Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-08 / 33. szám

65. -vfolyam 33. szám 1975. fe^már szombat Ára: 80 fillér Az 1974. évi terv teljesítéséről, a népgazdaság fejlődéséről A Központi Statisztikai Hivatal Jelöntése A népgazdaság 1974-ben a IV. ötéves terv és az 1974. évi terv gazdaságpolitikai céljaival összhangban fejlődött. Az éves tervben előirányzott feladatokat a legtöbb területen teljesítették, illetve túlteljesítették. A kedvező gazdasági eredményekhez hozzájárult az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. A termelés, a felhasználás, a lakosság jövedelme és fogyasztása a tervezettnél és az előző évinél nagyobb mértékben emelkedett. A tervezett bér- és szociálpolitikai intézkedések megvalósultak. Nemzeti jövedelem Az éves terv a nemzeti jövedelem 5 százalékos növekedését írta elő. A tényleges növekedés ennél nagyobb volt, 7 százalék, ami túlnyomórészben a termelékenység emelkedéséből adódott, összege megközelítette a 380 mil'iárd forintot, ez egy lakosra számítva 36 000 forintnak felel meg. A belföldi felhasználás — a fogyasztás és felhalmozás együtt — a tervezettnél és a hazai termelésnél nagyobb mértékben nőtt Az összes fogyasztás 7 százalékkal, a felhalmozáson belül a népgazdaság összes oeruházása 8 százalékkal emelkedett A készletnövekedés Jóval nagyobb volt, mint a korábbi években. A belföldi felhasználáson belül a fogyasztás és felhalmozás aránya, összehasonlító árakon számolva, a tervnek megfelelő volt: 75, illetve 25 százalék. A hazai termelést meghaladó belföldi félhasználás kielégítésére külföldi forrásokat vettünk igénybe. Ipar A szocialista ipar termelése — az előirányzott 5,5—6,0 százalékkal szemben — 8,2 százalékkal nőtt. Az állami ipar 8,1 százalékos, és a szövetkezeti ipar 9,5 százalékos termelésnövekedése is meghaladta az előirányzatot. A vidék részesedése az ipari termelésből 1974-ben tovább nőtt. Az ipar értékesítése 8,7 százalékkal volt több, mint 1973-ban. Ez jelentős részben a fogyasztási és beruházási szükségletek emelkedésével, valamint az élénk külföldi kereslettel függött össze. 1974-ben a szocialista ipar átlagos állományi létszáma 1754 400 fő volt, az előző évihez képest a növekedés 0,9 százalék. A termelésnövekedés fő forrása a munkatermelékenység emelkedése volt. Az ipari beruházások révén bővült és korszerűsödött az ipari kapacitás, fokozódott a gépesítés. 1974-ben a villamosenergia-kapacitás 530 mW-tal nőtt: 100 mW az inotai „November 7." gázturbinás csúcserőmű első génegységének üzembe helyezéséből, 430 mW a Duna menti Hőerőmű kibővítéséből származott. A síküvegtermeld kapa-itást az Orosházi Síküveggyár üzembe helyezése évi 9,5 millió négyzetméterrel növelte. Üzembe helyezték a hódmezővásárhelyi padlóburkológyárat. A főváros teiellátását javítja a Budapesti Tejipari Vállalat 480 000 liter tej feldolgozására alkalmas új üzeme. Jelentős beruházások valósultak meg a kohászatban, a kőola*5feldolgozó iparban, valamint a vegyipar más ágaiban is. Folytatódott a• rekonstrukció néhány könnyűipari ágazatban. A tervezett ütemnél gyorsabban haladt a Hejőcsabai Cementgyár beruházása. Néhány nagyberuházásnál azonban elmaradás volt a tervezett ütemhez képest. A főbb ipari ágazatok közül legnagyobb mértékben a gépipar növelte termelését Az ipari átlagot meghaladóan, illetve ennek megfelelően nőtt a villamosenergiaipar; a kohászat és vegyipar termelése is. A termelésnövekedés a könnyűipar, a bányászat és az élelmi-zeripar kivételével nagvobb volt az előirányzottnál. A könynyűirarban a növekedés megegyezett a tervvel, a bányászatban csaknem elérte azt, az élelmiszeriparban jelentősebb elmaradás volt w Jelentősen növelte az ipar a fogyasztási cikkek termelését is. Ezen belül kieme'kedő volt egyes' gépipari fogyasztási cikkek (pé'dául televízió, mosógép, centrifuga. hűtőszekrény, porszívó, villamosés eá? ú ' elyekl. továbbá a but 'rok. a kötöttáruk termelésnövekedése. As élelmiszeripari termékek közül igen nagy mértékben emelkedett többek között a fogyasztói tej, az üdítő ital, a csontos nyershús, a vágott baromfi, az étolaj és a sör termelése. Építőipar Az országos építési tervékenység a tervezett 4 százaléknál nagyobb mértékben, 5 százalékkal nőtt. Ezen belül a kivitelező építőipar — az állami építőipari vállalatok, az építőipari szövetkezetek és az építőipari közös vállalkozások együtt — 6,3 százalékkal növelték termelésüket A viszszautasitott építési igények és a befejezetlen építkezések száma emelkedett 1974-ben 88 000 lakás épült, a tervezettnél 2600-zal több. A kivitelező építőipar 49 200 lakást épített, az előirányzottnál 1400-zal kevesebbet. A házilagos szervezetek. a magánépítőinar és a lakosság saját kivitelezésében 38 800 lakás készült el, ami 4000-rel meghaladta a tervet. Mezőgazdaság A mezőgazdasági termékek termelése — az előirányzott 2—2,5 százalékkal szemben — 3,7 százalékkal nőtt A növénytermelésben a terv a kiemelkedő 1973-hoz képest kis mértékű visszaeséssel számolt. Ténylegesen a növénytermelés — a kedvezőtlen Időjárás ellenére — azonos volt az előző évivel. A vetésterület szerkezetében nem történt, jelentős változás: 3,2 millió hektáron, a vetésterület 67 százalékán, 1974-ben is gabonát — búzát, rozsot rizst, árpát, zabot és kukoricát — termeltek. A búza vetésterülete 1,3 millió hektár, a kukoricáé 1,5 millió hektár volt. A cukorrépa vetésterülete az 1973. évi 92 000 hektárról 98 000 hektárra nőtt, kisebb mértékben a tervben számítottnál. A burgonya vetésterülete 108 000 hektár volt, azonban kevesebb volt az előző évinél. A gabona-, főleg a búzatermés — a magasabb termésátlagokból adódóan — tovább emelkedett Zöldségből 1,9 millió tonna termett, va1 amivel több, mint 1973ban, a gyümölcstermés 1,5 millió tonna volt, annyi mint az előző évben. A kedvezőtlen időjárás az őszi érésű növényeknél károkat okozott. A mezőgazdasági dolgozók helytállása és a társadalmi összefogás csökkentette a veszteségeket. A szőlőtermés mennyisége kisebb, minősége roszszabb volt az 1973. évinél. A cukorrépa mennyisége növekedett, cukortartalma azonban kevesebb volt az előző évinél. Az állattenyésztés termelése a tervezettnél nagyobb mértékben, 8 százalékkal nőtt. A sertésállomány az év végén 8,3 millió darab volt, 3,5 százalékkal több az előző év véginél. Folytatódott a szarvasmarha-tenyésztési program végrehajtása, a tej- és húsirányú szakosodás. A szarvasmarha-állomány az év végén 2 millió darab, a tehénállomány 797 ezer darab volt Az egy évvel korábbihoz képest a szarvasmarha-állomány 4,5 százalékkal, a tehénállomány 1,4 százalékkal nőtt Szállítás — hírközlés A népgazdaság gyors űtemű fejlődése, az élénk külkereskedelmi tevékenység, a tranzitforgalom növekedése, valamint az őszi csúcsforgalom lebonyolítása, amit nehezített a kedvezőtlen időjárás, nagy feladatokat rótt a közlekedési vállalatokra. A szállítási igényeket a csúcsidőszakban különleges intézkedések révén, többek között más vállalatok, intézmények járműveinek igénybe vételével elégítették ki. A szállításban tovább nőtt a közúti közlekedés és a csővezetékes szállítás aránya. A szállított áruk súlya 7 százalékkal több volt, mint az előző évben, vasúton 6 százalékkal, tehergépkocsikon 8 százalékkal szállítottak több árut. A távolsági személvszá'lításban 3 százalékkal több utast szállítottak, ezen belül a vasúton utazók száma 2 százalékkal kevesebb, az autóbuszon utazóké 7 százalékkal, a repülőgépen utazóké 27 százalékkal több, mint 1973-ban. A hírközlés fejlesztésére Jászberény térgFrtyt&iéf s i. Malexd Előkészületek a mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállításra Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes pénteken a MÉM-ben tájékoztatta az újságírókat a 68. országos mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás és' vásár előkészületeiről. A kiállítást idén augusztus 29. és szeptember 14-e között a budaoesti nemzetközi vásárközpontban rendezik meg. A kiállítás bemutatja majd a termelés7 és gyártmányfejlesztés ágazatonként ajánlott eszközeit, az elterjesztésre javasolt termelési, tartási, kutatási, üzemszervezési stb. módszereket. A miniszterhe lyettes hangsúlyozta: a mezőgazdasági fejlesztés során egyre inkább érvényesült a gazdasági szemlélet, s ezt a tendenciát kifejezi majd a nagyszabású bemutatósorozat. A kiállításra nagy számú külföldi kiállítót is várnak a szocialista és a tőkés országokból (MTI) Tízszer több Magyar—lengyel vegyiszál-csere A napokban megkezdődtek az idei kölcsönös vegyiszálszállítások a HUNGAROTEX és a lengyél TEXTIL! MPEX külkereskedelmi vállalat között. A néhány évvel ézelőtt kötött magyar—lengyel vegyiszál-szakosítási és szállítási szerződés értelmében az idén tízszer annyi textilalapanyagot ad a két fél egymásnak, mint 1971-ben, a szállítások első évében. 1975-ben a lengyel partner több mint hatmillió rubel értékben szállít Elana márkájú poliészter szálasanyagot 15 magyar felhasználónak. Cserében a HUGAROTEX a magyar Viscosagyár más típusú szintetikus termékeit — poliamid és poliakril szálasanyagokat — exportál Lengyelországba, ugyancsak körülbelül hatmillió rubelért. Ezeket a szálasanvagokat a legkorszerűbb textíliák — különböző szövetek, kötöttáruk — gyártásában használják alapanyagként. A HUNGAROTEX lengyel partnerével már előkészíti a i köveüsező évekre szóló megállapodásokat is. Tervezik, hogy a magyar vállalat pvcport szállít majd lengyel poliészterselyemért, amelyet a kötszövő ipar használ feL Beruházások a nehéziparban Kedvező eredményekkel zárta az elmúlt évet a nehézipar, a tárca felügyelete alá tartozó iparvállalatok folyóáron 13 százalékkal többet termeltek, mint 1973-ban'. Pénteken a Nehézipari Minisztérium vállalatainak igazgatói értekezletén dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter ismertette az elmúlt évi eredményeket, és vázolta az ez évi feladatokat. Idén a nehézipar továbbfejlesztésére hat nagyberuházást kell befejezni, s megkezdődik a 750 kilovoltos távvezeték építése is, a többi szocialista országgal közösen részt veszünk az orenburgi földgázlelőhelytől a Szovjetunió nyugati határáig terjedő gázvezeték megépítésében. Ennek eredményeként 1980-tól kezdve 3,8 milliárd köbméterrel növekedhet a szovjet földgázimport. (MTI) Jól halad a Budavári Palota helyreállítása Pénteken a Középületépítő Vállalat tanácstermében Gyarmati János elnökletével ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A Budavári Palota és a Hiltön Szálló építéséről dr. Balázs György, a Középületépítő Vállalat igazgatója tájékoztatta a bizottság, tagjait. A Budavári Palotának, Európa egyik legnagyobb mű/mléki együttesének helyreállításáról szólva egyebek közt elmondta, hogy a hamarosan megnyíló Magyar Nemzeti Galéria és a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum épületeinek impozáns közlekedő és kiállító termeiben csaknem 30 ezer négyezetméter márványburkolatot, több mint 50 ezer négyzetméter különleges vakolatot, nagy mennyiségű bronz- és rézlemezt, valamint mahagóni falburkolatot építettek be. Gyors és egyenletes intenzitású a Hilton Szálló kivitelezése ls. A különféle énitástechnika alkalmazásával lehetővé vált az alagútzsaluzatos, sfkzsaluzatos és acélszerkezetes épületrészek egyidőben, gyorsan történő építése, VILÁG PROLETAfUAI, EGYESÜLJETEK! Kádár János fogadia Siefan OSszowskit Kádár János fogadja Stefan Olszowskit Kádár János, a Magyar szowskit, a Lengyel NépközSzocialista Munkáspárt Köz- társaság külügyminiszterét. ponti Bizottságának első titkára tegnap, pénteken a Központi Bizottság székházában fogadta Stefan OlFock Jenő, a Miniszterkozón jelen volt Púja Frigyes külügyminiszter. Németi József, a Magyar Népköztanács elnöke szintén fogad- társaság varsói nagykövete, ta a lengyel külügyminisztert az Országházban. A szívélyes, baráti találvalamint Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete.