes megkülönböztetni. gyar népgazdaság is használ, A számitógéppel összeköt- látná. FEKETE GYŰLI A fiú meg a katonák viselni nyáron is. ha felhajtja az ember. Haza- Bicska, Sarajevo-pengéjű. Ez a használatos, mehet ha sikerül megint találkoznia Grisával, Kéznél .tartja, a nadrágzsebben; nem olyan kár semmi mást nem kér tőle, csak egy ugyanolyan érte, ha el talál veszni. prémsapkát, amit ideát elvettek tőle, és a kályhába hajítottak a magyarok. Nem ingyen kérné. Errefelé ls voltak pincék, S ahol pincék vannak, ott dugeszbornak is lenni kell. Csipkés női melltartó. Abroncs van belevarrva. Jó lesz valamelyik nénjének, az otthoniak közül. Még össze is vesznek rajta, kár volna eldobni. önborotva, pengével. Kicsit rozsdás a penge, De még a bornál is többet érne, ha errefelé de ki lehet smirglizni, kellhet ez pár esztendő is szerezhetne olyan nőket, mint Pesten. múlva. Es ez jobb is, mint az apjáé, mert ezzel Vagy ha Mari nénjét megtalálná. Szeretné ő, a legkönnyebb borbély nélkül borotválkozni. Kedvetlenül elhajigálta a tobozokat. Az apraján kezdte, utoljuru maradtak a szebbek. A legszebbiket azért nem dobta eL Bedugta egyelőre az Inge alá. * Keresett még egy fenyőtobozt, s megcélozta vele a bozót széléről leskelődő kutyát. Rövidre sikerült. Dobott még egyet-kettőt, aztán visszament a faházba, és megpróbálta belegyömöszölni a ta- lamit elcsakliztak "őzek. lehetséges, az oroszokat is, katona — az katona. Es abban mind egyforma a katona, hogy a rajtavalót is odaadná a nőnek. Az a baj, hogy nincs meg a másik tarisznyája; többet érne most, ha megvolna, akármilyen gyöngyházoyelű bicskánáL Gyufa. Igaz, csak egy pakli, de nagy kincs ez máma. Még ennivalót is kaphat érte. Hamarább, mint pénzért, az biztos. Bár lenne még egy zsákr kal, az Ilyet a legkönnyebb csereberélni. Vekkeróra. Járni nem Jár, de ha felhúzza, csenget. Akkor pedig megvan a belseje, vagyis És a zsebeibe sem fér mér semmi. Pedig az meg lehet csinálni. Volt egy zsidó órás a faluennivaló is fontos. Kivált ltt^ idegenben. Míg ban, igaz, deportálták. De azóta szabadulhatott, nem értik, vagy nem akarják megérteni, ha magyarul kér ennivalót. nem bántják odaát a zsidókat Orvosságosdoboz. Sajnálná, mert szép kis doLeterítette a kabátját, és kirakott rá mindent boz, patentos, pléhből. Egyelőre üres. de lehet sorjában a tarisznyából. Majd a zsebeiből, s az valamit beletenni, hogy a helyet ne foglalja... inge alól is. Így legalább azt is meglátná, ha varisznyába a Gábor bácsléktól örökölt elemózsiás csomagot. V Orosz katonai oldalzsák volt eredetileg ez a tarisznya. Imitt-amott átlyukasztgatta a golyó, de hát nem mákot tartogat ő benne. A nyilasoktól jobb oldalzsákot kapott, az majdnem űj volt még. De elcserélte később; dugóhúzós, gyöngyháznyelű bicskát adott érte egy orosz katonalány. Grisétól kapta ezt a mostani oldalzsákré. UnSHIUl C6fc CL iHUűmiH .. - „ Amikor felderítette, hogy a szálláshelyen, a piff- szép no-e, vagy sem. cében el van falazva egy hordó bor. Igazi orosz ~ prémsapkát ls kapott akkor Grisától; ha leha^ lotta, a legnagyobb télben sem fázott a füle Pisztolytáska. Egyelőre koszos zsebkendőkkel van kitömve. De kerülhet még hazáig egy belevaló pisztoly. Bőr levél tárca Fénykép van benne: egy egészen csupasz nő, csak a feje nem látszik. Az iratokat már eldobta, és eldobhatná éppen a nőt is, nézte eleget De mit nyer azzal helyet, semmit. Es lehet majd otthon mutogatni. Kár, hogy a feje nem látszik, igy épp azt nem tudni, Patkó pénztárca. Most újra megszámolta a pénzt, hiánytalanul megvolt a 159 pengő 42 filMi Blér — ehhez sem nyúltak. Pedig kizsebelhették Ideát vették "eí tölc u prémsapkát. Azóta csak volna, míg aludt. Bár lehetséges, hogy nem jó ez a rossz leventesapkéja van, talán az utolsó rongy rajta, ami még hazai. Szerencse, hogy tavaszodik lussucskun. itt a magyar pénz csakugyan semmire. Bicskák. A szépek, három darab. A gyöngyháznyelü dugóhúzos, egf czontnyelü, két késsel Azt a prémsapkát nagyon megszerette. Milyen és egy görbe pengéjű, ez a legélesebb. Akármit Jo volna az most, ha megvolna. De lehetne azt inkább eldob, mint ezeket. ... Itt van ez a csattanós öngyújtó, éppen belefér. Csak el ne felejtődjék, hogy tűzkövet is kell még hozzá szerezni. Hazafelé menet lesz még arra alkalom. Töltőtoll. Ezt aztán Igazán kár volna eldobni. Az osztályban csak a tanító lányának van töitőtolla. Zsebnaptár, 1944-es. Lejárt, az igaz, de csak Imitt-amott van belefirkálva. Es külön azt is megírja, kinek mikor van névnapja, az pedig az idén is úgy lesz, meg jövőre is. Csak belenéz az ember, és rögtön látni, hogy a nevenapja kinek, mikor van. (A Rozikáét persze, hogy kikereste: szeptember 4-e, Rozália. De az is lehetséges, hogy a Rózát kell nézni, az pedig augusztus 30-ra esik. Nincs éppen messze a kettő egymástól, de mindegynek se mindegy. Meg kellene azt érdeklődni — itt persze a németektói hiába kérdezné —, hogy a Rózát, vagy a Rozáliát nevezik Rozikunak?) (Folytatjuk.) t