Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

SZEKBÁ, 1»75. FEBRUÁR 5. 3 Megkezdődött az eüléngyártás ntodSák a IfoBan munkásszállóját A IV. ötéves terv egyik legjelentősebb vegyipari beruházásaként Leninváros térségében, a Tiszai Vegyi Kombinát hatodik egységeként épült olefinműben hétfőn a késő esti órákban megkezdték az üzemszerű etilénlermelést, amelyet keddtől folyamatosan továbbítanak a szovjetunióbeli Kalusi Vegyi és Fémkohászati Kombinátba. A magyar—szovjet petrolkémiai egyezmény alapján a KGST integráció keretében első nagyszabású beruházásként megvalósult olefinműben évente 900 000 tonna benzint dolgoznak fel, amelyet jelenleg Százhalombattáról kapnak. A benzinből előállított évi kétszázötvenezer tonna etilénnek valamivel több mint felét, százharmincezer tonnát a Kalusi kombinát dolgozza majd fel. Az etilént háromszázharminc kilométeres csővezetéken továbbítják a szovjetunióbeli testvérüzemhez. Helyette a Szovjetunióból hazánkban nem gyártott különböző műanyagot kapunk cserébe. A szabadtéren telepített berendezésekből óránként már nyolc—tíz tonna Leninvárosban gyártott etilén áramlik a Kalusi üzembe ötkilométeres sebességgel. (MTI) Pártunk X. kongresszusának tiszteletére hirdette meg a Volán Tröszt azt a szellemi vetélkedőt, aminek döntőjéből a szegedi Volán Vállalat négytagú csapata került ki győztesen 1971. május 29én: Neer Lajos, dr. Kuczik István, Mucsi Endre, és az azóta elhunyt Katona György. A tét 10 millió forint volt, amit szociális létesítmény építésére lehetett fölhasználni. A munkásszállót tegnap, kedden délelőtt adta át a dolgozóknak a Volán Bakay Nándor utcai telepén dr. Csiszár Károly, a vállalat igazgatója, s Tóth István, a Volán Tröszt vezérigazgatójának helyettese. Megjelent az ünnepségen Horváth Gyula, a Csongrád megyei pártbizottság és Vincze János, a Szeged városi pártbizottság munkatársa is. A korszerűen berendezett munkásszálló lényegesen megváltoztatja a gépkocsivezetők és karbantartó munkások élet- és munkakörülményeit. A 96 ágyas szálló otthont ad a vidékről bejáró dolgozóknak, akik nem tudnak nap mint nap a fuvara szakmából — Eredetileg parkettázó tanulónak jelentkeztem az egykori Csongrád megyei Építőipari Vállalatnál, de vékony srác voltam, s tanáraim rábeszéltek: legyek inkább cserépkályhás ... Így kezdődött valahogyan ... Gyors mozgású és beszédű, határozott szavú, ám szerény, halk fiatalember ül velem szemközt. Igen-igen fiatalnak fest, barna haja is amolyan modern, hosszúra növesztett Csak egy markáns akaraterőről, elszántságról tanúskodó, kemény ránc árukodik a szájszögletben arról, hogy Godó László felül lehet a harmincon. Csakugyan, hiszen lényegében 1955. február 22. óta iparkodó tagja a DÉLÉPnek. A húsz esztendeje a vállalatnál dolgozó szaktársak törzsgárdajelvényének tulajdonosa. Ipari tanulóként kezdte a hatgyermekes szegedi cukrász Laci fia e vállalatnál a tevékenységét, Priseczky Henrik szakavatott irányítása alatt. (Az 1957-ben elhunyt Priseczky helyett aztán Vér András lett a művezetője.) A DÉLÉP mai vállalati garázsának emeleti részén folyt az oktatás, cserépkályhásokat, parkettásokat, kőműveseket, ácsokat okított itt a vállalat nevelőgárdája. A vidékiek a Kelemen utcai munkásszállón leltek otthonra, a helybeliek — Godó László és társai — természetesen otthonról jártak az iskolába. A kétéves tanulóképzés során szakmunkásvizsga volt: az akkori ipari tanuló intézet tanárai előtt kellett bizonyítani. A téli időszakban csak elméleti oktatás folyt, a jó időben csak gyakorlati. — Meggyőződésem: ma is ez lenne a legalkalmasabb rendszer — jegyzi meg Godó László. — Ma is célszerűbb lenne két-három tanulót brigádokba osztani, s a időegységet jelentő gyakorlati és a folyamatos elméleti oktatást visszaállítani... 1957-ben kapott szakmunkás-bizonyítványt ez a nyílt tekintetű, szikár fiatalember. Vándorélet következett: Mátészalkán, Sopronban, a Balaton menti községekben, Tatán — és még számos helyen dolgozott a vállalat képviseletében. Később, amikor a kályhás szakmának „befellegzett", a műanyag burkolást tanulta ki: a pvc-vel, gumivei, magnezittel, faltól falig húzott szőnyeggel való bánást. Később a hőszigetelő szakmát sajátította el. 1964-ben aztán technikumba iratkozott, érettségit és képesítő vizsgát hagyott sikeresen maga mögött, s 1969-ben technikusi oklevelet szerzett. Még 1968. decemberében tervfelbontó technikusként működött, s a kezdeti 1500 forintos fizetése — megérdemelten — kerek 1900 forinttal nőtt. Egyaránt otthonos a hidegburkolás, melegburkolás és műkövezés területén. — Mindhárom szakma a végső felületet adja — jegyzi meg nyomatékkal. — Ez azt jelenti: az épületek átadásánál itt bukhatnak ki a legszembeötlőbb balfogások, esztétikai jellegű hibák. Mondhatni: ordítanak az elrontott felületek! Két esztendő óta a bádogos, tetőfedő, szigetelő feladatokért felel... Műszaki területen dolgozik, íróasztal mellett, de azért gyakran kell nyaktörő mutatványokat megszégyenítően helytállnia, ellenőrzés közben, szédítő magasságokban... — A házgyári kavicssiló 26 méter magas, lengő tetején is talpon kellett maradni, a fúvó szélhen — bó lógat Godó László. — De azért nem szédültem meg... Nem „szédült meg" most sem. az országos sikertől amikor az Enesei-brigád három kijelölt szakmunkásával összefogva — az országor második helyet szerezték meg a melegburkolásban. Kormányos Béla, Suti János Gémes László volt a csapat tagja — rajta, a vezetőn kívüL — Az volt a szokatlan a versenyben, hogy a zsűri utazott, nem a versenyzők; nem tudtuk tehát, kikkel mérjük össze az erőnket, s azt sem: a többiek milyen eredményt értek el... Normaidő, minőség, anyagtakarékosság —, s elméleti kérdések .. összesen 23 kérdésre kellett választ adni: 10 szakmaira, 6 társadalmipolitikai jellegűre, s 6 munkavédelmire. A gyakorlati feladat: háromszobás lakást szőnyegpadlóval, pvcszegéllyel ellátni... Sikerült. Az Enesei-brigád tiszteletbeli tagja, máig naplóvezetöje, Godó László nagy dicsőséget szerzett a DÉLÉP-nek. Társaival együtt országos másodikok lettek a „Ki minek a mestere" döntőjén .,. Büszkék vagyunk rájuk! S nyilván büszke Godó Lászlóra az olajosoknál munkálkodó felesége, a 10 esztendős fiúcska, de tán még az 5 éves kislány is sejti: milyen ügyes az apuka ... Aki mindmáig mestere a kétkezi munka fogásainak is. A vállalati iskola egykori oktatóitól: Kertész Imrétől Korom Mihálytól, Farkas Györgytől életre szóló emberséget és szaktudást kapott S ezt átadni is örömmel hailandó — a most induló ifiknek... ©ér Endre Somogyi Károlyné felvétele feladat végeztével hazautazni. Megmenti a távolabb lakókat az uzsora albérletektől, a fárasztó ingázástól. Nagy szükség volt erre a szállóra. A Volán gépkocsivezetői állandóan úton vannak, este későn jönnek, reggel korán mennek, nem mindegy, milyen körülmények között töltik a pihenőidőt Más a kormánykerékre bukva aludni pár órát — szélső esetet említve —, vagy kényelmes, tiszta ágyban, kulturált környezetben. A munkásszállóra nyolcmillió forintot költöttek, a megnyert tízből (a fennmaradó pénzből épül egy sportlétesítmény). Építéséért sokat tettek azok az emberek, akik majd használják. Több mint ezer óra társadalmi munkát végeztek, árkot ástak, takarítottak, segítettek a berendezkedésben. Most örömmel vették birtokukba a kollektív szerzeményt, a szép könyvtárral, olvasóteremmel 's társalgóval együtt A munkásszállót, amit a X. pártkongresszus évében nyertek a volánosok, s a XI. pártkongresszus évében vettek át a Szegedi Magasfe Mélyépítőipari Vállalat építette. A Volánnál joggal büszkék az új létesítményre, hiszen jelenleg is sikerrel vesznek részt a munkaversenyben. Számvetés és tisztújítás a KISZ-ben A

Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága 1974. április 17-i határozata bevezette ifjúsági szövetségünkben az éves tervezés rendszerét. A határozat megteremtette a KISZ eszmei-politikai hatásának, a tagok erkölcsi, politikai, világnézeti képzésének, elkötelezettségének és kiállásának, az alapszervezetek aktivitásának feltételeit. A KISZ kommunistajellege, a követelmények növelése érdekében tett intézkedések maradéktalan végrehajtása komoly tartalmi, politikai, szervezeti munkát igényel. Egy-egy mozgalmi év tavasztól-tavaszig tart, és a KISZ-szervezetek munkájában az előző év lezárása és az új év tervezése szervesen kapcsolódik egymáshoz, egységes folyamatot alkot Évről évre visszatérően biztosítja, hogy a KISZ-tagok e vállalásai teljesítésének, kötelességeinek értékelése, jövendő feladataink meghatározása a tavaszi történelmi évfordulókkal egyidőben, aktív politkai időszakban történjék. Szervezeti életünk szabályos ritmusának biztosítása, valamint egymással szorosan összefüggő mozzanatainak — az egyének és az alapszervezetek munkájának értékelése, vezetőségválasztás, feladatvállalás, munkatervezés — egymásra épülése érdekében minden évben (február 1. és május 15. között) valamennyi KISZ-alapszervezetben két taggyűlést kel! tartani. Az első taggyűlésen értékeljük az előző mozgalmi évet, megválasztjuk az alapszervezet vezetőségét, a második taggyűlésen indítjuk be az új mozgalmi évet 1975 tavaszán csak alapszervezeti választásokra kerül sor, ekkor adnak számot a KISZ-vezetőségek a „Felszabadulási beszámoló" feladatainak végrehajtásáról, ekkor kerül sor első ízben az egyéni vállalások, közösségi meshízatások értékelésére. A két egymást követő, egymásra épülő taggyűlés csak akkor éri el célját, ha a KISZ-isták az egész mozgalmi évben a KISZ KB áprilisi határozatának megfelelően dolgoznak, erősítik a KISZ politikai jellegét, kiveszik részüket a gazdasági építőmunkából, és a KISZ-vezetőségek az év minden napján következetesek a feladatvállalások számonkérésében, segítik az alapszervezeti akcióprogramban vállalt politikai, gazdasági, s a szabad idős feladatok végrehajtását. A szegedi KISZ-szerveaetekben 1974 májusában elkészültek a „Felszabadulási beszámoló"-ra való felkészülés akcióprogram-kiegészítései. Tudatosan ismerkedtek a KISZ-tagfelvételek előkészítésének új módszereivel, a középiskolás, szakmunkástanuló KISZ-szervezeteink beindították a Kilián-köröket, a dolgozó jellegű és a felsőfokú tanintézetek fiataljai a patronáló mozgalmat, melynek keretében felkészítik a fiatalokat a KISZ-tagságra. M

ost először kerül sor az egyéves tagsági igazolványok kiosztására. Az alapszervezeti vezetőségektől következetes politikai munkát követel a KISZ-tagok egyéni vállalásainak értékelése, és a megalapozott javaslattéteL A taggyűlés közössége elé részletesen indokolt állásfoglalások kerülhetnek. A KISZ-vezetők kiválasztásánál továbbra is érvényes a politikai alkalmasság, a szakmai hozzáértés, valamint a vezetői rátermettség hármas követelménye. Ezeket a követelményeket, mivel fiatalokról van szó, differenciáltan, az életkori sajátosságoknak megfelelően kell alkalmazni. Törekedni kell arra, hogy az alapszervezeti vezetőségek stabilitása olyan legyen, hogy biztosítsa a mozgalmi munka folytonosságát. KISZ-szervezeteink nagy mozgalmi erőpróbájára intenzív időszakban kerül sor. Készülünk hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára, pártunk XI. kongresszusára. Fiataljaink a felkészülés során kivették részüket a kongreszszusi munkaversenyből, 5 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek. A tavaszi történelmi évfordulókat egységes keretbe foglaló Forradalmi Ifjúsági Napokra készülve tartalmi tevékenységünk a forradalmiság, hazafiság, internacionalizmus jegyében zajlik. Vége felé közeledünk a múlt év tavaszán meghirdetett mozgalmi évnek, mely minden KISZ-vezetőség, alapszervezet és ifjúkommunista számára komoly próbatételt jelentett. A számvetés és tisztújítás az alapszervezeti vezetőktől sokoldalú, felelősségteljes munkát igényel. Lénárt Béla. a KISZ Szeged városi bizottságának titkára Végső búcsú dr. Háy Kedden a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában a gyászolók sokasága vett végső búcsút dr. Háy László állami díjas akadémikustól, a párt és a nemzetkori munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosától. Koszorúkkal övezett ravatalánál lerótták kegyeletüket a családja gyászában osztozó barátok, egykori harcostársak, párt- és állami, valamint tudományos életünk képviselői. A párt Központi Bizottsága nevében Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetéhek igazgatója emlékezett az elhunytra: Háy László elvtárs — mondotta egyebek között — ahhoz a forradalmi nemzedékhez tartozott, melynek szenvedélyes társadalmi küzdelmek jutottak osztályrészül. Életében és magatartásában szerves egységbe ötvöződött a szocialista internacionalizmus és a hazafiság. Halálával súlyos veszteség ért bennünket. Példája mindenkor útmutatás lesz számunkra. Ezután dr. Szabó Kálmán akadémikus, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia nevében, dr. Berend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora az egyetemi tanács és az egyetem oktatóinak, dolgozóinak és hallgatóinak nevében emlékezett meg, dr. Háy Lászlóról, majd dr. Salusinszky István, a Magyar Külkereskedelmi Bank vezérigazgatója a család és az egykori munkatársak nevében vett búcsút az elhunyttól. Tanulmány az UNESCO-nak Párizsban az UNESCO oktatásügyi szakemberei megtárgyalták azt a tanulmányt, amelyet felkérésükre a Veszprémi Vegyipari Egyetem készített a kétfokozatú mérnökképzés első tapasztalatairóL A nagyszabású összegezésben részt vettek a Budapesti Műszaki Egyetem, az Erdészeti és Faipari Egyetem, valamint a Kertészeti Egyetem oktatói Is, akik a veszprémihez hasonló mérnökképzési rendszert valósítottak meg. Több egyetemen az első három esztendő után azok a hallgatók, akik ezt igénylik, üzemmérnöki diplomát kapnak, a további oktatás után, az ötödik év befejeztével okleveles mérnök diplomát szereznek.