Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

PÉNTEK, 1975. FEBRUAB 28. 5 Derűs házsorok — tiszta homlokzatok A városépítés több évtize­des elmaradását igyekszik megszüntetni az az egyelőre bárom évre tervezett prog­ram, amelyet az elmúlt év decemberében tárgyalt meg, és fogadott el a városi ta­nács végrehajtó bizottsága. Köztudott, hogy a Belváros épületeinek jelentős része a századforduló előtt épült, így sem esztétikailag, sem szer­kezeti épség tekintetében nem illeszkednek a város­képbe. Az akció, mely a Belváros és a városba ve­zető fontosabb sugárutak házainak homlokzati felújí­tását tűzte ki célul, gyors előkészítési szakasza után máris látható eredményeket mutathat fel. Nem csupán a homlokza­tok öltenek új ruhát, hanem — ahol erre szükség van — összekapcsolják ezt a ház­tetők, az esőcsatornák javí­tásával, az ajtók, ablakok festésével is. Már elkészült az úgynevezett Bruckner­ház felúiftása az Anna-kút­nál. a tetőfedők dolgoznak a Lenin körút négy éoüle­tén, a kőművesek pedig a Somogyi utcában. Jó ütem­ben halad a Korányi-rak­part és az Aradi vértanúk tere egy-egy lakóházának felújítása. A hároméves akció első harmadában, ebben az év­ben 138 állami tulajdonban levő lakóépület 85 ezer négyzetméter felületű hom­lokzatát festik újra. A terve­zet szerint a közintézmények és a magántulajdonban le­vő épületek sem maradnak ki a sortatarozásból. A kerü­leti hivatalok már megkezd­ték a tárgyalásokat az intéz­mények, a magánházak tu­lajdonosaival. Az IKV-n, a szegedi építőipari vállalato­kon és szövetkezeteken kí­vül részt vállaltak a munká­ból a városhoz csatlakozott községek épitőszövetkezetei és költségvetési üzemei is, kapacitásuk jelentős hánya­dát állítva a városépítés szol­gálatába. A nagv lendülettel megkezdett felújítási prog­ramban t— elsősorban a ma­gánlakások tatarozásánál — számítanak a városban te­vékenykedő kisiparosok munkájára, a KIOSZ segít­ségére is. A tervkészítés és a kivi­telezés során külön figyel­met érdemel a Szegedet a többi településtől megkülön­böztető, eklektikus városkép megóvása. Ezért a tervezők és építők elképzeléseiket fo­lyamatosan egyeztetik a vá­rosi főépítésszel;, előre meg­határozott elvek alapján dől el például, milyen színűre festhetik az egyes épülete­ket. Tiszta, világos színeket választanak, az egymás mel­letti házak színeit összehan­golják, hiszen a felújítás után előreláthatóan 20—30 évig tartós marad a mű­anyag festék. A kopásálló, mosható festés ugyan drá­gább a meszelésnél, de könnyebb kezelni, és évtize­dekre előre elveti a további tatarozás gondját A hároméves akció alatt több mint 300 ezer négyzet­méternyi homlokzatot újíta­nak fel, ennyi szükséges a város arculatának megvál­toztatásához, azután folya­matos, további tervezéssel megoldható lesz a tiszta, de­rűs utcaképek kialakítása. Ha az intézmények, a város lakossága is megérthetően támogatja a felújítási prog­ramot, néhány év múlva Szegeden is fürdethetik maid tavasszal a házakat, amit annyiszor irigylünk más, európai nagyvárosoktól. ős ifjak, kamasz matrónák A tisztelet es a produkció érteke is úgy kívánja, hogy előbb az idősekről, a tele­vízió minden bizonnyal leg­korosabb és egyik legnép­szerűbb szereplőjéről, dr. Dienes Valériáról szóljak. A !)6 éves zseniális matróna arckepe a televízió jovolta­ból két fél portréból állt össze. Az egyik fél portrét néhány hete sugározták az e-lsö csatomán, a másik felet először a második csator­nan — nem tudni, milyen meggondolásból vagy gon­datlanságból —, majd a kö­zönség Jteresére szerdán, a késő esti órákban az első csatornán is. Ennek a cso­dalatos öregasszonynak éle­te történetéből kirajzolódik majdnem egy evszazad, sor­sa a női egyenjogúság, a női emancipáció magasra emelt zaszlója. Matematikus és fi­lozófus, zenével, mozdulat­művészettel foglalkozó mű­vész és pedagógus, társadal­mi, közéleti személyiség egy­személyben dr. Dienes Valé­ria, aki hetven esztendeje ír­ta meg doktori disszertáció­ját, es az elmúlt evi siófoki nemzetközi szemiotikai kongresszuson a mozdulat jelelméletéről szóló felszó­lalásával óriási sikert és visszhangot váltott ki. Egv, „a tizedik évtized közepén álló" „kamasz lány" arcéle rajzolódott ki a kétrészes portréfilmben, egy olyan egyénisége, akinek csak fi­zikumát viselhették meg az évtizedek, még 96 évesen is. számos tanulmány, tudomá­nyos eredmény, művészi-si­ker után is, van tartozása a világnak. Az adások során a szemét és a kezeit figyeltem. Egy szerelmes, fiatal teremtésnek nem csilloghat úgy, olyan tisztán a tekintete, mint dr. Dienes Valérianak csillogott akkor, amikor emlékei kö­zött kutatva rabukkant egy­egy szeretve őrzött epizódra, egv-egy szivet melengető emlékre. Egy Ifjú tudósje­löltnek nem okozhat na­gyobb örömet egv-egy fel­fedezés. mint dr. Dienes Va­lériának okoztak azok a pili lanatok, amikor napi mun­káiéról és a holnapi felada­tairól beszélt. S kevés olvan kiürült tekintetet láttam, mint amikor az első adas­ban elvesztette az emlékezés fonalát, a a hirtelen rövid­zárlat miatt sötétsegbe bo­rult kilenc és fél évtized. Kezei pedig hol szemérme­sen babrálták babos anyóka­ruháját, hol idegesen vib­ráltak, mint a lángot fogott parázs, hol szálltak, mint a madarak, vagy lebuktak, mint a sebzett hattyúnyak. Az értelem — az emberi élet ertelme —, az érzelmi töltés — az egymást összekötő em­beri kapcsolatok — és az ön­magával szembeni kitartó szigorúság példája dr. Die­nes Valéria felvázolt életút­ja. Nemcsak megdöbbentő él­mény volt számunkra, de emlékezetes televíziós pro­dukció is. Bizonyára tovább fogunk emlékezni töpörödött alakjára, világps, logikusan felépített válaszaira, mint például a szerda este su­gárzott „Népek hazája, nagy világ ..." című külpolitikai vetélkedő szereplőjére. Humorban, vidámságban bővelkedő ifjúsági vetélke­dőnek konferálta be a já­tékvezető, Heltai András a műsort, de az egy óra alatt csak tőle kaptunk reklám­mosolyokat. A kérdésekre inkább tudálékoskodó, mint eredeti válaszokat, s inkább sablonmondatokat, mint ön­álló véleményeket hallot­tunk. így lett nemcsak unal­mas, de öreges és nehézkes is ez a fiatalokat mozgósító külpolitikai vetélkedő. Még szerencse, hogy nem egy so­rozat kezdő adása volt. A szombati József Attila-sza­valóverseny első elődöntője több élményt és néhány em­lékezetes pillanatot szerzett. A Veszprémből sugárzott adáson tehetséges fiatalok versmondásait hallhattuk, s arra jogosított bennünket az adás, hogy a döntőig közve­tített versenyek nemcsak az amatőr versmondó és szín­játszó mozgalmat segítik, de népszerűsitik a költészetet a versmondást, az olvasás* a könyvet is. A selejtezőkör meghallgatott kétezer je­lentkező közül a televízió képernyője elé nyilván a legtehetségesebb fiatalok, a legkiérleltebb versek kerül­nek. Minden bizonnyal ez a sorozat méltó tisztelgés lesz József Attila emléke előtt akinek 70. születésnapját április 11-en ünnepli az or­szág. T. Lu Szeged közrendje és közbiztonsága A városi-járási rendőrkapitányság beszámolója a tanács vb előtt Szeged megyei város taná­csának végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a közrend és a közbiztonság helyzetét, Gyurkó Vincének, a városi-járási rendőrkapi­tányság vezetőjének beszá­molója alapján. A testület megállapította, hogy o varos közrendje és közbiztonsága szilárd, a lakosság nyugodt, biztonságos körülmények kö­zött él és dolgozik. Az ál­lampolgárok döntő többsége törvénytisztelő, rendőrsé­günk munkája pedig a tör­vényesség tiszteleten és a jogpolitikai elvek differenci­ált alkalmazásán nyugszik. Ezeknek az általános igaz­ságoknak nem mond ellent, hogy a bűnözést még mindig nem sikerült kiiktatni az életből, sőt, Szegeden még magasnak is minősíthető a bűncselekmények száma, hi­szen a városok között a ti­zenegyedik helyen áll a bűn­ügyi statisztikában. A magas idegenforgalom, a város nagy vonzása bűnözőket is hoz, s növeli a bűnözés alkalmait Károsan hat a közrendre és a közbiztonságra az italozás, a laza munkafegyelem, a fiatalok bizonyos köreiben élő munkátlanság szemléle­te, és a növekvő járműpark is gyakran összefügg a bűn­cselekményekkel. Megyénk­ben két határátkelőhely mű­ködik, így gyakrabban talál­kozunk vám- és devizabűn­tettekkel, üzérkedéssel. A korábbi évekhez képest kedvezőbbek a közrend és a közbiztonság helyzetének mércéjéül szolgáló mutatók: tiz százalékkal kevesebb esetben kellett nyomozást elrendelni, s a büntetőeljá­rásban felelősségre vont sze­mélyek száma is kisebb va­lamivel. A bűncselekmények körében a család, az ifjúság és a nemi erkölcs elleni cse­lekmények száma növekedett az elmúlt évben, kevesebb volt viszont a személyek, a közbiztonság, a közrend el­leni, a népgazdaságot és a társadalmi tulajdont, a sze­mélyek javait károsító bűn­tett. Elsősorban oz építőipar­ban magas a lopások száma. A társadalmi tulajdont káro­sító bűncselekmények egyik forrása változatlanul a szál­lítási konjunktúra — a fu­varokmányok kezelésének elegtelen fegyelme, a jármű­vek telephelyen kívüli elhe­lyezése, a vállalati gépkocsik magáncélra történő felhasz­nálása. A deviza- és vámsza­bályok megszegésének és az üzérkedésnek egyik gócpont­ja Szegeden a Marx téri pi­ac, ahol utóbb elszaporodott a hamis arannyal való üzle­telés is. Szeged közrendjére súlyos­ságuknál, társadalmi veszé­lyességüknél fogva különösen káros hatást gyakorolnak a rablások és az erőszakos jel­legű garázda cselekmények. Emberölés három esetben fordult elő, rablás ügyében húsz nyomozást kellett el­rendelni. A rablások tettesei számos esetben a sértettek ittas állapotát használták ki. Garázdaság miatt 59 esetben kellett büntetőeljárást le­folytatni, s az alkohol ezek nagy részében ugyancsak szerepet játszott, miként a testi sértéseknél is. A Szegeden elkövetett bűncselekményeknek mint­egy fele az állampolgárok sé­relmére végbe vitt lopás volt, s minden harmadik eset járműhöz kapcsolódott. A fiatalkorúak részvétele csökkent a bűnözésben, szer­vezett bűnözés pedig csak elvétve fordult elő. A közlekedési fegyelem változatlanul egyik legké­nyesebb pontja a közrend­nek és a közbiztonságnak, ha csökkent is a baleseti sta­tisztika, hiszen 1974-ben 32U közúti baleset történt, me­lyekből tiz halálesettel, 111 pedig súlyos sérüléssel vég­ződött. Legtöbb közúti bal­eset a sebesség helytelen megválasztásából, az elsőbb­ségi jog meg nem adásából, szabálytalan kanyarodásból és a gyalogosok figyelmetlen­ségéből adódott. A szabály­sértésekben is a közlekedésé a „pálma": a szabálysértők 65—70 százaléka a közleke­dés szabályait szegte meg. A közrend és a közbizton­ság fenntartásán a rendőri apparátusnak több mint 400 önkéntes rendőr és ifjúgár­dista van segítségére, társa­dalmi munkában. A végrehajtó bizottság el­ismerését és köszönetét fe­jezte ki a rendörségnek, a közrend és a közbiztonság érdekében tett fáradozásáért, és határozatot hozott az ön­kéntes rendőrök és az ifjú­gárdisták társadalmi közre­működésének nagyobb meg­becsülésére. Tájékoztató: Az Aurora 75-ről 'A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a KISZ KB, a Népművelési Intézet es Ba­lassagyarmat városi tanácsa Aurora '75 elnevezéssel szín­játszó- és versmondőver­senyt és vetélkedőt hirdet a Szovjetunió népei klasszikus és jelenkori irodalmának be­mutatására. A versenyt meg­hirdető szervek képviselői csütörtökön sajtótájékoztatót rendeztek az MSZBT székhá­zában. A többi között elmondták, hogy az orosz és szovjet vers Ismét Szegeden a Bartók vonósnégyes A világjáró együttes (Komlos Peter, Devich Sán­dor, Német Géza, Botvay Károly) a közelmúltban olyan fenyes sikert aratott Londonban, hogy a lelkes kritikák a Komlós-vonósné­gyest a világ legjobb kvar­tettjei kozé sorolták. Ezt a megállapítást igazolta újabb szegedi fellépesük szerdán este a Biológiai Központ­ban. Három mú: három ese­meny! Első számként Beethoven hat kvartettjét felölelő Op. 18-ból a viszonylag ritkáb­ban játszott D-dtlr vonósné­gyes (No. 3.) hangzott fel. Az egyszeri) és természetes eszközökkel megvalósított, poétikus, de Ugyanekkor nagy koncepciojú produkciót Bartók II. kvartettje követ­te. Jóllehet ezt a művet 1918. május 3-án mutatta be a Wandbauer-Kerpely vonós­négyes, ma, ötvenhat év után, ismét „modern" mu­zsikának hat, de egyúttal már klasszikus érték, s két­ségtelenül erezzük művészi rokonságát minden igazi ré­gi és nagy kamaraalkotás­sal. Legyen szabad megemlí­teni, hogy e sorok írója Bar­tók II. vonósnégyesét még a 30-as években az említett Waldbauer-együttestől, a 40­es években pedig a Végh­kvartettől hallotta, s így, az összehasonlítás birtokában, jelzők szaporitasa helyett vsak a legnagyobb elismerés­sel szólhat Komlósék telje­sítmény érőL Szünet után két rangos művész, Konrád György (brácsa) és Banda Ede (gor­donka) közreműködésével Brahms G-dúr vonóshatosa (Op. 36) szólalt meg. Ez a produkció is, mint az előbbi kettő, a hat muzsikus kivalo kamarazenei érzékét, meló­diahordozo képességét, a szép hangzás iránti maximá­lis igényét tükrözte, nem is szólva a pompás technikai kivitelezésről, zenei megfor­málásról. Három mű: három esemény! A szegedi közönsép taosvlharral köszönte meg a felejthetetlen estet. Igazán nem bánnánk, ha a Bartók vonósnégyes világ körüli ut­jai közben minél többször látogatna el városunkba. Bar, Nagy Istváa és próza hagyomanyos, szín­vonalas előadóművészi ver­senyei az idén hazánk fel­szabadulasának, valamint a fasizmus felett aratott győ­zelem 30. évfordulójának je­gyében rendezik meg. Első fordulója két részből áll: csoportok és műsorszerkesz­tők mérhetik össze erejüket. Az amatőr művészeti együt­tesek színjátékot, irodalmi összeállítást, mutatnak be az orosz es szovjet irodalom gazdag kincsestárából. A műsorszerkesztók úgyneve­zett „forgatókönyvet", vagy­is műsor-összeállításokat küldhetnek be az MSZBT székhazába, a versenyirodá­nak. A csoportok jelentkezé­si határideje április 15-e, a forgatókönyvek beküldési ha­tárideje máius 15. A vetélke­dő elődötőjében, az első for­dulóban dől el, melyik 12 együttes jut tovább. A második fordulót a ba­lassagyarmati XI.' Madách Imre irodalmi színpadi na­ook keretében rendezik meg. November 5—8. között a be­mutatkozó művészeti csopor­tok elért pontszámai alapján >kerül ki a harmadik fordu­lóban részt vevő 8 csapat. Decemberben Budapestem a Szoviet Kultúra es Tudo­mány Haza ad otthont a gvóztes csapatok gálaműso­rának. Ugyanekkor kerül sor az egyéni versmondó­versenyre. és a kvfzlátákra A kvíz pontszámai is alakít­ják a bemutatkozó együtte­sek összesített eredményét Ennek alapján alakul ki a végső sorrend, és nyerik el uiegerdemelt jutalmukat a legjobb amatör együttesek. (MTI) Rajztanárok képzése A kulturális miniszter utasításban módosította az egyes pedagógusok középis­kolai rajztanári képzéséről szóló korábbi rendelkezését. A miniszteri utasítás értel­mében a Képzőművészeti Főiskolán, három és fél éves levelező oktatás keretében, sikeres államvizsgával, mű­vészi rajz, szerkesztő és áb­rázoló geometria, valamint művészettörténet oktatására jogosító, középiskolai rajzta­nari oklevelet szerezhetnek azok, akik pedagógus mun­kakört töltenek be, általá­nos iskolai rajztanári okle­véllel rendelkeznek, vagy a Képzőművészeti Főiskolán, illetve az Iparművészeti Fő­iskolán legalább négy fél­evet végeztek, a felvételkor 45. életévüket még nem töl­tötték be, s alakrajzból ki­emelkedő képességet tanúsí­tanak. A tanév január elsejétől december 31-lg tart, a szor­galmi idő tanévenként há­rom részre (évharmadra) ta­gozódik: február 1-től május 3l-ig. július 15-től augusz­tus 15-ig és október 1-től de­cember 31-ig. Az utolsó fél­év pedig két részre tagozó­dik: február 1-tö! május 31­tg és július 15-töl augusztus lö-Ig. Az utasítás hatályba lé­pett, rendelkezéseit első íz­ben az 1975. tanévben, uz első évfolyam hallgatóira, azt követően pedig fokoza­tosan a magasabb évfolya­mok hallgatóira kell alkal­mazni Azok a ha1 iga tök, akik tanulmányaikat az 1975. év előtt kezdték meg, azt valtozatlan tanulmányi renddel folytatják es fejezik be.

Next

/
Oldalképek
Tartalom