Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-04 / 29. szám
4 KEDD, 1975. FEBRUÁR l Színdarab — csak /egyeseknek Csehszlovákiában az utóbbi evek alatt száz házasságra húsz valas esik. Komoly öszszeütkozesekre gyakran az első együtt töltött években kerül sor, mert abban az időben a fiatal hazasoknak, ntcg kevés a tapasztalatuk az együttélés lerén. Hogyan lehetne ezt megakadályozni? A hazasság előtti felvilágosító munkával foglalkozó intézmények munkatársai előadásokat tartanak, és beszélgetnek a jegyespárokkal, de új, érdekesebb módszerekkel Is segítik a házasulandókat így például a prágai kultúrközpont színdarabot mutat be „Gyertek, szeressük egymást" címmel. Ebben igyekszik feleletet adni az együttélés első időszakának néhány sürgető kérdésére. A színpadon csak négy színész játszik; ketten a házaspár — Ádám és Éva —.szerepében. Á másik szmész felváltva Éva volt szeretőjét, az elárusítót, a házaspár szomszédját és barátját játssza. A negyedik művésznő, aki — szintén felváltva —Ádám anyját, majd a házastárs barátjának menyaszszonyát alakítja. A jelenetek azokról a kellemetlen helyzetekről szólnak, amelyekbe a fiatal házasok kerülhetnek. Bemutatja például a veszekedések okait, hogyan folyik le egy ilyen veszekedés, de azt is, hogyan lehet az öszszetűzések elejét venni. A színdarabban természetesen bő teret kapnak a kellemetlen emberi tulajdonságok, mint például az önzés, a féltékenység, az önfejűség stb. A „Gyertek, szeressük egymást" cimü színdarabot minden hónapban bemutatják az egyik kis prágai színházban. A jegyesek és a fiatal házasok a kerületi tanács házasságkötési osztályán kapják a belépőjegyet Az előadás iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy vidéki vendégjátékokat is be kellett iktatni. Olga Nováková HAZASSAO I. kerület Sacced: Gyórtl Antal és Farkas Mária. Lcgrádi László és Hegedűs Franciska. Mohay András és Goezu Eva Katalin, dr. Lévay Endre Mihály és dr. László Gyöngyvér. Dunai József István és Kruruty Teodóra. Talpai Is-.ván Gábor és Kremsc Anna Maria, strommer Frmnz és Kovács Katalin. Kara Miklós és Domonkos Beatrix Márta. Góré István Xrnó és Uppal Margit Katalin. Boldizsár Sándor Imre és Csorbu Julianna Terézia, Nagy Ferenc es Börcsök Maria, Kálmán Tibor és Ban Zsuzsanna. Kai tar István György és Szontágh Lucia Klura házasságot kötöttek. IL kerület • Szeged: Zombori János és Szellc Zsuzsanna Rozália. Palásti György és Farkas Sarolta. Kanóc?. Sándor József és Cseke Piroska tiazassagot kötöttek. in. kerület Szeged: Lajta József Márton és Tanacs Etelka. Szél Sándor és Csiszár Ágnes házasságot kötöttek. SZll LET £9 I. kerület Szeged: Németh Györgynek és Zádori veronikának György Mihály, Mészáros Péternek cs Szabó Rozahanak Árpad. Szélpal Antalnak es Csikós Máriának Attila. Bálint Dezsőnek es Szerencses-Fekcte Juliannának Zsolt, Tóth Imrének és Boldizsár Mananak Laura. dr. Maltgit l'alr.ak es dr. Svád Zóra Erzsébetnek Zoltán. Turl Istvánnak és Kószo Veronikának Tímea Katalin. Pál Sandornak és Fekete Margitnak Gábor. Szenté Istvánnak es Marost Honának Ildikó. Kosztka Palnak és Tarl Máriának Pál. Káity György Jánosnak cs Tőrök Piroskának Mónika Marta. Tólh Janosnak és Varga Piroskanak Ágnes, Gyémánt Mihálynak éa Gyuris Rozáliának Beatrix, Tutsek Lászlónak és lUtl Erzsébet Teréziának Zsuzsa Eva, Juhász János Bélának ós Ábrahám Klarának Krisztina Réka,. Galiba Mihály Józsefnek es szekér Marta Erzsébetnek Cierda, Turl Lajos Mihálynak és Balogh Ilona Máriának Aruko Ilona, Mukus Vilmosnak éa Tanács Margitnak Vilmos Ferenc, Csiszár Sándor Andrasnak és Molnár-Megyeri Eva Klárának Csaba. Mari László Lőrincnek és Gál Margitnak Márta Zsuzsanna, Godó Illésnek és Lakatos Irénnek Henriett, Szabó Andrásnak és ToháU Anna Ilonának Zsolt, Csányt Imrének és vér Viktória Jozefának Imre, Nyári Istvánnak és Varga Zsuzsannának AttUa, Papp laijosnak és Vér Mariának Róbert, Laczi Ferencnek es Gazdag Zsuzsanna Ágnesnek Mariann, Nagy Sándornak és Géberits Teréziának Herbert Antal, Kothenc Mihály Sándornak és Dlosl Eva Ágnesnek Gábor, Gyuris Rudolfnak és Farkas Juliannának Györgyi. Berta László Istvánnak és Felföldi Horninak László Akos, Barna Ferencnek és Bitó Magdolnának Helga. Kozák István Jánosnak és Varga Anna Mártának Ildikó. Anger Mihály Ferencnek és Kóaa Anna Máriának Roland, Takaes Imrének és Petróczl Margitnak Katalin. Vörös Istvánnal,- és Mucsl Gizellának Miklós Máté, Czagány Sándornak és Szécsi Irén Gizellának Ildikó, Stnkö Márknak és Tart Eva Magdolnának Mónika. Hegykői Györgynek és Gera Évának Anna. Nagy Andrásnak és Mangó Ibolyának Szilvia Henriett. FaragO-Mészáros Vilmosnak és Rajkai Irén Margitnak Irén Ágnes, Szegedi Antalnak és Alács Margitnak Marta. Bakos János Józsefnek és Szögi Erzsébetnek János, Király Péternek és Sardi Annának Beáta, Tanács Lászlónak cs Nagygyörgy Ilonának Anita. Kosa Istvánnak és Nagy Etelkának Aranka Katulln. Király Csabának és Font GlzeUának Dóra, Király Csabának és Font Gizellának Endre. Pataki László Józsefnek és Sitkei Zsuzsannának Tamás. Teszary Bélának és Barna Ilonának Krisztina, Szilágyi Sándornak es Kocsispéter Arankának Attila Sándor, Mukus Istvánnak és Juracsik Annának István, Szávay Istvánnak és Mészáros Ilona Borbálának Tamás István, Molnár Józsefnek és Szabó Mária Juditnak Edit. Szabó István Tamásnak és Molnár Ágotának Tamás. Szlrakl Károlynak és Hegedűs Eva Juliannának Károly. Bodrogi Lászlónak es Péter Katalinnak Andrea Gabriella, Tanács Istvánnak cs Szögi 'Irénnek Csaba István, US**; Mihálynak éu Szűcs MaCsaládi események rtánnk Anikó. Ábrahám Imrének es Volford Piroskának Roland. Krisztin Karoly Miklósnak es Hajo-Kalman Maria Magdolnának Zsolt, BOECh Ferencnek es Palasti Olga Klárának Zoltán, dr. Tóth Károlynak és dr. Soós Judit Mártának Beáta. Szlrnvieza Peternek es sflóczki Rozállanak Dávid. Gyémánt Józsefnek és Terhes Katalinnak Anita nevű gyermekük született. IIL kerület Szeged: Berecz Zoltánnak és Kovács Máriának Szilvia, Lajtár Istvánnak és Puskás Magdolnának Antal Zsolt, Bacsó Sandornak és Miskulczl Franciskának Sándor Csaba. Kiss Pál Antalnak es Farkas Erzsébetnek Jarnna Erzsébet, Varga Antalnak es Kormányos Ilonának Antal Zoltán, Fitor Gábornak és Ertsey Anikónak Gábor, Nieszner Ferencnek és Rutai Julianna Évának Ferenc, Rúzsa Istvánnak Cs Rovó Máriának Attila Zsolt. Patik Lajosnak és Aradi Ibolya Juliannának Gábor, Racz Györgynek és Csányi Gizellának Zsuzsanna, Krelnlnger Istvánnak és Tóth Piroskának Eva, Lukács Zoltánnak és Kővari Tündének Zoltán, Szepesi Laszlónak és Vanyorek Mária Jullannanak Annamária, dr. Novasze] Balaz.s Péternek es Arkauer Ildikó Ilonának Noémi Ildikó, Berta István Gyulának es Gyebnár Emmának Ildikó, Bencs Lászlónak és Börcsök Irén Gabriellanak László József, Ludman Antalnak és Katona Emmának Imre, Magyar Sandornak es Korom Aranka Annának Mónika Dalma, Tanács Györgynek és Varga Piroskának Zsolt, Balogh Janosnak és Kecskeméti Eva Mártanak Csaba Zsolt, Gál Sándornak éa Keszég Erzsébetnek László, Gergely Péter Pálnak és Gárgyán Mártának Ágnes. Rácz Andrásnak és Borka Maria Evanak András, Roth Imrének és Mucsi Margitnak Péter, Dóczl Szilveszternek és Fiacher Zsuzsannának Andrea, Tárnái Károlynak és szekeres Franciskának Krisztián Karoly, Ambrus Miklósnak és Vagó Mária Martának Norbert Miklós, Hegedűs Józsefnek és Nemes Eva Zsuzsannának > Gábor Attila, Kordás Péter Pálnak éa Török Matildnak Ágnes, Murányi Jánosnak és Kiss Terézia Juliannának Andrea Julianna, Nagy Zoltánnak és Joó Erzsébet Idának Zoltán Mátyás, Patkó Tamásnak és Tamás Rozáliának Gábor Zsolt, Szekrctár Mihálynak és Hunya Irénnek Attila nevű gyermekük született. HALALOZA8 I. kerület Szeged: Józsa Sándori Turáni Károly, Németh Jónosné Szabó Mária, Kristó Antal, Kiss Józsefné Bóka Etelka, Csóré Hlésné Pakal Julianna, Horváth Istvánné Bari Anna, Katona Józsefné Horváth Mária, Patai Mihály, Surányi Józsefné Bctsch Borbála, Magyarlaki Zsuzsanna, Székely Miklós, Pap István, Dobó Julianna. Biczók Istvánné Saja Márta, Papdi Jánosné Tanács Ilona, Kertész Péter, Pálnok Antalné Vígh Mária, Nagy Pálné Karácsonyi Viktória, Megyelka Imrénc Vékony Rozália, Gera Istvánné Gémes Anna, Daróczl Mihály né Juhász Etelka, Szomor Jánosné Kopasz Hona, Danana] György, Vezendl Vilmos, Homolay József meghalt. •. kerület Szeged: Biczók Jánosné Fodor Julianna, Magda Péter, Fekete Jánosné Prohászka Anna meghalt. Dl- kerület Szeged: Molnár Andrásné Tóth-Pözsl Julianna. Kovács István Péter, Farkas Viktória, Kovács József. Klspéter Jánosné sípos Viktória, Dávid József, Gárgyán Imre, Fekete Mihály, Bálint Józsefné Barbler Margit, Kákonyi Ferencné Unyi Julianna, Tóth Józsefné Pálíi Margit, Hatsek Jakab, Bozsó Imréné Varga Rozália, Balog Sándor, Endrödl Lászlóné Hoffmann Renée, Horváth Géza. Dencs Józsefné Szecsel Verona, Kakos Sándor. Leprán Béla János. Veres József, Szélpál Istvánné Ballá Julianna, Balogh István, Hopp Mátyásné Csala Hona Karolina, Nagy Sándor, Ludányi Agostonné Mihály Erzsébet, Jánosi Jánosné Varga Mária. Tóth Mártonné Csorba Veronika meghalt. Könnyűszerkezetekből: Öltöző és fürdő épül a jutaárugyárban A KSZV szegedi jutaánigyárában — a saját fejlesztési alap terhére — 600 személyes fürdő és öltöző épül. A több mint 9 millió forintba kerülő épületet a pillanatnyilag ismert legkorszerűbb technológiával és épületszerkezeti elemek felhasználásával készítik el. A könynyűszerkezetes öltöző és fürdő egyedülálló lesz Magyarországon — illetve a vállalat másik gyárában, Nagylakon, a jutagyárival egyidőben épülő hasonló, de kisebb —, eddig ugyanis elsősorban a kereskedelem és a mezőgazdaság hasznosította a könnyűszerkezetes épületeket. Ennek az építési módnak nagy előnye, hogy gyorsabb, mint a hagyományos építkezés, így Igen rövid idő alatt — a tervdokumentáció elkészültétől számított egy esztendőn belül — átadhatók az épületek. A 600 négyzetméteres, 36X18 méteres fürdőépület a gyárnak a város felé e6Ő üres részén kap majd helyet, s fedett átjáróval, úgynevezett nyaktaggal kapcsolódik a fonodához. A Fémmunkás Vállalat terveinek külön érdekessége, hogy nincsenek áthidaló oszlopok, hanem egyben ívelik át a 18 méteres szélességet. A külső panelokat NSZK és osztrák licenc alapján gyártják, s ugyancsak előregyártottak a belső panelok is: a helyszínen csupán össze kell szerelni azokat. Az öltöző kívülről is tetszetős lesz: mintázott betonlábazatot kap, felül pedig egyméteres szalagablaksor fut körbe. i Az épület két oldalról Is megközelíthető: mind az üzemcsarnokon, mind pedig a nyaktagon keresztül be lehet majd jutni. Belül széles folyosó választja ketté a női és férfi részleget Létszámuknak megfelelően a nők számára biztosították a nagyobb területet: az asszonyok és lányok rendelkezésére áll majd két 122 négyzetméteres öltöző és ugyancsak két-két zuhanyozó- és mosdóhelyiség. A férfiaknak 126 négyzetméteres öltöző, továbbá zuhanyozó- és mosdóhelyiség épül Az öltözőkamplexum belső padlóit műkővel borítják, a vizes helyiségekbe pedig csúszásgátló, úgynevezett metlahi Uapok kerülnek. Messzemenően gondoskodnak a dolgozók kényelméről: különlegességként minden páraképződő helyen olyan pánelokat építenek be, amelyeken keresztül elszívják a párát és helyette előmelegített levegőt fújnak be a helyiségekbe. A vizespanelok érdekessége még, hogy nem csempézettek, hanem osztrák gyártmányú stollogénnel festik le azokat. A színdinamikailag megválogatott, mutatós, különböző színű festés előnye, hogy víz- és saválló, emellett tartós, karbantartást, felújítást nem igényel. A nagy munkához már hozzá is foglak. Jelenleg az alapozást végzik, ez azonban a kedvezőtlen talajviszonyok miatt a vártnál vontatottabban halad. Ennek ellenére a szakemberek bíznak abban, hogy a régóta várt új öltözőt és fürdőt az eredeti határidőre elkészítik, s még az idén szeptemberben birtokukba vehetik a dolgozók. R. E. A becéző nevek búvára Esztendőkön át búvárkodott levéltárakban és anyakönyvvezető! hivatalokban Hajdú Mihály, a nyelvtudományok kandidátusa: céhiratokat, Jegyzőkönyveket, bírósági szembesítő okmányokat, családi végrendeleteket és magánlevelezéseket tanulmányozott. Több mint százezer történeti alapnevet, köztük 80 ezer becéző nevet sikerült fellelnie: közülük háromszáz keresztnévnek mintegy ötezer becéző változatát már feldolgozta. Többek közt megállapította, hogy a becéző nevek szerepe általában helytől és időtől függ. Az Anikó elnevezést például Nógrádban kedveskedő megszólításként használják, másutt viszont már teljes névként. Volt idő, amikor az Istók és a Jankó még becéző forma volt, később megszólító névvé vált, ezt követően pedig néhány vidéken egyenesen sértő, gúnyos hangulatú név lett belőle. A ma szintén becenévnek számító „Gyuri" dédapáink idejében még megszólító névként volt elterjedve. A legtöbbször meleg, családias légkört árasztó beceneveket áíltalában mindenütt használják, egyedül Békésben idegenkednek tőlük: a Körösök vidékén jobban kedvelik az akkurátus, ridegebb megszólító névalakokat Ezzel ellentétes névadó szokás uralkodik a Tiszántúl egyes községeiben. A gyermekek egymást, s a családon belül általában a gyerekeket, valamint a fiatalabb felnőtteket sem keresztnevükön, hanem becéző formával szólítják meg. Katalin keresztnevű kislányukat a szülők Kati, Manyika, Sári vagy Lidi névvel ruházzák fel, de olyan is előfordul, hogy az eredetileg Magdolnára hallgató kislányt minden családtagja más néven szólítja: az apa Sárának, az anya Rozinak, a nagyanya Katinak, a nagyapa Pirinek, a bátyja Évának. A „gazdát cserélt nevek" régóta divatban vannak, 8 ma is tartják magukat. Hajdú Mihály megállapítása szerint nyelvünkben voltak olyan alapnevek, amelyekből idővel egész névsorozat rajzott ki. Az eredetileg Barbara alakú nevet ma már a legkülönfélébb előfordulásokban ismerjük: Barbára, Borbára, Bar bála, Borbála, Borbál, Borba, Bora, Borka, Boris. Becéző neveink zömükben képzés útján keletkeztek. Érdekes, hogy az elterjedt ,,-ka és -ke" képzős neveket inkább fiúk, férfiak kapják: Lacika, Lajoska, Dezsőkc, Emilke. Legtöbbünk beceneve azonban „i"-re végződik: Feri, Laci, Jani, Pali, Piri. A néveleji csonkítással alkotott neveket a Tiszántúlon kedvelik: így lett az Antóniából „Tóni", a Karolinából „Lina". Toronyőr A negyedik emeleten lakott, ha a szoba ablakából lenézett az utcára, úgy érezte, felhők között él, a nyüzsgő világ felett lebeg, a forgalmas utca fölött úszik, olyan illúziót talált ki, hogy most bármire képes lenne, de tudta, hogy ez csak kecses illúzió; ha a konyha ablakából bámult le a betonozott udvarra, más érzése támadt, magányos toronyban ült, ahol az omladozó várfalakkal szemez, boldog repülésre képtelen, ám belül, a lélekben mintha megtáltosodna, bátrabb embernek hiszi magát, és nem akarja tudni, hogy ez illúzió. Minden este éjfélig fent maradt, amikor szülei elaludtak, kivonult a konyhába, könyveket tett maga elé, Arisztotelész Poétikáját, Omurtag bolgár kán üzenetét, amely a tirnovói kőoszlopon olvasható, de csak addig olvasta a könyveket, amíg az agya mozgásba jött, arra nem is törekedett, hogy a szöveget megértse, csak arra a belső örömre vágyott, amelyhez nap közben nagyon ritkán jutott: az élet, a pezsgés, a gondolkodás látszatát kereste. Es nem tagadta le maga előtt azt a tényt, hogy a látszattal pótlékot kap, de ez még mindig jobb, mintha pálinkával vagy más ópiummal bolondítaná magát. — Ki hajította le ezt?! A házmesternö éles hangja riasztotta fel, aki a szűk betonudvarból a bezárt ablaktábláknak kiáltott. Senki nem válaszolt. Óvatosan az ablakhoz lépett, halkan kinyitotta, a csend egyre nagyobb lett, a szomszédban már a televízlót is lezárták, az ablak mégis nyikorgott, erre leoltotta a lámpát, hogy a sötét megvédje a kíváncsi tekintetektől. Kihajolt. A házmesternö eltűnt az udvarról, kintről kellemes meleg jött be, még augusztus közepe volt, az ősz közeledését semmi nem mutatta. Vajon mit dobtak le? Üjra csoszogást hallott, megint kidugta a fejét, a házmesternö újra sepert, nyugodt tempóban dolgozott. Gondolatai visszatértek Arisztotelészhez, mert egy mondat túlságosan felkavarta, de szemét közben nem vette le a házmesternö hajlongó hátáról. Azt írta a filozófus, ha az utánzók cselekvő embereket utánoznak; vagy kiválóknak, vagy hitványaknak kell lenniük. Ö is utánzó, de valahogy nem cselekvő embereket utánoz, és ezért félő, hogy se hitvány, se kiváló nem lehet. A szemben levő emeleten a középső ablak megvilágosodott, a délutáni műszak után hazaérkeztek az albérlő lányok. Erre felkapta a fejét, és csak a lányokra figyelt, akik este tíz óráig dolgoznak, de kapuzárás előtt mindig befutnak, talán félnek felcsöngetni a házmesternőt. A három lány szövőnő, fél éve költöztek ide, egy özvegyasszonytól bérelik a szobát, aki egyetlen vendéget sem enged be hozzájuk: úgy védi az erkölcsüket, hogy elzárja őket a világtól. A lányok jámboran engedelmeskednek. A konyha ablakából régóta figyelte a lányokat, talán azért választotta a toronyőr szerepet, mert ennek az utazásnak volt valami értelme, kíváncsiságtól hajtva őrizte a lányokat, ha azok nem is tudtak róla, hogy még sincsenek teljesen elzárva az élet szeretetétől, hiszen egy huszonöt éves ifjú állandóan gondol rájuk, és lélekben barátságot vállal velük. A lányok estéi egyformán telnek el, túlságosan Is egyformán, soha nem járnak szórakozni, időnként rádió^ hallgatnak, elvétve képeslapokat olvasgatnak, amelyeket valószínűleg otthonról kaphattak, de a lapok üzenetéből áradó biztatás legalább megnyugtatja őket. Most is lerakták a táskáikat. ledobálták magukról a blúzt és a szoknyát, kombinéban ültek fel a középső, legszélesebb ágyra. így talán szabadabbnak, könnyebbnek érezték magukat. A legidősebb lány a táskából elővett egy nagyobb zacskót, amelyből kigurultak a kemény zsemlék. A zacskó papírját széttépték szalvétáqa^ a asemlék kosé felvágottat vékony saeie*«Hun vágott párizsit tettek. Nem lehettek nagyon éhesek, mert csak csipegettek a zsemlékből, de közben nagyokat nevettek, el-eldültek a széles ágyon. Mindig túlzottan jó a kedvük, véletlenül sem sírnak, még veszekedni is elfelejtenek. Könyökölt az ablakban, együtt nevetett a lányokkal. Jobb kedve kerekedett, mint a kapkodó olvasás közben. A legkisebb lány ugrott fel elsőnek és énekelni kezdett, a rejtett kémlelőállásból őt tartotta a legszebbnek. A barátnői eldőltek az ágyon, úgy nevettek és tapsoltak. Ez a lány mókamesternek született, majdnem minden este táncolt, hajlongott, bolondozott, hogy a két barátnője felviduljon. Olyan lánynak látszott, aki csak azzal törődik, hogy másoknak derűs hangulatot csináljon, de nem csak azért, hogy a saját szomorúságát elfelejtse. Most is vidáman ugrált, a falitükör előtt forgolódott, a másik két lány valamivel csúfolhatta, mert cserfesen félrecsapta a fejét, levette a melltartóját is, és dalolva emelgette kemény hegyes mellét. Boldognak látszott. — Lánc, lánc, eszterlánc... — énekelték. Már mind a hárman táncoltak, megfogták egymás kezét, úgy forogtak az ágyak között, a másik két lány nem bújt ki a kombinéból, de ők is hátravetették a fejüket, olyan átszellemülten ringatták magpkat, mintha a szerelem nászát járnák. Ha nem szereti őket senki, legalább magukat szeressék, ha más nincs, legalább utánozzák a szerelmet. Az is lehet, hogy így sokkal boldogobbak. mintha füstös étteremben ismeretlen férfiak lehelnének rájuk. Hirtelen elfáradtak, lehuppantak az ágyakra, mindenki a sajátjára. Ijedt mozdulatokkal levetkőztek, mintha látná őket valakit, látszott rajtuk, hogy nagyon szégyenlősek. Talán a táncot is most szégyellték. Jókedvük elfogyott, gyorsan bebújtak a paplan alá, csak a szemük látszott kl. Az ablak elsötétedett. Mosolygott. Omurtag bolgár kán üzenete jutott az eszébe: ember, ha dúskálsz is, elhalálozol, s helyedbe más fakad. STarga Csaba i