Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

197$. FBBKüAR 7. 3 Pártértekezletekről jelentjük At üzemekben, vállalatoknál és Intézményeknél folyta­tódik a pártértekezletek és az összevont taggyűlések sora. A kommunista közösségek a napokban tartott értekezleteken ls értékelték a X. kongresszus öta eltelt években végzett munkát, a kongresszusi határozatok végrehajtását. Az ér­tekezleteken, összevont taggyűléseken természetesen nem­csak a pártszervezetek munkája szerepelt témaként, hanem a vállalat, intézmény munkájának egésze is. Hiszen a Köz­ponti Bizottság XL kongresszusra kiadott irányelveit ele­mezve a vitákban felszólalók mindenütt keresték a lehető­séget. hogyan válthatnák mind teljesebben valóra munkahe­lyükön a dokumentumban megfogalmazott célkitűzéseket. A pártértekezletekről és az összevont taggyűlésekről tudó­mtank összeállításunkban. Ideológiai politikai munká­ról, a káderfejlesztésről, a párthatározatok végrehajtá­sáról, a nemrég megvitatott pártdokumentumokról. A ta­nács kommunistái a jövőben a legfontosabb feladataik kö­zött tartják számon, hogy jó információcserével biztosított legyen az egységes szemlélet és ki-ki a saját munkaterü­letén mindent megtegyen az ésszerű takarékosságért. Elő­segítik a negyedik ötéves terv sikeres befejezését, va­lamint az ötödik ötéves terv előkészítését. Az összevont taggyűlés má­sodik részében megválasztot­ták a kilenctagú pártvezető­séget és a tanácsi pártveze­tőség új titkárának Czipott Endrénét. Orvosegyetem Megyei rendőr főkapitányság Somogyi Károlyné felvétele Dr. Cserháti István Ismerteti a pártbizottság beszámolóját. Balján dr. Vidovszky Kálmán, jobbján dr. Tóth Károly, dr. Schultheisz Emil és Török József Minden negyedik küldött­nek volt szava, hozzáfűzni valója az elhangzott beszá­molóhoz. Tegnap tartotta több mint száz küldött rész­vételével pártértekezletét az MSZMP Szegedi Orvostudo­mányi Egyetemi Bizottsága az Apáthy kollégium nagy­termében. Az elnökségben helyet foglaltak többek kö­zött dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter, dr. Vidovszky Kálmán, az MSZMP KB alosztályvezető­je és dr. Lukács Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, valamint Török József, a Szeged váro­si pártbizottság első titkára és dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Dr. Cserháti István, az or­vosegyetemi pártbizottság titkára ismertette a pártbi­zottság beszámolóját az el­múlt négy esztendő munká­járól, s az írásos anyag, me­lyet minden küldött kézhez kapott, összegezte az irány­elveknek és a szervezeti sza­bályzat módosítási tervezeté­nek alapszervezetekben tör­tént vitáját, tartalmazta a javaslatokat, melyeket a vá­rosi pártértekez'etnek továb­bítanak. A pártbizottság be­számolója kitért az egyetemi oktató-nevelő munkára, a klinikák gyógyító tevékeny­ségére, etikai kérdésekre, a tudományos feladatokra, az ifjúsági szövetség munkájá­ra, a kollégiumokra, az egyetemen dolgozó nők hely­zetére, a nőpolitikái határo­zatok megvalósítására. E kérdések köré csoportosultak a ?5 hozzászóló mondani­valói, sőt néhányan — mi­vel á vita elhúzódott — írásban adták be hozzászólá­sukat. Dr. Schultheisz Emil az egyetemi vezetésről és káderutánpótlásról beszélt, valamint az egyetem hármas feladatáról; a gyógyításról, az oktatásról és a tudomá­nyos munkáról, illetve ezen feladatok arányairól. Üdvö­zölte a szegedi egyetem tö­rekvéseit az oktatási reform aktív megvalósítására. A mi­niszter is, mások is hangoz­tatták, hogy az egyetem kommunistáinak feladata, hogy a gyógyítás és a tudo­mányos munka mellett na­gyobb rangja legyen az ok­tatásnak. Török József azt a pártpolitikai munkát méltat­ta, melyet az orvosegyetem igen bonyolult körülmények között folytat. Nagyra érté­keljük — mondotta —, hogy rendszeresen foglalkoznak a párt tudománypolitikai irányelveivel. Felhívta a fi­gyelmet arra. fokozott fele­lősséget jelent az egyetem vezetésében, hogv az utóbbi időtől innen látják el a me­gyei egészségügyi intézmé­nyek szakfelügyeletét. A pártértekezlet megvá­lasztotta a 37 tagú pártbi­zottságot, és 4 küldöttet a városi pártértekezletre. Az új pártbizottság megtartotta első ülését, ahol megválasz­tották a 9-tagú végrehajtó bizottságot. Az orvosegyete­mi pártbizottság titkárának dr. László Ferencet válasz­tották. A vb további tagjai: dr. Cserháti István, dr. Sütő Mihály, dr. Balogh Eleonóra, Pataki Mária, Tokaji Lajos, dr. Tóth László, dr. Mónus Zoltán, dr. Bártfai György. A fegyelmi bizottság e1, " •dr. Minker Emil lett. Szegeden, a rendőr-főkapi­tányság nagytermében tar­tották meg az MSZMP Csongrád megyei BM-szer­vek értekezletét, amelyen 90 küldött vett részt. Jelen volt a pártértekezleten, és felszó­lalt Fodor Ottó, az MSZMP KB közigazgatási és admi­nisztratív osztályának mun­katársa, valamint dr. Kovács Lajos, a Csongrád megyei pártbizottság osztályvezető­je is. A pártbizottság beszá­molóját dr. Oskó Lajos rend­őr alezredes, a pártbizottság titkára terjesztette elő. Hangsúlyt kapott az előter­jesztésben, hogy a BM-szer­vek pártalapszervezeteiben az elmúlt négy évben a köz­rend és a közbiztonság fe­lelősségteljes védelmének erősítése, a hivatásért való odaadás elmélyítése volt a legfőbb nevelési cél. A beszámolót követő vi­tában 21-en szólaltak fel, majd az értekezlet jóváhagy­ta a négyévi munkát elemző előterjesztést. Eredményes­nek ítélte a pártértekezlet az utóbbi négy esztendőben végzett munkát. Megállapí­totta, hogy a megyei BM­szervek pártszervezetei igye­kezettel munkálkodtak a X. kongresszus határozatainak megvalósításáért a maguk sajátos területén. Jó kapcso­lat alakult ki a parancsno­kok, valamint a pártszerve­zetek között a gyakorlati munkában. Gondot fordítot­tak a pártszervezetek a párt­bizottsággal együtt az állo­mányhoz tartozók ideológiai továbbképzésére. A belügyi szervek kom­munisiáinak helytárása, pél­damutatása, a tanulásban, az ideológiai munkában, a köz­éleiben közvetlenül hozzájá­rult ahhoz, hogy az elmúlt években is jó volt Csongrád megyében a közrend, a köz­biztonság. A rendőri szervek a maguk tevékenységével elősegítették a párt politiká­jának érvényesülését. Ezt követően megválasz­tották a megyei BM-szervek 29 tagú pártbizottságát, amely nyomban megtartotta első ülését, ahol ismét dr. Oskó Lajos rendőr alezredest választották meg a bizottság titkárává. Ugyancsak meg­választotta a pártbizottság a kilenctagú végrehajtó bizott­ságot, valamint a fegyelmi bizottságot is. A Szegedi Konzervgyár két pártalapszervezetének 124 tagja együttes tanácskozáson hallgatta meg az üzemi párt­vezetőség beszámolóját az elmúlt négy esztendőben vég­zett munkájáról, valamint a Központi Bizottság kong­resszusi irányelveinek vitája során elhangzott észrevéte­lek, javaslatok összegezésé­ről. Csokorba foglalták azo­kat a javaslatokat, vélemé­nyeket is, amelyek a szerve­zeti szabályzat módosításá­nak tervezetéről hangzottak el az alapszervezetek taggyű­lésein. A konzervgyári párt­szervezetek tanácskozásán részt vett Buknicz Sándorné, a szegedi városi pártbizott­ság munkatársa is, A vezetőség beszámolóját Bódis József titkár terjesz­tette elő. Érthetően bővebb terjedelmet kapott az értéke­lés során a nőpolitikái, a né­pesedéspolitikai és az ifjú­ságpolitikai határozatok vég­rehajtásának helyzete, vala­mint a pártmunka és a párt­építés gyakorlati eredménye. A gyár két alapszervezete 27 új taggal szaporodott a X. pártkongresszus óta, s a fel­vett párttagok többsége fizi­kai dolgozó. A pártépítésben egyetlen szépséghiba csupáa az, hogy kevés leányt és asz­szonyt vettek fel az űj tagok között. Különben elismerésre méltóan alakultak a dolgozó nők körülményei a konzerv­gyárban. A dolgozó nők fize­tése is szépen javult, amely­ben közrejátszottak a köz­ponti bérintézkedések is. Az együttes intézkedések hatá­sára a konzervgyárban dol­gozó fizikai munkások fize­tése négy év folyamán 38,8 százalékkal emlekedett, az alkalmazottaké pedig 27,3 százalékkal javult. A beszámoló után az alap­szervezetek tagjai megvá­lasztották a gyári pártveze­tőség 9 tagját. Titkárnak Ju­hász Lászlónét választották. A szegedi városi pártértekez­leten négy küldött képviseli a konzervgyári párttagokat Ecset- és seprűgyár Városi és járási rendőrkapitányság Az MSZMP Szeged városi és járási BM-szervek bizott­sága értekezletét is a Csong­rád megyei rendőr-főkapi­tányság nagytermében tar­tottók meg. A tanácskozáson részt vett Sándor József, az MSZMP KB tagja, a Köz­ponti Bizottság irodájának vezetője, dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. A vezetőség beszámolóját dr. Tóth László őrnagy, az MSZMP Szeged városi és já­rási BM-szervek bizottságá­nak titkára ismertette. A többi között rámutatott, hogy a kommunista és a párton kívüli rendőrök az elmúlt négy esztendőben is biztosították sajátos terüle­tükön a szocialista építő­munka zavartalanságát, in­tézték az ál'ampolgárok ügyes-bajos dolgát, biztosí­tották a közrendet, a közvé­delmet. Eddigi helytállásuk garancia a jövőre is. Hét a'apszervezet tartozik az MSZMP Szeged városi és járási BM-szervek bizottsá­gához. A beszámolóban kü­lönösen hangsúlyt kapott a -°ndőri szervek területén az ifjúságpolitika maradéktalan végrehajtása, különös tekin­tettel arra, hogy az állo­mányba sok fiatal kerül az utóbbi időben, s a velük va­ló törődés, foglalkozás első­sorban a párttagok köteles­sége. A párttagok 85 száza­léka tanult eddig is különbö­ző szintű pártoktatásban. Két KISZ-alapszervezet kö­zel nyolcvan tagjára úgy te­kintenek, mint leendő párt­tagokra. A vitában felszólalt Sán­dor József is, és átadta a ta­nácskozáson résztvevőknek a Központi Bizottság üdvözle­tét. Tizenhármán kértek még szót, és valamennyien ele­mezték a maguk területén a rendőrök sajátos munkáját, amellyel biztosítják az utca rendját, a közbiztonságot, megelőzik a kártevést, lelep­lezik a bűnözést, szolgálják a dolgozó népet. A pártértekezlet második részében huszonhét tagú pártbizottságot és héttagú végrehajtó bizottságot vá­lasztottak. A pártbizottság ti'kárává ismét dr. Tóth László rendőr őrnagyot vá­lasztották meg. A Szegedi Ecset- és Sep­rűgyár pártvezetőség-válasz­tó taggyűlésén Méhes József titkár számolt be a csúcsve­zetőség négyéves munkájá­ról. A taggyűlésen részt vett és felszólalt Nádasdi József, az MSZMP KB alosztályve­zetője, Kispál Antal, a me­gyei pártbizottság munkatár­sa, 8 Horváth Lászlóné, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának munkatársa. Méhes József a vezetőség referátumában szólt arról, hogy a csúcsvezetőség irá­nyító szerepével szemben mennyire megnőttek az igé­nyek, de a követelmények­nek eleget tudtak tenni. A X. pártkongresszus, valamint !•• . c a KB-párthatározatokra tá­maszkodva, sikerült eredmé­nyeket elérni az üzemi de­mokrácia erősítésében, a munka- és üzemszervezés­ben, politikai és állami ok­tatásban. Különösen hasznos­nak bizonyult a párt- és gaz­daságvezetés közötti jó mun­kakapcsolat. Az üzemi demokrácia fel­tételei adottak a vállalatnál. Sok erőfeszítést tettek, hogy a meglevő formát megfelelő tartalommal töltsék meg. Végül a taggyűlés megvá­lasztotta a héttagú pártveze­tőséget, a városi pártértekez­letre az öttagú delegációt. A pártvezetőség titkára ismét Méhes József. r • • •# Büntetés-végrehajtási intézet Városi tanács Vízügyi igazgatóság Szeged megyei város taná­csánál hat pártalapszervezet összevont taggyűlését tartot­tók meg, amelyen részt vett Deák Béla, az MSZMP vá­rosi bizottságának osztályve­zetője. A vezetőség másfél évi munkájának eredményeit dr. Hovorka István, a párt­vezetőség titkára ismertette. Vitaindító referátumában többek között hangsúlyozta, milyen nagy a tanácsi appa­rátusban dolgozó kommunis­ták felelőssége, mert munká­juk valamilyen módon min­dig összefügg a város sorsá­nak, életének alakulásával. A magas színvonalú politikai, szakmai képzettség garanciá­ja ugyan az eredményes vá­rospolitikának, de a szakmai tudás gyarapítása mellett a tömegkapcsolatot tovább kell javítani. Az eddigi tapasz­talatok alapján kitűnő for­mát és lehetőséget teremtet­tek ehhez a tanácskozási központok. Alkalmat adott és ad a vá­rospolitikai elképzelések szé­les körű ismertetésére, a ter­vek, célok jobb megértetésé­re. A lakosság nagy érdek­lődést mutatott a fórumok iránt. A tanácskozási közpon­tok mellett az ügyfélszolgá­lati iroda is a tömegkapcso­latok javítását eredményez­te. Az évi 300—400 ezer ügy­irat kezelésében, a gyors, szakszerű felvilágosításban rendkívül sokat segített ez az új intézmény. Nem elhanya­golható, hogy az űj tanács­törvény megjelenése óta a napvilágot látott 687 jogsza­bályt miként dolgozzák fel és alkalmazzák. Az igen nagy felelősséget igénylő feladatot eredményesen oldották meg. Bizonyítja az is, hogy na­gyon kevés a fellebbező. Szó esett a pártépítésről, az Az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság három alapszervezetének 91 tagja vett részt az összevont tag­gyűlésen. Ezen megjelent Dékány László, a városi pártbizottság osztályvezető­je is. A pártvezetőság négy­éves tevékenységét elemezte az a beszámoló, amelyet Ka­kuk István titkár terjesztett elő. Az agitációs és propa­gandamunka eredményessé­gét bizonyítja, hogy sikerült a marxista—leninista esti középiskola kihelyezett osz­tályát megszervezniük az igazgatóságnál. Az érdeklő­dés sokkal nagyobb volt, mint ahány hallgatót fel tudtak venni. A lehetősége tehát megvan annak is, hogy az idén kezdődő tanévben is indítsanak egy osztályt. Az elmúlt időszak eredménye az is, hogy a vezetőség létre­hozta a területfelelősi rend­szert. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy segítségé­vel sikerült szoros kapcso­latot kialakítaniuk a vezető­ségi tagoknak a tagsággal. Az igazgatóság pártalap­szervezeteinek gazdaságpo­litikai tevékenységét a X. kongresszus és az 1972. no­vemberi, valamint az 1973. novemberi KB-határozatok és -állásfoglalások határoz­ták meg. A titkár ismertette a kong­resszusi irányelvek és a szer­vezeti szabályzat módosítá­sának tervezetével kapcsola­tos állásfoglalásokat is, me­lyeket értékes hozzászólások után a beszámolóval együtt elfogadott a pórtértekezlet. Az összevont taggyűlés vé­gül megválasztotta a pártve­zet 5ség nyolc tagját és a vá­rosi pártértekezlet három küldőt1 el. A titkár dr. Boldi­zsár Sándor lett. A szegedi büntetés-végre­hajtási intézet két pártalap­szervezetének összevont tag­gyűlésén tartalmas vita kö­vette a pártvezetőség négy­évi munkáról szóló beszá­molóját, amelyet Tar János alezredes tartott. A taggyűlé­sen és a vitában részt vett Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság munkatársa. Érthető, hogy élénk vitát váltott ki a vezetőség beszá­molója, hiszen sorra véve az utóbhi négy esztendő ta­pasztalatait nem csupán az eredményekről adott számot, hanem a gondokkal és prob­lémákkal is foglalkozott. Fő­ként az ideológiai-politikai munkában, a pártoktatásban, az agitációs és propaganda­munkában értek el szép eredményeket, ami annál is fontosabb, mivel az intézet személyi állománya az utób­bi években sokat fiatalodott, s a politkai munkának segí­tenie kell a büntetés-végre­hajtás fejlesztésére vonatko­2ó politikai és állami hatá­rozatok megvalósulását is. Az intézet kommunistái és személyi állománya előtt álló újabb és újabb fontos fel­adatok azonban arra kell, hogy ösztönözzék a pártveze­tőséget és az alapszervezete­ket, hogy még jobban dol­gozzanak. Ennek igénye ka­pott hangot a vitában is. A taggyűlés végül héttagú pártvezetőséget választott; a pártszervezet titkára Pong­rácz Gusztáv főhadnagy lett A városi pártértekezleten is ő képviseli küldöttként as intézet kommunistáit. Dél-alföldi Pincegazdaság A Dél-alföldi Pincegazda­ság tevékenysége három me­gyét érint; Csongrád, Szol­nok és Békés. Az elmúlt év, az esős, pusztító ősz nagy feladat elé állította a fel­vásárló és feldolgozó pince­gazdaságot, az alapszerveze­tekben dolgozó kommunistá­kat; versenyezve az idővel, minden felkínált árut meg­vásárolni, és minőségi vesz­teségek nélkül feldolgozni. A tavalyi év sikereiről, négy esztendő munkájáról és a kongresszusi irányelvekről, valamint a szervezeti sza­bályzat módosításának terve­zetével kapcsolatos állásfog­lalásokról adott számot a pártvezetőség, a vállalathoz tartozó öt alapszervezetben. A pincegazdaság kommu­nistái héttagú vállalati párt­vezetőséget választottak. A városi pártbizottságot Váll Rezső és Ludányi István képviselte a taggyűlésen. Az új vállalati pártvezető­ségbe zömmel fizikai dolgo­zók kerültek. Titkárnak Ne­mes Józsefnét választották. A Dél-alföldi Pincegazda­ság kommunistáit a városi pártértekezleten ketten kép­viselik. Az új pártvezetőség­hez három alapszervezet tar­tozik. és koordinálási jogköre mind az öt alapszervezetre érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom