Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK, 1975. FEBRUÁR tt Közművelődés az orvosegyetemen Egy felmérés tapasztalatairól Felsőoktatásunk gyakori meg, mint jelentős, élményt- mazása, mely „nyitottabbá" jellemzője, közművelődési adó művet. Hová lettek a tenné az oktatást feladatok megvalósítása so- klasszikusok? — lehetne tű- Érdeklődésünk kiterjedt a rán, az útkereső, nemegy- nőd ni, bár ez nem ígérkezik mozi- es tévénézési szokászer bizonytalan magatar- tul gyümölcsöző meditáció- sokra, összehasonlítva az tás. Ennek okait kutatva, el- nak, mert a kérdés megfor- így nyert adatokat a rendmthatunk az alapkérdéshez: dítható: szükségszerűen szeres olvasókéval. Megállahogyan lehet politikai-ideo- klasszikusokat kellene olvas- pítottuk, hogy a hallgatók logiai nézetekben elkötele- niok? Inkább igényt tarthat viszonylag nagy csoportja zett, marxista világnézetű, véleménycserére a külföldi (41) csak ritkán néz televísokoldalúan művelt szakom- irodalom túlsúlya. Illetve az ziót, s mintegy harmadrébert képezni? Hiszen e fel- a tény, hogy magyar írókat, szűk moziba is csak nagyobb adatok összeegyeztetése a költőket ritkán találunk a időközönként jár. Amikor a felsőoktatástól nem csak hallgatok sikerlistáin. Va- nézők másik, aktívabb kötantárgyak összeillesztését, jon miért? Nem elemeztük a rét rávetítettük a rendszearányokat kíván, de neve- középiskola szerepét, bár be- res olvasók csoportjóra, Iskola élőt* kőzettan Mi az óvodában? A kérdést gyakran felte- tani a gyermekek megfelelő tasa, a halk-hangos éneklés szik az édesanyák, édesapák, gondozását (edzést, levegő- változásai, a visszhangjótéa mellettük topogó aprósá- zést, étkezést, pihenést, kok, a hangszerek hangjágoknak, amikor az „óvodai egészségügyi szokások kiala- nak felismerése, a véltozaműszak" után, kéz a kézben, kítását). tos ritmizalások, a kis ütőmeghitten hazafelé ballag- A kötelező foglalkozási hangszerek kezelése, az óvónak. A szülők ezekből a kis tárgyak heti számát prog- nő énekének meghallgatása, beszélgetésekből sok min- ram határozza meg vala- lemezről vagy magnószalagdent megtudnak, de valójá- mennyi korcsoportban: kör- rö' zenehallgatás, a dalos ban keveset abból, hogy tu- nyezetismeret, ábrázolás, körjátékok kedveltté teszik lajdonképpen hogyan is zaj- testnevelés, ének-zene. A az éneklést. A szülők segítlik a csoport tartalmi muri- középső és nagycsoportban hetnek: a derűs légkör bizlést mindenekelőtt. S itt jelentkezik a műveltség-közművelődés bonyolult íolya® folyasoló szerepe vitathatat- megmutatkozott, hogy lan. Foglalkoztunk viszont a hallgatók egy rétege képes válaszadók családi környeze- ilyen célra is időt szakitatévei, megvizsgáltuk, van-e ni, a tanulás mellett, összefüggés a rendszeres olvasás és a családi könyvtár között? Igyekeztünk azt is kideríteni, mutatkozik-e valamilyen kapcsolat a szülők iskolai végzettségében és a Fölmérésünk tanúsítja, hallgatók olvasásszereteté- hogy az orvos- és gyógyszeben? E kérdések jogosultsá- részhallgatók olvasási magaKözgondoikodasunk Időről fdfire visszatérőén foglalkozik a müveit ember eszményével. A fellobbanó viták gat nem kell indokolni, hí- tartusukat tekintve különféyJrik, nincs végleges nincs végleges alak- szen a nyomukban klbon ra szilárdult normarendszer, takozó kép sok hasznos inmely iránymutató szerepén formációt adhat a művelődétói eleget tenne a szűkös sí tennivalókhoz, időkorlátoknak is. Műveltségünk megszerzéséhez ugyanis ^ utóbbi években gyakaz időbeli lehetőségek bizto- ran beszélünk az úgynevesítják a kereteket, s különö- 2ett hátrányos helyzetű hallsen nagy fontosságúak olyan g«»tók tanulmányi segítéséről. Felmérésünk azonban tényekkel igazolja, hogy legalább ilyen fontos lenne a kulturális-művelődési rányuk ledolgozásában elfoglalt hallgatók eseteben, mint a leendő orvosok és gyógyszerészek. A medikusok közművelődéséről beszélve sajátos jelenséget kell előrebocsa tanunk: terméle rétegeket, csoportokat képeznek. Ezért nem tekinthetjük hallgatóinkat kulturális-művelődési szempontból egységes csoportnak, tehát a leendő orvosok és gyógyszerészek közműveltségi helyzetének megváltoztatása aktív nevelőmunkát igényel. E folyamatba különféle beavatkozási lehetőségek és módszerek lehetnek, csak hát- egyetlen álláspont megen3SZ- gedhetetlen: a passzivitás. szisztálnunk. Aki egyetemi Oktatók, KISZ-szervezetek. szettudomanyi ismeretekben éveiben nem válik könyvsze- az állami és pártvezetés egymagasaa kvalifikált, azaz retí>. olvasó emberré, kesöbb aránt szükségét érzi az öszmúvclt emberek. Persze, tavolmarad a könyvektől, szehangolt, átgondolt és ennincs ezen mit csodálni, hí- Persze sok kiveteles, ettől el- nek révén intézményes seszen eveken keresztül kitü- tórő életsors van, de ez nem gftségnek — hallgatóink álnő szakemberek — gazdag mond ellent a következtetés- talános művelődési viszomúszerpark alkalmazásával nek: formálni, irányítani kell nyainak, szokásainak javítá— foglalkoznak képzésükkel. a nehezebb körülmények kö- sara^ És szinte teljesen magukra ZÜ1 induló hallgatók olvasá- H • hagyottan, önszorgalomból, S1 szokásait, növelni olvasóérdeklődesük iránytűjével kedvét, jutnak el <a kultúra termé- Valaszt kerestünk szettudomanyon túli terülearra a beire. Nem kapnak elég in- kérdésre is- milyen újság°- ** a széles körű tájékozotttezményes segítséget mű- folyóiratokat olvasnak ság, az embert műveltség veltségük határainak kitér- rendszeresen? Az így kiala- elemeinek minél aktívabb vesztésére, szakmájuk isme- fcult kép megnyugtató, ami birtoklása. Más oldalról idensi nem jeienti **hogy níncs tertozik a művei5dés anyagi meghatározó sajátsága a több tennivaló. Hallgatóink feltételeinek javítása, amely kulturális értékek integráló- 85—90 százaléka rendszere- lehetővé teszi a kőzműveltdása, amely megköveteli az Sen forgat politikai, termé- ség tömegméretű kiteljesedérgység érvényesülését a kép- szettudományos újságokat, sét folyóiratokat, s kis részben ^ Tráser László, orvoacgyetom művészetí jellegű lapokat ís. a SZOTE Marxizmus— A jobbító törekvések egyrészt a szemlélet megváltoztatását célozzák: jó szakembernek szükséges tartozélehet a zenei készség fejlődésére. Az ábrázolás- és kézimunka-foglalkozásokon emlékezet, képzelet és eleven szemlélet alapján rajzolnak, fesA szegedi Fontos lenne a szaklapok olmarxizmus intézete komplex felmerést végzett ket eve. a , , . . .... ___« hallgatóknak körülbelül egy- vasásának további szorgalkt-rdezvt Ff- MMBHHM lágnézeti álláspontjukról, szociális helyzetükről, diploma utáni céljaikról, részvételükről az egyetem politikai közéletében, művelődési szokásaikról. A megjelölt témakörök egy-egy tanulmány anyagát kepezik, melyek megjelenése a közeljövőben várható. Leninizmus Intézetének adjunktusa kája. Röviden azt lehetne ezekhez kapcsolódik még a tesításával odahaza is kedmondani, hogy az óvodák matematika. Az irodalmi vct ébreszthetnek az énekbelső élete rendkívül színes, foglalkozások fakultatívak léshez. A gyermekek hangérdekes, tartalmában állán- mindhárom korcsoportban: terjedelmének megfelelő dóan gazdagodó még akkor az óvónő kezdeményezi, de gyermekdalok gyakorlása, is, ha időnként bizonyos el- a gyermekek nem kötelesek értékes népdalok és zeneműlentmondások jelentkeznek, részt venni. Ugyanilyen fa- vek hallgatása jó^ hatással Az óvónőket izgalmas mód- kultatív jellegűek a kiscsoszertani kérdések foglalkoz- portban — a testnevelést kitatjak. Az óvodai nevelési véve — az összes foglalkozóprogram bevezetésének első si tárgyak, három éve az elmúlt okta- A testnevelési foglalkozátási év végén zárult le. Meg- sofc azért kedvesek a gyertörtént a tapasztalatok ösz- mekeknek, mert mozgásigé- tenek, mintáznak, kézimim' szegyűjtése, aminek haszno- nyüket maximálisan kielé- káznak a gyermekek. Áltasítása most folyik az óvo- gfthetik. Sokat javultak a Iában eredményesebbek az dákban. A program korsze- tárgyi feltételek, és ma már emlékezet és képzelet utáni rű — nemzetközi szinten is olyan eszközök állnak az ábrázolások, de nem mondpéldának tekintik —, de tel- óvodák rendelkezésére, ame- hatunk le a természet utáni jes megvalósítása, beérése lyeknek segítségével lecsök- ábrázolás készségének fejegyik napról a másikra nem kenthető a várakozási idő, lesztéséről sem. Még jobban várható. Az objektív nehéz- növelhető a gyakorlatok oda kell figyelnünk a legkiségek felszámolásával egy- végrehajtásának intenzitása, sebbek firkalásaira, segítetdőben — zsúfoltság, óvónő nünk keU a konkrét ábrázoés technikai személyzet hiá- , * környezetismereti fog- é ^ kialakulásában, nya, egyenlőüen adottságok ™J?°zas°k megszervezése, • az óvónőkre hárul a fel- előkészítésé nagy gondossá- A sokoldalú tevékenység adat, hogy korszerűbb mód- got Wván- A gyermekek az legeredményesebb a mateszerek alkalmazásával, logi- élményanyagot a társadalmi matikafoglalkozások keretékus és változatos kombiná- természeti környezetből ben: itt tükröződik leginciók szervezésével, a gyer- gyűjtik, s ez az informáci- kább a program gondolkomekeket a magas létszám el- 08 anya8 rendkívül kitágult dásra nevelő koncepciója. A lenere úgy aktivizálják a 82 utóbbi években. A kor- központilag beszerezhető MIkötelező foglalkozásokon a szerú közlekedési eszközök NI—MAT-készlet, az óvókötetlen időben hogy egyé- segítségével a gyermekek nók és szülők által készített ni képességeik és készsége- naSy távolságokra jutnak el, eszközök, legutóbb pedig a ik maximálisan fejlődhesse- televíziót néznek, moziba, Hazafias Népfront városi nek. (Mozgás-, beszéd-, gon- színházba járnak, bérházak- bizottságának akciójaként dolkodás-, számolás-, ábra- ban csoportosulnak különbö- sok szép, apró eszköz áll a zolás-, éneklés-, önfegyelme- 20 korü gyermekekkel stb. gyermekek rendelkezésére, zés-készségekre' gondolunk 0011 élményanyaggal érkéz- Szeretnénk elérni, hogy az itt elsősorban.) Nem könnyű nek azok a háromévesek óvónők ezen eszközök sefeladat, mivei a kisgyerme- ovodaba, akik ezt az időt gitségével még biztosabban kek napi 9—11 órát töltenek édesanyjukkal élik át. Mind- dolgozzanak, és a gyermeaz óvodában, és ezen idő ezeket az ismereteket, élmé- kek — az eredményes manialatt nem egy óvónő és nem nyeket az óvónőknek kell pulálás mellett — bátrabban egy dajka foglalkozik velük elrendezni és továbbfejlesz- fogalmazzák meg szavakKimondottan az oktatásra tenl. örvendetesen megnőtt ban, mit, hogyan, miért esifelhasználható idő (szerve- a természetben történő fog- náltak, milyen eredményre zett foglalkozás) az életko- lalkozások száma. További- jutottak, raknak megfelelően 10—15, akban szeretnénk fejleszte- < 20-25-30. illetve nagycso- ni, es ezzel egyidőben jó fel- napinkban % portban kétszer 35 pere le- adatlapok es mas segedesz- naP alnkbaa f het naponként. Az óvónők- kö™k alkalmazasava , tobb- ^mtereU- 1975 nek tehát többirányú a oldalú meg^t^el TSTSSTü^'.2 ZTSMSffJS: ~ Z'ZSJZES&a SS \SSTSLX SSfti^JSSS feldolgozását (kőtelező fog- dessel ^ Az óvónők most foglaI, lalkozasokat) — másreszt Az ének-zene foglalkozó- koznak a rentjtartás résziétartalommal megtölteni, és a sok a tárgy jellegéből adó- tes feldolgozásával nevelés szolgálatába állítani dóan sok játékos, mozgásos, a kötetlen időket (játék- és változatos elemet tartalmazmunkatevékenységet). Mind- nak. A szép gyermekdalok ezeken belül pedig biztosi- felismerése, játékos elbujtaGynrics Gyulané, vezető óvónő. Juhász Gyula utcai óvoda m Művelődési szokásokról érdeklődve fontosnak ítéltük az olvasási gyakoriságot, s ezért azt vizsgáltuk, milyen gyakran olvasnak hallgatóink szépirodalmat? A válaszok összesítése alapján kitűnt, hogy a megkérdezettek 40 százaléka rendszeres olvasó, ami havi 2—3 könyv „fogyasztását" jelenti. Persze az olvasás önmagaban még nem értékelhető, fontos a cselekedetet kitöltő tartalom: mit olvasnak a hallgatók? Válaszaikban megmutatkozik a divat erős hatása, amely környezetük közvetítésével parancsolta olvasóira a pillanatnyi könyvsikert Am az mar nem pusztán szeszély, hogy a megkérdezettek döntő többsége művészi értékeit tekintve, rangos, modern, huszadik századi alkotást nevezett 11 Grisáék két doboz gyufát adtak nekik, itieg egy demizsonnal sózott benzint. Amikor pedig megsütöttek egy kacsát, Grisa azt sem fogadta el ingyen, 300 hadipengót adott érte. Levetette most már a rongyos nagykendőt a sámlin kucorgó asszony is, eltette a szemüveget, és megmosakodott; lemosta a kormozást az arcáról. Akkor látszott csak. hogy ő sokkal fiatalabb. Bár a kisfiú nagyanyámnak szólította, a másikat, az öregebbet meg nanámnak. Lehetséges, ha maradnak még néhány napig, előkerül valahonnan a kisfiú anyja is. Akkor este pirogot sütöttek Grisáék. Olyasforma, mint a zsidóbéles. csak nem túrót tesznek a közepébe, hanem darált húst. Nem nézhették el az asszonyok, hogy Grisa gyúrja a tésztát; a fiatalabbik kivette a kezéből a sikálót De a többit azután mind Grisa mesterkedte. Csuda az, hogy mindenhez értett, azelőtt — Pest alatt — is ő szakácskodott legszívesebben. Pesten már nem nagyon, ott, abban a nagy bérházban nem teltek olyan jó hangulatban az esték. Orosz étel ez a pirog, nem te tudták volna az asszonyok úgy elkészíteni, kisütni; sosem próbálták még. ízlett nekik, persze. — Jó azért ez — mondta a fiatalabbik. — Van ebben minden. Az anyja ráérősen csámcsogott fogatlan szájával. — Hiszen meg lehet enni!... — Csendesen tette hozzá később: — Tudod, azért egy kis fokhagymával más volna. Meg aztán... ó, te jóisten, paprika nélkül... Tudják U ezek. Jó kedvük volt a katonáknak. Grisa harmonikázott, vizespohárból itták a vodkát. Jurij, egy kopaszra nyírt, cigányképú fiú szerezte az italt, a születésnapjára. ö úgy teleette magát piroggal (a fiatalasszonynak volt igaza, nem hiányzott abból semmi), hogy csak lebújt a vackára, és nyomban elaludt. Hajnalban felébredt 6 is a készülődésre, de Grisa megnyugtatta: aludjon csak. Nekik most indulniok kell a frontra, fe amíg visszajöhet érte, gondját viselik addig a háziak. Akkor már ágyúztak mindenfelől. Alighogy elmentek Grisáék, az egyik ablakot betörte a légnyomás. — Reggelre a németek visszafoglalták a faluk — Maradj csak, fiam — mondták neki az aszszonyok. Most tegeztek először. — Ellehetsz itt minálunk valameddig. Majd azt mondjuk, rokon gyerek, a bombázások miatt... Az a baj, meg sem kérdezte annak a hegyközi falunak a nevét. Pedig volt eszében, hogy megkérdezi, de csak azután, hogy Itt is rejtekhelyet készített. És akkor már nem volt rá alkalom. A nemetek utan mar másnap nyilasok jöttek, és elővették a sapka miatt. ó volt a hibás. Kellett neki orosz prémsapkában grasszátni az utcán, a nyilasok orra előtt Egy bilgericsizmás, fekete egyenruhás nyilas leütötte a fejéről. — Te kölyök!... Honnan ez?! Tudta már ő akkor, hogy baj lesz. Elszaladhatott volna — nagy, tohonya ember volt a nyilas —, de csak a sapkát nézte, a bilgeri orránál, a sáros flaszteron. A nyilas elkapta a karját, s úgy megszorította, feUnjdult — Gyere csak, te vakarék bolst, az anyád..; — és csúnyát káromkodott. — Korán kezded a hazaárulást... 0 csak vinnyogott a markában, talán nem ls a fájdalomtól, inkább a hirtelen rémülettől, amely úgy elfogta, a térde megroggyant Ezek most felakasztják a sapka miatt. * A községi irodán egy karszalagos katonatiszt kezdte vallatni. — Zsidó vagy? — Nem én. Református. — Hülye. Nem a vallásodra vagyok kíváncsi. Nézzétek csak meg a családfáját. Segítettek neki kigombolni a nadrágot. — Kinek a fia vagy? — Parázsó Imre. De nem Idevalósi. — Hát?... Voltak még vagy hatan az irodán. Amikor a falu nevét megmondta, az egyik közbeszólt: — Micsodaa?... Hogy kerülsz te idáig? — Miskolcon voltam, aztán nem ment vonat. Aztán a néném, a Magda, éppen menekült, én meg eljöttem vele. Aztán ...6 meg menekült tovább. — Hova menekült a nénéd? — Ezt megint a tiszt kérdezte. De már lohadó méreggel. (Folytatjuk.) » \