Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

2 PENTEK, 1975. FEBRUÁR 29. Nagyon enyhe, száraz január A szokatlanul enyhe és csak 1-én, 7-én és 27—29. napsütésben gazdag téli idö- között fordult elő. Nagyobb járás januárban is folytató- kiterjedésű hótakaró csak a dott, a hőmérséklet havi kö- Tiszántúlon alakult ki pár zépértékei országszerte 3—4 napra az elsejei havazás fokkal múlták felül a sokévi után, s a hónap végén az átlagot, s a lehullott csapa- Északi-hegyvidék körzeté­dék mennyisége hazánk túl- ben, vastagsága azonban a nyomó részén a szokásosnak 10 cm-t nem haladta meg. mindössze felét, egyharma- Jellemző a hószegénységre dát érte el. hogy még a Mátra legmaga­Az enyhe időjárás tartós- sabb csúcsán, a Kékestetőn ságára jellemző, hogy a hó- is mindössze 8 napon át volt nap során a napi középliő- összefüggő hótakaró, míg mérsékletek egyetlen egyszer rendesen ott januárban egész sem süllyedtek az évszaknak hónapon keresztül hó födi a megfelelő szint alá, s több talajt. napon, így 6-án, 18-án, 19- Szegeden 3,2 fokkal halad­én, 25-én és 26-an az or- ta meg a középhőmérséklet szág nagy részén 12—16 ío- a sokévi átlagot Az enyhe kos felmelegedéseket mértek, január napfénygazdagságára ami az április eleji normál jenemző, hogy a napsütéses hőmérsékletnek felel meg. A órák havi összege mintegy szokatlanul enyhe, olykor 50 S2ázalékos többletet mu­valóságos tavaszi időjárást tátott a normélértékhez vi­az Atlanti-óceán délebbi te- szonyítva. Csapadék a Dél­rületeiról és a Földközi-ten- Alföldön nagyon kevés hul­ger felől tartósan, szinte iott> a terület jelentős részén megszakítás nélkül erkezó a szokásosnak mindössze ne­meleg tengeri légtömegek gyedét-ötödét kaptuk, okozták. Ennek ellenére ki- _ adós csapadékok ritkán hul- Dr Peczely György lottak, országos csapadék egyetemi tanár Képernyő Filmsorozat Latin-Amerikáról Nemcsak a hivatalos fel- laikus is plasztikus képet ka­mérések adataiból, hanem az pott ez országok kiszipclyo­úton-útfélen hallható spon- zásának méreteiből, megrázó tán nézői megnyilatkozások- élményeket a társadalmi ból is tudni lehet, hogy a igazságtalanságok következ­tévé legnépszerűbb műsorai ményeiről. Mindezek után azok, amelyek távoli orszá- valószínűleg sok nézője lesz gokról, földrészekről szállít- a sorozat további filmjeinek ják a tudósításokat — a la- is, amelyek — az első rész kásokba. A népszerűség tit- alapján úgy látszik — mél­ka: az ember örök vonzal- tán kapnak helyet a főmű­raa, érdeklődése minden soridőben. iránt, ami távoli, ami szá­mára úgyszólván elérhetet­len, ami saját világától kü­lönböző, ismeretlen, titkokat Bejtó­Néhány, nagyon Jól sike­rült olasz sorozat (mint az Indiáról, vagy az Iszlámról szóló) után a közelmúltban magyar forgatócsoport film­je, A napsugár nyomában tartotta rendszeresen a kép­ernyő előtt a nézők ezreit. Most újra olasz alkotók ké­szítette filmsorozat nyomán Latin-Amerika „újrafelfede­zését" élhetjük végig. Mint­hogy ez a „magyarországi bemutató" — érthető okok­ból — kissé megkésett, a film érdekes-szomorú meg­figyeléseket, tanulságokat ígér. A változások az idő­ben most mintegy kézzel foghatókká válnak, miköz­ben majd peregnek előttünk a forgatás idejének, Latin­Amerika forradalmas hónap­jainak eseményei, és közben percre sem tudjuk függet­leníteni magunkat az azóta bekövetkezett tragédiák hir­emlékeitől, képeitőL A film első része Dél­Amerika újkori szegénységé­nek történetével ismertetett meg, érzékenyen kiválasztva az egyes országok történel­méből a leginkább meghatá­rozó jelentőségű eseménye­ket. A nagy hatású képeket társadalomtudósok felelős szavai és érzékletes szám­adatok is magyarázták. Az alkotók annak a roppant el­lentmondásnak a bemutatá­sát állították filmjük kö­zéppontjába, amely a latin­amerikai országok természe­ti gazdagsága és a lakosság elképesztő nyomora között feszül. A gazdasági törvény­szerűségeket kevéssé ismerő S. E. Négyszáz hektáron: Szőlő- és gyümölcs­telepítések A szegedi járás homoki megszüntetése alkalmanként szomszédos Öttömös 140 hek­földjeit szőlő és gyümölcs igen nehéz megrázkódtatást tárral számol, Ullés, Forrás­nélkül legföljebb a múltba okoz. kút határában a tavaly tele­visszanéző ember tudja el- A nagy táblát az egyre fo- pített 101 hektárt még száz­képzelni. A dolgos igyekezet gyó kint dolgozó emberkéz zal akarják megtoldani, fával, szőlővel kötötte meg önmagában indokolja, a Nagy területet szándékozik a sovány homokot, cserében nagy gépek kis szőlőkben, szőlővel beültetni az ásott­hírt, nevet és biztos jöve- kis gyümölcsösben nem sok- halmi Felszabadulás, a kis­delmet kapott. Ha a régi ra mennek. Amelyik gazda- teleki Űj Élet, a balástyai idők emberéhez, vagy az or- ság most telepít, és nem kai- Móra és Alkotmány Téesz is, szág más vidékén élőkéhez kulálná be terveibe a szü- a szakszövetkezetek között hasonlítjuk ezt a jövedel- retelőgépet, vagy a permete- pedig a mórahalmi Egyetér­met, akár gazdagságnak is ző helikoptert, biztosan rosz- tés és a zákányszéki Május mondhatjuk. Pár évvel ez- szul számolna. Számolna — 1. A gépesítési kilátások előtt mégis elindult a folya- de nem számolhat, hiszen az szólnak bele abba, hogy cse­mat, amely aggodalommal állami támogatás olyan fel- megeszőlőt, sajnos, szinte se­töltötte el a határba ki-ki- tételekhez köti, amelyek ga- hol nem találunk a tervek nézőket, de a kint élőket is: rantálják a nagy táblát. papírjain, sok gyümölcsfát fordítottak Az is előny az új telepi- 0 gyümölcsös telepitésé­M«!helyéből es keveset ül- teseknel hogy ennél jobban vei a zákányszéki Homok­tettek helyette. A paradi- elokeszitett talajba talan so- . ltú é ^ , Naosuaár csompaprika kezdett kedve- ha nem dugtak még facse- 5 t sebb lenni, mint az osziba- metet a mi vidékünkön. Ta- . leenaevobbat A rúzsai rack" lajvizsgálatok, tereprendezés a Ha szőlő- és gyümölcstele- f1™ a kerTésLti kutató in- megkezdett munkát, csatla­pítések ügyében tájékozódni szakmai felü^elete tí- kozlk hozzá a forráskúti Ha" akarunk, az ültetvénytervező ^ugyeieie KI ladáSj a balástyal Móra u vállalat megbízható adatok- se" ezl a , , Alma és őszibarack szerepel kai szolgál. Dr. Hajóssy Ti- ügy tűnik, a korábbi te- a tervekben, cseresznyét és bor osztályvezető szavaiból lepítési kampanyok hibáit a meggyet egyedül a kisteleki az derül ki, hogy ismét a mostaninal sikerül elkerülni. Magyar—Szovjet Barátság gyümölcstelepitések korát Jó termést ígérő és jó piac- Termelőszövetkezet szándé­éljük, bár 150 hektár örege- ra lelő fájtakat igyekeznek kozik ültetni, összesen 100 dőfélben levő szőlőt és 104 mindenütt beszerezni a gaz- hektáron, hektár gyümölcsöst most is daságok. a „piac * sokszor „kihuzigálnak". Kétszázhu- mar az első lépésnél jelent­szonegy hektárra tehető vi- kezik> * fölajánlja tamoga­szont az új telepítésű szőlő, tasat: nehany gazdasagban a és 181 hektár a most telepi- folvasárló kereskedelem vagy tett gyümölcsös. Több az új valamelyik konzervgyár adja tehát, mint a régi, és ez ön- a faiskolai csemetek árat magában is előnyös. Ennél Érdemes fölsorolni néhány is többet jelent azonban, gazdaságot név szerint is, hogy az apróbb parcellák he- hiszen a most folyó vagy lyett most alakulnak ki az tervezett telepítések egyfaj­igazán nagyüzemi táblák. Ez ta szakosodást is jelentenek, a váltás térképen nagyon Szőlőnél a pusztamérgesi egyszerű, a valóságban na- szövetkezet közel 200 hek­gyon nehéz. A gyümölcsfa tárra tervezett ültetvényét nemcsak talajához, de gazdá- érdemes először említeni, hí­jához is kötődik — vagy a szen változatlanul ez a fa­gazdája a fához —, és ez a lu adja környékünk legjobb kötődés vagy annak hirtelen borához márkául a nevét. A H. D. A Társadalmi Szemle februári száma A folyóirat vezető helyen közli Övári Miklós cikkét, amely kulturális forradal­munk három évtizedét te­kinti át. Az európai bizton­ság időszerű kérdéseiről szól Nagy János írása. A tájékozódás rovatban te­szi közzé a folyóirat P. N. Fedoszejevnek, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája al­elnökének azt az előadását, amelyet a szocialista orszá­gok tudományos akadémiái alelnökeinek értekezletén tartott. Címe: „A társadalmi fejlődés aktuális kérdéseinek kutatása a Szovjetunióban". Az előadás második része a márciusi számban jelenik meg. A vállalati vezetőket szólaltatott meg interjúsoro­zatában Simonyi Ágnes az üzem- és munkaszervezés társadalmi feltételeiről. Az MSZMP kultúrpolitikai munkaközösségének a szocia­lista hazafiságról és a prole­tár internacionalizmusról szóló állásfoglalásához szól hozzá Kulcsár Kálmán szo­ciológus és Breuer János zenekritikus. Szende Aladár és Szépe György az anya­nyelvi képzés társadalmi je­lentőségét fejtegeti tanulmá­nyában. 141 perc a be­fejezetlen mondatból Pályázatot hirdetünk tervező-előkészítő munka­kör betöltésére építőipari technikumi végxettséggel és gyakorlattal. pályázatokat "ó éves gyakorlat 399 2t5" jeligére a Hirdetőbe kér­jük. Kétrészes, színes magyar film. Déry Tibor A befeje­zetlen mondai című regé­nyéből irta és rendezte Fábri Zoltán, Operatőr: Il­lés György. Zene: Vukán György. Főszereplők: Bá­lint András, Csomós Mari, Laiinovits Zoltán, Sálár Anikó, Bisztrai Mária, Mensáros László, Apor Noémi, Kern András. Déry Tibor A befejezetlen mondat cimü, 1200 oldalas regénye a harmincas évek Magyarországának nagy tör­ténelmi tablója. A kor tár­sadalmi viszonyait felrajzoló hatalmas ívű regény egymás­ba szövődő epizódok, életsor­sok széles folyama. Ebből a kiemelkedő igényű írói vál­lalkozásból készített most kétrészes filmet Fábri Zol­tán. Egyetlen lehetősége volt: az alkotóművész alázatos szuverénitása. Kiemelni, új­ra rendszerezni sűríteni, egyetlen szál, egyetlen sze­mély köré kristályosítani az író leglényegesebb üzenetét. Ezt, a csomópontot Parcen Nagy Lőrinc alakja kínálta, akinek életén-személyiségén mintegy átáramlik a történe­lem lüktetése, aki összekötő kapocs — ugyanakkor vá­lasztóvíz — a két leglénye­gesebb történelmi osztály, a nagypolgárság és a munkás­ság között: ő a „kötőszó" a két tagmondat között, aki ugyan a senki földjén és ta­laitalanul rohan személyes létének, s rajta keresztül osztályának pusztulásába, de aki nélkül nincs emberi kap­csolat á két osztálv között. Paicen Nagy Lőrinc tisz­egy velejéig romlott világ­ban. Először szinte minden emberi köteléktől mentes, széthulló családjának körei­ből igyekszik menekülni, de ez a szakítás — apja várat­lat öngyilkossága, búcsúleve­le. anyjának hazug, képmu­tató, erkölcstelen és önző életmódja, húgának elzüllése — minden szálat meglazít, megkérdőjelez, nemcsak szű­kebb családi környezetével, de társadalmi osztályával is. Vezethet-e útja a társadalom másik pólusán ösztönösen, vagy éppen tudatosan szer­vezkedő, embertelen körül­mények között élő. kizsák­mányolt munkássághoz? El tudja-e dobni, le tudja-e vet­kőzni múltját, meg tud-e szabadulni életének felsejlő, kísértő emlékképeitől? Az ösztönös szimpátiától a tuda­tosan vállalt közösségig ele­gendő-e egy nagyszerű kom­munista lány lángoló szerel­me, s lehet-e megváltás szá­mára a társadalmi talajta­lanságból és személyes ma­gányból a hirtelen elhatáro­zás: a proletárfiú örökbefo­gadása? S a film végén, a külvárosi kiskocsma mellett, a Törley-plakátok alatt, ahol egy évvel ezelőtt ő talált rá a meggyilkolt munkásfiúra, hatalmas és fájdalmas ütése­Zoltan 141 perc a befejezet­len mondatból című alkotá­sa. Ezekben az években, ami­kor szerzői filmek egész so­rát láthatjuk, amikor egy­egy alkotás egy-egy rendezői bravúr, Fábri Zoltán mert irodalomtörténeti értékű re­gényhez nyúlni. S ezt az iro­dalmi nyersanyagot úgy ke­zelte hűséggel, úgy nyúlt hozd az avatott művész ke­zével. hogy nem tagadta meg Déryt. de szuverén alkotást készített. Filmjében felsora­koztatja rendezői életművé­nek szinte minden eddigi eredményét. A nagyszerűen alkalmazott egymást váltó idősíkok, a képsorok gazdag­sága, információértéke, a lassítások és gyorsítások, a kimerevítések, a fotók al­kalmazása, az álomképek, az emlékezések egymásra kopí­rozott képei, a cselekmény kü'önfutó szálainak össze­kapcsolása, váltásai és vá­gásai, színészválasztása, kör­nyezetalkotása, hangulatte­remtése, a gondolat állandó felszínen tartása mind-mind külön elemzést érdemelne. Illés György operatőri mun­kájáról is csak felső fokban szólhatunk. Néhány tárgyból, esö-áztatta kockakőből, mun­kások tömegeiből, vagy egy ket kap azoktól, akik közé nagypolgári zsúrból egyfor­már leginkább vágyik, de ahová sohasem juthat el. Fájdalmas ütések ezek, de ennél fájdalmasabbakat ka­pott már otthonról, osztályá­tól. A harmincas évek tár­sadalmi szociográfiája Déry regénye, ennek a kornak ké­pi nyelven megfogalmazott tán, erkölcsösen akar élni nagyszerű freskója, Fabri mán kiváló képeket alkot. Színeinek gondolati-érzelmi töltésével egyik fő részese a film sikerének. A szereplők nagyszerű lehetőséget kaptak a tehetségük bizonyítására. Lehetőséget, mert a rendező hagyta játszani, alkotó mó­don bekapcsolódni őket a tilmbe. I. U Nyílt rendelet „Nem az a pár forint Joggal hihette hát B. I„ bosszant, inkább a hat éve hogy hasonló esét nem for­húzódó tehetetlenség. Hogy dul elő többet, de 1975. ja­egy vállalat képtelen megér- nuár 5-én ismét teljes árú tetni a dolgozóival, nekem menetjegyet kellett váltania, van igazam." És tegyük hoz- Hogy az ismétlődő félreér* zá, sok száz embernek iga- téseket elkerüljék, a Volán za lenne, ha ismernék a jog- személyforgalmi főosztálya szabályokat, és ők is köve- február 3-i keltezéssel úgy­telnék azt a pár forintot, nevezett „nyílt rendeletet" amit egyébként külön kéré- adott B. I.-nek. Ezt kell sére a vállalat minden alka- majd felmutatnia a távolsá* lommal ki is fizetett olva- gi és helyközi buszok kalau­sónknak, B. I.-nek. Ha visz- zainak, ez garantálja nyu­szakapja a pénzét, s elisme- godt, zaklatás- és vita nél­rik panasza jogosságát, mi küli utazását, ha jogaira hi» hát a probléma? Miért tart- vatkozik. juk fontosnak az ügy meg- d&ü fc u d l t irasat? A tanú sag kimonda- szö éböl: „Felhívjuk érde­sara az olvasot kérjük meg. keU ^ szeméiyzetünk fi­B. I. korabban a Volán 10. gyeimét, hogy a városi, he­sz. vállalatánál dolgozott, is- iyi összvonalas autóbusz bér­merte hát azt a rendelkezést, letjegyek a helyközi és tá­amely szerint a helyi össz- yolsági autóbuszvonalakon a vonalas autóbuszbérlet u hosszabb út részbeni fede­helyközi és távolsági autó- zésére érvényes utazási iga­buszjárat útiköltségének zolványok. Jelen rendeletünk részleges fedezésere is fel- felmutatója gyakori utasunk, használható. Ha például va- a fentiek szerinti módon, így laki Szegedről Üllesre uta- kérjük a vonatkozo rendele­zik, a teljes árú, 12 forint tek maradéktalan betartá­60 fillérbe kerülő menetjegy .^t" helyett csak 8.80-at kell fi­zetnie, mert Kiskundotozs- Kérdeseink, melyek a tá­rnáig érvényes buszbérlete nutsagok megfogalmazasa­fedezi az útiköltséget. Olva- ban talan segíthetik olvaso­sónkkal nem csupán a ka- inkát, a következők: 1. az lauzok, de az ellenőrök ls összvonalas berlettel hosz­teljes menetjegyet váltattak, szabb tavolsagra utazok ko­s ez többször adott vitákra 2Ul hanyan ismerik ezt a okot. A vállalathoz küldött rendeletet? 2. kiszamitotta-e „„, , . , . •„ valaki, hány utas vált feles­panaszos levelek utan olva- legesen teljes arú menetje­sónk mindig visszakapta a gyetí s ezzel mennyi több­különbözetet, válaszaiban a letbevételhez jut a Volán Volán el is ismerte a jogos évente? 3. nem lenne egy­igényt, s a buszok személy­szerübb minden kalauzzal ellenőrre] megismertetni zetének mulasztasára hivat- az utasok jogait? 4. vajon kozott. Gyűltek a levelek lesz-e elegendő céges papír­olvasónk kezében, ez ügyben ia. pecsét je, az aláírásokhoz többször fordult a Népi El- id!Íe, a X,olán osztalyanak. illetékes fő­ugyan ad­a Népi El­lenőrzési Bizottsághoz is, hat-e" minden ~ Jogos "igénylő ahol megerősítették igazá- kezébe nyílt rendeletet? ban. p. K. Csúcsforgalom januárban Az év első hónapjában a részébe, exportra pedig kö­szegedi vasútigazgatóság ál- zel százezer tonnát. lomasain 26 ezer 800 vasúti „ Ez a teljesítmeny 110 ezer kocsiba 469 ezer tonna árut raktak be, és továbbítottak a tonnával több, vasutasok az ország minden ilyenkor. mint tavaly

Next

/
Oldalképek
Tartalom