Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

10 VASÁRNAP, 1975. FEBRUÁR 2. Négyszeres országos bajnok A mai műsor Atlétika. Szeged város serdüld ,3" és gyermekkategóriájú te­rembajnokság. Textilipari Szak­középiskola tornaterme, 8.30. Kézilabda. Délmagyarország Ku­pa-mérkőzések. 8 órától 9.30-ig. Felnőtt I. osztályú mérkőzések: Dorozsma—KSZV SE I., női, 9.30. SZOTE—Konzervgyár, női. 10. Férfiak. H. csoport: Deszk— AITT, 10.30. SZOTE—vízügy II., 1L Női n. osztály: Tervezők— KSZV SE II.. 11.30. METRIPOND —Húsipar, 12. Labdarúgás. SZEOL SI—KSI (Budapest), újszegedi Sportcsar­nok. 11. Sukk: OB n. Keleti csoport: Salgótarjáni Kohász—SZVSE, Salgótarján. Toborzó A 624. sz. DSK birkózó­szakosztálya február 4-tól (kedd) az újszegedi Sport­csarnokban tartja edzéseit minden kedden, csütörtökön, és pénteken délután 4-től 6 óráig. A szakosztály vezetői ez­úton ls kérik a birkózáshoz kedvet érzó 6—16 éves fia­talokat, hogy az említett na­pokon és időben Jernei Ist­ván testnevelő tanárnál és Ber.kő Gyula edzőnél jelent­kezzenek. A környező közsé­gek fiataljait is szívesen lát­ják. Szurkolói ankéf A korábbi évekhez hason­lóan, február közepén ismét szurkolói ankétotj rendez a SZEOL labdarúgó-szakosztá­lyának vezetősége. Kérik a szurkolókat, hogy a csapattal kapcsolatos gondolataikat, ötleteiket, javaslataikat akár szóban vagy levélben, már most juttassák el a SZEOL. irodába. Vér Lászlóról, a Déry Miksa Gépipari Szakközépis­kola jelenleg harmadikos tanulójáról 1973 januárjában, egy iskolai felmérésen de­rült ki, hogy tehetséges atlé­ta. Mint a szakközépiskola sok más tanulója, ő is az SZVSE-t választotta egyesü­letéül. Áprilisban már tagja volt az országos mezei baj­nokságot nyert futócsapat­nak. A gyors siker hatására sem döntött véglegesen az atlétika mellett, többet lá­togatta a kosárlabdázók ed­zéseit, mint az atlétákét. Ka­kuszi Ferenc mesteredzőnek nem kis energiájába, után­járásába került, amíg meg­győzte a fiút: közepes ma­gasságával kevés esélye van arra, hogy a kosárlabdások között sokra vigye. Atléta­ként viszont még mindent elérhet — biztatta tanítvá­nyát. O végül ls hajlott a jó szóra, s az 1974-es évre már kizárólag mint atléta készült. Hamar kiderült: Kakuszi ed­ző „szimata" — amellyel már annyi nagyszerű ver­senyzőt adott a magvar at­létikának — ezúttal sem csalt. A 17 éves fiú már a Vasutas mezei bajnokságon is kitűnően futott, s tagia volt az aranyérmes csapat­nak. Ezzel olyan sorozat Indult, amely mindenki előtt cél­ként lebeghet: egymást kö­vetően négy alkalommal áll­hatott fel a győzelmi dobo­gó legfelsőbb fokára az or­szágos ifjúsági bajnokságon. Futott a 4x800 és a 4x1500 méteres váltóban, és tagja volt a 4000 méteres csapat­versenyben győztes együt­tesnek. A legkedvesebb aranyérme azonban termé­szetesen az, amelyet az 1500 méteren aratott győzelméért kapott, elvégre azt egyéni­leg harcolta ki. Tegyük hoz­zá azonnal — még — esély­telenül. Ott volt a 3000 mé­teres síkfutás döntőjében is, ahol nagy küzdelemben — a 8:48-as aranyjelvényes szinttől alig elmaradva — Vér László 8:49.6-tal másodikként ért célba. Bajnoki aranyérmei és időeredményei alapján he­lyet kapott az NB I-ben sze­replő Csongrád megyei if­júsági válogatottban, s neki is nagy szerepe van abban, hogy a csapat — a Bp. Hon­véd és Borsod megye mö­gött — a harmadik helyen végzett. A példás szorgalmú fiatalemberre az országos szövetségben is felfigyeltek, s így tagja lett az utánpótlás válogatottnak. Az 1975-ös év elején már részt vett a közös felkészülésben: kéthe­tes edzőtáborozáson volt a Népstadionban. Itt, a napi kétszeri, megerőltető munka során vette igazán hasznát, hogy amióta mindent egy „lapra", az atlétikára tett fel, soha egyet­len edzést sem hagyott ki. Nemcsak hogy nem fáradt el, de még a felnőtteknél is jobban bírta a megerőltető megterhelést. Így azután, amikor 10 000 méteres fel­mérést rendeztek a táboro­zás során — bár addig ver­senyen még soha nem futott ilyen nagy távot — tartani tudta a felnőttek által dik­tált Iramot, sőt, volt amikor ő vezette a mezőnyt! Nem véletlen, hogy a válogatott keret edzője dicsérő sorokat írt az edzésnaplóba, s visszavárja a következő ed­zőtáborozásokra is. Az idén — érthetően — elsősorban tavalyi sikerszá­maira. az 1500 és a 3000 mé­terre készül, de edzőie sze­rint a hosszabb távokon még eredményesebb lehet. Ehhez 57 kilogrammos test­súiva ideálisnak tűnik. Az 1975-ös tervek között az aranvjelvényes szint és a megvár bajnokságon dobogós h élvezés elérése szereoel. Mestere ennél többet vár: szerinte T art az év nagy meg­lepetése lesz. Relgl Endre Elökészu'eii mérkőzésen: SZEOL—SZÁK 3:0 (1:0) Játszóterek, játszókertek Manapság gyakran halla­ni az aggódó városi szü. lóktól, hol is van olyan hely, ahol felügyelet nélkül is biztonságban futkároz­hatnak. játszadozhatnak a gyerekek? Aggodalmunk jogos, hiszen mióta meg­szűntek a grundok, oly* kevés az a terület, ahol az apróságok is, és a nagyob­bak is önfeledten rohan­hatnak az elguruló labdák, vagy a játszópajtások után. A szabad idő jelentősen megnövekedett, hasznos és egészséges eltöltése — nerru csak a gyerekeket, de a felnőtteket tekintve is — egyéni és közérdek. Nem véletlen, hogy az utóbbi években meglehetősen meg. változtak a játszóterek, ját­szókertek, és a sportpályák. Ezek építéséhez nyújt nagy segítséget a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában ma­gyar nyelven először meg­jelent mű, amit Szabadtéri sportpályák, játszóterek, ját$zókertek címmel Jan­csó Gyula—Osvát Judit— Sárdy Ottó irt Ha a terve­zők fellapozzák a terjedel­mes, sok-sok műszaki ábrá­val illusztrált könyvet új építési anyagok, burkolatok, technológiák, játszószerek között válogathatnak. A korszerű szabadidő-köz­pontban — amelynek a klubon kívüli sportolás ma­gas szintű helyévé kellene válnia — napjainkban a játszóterek és sportkertek, sportpályák összefüggő egy­séget alkotnak, közöttük nem lehet határvonalat húzni. Meglevő közpark­jainkban — a grundok el­tűnése miatt — egyre na­gyobb helyet követelnek a különböző kerti játékok és sportlétesítmények. Mind­ezek magyarázatot adnak arra, miért szükséges ez a könyv, és miért ír egymás mellett és egymást kiegé­szitően a játszóterek terve­zője és a sportpályát építő szakember. A könyv első részében a játékról és a gyermekekről, a játék életkori sajátossá­gairól, a különböző játszó­tértípusokról és játszósze­rekről olvashatunk. Olyan játszóterekről, amelyek már valójában játszókertek (építő-, vizes, sport-, közle­kedési, kaland játszóker­tek.) A szerző leírja a fel­nőttek kertjének, az erdei tornapályának, a vakok és mozgássérültek kertjének tervezését, építését és fenn­tartását. Szabadtéri sportpályák leírásával folytatódik a könyv. Pályák kijelölésé­vel és tájolásával, az esti megvilágítással, az iskolák sportpályáival, sportudva­raival és a kiszolgálólétesit­ményekkel foglalkozik a fejezet. A mű egyik legér­tékesebb fejezete a részle­tes építési technológiával, és a sportteriiletek fenntar­tásával foglalkozik. Gy. E. A kéthetes alapozó edzőtá­borozás után a SZEOL teg­nap, szombaton délután ját­szotta első nyilvános barát­ságos edzőmérkőzését. Kel­lemes, napsütéses időben, jó talajú pályán, mintegy 300 néző előtt, a Tisza-parti sta­dion edzőpályáján Madarász játékvezetésével a követke­ző összeállításokban szere­peltek a csapatok. SZEOL: Nagy (Bencze) — Zámbori, Bánfalvi dr.. Var­ga, Kis juhász (Hevesi) — Mészár (Birinyi), Kozma UL, Vass (Ilojszák) — Szeghalmi, Antal, Jernei. SZAK: Tóth — Nádudvari (Mészáros), Rácz, Sándor, Kun — Héger Z., Szamosvöl­gyi dr. — Drágity, Varga, Nagy, Szitó. Az első gólra a 9. percig kellett várni. Zámbori, Var­ga volt a labda útja, a be­állós keresztbe Jerneihez to­vábbított, aki Vass elé ját­szott. ö vissza középre adta a labdát, a SZAK védői egy­mást zavarták, köztük Jer­nei a hálóba lőtt. 1:0. A gól után mindkét oldalon több ügyes támadást vezettek a csatárok, de a befejezések nem sikerültek. A második gól a 32. percben esett. Szeg­halmi húzott el jobb oldalon, már a 16-oson belül járt. amikor Rácz fellökte. A megítélt büntetőt Vass éle­sen a bal alsó sarokba lőt­te. 2:0. A 45. percben Vass szép cselek után a jobb ka­pufa tövét találta eL Szünetben cseréltek a csa­patok. Változatlanul nagy kedvvel játszott mindkét féL Tóthnak, a SZAK kapusá­nak többször is csak bra­vúrral sikerült megmentenie hálóját az újabb góloktól. Az 55. percben viszont An­tal lövésével szemben tehe­tetlennek bizonyult: a kö­zépesatár 18 méterről a bal felső sarokba bombázott 3:0. A mérkőzés után Kontha Károly, a SZEOL vezető ed­zője a következőket mond­ta: — A kéthetes alapozás ne­héz munkája után fáradtak, merevek a játékosok. Ilyen­kor a labda sem úgy enge­delmeskedik a lábnak, mint ahogyan szeretnék. Az vi­szont biztató, hogy minden­ki jól bírta eróvel, sokat mozgott. A most látott já­tékból nem szabad és nem is akarunk messzemenő kö­vetkeztetést levonni. Ez­zel a mérkőzéssel csupán az volt a célunk, hogy oldjuk az eddie végzett munka mo­notonsóiát. A SZEOL a kővetkező edzőmérkőzés-H szerdán fél 3-knr az SZVSE vei játssza, a SZEOL-stadionban. Sorokban Portiseh Lajos nemzetközi nagymester szép sikerével fejeződött be a hollandiai Wijk aan Zee-ben rendezett hagyományos sakkverseny. A magyar sakkozó az utolsó fordulóban is megőrizte ve­retlenségét: döntetlent ért el a holland Langeweg el­len, s ezzel hat győzelemmel és kilenc döntetlennel zárta a versenyt. A csehszlovák Hort ugyancsak fél pontot szerzett és ezzel második lett. Port'sch elsőségével megkapta az 1600 dolláros tiszteletdíjat. * Salgótarjáné a Téli Kupa. Salgótarjáni Bányász—Szom­bathelyi Haladás 3:1 (3:0). Salgótarján, 6000 néző. V.: Somlai. Góllövők: Répás, Jeck és Básti, illetve Király. Már a második percben Pálinkás hálójában volt a labda: Marcsok indult el a balszélen, éles beadását Ré­pás nyolc méterről vágja a hálóba (1:0). A 3. percben Kajdi Jeck elé emelt, aki öt méterről a hálóba lőtt (2:0). A 37. percben Kajdi a bal­oldalon átjátszotta a védő­ket, beadását Básti három méterről lőtte a kapu bal alsó sarkába (3:0). Szünet után a 66. percben Király 11 méterről továbbított Ma­gyar hálójába (3:1). Országos méretű melegágyi ablakkeret és eternit idomok eladok. Röszkei Kossuth Tsz. A Szegedi Építőipari Szö­vetkezet Szeged. Brüsszeli krt. 8.. február és március hónapra festő• és asztalos­munkákra szabad kapacitással rendelkezik. TAURUS Szegedi Gumigyárba felveszünks V1IL általános Iskolát végzett lányokat és fiukat 3 éves képzési időtartamra, ipari tanulónak a gumigyártó szakmába. Tanulmányi előmeneteltől és évfolyamtól függően, 340.— Ft-tól 740.— Ft-ig ösztöndijat fizetünk, a szak­munkás-bizonyítvány megszerzése után továbbtanulási lehetőséget biztosítunk. Jelentkezés; a gyár személyzeti és oktatási cso­portjánál, SZEGED, BUDAPESTI ÜT 4. 8ZÁ9L Á KSZV Szegedi Kenderfonógyára felvesz 18. évüket betöltött nöi munkavállalókat fonodába, kiszerelőüzemrészbe betanított és segédmunkás munkakörökbe. Bejáróknak utazási költségtérítést, albérletben lakók­nak havi 300,— Ft albérleti hozzájárulást fizetünk. Jelentkezés: a gyár munkaerő-gazdálkodási osztályán; SZEGED, LONDONI KÖRŰT 3. SZÁM. szegedi csoportja 6724 SZEGED. Kossuth Lajos sugárút 112. Telefon: 15-559. Félfogadás: kedd, szerda, péntek 8—14 óráig, csütörtökön 8—18 óráig, szombaton 8—12 óráig. Díjtalan fényszóró-beállítás csütörtökön 8—18 óráig. Önköltséges akkumulátortöltés. Személygépkocsik téli tárolását vállaljuk. Februári program 3-án, hétfőn 18 órakor a Trabant szakosztály összejö­vetele. Vezeti Kiss Ferenc. 4-én, kedden 18 órakor a Wartburg szakosztály össze­jövetele. Vezeti Bohata István. 9-én, vasárnap reggel 8 órakor indulás a Klauzál tér­ről a mohácsi busójárásra. Visszaérkezés este 8­ra. Jelentkezés 5-én 14 óráig. 10-én, hétfőn 18 órakor Horváth Béláné és Tóth Ta­más, az IBUSZ munkatarsai előadást tartanak az új valutarendelkezésekról. 13-án, csütörtökön 18 órakor Farkas János gépjármű­technikus előadása A hibás lengéscsillapító ha­tása a gépkocsira címmel. IT-én, hétfőn 18 órakor a Trabant szakosztály ösz­szejövetele. Vezeti Kiss Ferenc. 19-én, csütörtökön 18 órakor a Skoda szakosztály Ösz­szejövetele keretében dr. Nagy Attila, az Álla­mi Biztosító jogtanácsosa tart előadást Az autó­és az autóstop jogi esetei címmel. 22-én, szombaton este 8 órai kezdettel a Tisza-szálIo emeleti termeiben AŰTÖSBAL '7 5. Föllép Poór Péter és Simon Eva, a Szegedi Nem­zeti Színház művészei. Belépőjegy (50 Ft) és asz^ talfoglalás a klubirodában. Legközelebbi programunkat a Délmagyarország már­cius 2-i számában közöljük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom